Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-20 / 3. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (3. sz.) 1895. január 20. ess Baleset. Özv. Erdélyi Mihyályné a múlt l}étfőn oly szerencsétlenül csúszott el az Orvos-utczá- ban a járdán, bogy bal karját törte. — Titokzatos hullaszállitás. Lapunk egy barátja beszélte el a kővetkező rejtélyes történetkét. Ugyanis a múlt napok egyikének estéjén, mikor ép a legkegyetlenebb hóvihar járta bolondját és amikor e miatt földi halandót alig lehetett az utczán látni, bandukolt ő egymagában háromnegyed kilencz óra körül hazafelé. Útközben egyszerre csak eszébe jut, hogy otthon egesz szivarkészlete elf ogyvan, J° Lenne hát pótolnia valahol. Mint szenvedélyes dohányzó, egy téli estén át sem lett volna képes nélküle ellenni. Körül néz tehát hamarosan, hol, merre láthatna még egy nyitva feledett üzlethelyiséget, mire tekintete csakhamar a Seiner-féle kereskedői bolt ajtaján akad meg, melynek ablaktábláján át még némi világosság szürönködött át. Ezzel az ismeretes Pirnitzerféle ház sarkától a már-már magi gyalog átjárón áttörtetni iparkodik hóval borított az utcza ellenkező oldalára. Az északi szél keservesen sivitott, erősen szórva a havat barátunk fejére és ez lehetett talán véletlen oka annak, hogy irányt tévesztve a boltajtó közelében kissé letért az útról és ennek következtében egy ott ácsorgó, lovaival bajlódó szűrös atyafinak holmi petrencze-fákkal díszített szánjának a hátuljához ütődik. E pillanatban a szánt beborító gyékény kissé oldalt csúszik és alóla — csodálatos módon — egypár csizmában levő emberi 1 á b vált láthatóvá, a lábak tulajdonosa pedig, a helyzet pillanatnyi határozata szerint, a hátára fektetve a szánkó fenekén megkezdett téli álmát lászott kiált fel elszörnyüködve bará- szánkón egy hátára fektetett JVáljon honnét, hova viszik aludni. „Mi ez §§ - tunk —I „hisz ezen hullát szállítanak! “ az Istenért 1! A szűrös atyafi eközben egyre szitkozódva vívja kemény harczát a hóban tánezoló lovaival, melyek majd előre, majd hátra felé kívánkoztak. Barátunk nem állhatván ellent a váratlan s borzalmas látványnak, a sivitó, csípős szélvihar daczára pár perezre megáll, majd pedig megszólítja a szűrös atyafit: „Talán megfagyott ember van a szánon ? —■ „Bizony, uram, megfagyott ember — feleli ez rögtön feltalálva magát. „Most szállítjuk a kórházba,“ egészité ki aztán feleletét. E közben kilép a boltajtón egy másik atyafi is, égő szivarral. a szájában, mire egy pillanat alatt mindketten szánra kapva gyorsan elhajtattak. Lapunk barátja azonban nem. elégedvén meg a tett kijelentéssel és nem is lévén rest, az utcza egyik oldalán futóra vette a dolgot, követvén a szánkót egész a kórházig, hogy ott szemtanúja lehessen a szerencsétlenül járt ember beszállitlűn ámulata. tatásának. De mekkora lön ámulata, midőn a kor- házhoz közelebb érve — egyszerre csak látja ám, hogy a szánkó mily őrületes gyorsasággal halad el az épület előtt és megállás helyett, egyenesen útját veszi a városból déli irányban húzódó báttaszéki-ut- czának, melyben szemei elől aztán csakhamar eltűnt. Barátunk ezzel visszatérve s a szivarvételről megfeledkezvén, egész éjjel s tán azóta is folyton-folyton, még álmában is, azon tűnődik: váljon ez a szeren- '.csétlen ember miféle bűnténynek esett áldozatul! ? MULATSÁGOK. ______ Nő egyleti bál. Az „Egyesült Szegzárd- Tolnamegyei Nőegylet“ folyó hó 12-én tartotta meg a „Szegzárd Szálló“ táneztermében elite bálját. Ozv. Theodorovits Lajosné elnöklete alatt alakult bizottság minden telhetőt elkövetett a bál sikere érdekében. A női bizottság tagjai a báltermet ízlésesen, diszkrétül zöldgalyakkal és délszaki növényekkel díszítették fel, a mi igén kellemes benyomást tett a ‘ terembe lépőkre. A bálhoz fűződött jogos remény azonban nem vált be teljesen, mert úgy helyből, mint a vidékről is sokan elmaradtak, a mi részben a beállott nagy havazásnak, részben pedig annak tulajdonítandó, hogy sokan a K á 1 dy-estélyre készülnek. A közönség csak lassan jött össze, mintha senki sem akart volna első leni a megjelenésben; már féltizet ütött a toronyóra, mire a táncz megkezdődött, mely kivilágos kiviradtik tartott a legderültebb hangulatban. A férfi rendezőkről csak részben szólhatunk elismeréssel és pedig különösen dicséret illeti azokat, kik bőven gondoskodtak arról hogy a megjelent bájos hölgyek megelégedését vivják ki. Még megemlítjük, hogy a rendezők ízléses, szép tánczrenddel kedveskedtek, melyet a belépéskor nyújtottak át. A négyeseket 30 pár tánczolta. A megjelent szépek közül a következők neveit sikerült feljegyeznünk. Leányok: Diczenty Paula, Dömők Mariska (Őcsény), Grosch Ilonka (Tabód), Grúber Flóra (Tamási), Fetter Mariska (Paks), Fördős Flóra, Hauke Elvira, Herczeg Millike, Komáromy Mariska,1 Kontsits Irma (Űzd), Laky Vilma (Kölesd), Madarász Mariska, Martin Szidónia, Martin Olga, Mittvégh Ilonka (Bátaszék), Pleszky Gizella (Fadd), Totth Ida, Wéber Emma (Nádasd). Asszonyok: Ágoston Istvánná, Biróy Béláné, Bodnár Istvánná, Dömők Péterné (őcsény), Diczenty Gyuláné. özv. Fetterné (Paks), Gruber Istvánná (Tamási), Grosch Józsefné (Tabód), özv. Hei- dekker Károlyné, dr. Heidekker Béláné, dr. Hilbert Istvánná, Haidekker Károlyné (Fard), Juhász Kal- mánné, dr. Komáromy Gyuláné, Korbonits Dezsőne. özv. Kontsits Jánosné (Űzd), dr. Leopold Kornélné, Madarász Elemérné, Mittvégh Henriimé (Bátaszék), özv. Martin Ferenczné, Nits Istvánná, Örffy Lajosné, dr. Papp Józsefné, Rácz Józsefné, Steinsdörfer Józsefné, özv. Totth Istvánné, özv. Theodorovits* Lajosné. A szegzárdi polgári olvasókör 1895. évi február hó 9-én könyvtára javára a „Szegzárd Szálló“ dísztermében zártkörű tánczvigalmat rendez. Beléptidij személyenként 1 forint. Kezdete 8 órakor. Felülfize- tések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — Az „Egyesült Szegzárd-Tolnamegyei Nőegylet“ bálja alkalmából a következők fizettek felül: Özvegy Theodorovits Lajosné 5 frt, dr. Leopold Kornél 2 frt, Mittvégh Henrik 1 frt 50 kr, Leitesdorfer Aurél 1 frt 50 kr, dr. Haidekker Béla 1 frt 50 kr, dr. Dragits Imre 2 frt, Pesthy Elek 1 frt 50 kr, Wéber Kálmán 1 frt 50 kr, Rassovszky Julián 1 frt, M. F. A. 50 Oláh András 50 kr, Molnár Dezső 50 kr, Markó Gusztáv 50 kr, dr. Beöthy Károly 50 kr. Jegyeiket megváltották: Abaffy Gyuláné, Bischitz Mór 5—5 frt, Oszoly Károlyné, Leopold Sándor, dr. Kramolin Emil; dr. Szigeth Gábor, Selcz József, Szondy István, Báter János 3—3 frt, Ferdinánd József, Berényi József 2—2 frt. Qzv. Szépauer Jánosné, Trieb- ler Ilma, Mayer Jánosil’50—L50 kr. Az összes bevétel volt kétszázhuszonhat forint. Népmulatság. A szegzárdi ref. énekkar saját pénztára javára, légfőképp, harmóniumja még jiátra- lékos árát kifizethesse, folyó hó 27-én, vasárnap, a ref. iskola termekben vallásos felolvasással kezdődő társas mulatságot rendez bankettel, dallal és tánczczal. A műsor — eddigi megállapodás szerint — a következő : 1. Karének, — énekli a ref. dalárda. 2. Ima és vallásos felolvasás, — tartja Borzsák Endre ref. lelkész. 3. Ismét karének a ref. dalárda által elmondva. 4. A másik iskola-teremben társas vacsora; részvételi jegy ára 1 frt. (Tálaltatik pörkölt és túrós csusza, mellé fél liter siller bor.) Közbe közbe a ref. dalárda esetleg a szintén jelen leendő „Szegzárdi dalárda^ is népdalokat fog énekelni. 5. Az első iskola-teremben, hol a felolvasás tartatott, reggelig tartó nép-bál. Belépti dij — csupán ide — 30 kr. Kezdete 7 órakor. Az egyforintos bankett-dij mindenben való részvételre jogosít. Netaláni újabb határozat, vagy változtatás esetén, e lap jövő számában ujjolag értesítjük a t. közönséget. Most csak a figyelmet kívántuk felhívni e ritkán előforduló s épp azért reményijük sikeres és élvezetekben gazdag, mégis nagyon olcsó téli nópmu- latságot. A rendező bizottság. Magyar zenetörténelmi hangverseny. Szegzárdon, a Szegzárd szálló termeiben 1895. évi február hó 2-án a r. k. ovodát és gyermekmenhelyet fentartó egyesület javára Káldy Gyula, a magyar zene-egyesület alelnüke és a magyat zeneiskola igazgató tanára, Kuliífay Izabella, főhercZegnői tanárnő és a magyar zeneiskola tanára, R. Pataky Rózsa, szoprán énekesnő, Yárady Sándor, a magyar kir. opera elsőrendű baritonistája közremőködésével tánczmulattággal egybekötött magyar zenetörténelmi hangverseny tartatik. A rendező bizottság: Abay Leó, Forster Zoltán, Huszár Aladár, Leopold Samu, Namesy János, Rácz József, Szévald Oszkár, dr. Tanárky Árpád, Kezdete este 8 órakor. Belépti jegyek ára: személyenként 2 forint, karzat-jegy 2 forint. Belépti-jegyek előre válthatók Udvardy Sándor egyleti pénztárnoknál, karzat-jegyek Tribler Ilma urhölgy,"egyleti alelnöknél. F elülfizetéseket a jótékonyczél érdekében köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendező bizottság. Műsor. (I. szakasz.) 1. Niadó (1716.) énekre, zongora kísérettel előadják: Várady Sándor, Káldy Gyula. (Dallama a hires „Patyolat a kuruez“ czimü nótára.) 2. Yenbunkon levő katonák vig éneke. (Hét éves háborúból) énekre, zongora kísérettel előadják: Várady Sándor, Káldy Gyula. 3. Hac*ik obestet« nótája. (Hót éves háborúból) Bihari Jánostól, zongorára, 4 kézre előadják: Kuliffay Izabella, Káldy Gyula. (Biliary J. első szerzeménye.) 4. H®32®*1 nóta. (Hét éves háborúból) énekre, zongora kísérettel előadják: Várady Sándor, Káldy Gyula. 5. }í&vezí szózat. (1788.) énekre, zongora kísérettel előadják: Várady Sándor, Káldy Gyula. 6. a) Safkantyas verbunkos, b) Huszár verbunkos. Bihari Jánostól, zongorán előadja Kuliffay Izabella. 7. a) Belgrád bevételéről szóló dal. (1789.) b) Győzelmi ének. (1789.) énekre, zongora kísérettel előadják: R. Patahy Rózsa, Várady Sándor, Káldy Gyula. (Belgrád, 1789-ben történt bevételét dicsőíti a fenti két dal.) (II. szakasz.) 8. Székely insurgens dal. (1796.) énekre, zongora kísérettel előadják: R. Patahy Rózsa, Várady Sándor, Káldy Gyula. (Ez a székely insurgensek dala volt, a kikkel Aluinczy generális a Mantuában körülzárt Wurm8er marschal felszabadítására sietett.) 9. Napoleon Öéesben. (1805.) énekre, zongora kísérettel előadják: Várady Sándor, Káldy Gyula. (Akkor keletkezett, mikor a francziák először elfoglalták Bécset.) 10. a) Sárga esizmás jVIiska nótája. Énekre zongora kísérettel-előadják: R. Patahy Rózsa, Káldy> Gyula, b) Sárga esizmás ]VU3R® verbunkos. Zongorára, 4 kézre előadják: Kuliffay Izabella, Káldy Gyula. (Fentebbi dallal a nemesi insurgenseket gúnyolták, sárga csizmás Miska alatt az okskoodós a matt mindenhonnan elkéső magyar insurgenst, és Panni szeretője alatt Pannóniát éi’tették.) 11. a) Tiszántúli insurgensek tárogatója. (1809. a futtaki Hadik gróffal Győr alá vonuló insurgensek indulója volt.) b) Tiszáninneni insurgensek tárogatója, — úgynevezett „Echós tárogató“ (Azon insurgensek nótája volt, kiket Duha generális vezetett a francsSiák ellen.) énekre, zongora kísérettel előadják: Várady Sándor, Káldy Gyula. 12. a) 20 talléros verbunkos. Bihari Jánostól, b) 100 ember verbunkos. Öreg Boka A.-tó. Zonorán előadja: Kuliffay /. (Az első a 20 talléros elnevezést onnan kapta, hogy 20 tallér volt a felpénz, a másodikat pedig azért nevezték 100 ember verbunkosnak, mert midőn az öreg Boka András először játszotta Debreczenben, oly lelkesedést keltett vele, hogy az első napon 100 ember csapott fel katonának.) 13. Somogyi gyalog insurgens dala. Énekre, zongora kísérettel előadják: R. Patahy Rózsa, Várady Sándor, Káldy Gyula. (III. szakasz.) 14. Bées várostól hidegen fuj a szél. Énekre, zongora kisé- rettel előadják: Várady Sándor Káldy Gyula. 15. Dal a franezia gallusra. (1809.), Énekre, zongora kísérettel előadják: R. Patahy Rózsa Káldy Gyula. 16. a) Tréfás insurgens dal, b) Győrből haaítérő insurgens nótája. Énekre, zongora kisérettel előadják: R. Patahy Rózsa, Várady Sándor, Káldy Gyula. 17. Tréfás dal NaP°l®önra s a r franeziákra. Énekre, zongora kisérettel előadják: R. Patahy Rózsa, Káldy Gyula. 18. Sarkantyus verbunkos. Csermák Antaltól, zongorára 4 kézre, előadják: Kuliffay Izabella, Káldy Gyula. „Régi s á t o- ros táncz“ Lavot Jánostól, „Győzelmi ének“ és a „Rákóczi nóta“ előadva Mayer Adolf hírneves tárogató művész a m. kir. opera zenekaráoak művésze által. A kik véletlenül meghívót nem kaptak s arra igényt tartanak, forduljanak egyenesen a rendező-bizottsághoz, mely készséggel teljesiti kérelmüket. A bátaszéki dalárda 1895. évi február hó 9-én a polgári kaszinó helyiségeiben tánczestélyt tart. Belépti-dij: Személyenkint 70 krajezár. Kezdete 8 órakor. A bonyhádi izr. nőegylet 1895. évi február hó 6-án Bonyhádon az „Arany-Oroszlán“ szálloda nagy termében jótékonyczélu táncz-estélyt rendez. Beléptijegy (karzatra is) 2 korona (1 frt.) Család-jegy 6 korona (3 frt.) Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete 8 órakor. A tamásii izr. nőegylet pénztára javára folyó 1895. évi február 3-án Tamásiban a nagyvendéglő nagytermében zártkörű tánczestélyt tart. Kezdete esti 8 ói'akor. Belépti-dij : személyenként 1 frt. Szives felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Vidéki Vendégek számára, előzetes jelentkezés esetén, a rendezőség készséggel rendel lakást. KÖZGAZDASÁG.____ Budapesti gyümölcsészeti tanfolyam. Közli: BOZSOLIK FERENCZ. (Folytatás.) Ha metszés alkalmával egyik másik fánál termőrügy mutatkozik, mi sokszor előfordul, azt mindjárt tavaszszal metszés után eltávolítjuk, mert az kimeríti a fát. Pedig ép ennek örvendenek a kontárkodó gyü- mölcsészek legjobban s eldicsekesznek, hogy az ő fájok mily fiatal s már is virágzik s gyümölcsöt hoz, de utókövetkezményeit nem fitogtatják, mert nincs meg hozzá a kellő spiritusz — a tudomány. Biz valamikor csekélységem is csak igy gondolkodott, de most tudom csak mi a különbség a gyümölcsfa-tenyésztés és gyümölcsfa-tenyésztés közt. A sudárt mindig 8—9 rügyre kell metszeni és pedig úgy, hogy a legfelsőbb rügy a tavalyival szemben álljon. A tő sarjakat pedig mindenkor távolítsuk el. Naspolyát és birset legjobb bokor alakra nevelni, mert szabályos fát ezekből nevelni nem lehet, mivel sok vegyes rügyei vannak. Vegyes rügynek azt nevezzük, melyről nem lehet előre tudni, vájjon fás vagy termő-rügy lesz-e belőle ? A szőlőnél is ily vegyes rügyek vannak. A szőlőnél azonban még is biztosan tudunk annyit, hogy egy három éves csapról kiinduló hajtásról termést kapunk.
