Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-06-30 / 26. szám
Hajózási (TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 26. sz.) 1895. junius 30. menetrend. Naponként Állomások Naponként 1022 ind. Budapest ...................érk. 84 5 1022 Budafok ................... . --— Té tény...................... 71 5 — Batta .......................... G4 5 1122 Ercsi.......................... 61 5 1222 Adony....................... 512 — Rácz- Almás................ 41 2 Tass ............................. 42 2 'Szalk ......... Ü — Apostag....................... 322 145 Duna-Földvár .... 312 — Harta ................ 22 2 — Ordas .......................... 140 322 Paks.......................... 11 2 g20 Kalocsa (Úszód) . . . 1212 ±05 Tolna (Dombori) . . . 1112 522 Szegzárd . ................ 11 22 622 Baja............................. 92 2 715 Szekcső................... . »J 55 800 érk. Mohács.......................ind. 712 A fekete vonallal (■) aláhúzott számok éjjeli Időt jelentenek. IRODALOM. Kérelem a vidéken élő írónők s írókhoz. „V i d é k i költők Albuma“ czim alatt egy kötetnyi verset szándékozunk vidéken élő írónők s irók müveiből összeállítani. Czélunk az; hogy a vidéki irodalomnak er irányú termékeit ily utón mutassuk be a nagyközönségnek. Czélunk, hogy a közönség meggyőződjék felőle, miszerint ma már a vidék irodalma is oly fokon áll, a melyet érdemes figyelamre méltatni. Ebbéli vállalkozásunk életre ^valóságát, jobban időszerűségét talán semmivel se igazolhatnánk eklatánsakban, mintha fölemlítjük, hogy R á k o s y Jenő ur, a budapesti hírlapírók „Otthonjának elnöke s a fővárosi irói világ egyik kitűnősége, e tárgyban hozzáintézett sorainkra szives volt — többek között — ily feleletet adni: „Ha tudnának oly összeköttetést, oly kapcsot létesíteni a vidéki irók között, a mi által lehetséges lenne p. o. évről-évre valamely Almanachot, valamely évkönyvet kiadni, a mely a vidéki sajtóról és irodalomról tájékozást nyújtana s a mellett egy oly antológiát. minőt jelenleg terveznetek; azt szerencsés gondolatnak tartanám.“ Nekünk egyelőre — tekintve a kezdet nehézségeit s az ezzel járó anyagi áldozatokat •— csupán egy antológiaszerü verskötet összeállítása lévén czélunk: tisztelettel bátorkodunk felkérni mindazon vidéki írónőket s írókat, kik vállalkozásunkat szellemi dolgozataikkal támogatni óhajtják: legyenek szívesek akár eddig megjelent, akár most írandó verses dolgozataik javarészéből 2—3 darabot rendelkezésünkre bocsátani, kérvén becses soraikat alulírottak bármelyikének nevére czimezve Kassa (városház) lehetőleg ez év julius 20-ikáig beküldeni. Azon hitben lévén, hogy a vidéki irodalomnak ezzel némi szolgálatot teszünk: legyen szabad azon reményünknek adni kifejezést, hogy vállalatunkat minél többen fogják támogatni. Még csak azt jegyezzük meg. hogy a kötet Karácsony, vagy Újév körül fog megjelenni, s árát az annak idején kibocsátandó „előfizetési felhivás“- ban fogjuk tudatni. Kassán, 1895. évi junius hó 12-én. Tisztelettel maradtunk Kovács Zsigmond, Sárosi Árpád, mint a „Vidéki költők-Albuma“ szerkesztői. KÖZÖNSÉG KÓRÉBÓL. A dunaföldvári leégett uszoda ügye. Nagy ritkaság számba megy s hallatlan esetként tűnik fel, hogy egy vizen álló alkotmány, mely nem hasonlít a könnyen gyúlékony és robbanó anyagokat szállító hajóhoz, a lángok martalékja legyen. Ez történt folyó hó 21-én reggeli 3 órakor a dunaföldvári uszodával, melyet a fürdőtulajdonos, Etl József szegzárdi mérnök, nagy anyagi áldozatok árán, erősen koczkáztatott tőkebefektetéssel, de az ottani intelligens közönség érdekeit mindenkor lovagias készséggel, támogató előzékenységgel nemcsak megépíttetett nehány évvel előbb, hanem teljes kényelemmel fokonként berendezett s biztos deficzit mellett éveken át fenntartott. Ez uszoda egyike volt házánk legnagyobb, legszebb és legkényelmesebb dunai uszodáinak, melynek párját Budapesten is alig találhatunk. S minden jel kétségbevonhatlanul arra mutat, hogy a dunaföldvári értelmiség e kellemes és testedző nyári üdülő helyét, épületét, a boszut lihegő értelmetlenség, elvetemült embertelen rosszakarat és alacsonyra sülyedt erkölcstelenség herosztrátesi gyalázatos keze tette tönkre, hamvasztotta el. Dunaföldvár intelligencziája a mily mélyen fájlalhatja — ez idényre legalább, de talán továbbra is! — tönkretételét e kedves üdülő és szórakozó helyének : épp oly méltó felháborodással kénytelen tudomásul venni, — hogy ne mondjam, szégyenleni miszerint ott, kebelében, még az ily felette jótékony és nemes intézményeknek is akadnak aljas Herosz- trátesei! . . . A szomorú eset nemcsak hogy a hatóságnak, csendőrségnek — stb. — bejelentetett, hanem — legjobb tudomásunk szerint — az alapos nyomozás, a lelkiismeretes vizsgálat, legközelebb fényes világításban fogja feltüntetni a sötét bűnt, mely ez ocsmány cselekmény rugója s elkövetésének oka volt. Annak idején erre még visszatérünk. — — Már most azonban hírlapírói kötelességünknek vélünk eleget tenni, ha jóakaratulag figyelmeztetjük „Első Magy. Á lt. Bizt. társaság-ot az melynél e fürdő-épület biztosítva volt, hogy úgy a fürdőtulajdonos, a nagy kárt önhibája nélkül szenvedett s nálunk köztisztelet és szeretetnek örvendő mérnök Etl József ur, mint a dunaföldvári intelligen- czia jogos igényeinek siessen teljes mértékben eleget tenni s ne vigye ez ügyet megint, mint 3 éve a fürdőtulajdonos zab-asztagjának leégését a perelés hosszú útjára, holmi aprólékos forma-hibákért, — mert a mint a szerződési aktából, a gyakorlatból s egyéb fennforgó körülményekből bőven meggyőződhetünk, sőt neves ügyvédek felvilágositása után tudjuk: itt a biztositó társulat gyors fizetése nemcsak lovagias kötelesség, hanem a saját jóhirneve iránti egyenes tartozás ! -- — — Úgy halljuk, hogy a tolnamegyei evang. reform, egyházak is, szerződésileg, egyházi felsőbb statútum folytán, eme társulatnál kötelesek bizonyos ideig középületeiket tűz ellen biztosítani, daczára, hogy időközileg más társulatok jóval előnyösebb ajánlatokat tettek az egyházmegyének! .. . Tehát egyelőre, jóakaratulag csak ennyit mondunk az igen tisztelt biztositó társulatnak: „Caveant Consortes!“ nehogy egy tévesztett vélekedés, egy elhamarkodott gondolkozás és hanyag ítélkezés folytán beállható újabb perlekedés következtében a t. társulat nagyobb kárt valljon a reform, egyházmegyénél, mint talán nyerni vél — per utján — az Etl József uszodája ügyében. — Ezen dologra még, ha szükség lesz rá, bővebben visszatérünk. _____ Monori. Ny ilatkozat. Minden félreértés elkerülése végett kötelességemnek tartom kijelenteni, miszerint ezen lap legutóbbi számában (25.) megjelent „Népiskolai vizsgálatok“ czim alatt irt czikkemben kizárólag tizenkét évi tanítói működésemből kifolyó tapasztalataimról — vonatkozással a népiskolai vizsgálatokon előforduló helytelenségekre ■— általánosságban beszéltem s távol állt tőlem spéciéi Tolnára czélozni, mert ott aranyosak a tanügyi állapotok sok más községekkel szemben. Egyébiránt Tolnán a múlt napokban lefolyt vizsgálatokat is figyelemmel kisértem s mint tanító, de úgy is mint iskolaszéki tag, mondhatom, hogy egyes osztályokban kitűnő eredmény konstatálható. A közlemény végétől a 4-dik sor elején pedig egy sajtóhiba fordul elő, mely kijavítva „népiskolánkból“ helyett „népiskoláinkból“ olvasandó. Tolna, 1895. junius 29-én. Perler Mátyás, kántortanitó. Tolna község érdemes elöljárósága nagybecsű figyelmébe. Egy idő óta nagyon szokásossá vált Tolnán, különzsen a Templom-utczában lakók nyugalmát éjjeli zenével háborgatni. Nem szólnánk, ha az ily éjjeli zenék pl. két hetenkint egyszer ferdulnának elő, de nem múlik el hét, melyben kétszer-háromszor ne volna éjjeli zene ugyanazon egy utczában és háznál. A zenekedvelő fiatalság e mellett nem is elégszik meg 4 vagy 5 darabbal, hanem tizfélét is huzat, mindegyiket háromszor, négyszer megisméltetvé. így aztán az ily éjjeli csendzavarás rendszerint egy óra hosz- száig is eltart. Miért is tisztelettel felkérjük a község nagyon tisztelt elöljáróságát, szíveskedjék az ily kellemetlen éjjeli csendzavarásoknak elejét venni, mert ha még továbbra is az eddigi szokás szerint zavartatnánk éjjeli nyugalmunkban, ez esetben magunk leszünk kénytelenek az említett bajon segíteni. Reméljük azonban, hogy érre nem leend szükség. Mély tisztelettel Több templom-utczai lakó. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Ludovicus Paks. Köszönjük, de csak a jövő számban hozhatjuk. _ , Egy taniigybaratf Tolna. Kiadjuk. N. N. Paks. Terjedelmes referádája térszüke mialt maradt ki a jelen számból. H. J. B. Budapest. A most küldött novella bevált. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. HIVATALOS HIRDETÉSEK. Árverési hirdetmény. 3015. sz. tkv. 95. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéröl közhírré tétetik, hogy özv. Forster Józsefnének Hahn József elleni 100 írt és járulékai iránt indított végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő Szegzárd községi 4141. számú telekjegyzőkönyvben Hahn József és neje szül. Matus Julianna tulajdonául felvett f 386. helyrajzi, 352. népszámu ingatlan 400 frr, az 5558. számú telekjegyzőkönyvben egyedül Hahn József nevén álló f 10498. helyrajzi számú ingatlan 195 frt s a 8496. számú telekjegyzökönyvben ugyancsak Hahn József és neje Malus Julianna tulajdonát képező f 2395. helyrajzi számú ingatlan 129 frt kikiáltási áron 1895. évi augusztus hó 7-ik napján délelőtt 10 órakor Szegzárdon, a törvénykezési épület földszinti 9. számú helyiségében megtartandó árverésen eladatni fognak. Figyelmeztetnek venni szándékozok, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben 6% kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek, a hivatalos órák alatt alólirott telekkönyvi hatóságnál, úgy Szegzard község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál, 1895. évi május hó 15-én. Szabói kir. törvényszéki bíró. 907. Árverési hirdetmény. tk. 1895. A szegzárdi "kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy ifjú Scholcz Antal és az ezennel csatlakozottnak kimondott ifjú Freuud Ignácz, dr. Fürst Győző, Szegedi Varga János, Mautner József, Wiener Ferencz, Herczog Miksa és társai ezégnek Takler Lajos és neje Vaskó Rozália és Takler József Taksonyi ellen 822 frt 44 kr, 750 frt, 51 frt 70 kr, 500 frt, 350 frt, 550 frt, 1000 frt, 350 frt 239 frt 61 kr tőkék és járulékai iránti végrahajtási ügyében a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő Szegzárd községi 8989. számú telekjegyzőkönyvben Takler Lajos tulajdonuál felvett f 3382. helyrajzi számú szántó 275 frt, a 7975. számú telekjegyzőkönyvben Takler Lajos tulajdonául felvett f 8569/b. helyrajzi számú szőlő és présház 46 frt, a j 8569/a—1. helyrajzi számú szőlő 336 frt, az 5712. számú telekjegyzőkönyvben Takler Lajos és neje Vaskó Rozália tulajdonául felvett •}• 566. helyrajzi, 493. népsorszámu ház 800 frt, az 5943. számú telek- jegyzőkönyvben Takler Lajos és neje Vaskó Rozália tulajdonául felvett f 8564/a. helyrajzi számú szőlő 762 frt, az 5945. számú telekjegyzőkönyvben Takler Lajos és neje Vaskó Rozália tulajdonául felvett f 8564/d. helyrajzi számú szőlő 678 frt, a 465. számú telekjegyzőkönyvben Takler Lajosné Vaskó Rozália tulajdonául felvett f 8570. helyrajzi sz. szőlő 210 frt, a f 8572/b. helyrajzi számú szőlő 198 frt, a f 8569/a—2. helyrajzi számú szőlő 128 frt, a 8988. számú telekjegyzőkönyvben Takler József Taksonyi tulajdonául felvett f 2122/b—1. helyrajzi számú rét 31 frt, a f 2122/b—2. helyrajzi számú rét 31 frt, a f 2122/b—3. helyrajzi számú rét 31 frt, a 2123. helyrajzi számú rét 281 frt, a 3566. számú telekjegyzőkönyvben Simon Takács Józsefné Takler Rozália és Takler Lajosné Vaskó Rozália tulajdonául felvett f 8574. helyrajzi számú présházból Takler Lajosné Vaskó Rozáliát illető felerésze 200 frt kikiáltási árban 1895. évi augusztus hó I7>ik napján délután 2 órakor Szegzárdon, a törvénykezési épület 9. számú helyiségében megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben 6% kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirt telekkönyvi hatóságnál, úgy Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál, 1895. évi május hó 23-án. Szabó) kir. trvszki bíró. hirdetéseké Értesítési Van szerencsém a nagyérdemű közönség tudomására hozni, hogy vendéglőmben naponként friss csapolás kőbányai sör, magyar bor, hideg és meleg étkek, vasár- és ünnepnaponként pedig bak-sör kapható pontos kiszolgálás mellett jutányos áron. Szórakozásul kerti-helyiségemben a forgó- hinta a t. vendégeknek rendelkezésére áll. Becses pártfogást kérve, maradtam kész tisztelettel Mutschenbacher Ödön, vasúti vendéglős. (96. 3—3.)
