Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-06-30 / 26. szám
4 szavai szabályozták. Egy borzasztó tömeg, egy rettenetes erő, egy iszonyú mindenhatóság, egy világitélet pusztító elemeivel, egy teremtő erő, mely eszmékből táplálkozik és alkotásában a világ csodáját hívja fel! Bécs a legnagyobb zavarban volt. Hadait Magyarország ellen vezényelte, hogy megbüntesse a „lázadókat“. Kisbéry sem töltheté ki egészen szabadságát. Azonnal be kellett volna vonulnia ezredéhez. És ő e parancsnak habozás nélkül engedelmeskedik, ha nem volna a „császárnál“ egy nagyobb hatalmasság is, a n mely szintén parancsol: az őrületes szerelem. O ugyan be fog vonulni, de előbb Vilmával kell találkoznia. — Uram ! — mondá katonás keresetlenséggel — e pillanatban parancsot kaptam a bevonulásra. Nem tudok azonban addig távozni, amig e bizonytalanságban hagynak. — Vilma kisasszony ! — folytatá Vilma felé fordulva — legyen az én nőm!- Főhadnagy ur! — válaszolt hideg méltósággal Vilma — gyávaság öntől, hogy egy magyar honleányt ily lealázó ajánlattal mer megsérteni! — Nem értem kegyedet! — válaszolá zavarral a tiszt. Önhittség nélkül hivatkozhatom származásomra, nevem tisztaságára és állásomra ?-— Igen! arra a névre, — mondá kitörő haraggal Vilma — amelyet ősei megdicsőitettek s amelyet a méltatlan 'sarjadok a hazaárulás sarával dobál tele! On nem fog ezen országban olyan nőt találni, aki az ön nevét viselni hajlandó volna! Kisbéry felugrott a helyéről. Mintha kígyó marta volna meg! Ilyen leczkét még nem adott neki senki! Oh! de mily rendkívüli jelenség e nő ! Mily szent az ő haragjában, mily fejedelmi az ő bátorságával, midőn villámait az óriás tölgyre szólja! Tébolyitó szépség ! Egy haragvó istenasszony, megsemmisítő Ítélettel ajakán! Kisbéry összerezzent. Nem jött szó az ajakára! Szivében rettenetes vihar dúlt. Erezte, hogy Vilmáról nem tud lemondani és érezte, hogy zászlójához nem tud hűtlen lenni! — Bár mennyire szeressem is kegyedet, — mondá önérzettel — de azt meg nem engedhetem, hogy hazaárulónak nevezzen. Tiltakoznom kell ama feltevés elen, mintha volna e hazának gyermeke, aki hazáját jobban szeretné mint, én. Hogy valaki nincs a forradalmárokkal egy véleményen, abból még nem következik, hogy az illető .hazaáruló is. Ily nagy fontosságú politikánál, a midőn törté nelmi átalakulásról, a nemzet ujjáteremtéséről van szó, egy lelkiismeretes hazati nem engedi magát ragyogó jelszavak által elragadtatni, vagy csalékony ábrándképektől felültetni, hanem hideg megfontolással számot vet az esélyekkel s csak biztos siker reményében szánja magát ily merész lépésre. A forradalom nem diplomatiai jegyzékváltás, ahol kísérleteket tehetünk. A nemzet jövőjét nem tehetjük ki kísérleteknek ! Az én politikai belátásom szerint pedig a forradalomnak okvetlen el kell buknia. Es vájjon akad-e majd csak egy is ama nagyságok közül, kik a hazát heves véralkatuknak feláldozták, akad-e csak egy is, ki erkölcsi súlyával az elbukott nemzetet fölemelni fogja?! De tegyük föl, hogy a forradalmi eszmék megülik a diadalmi tort: vájjon a folyó viszonyok mellett megállhat-e az önálló Magyarország ? Azok az ábrán- dozók nem tekintettek a térképbe, nem tudnak politikailag okulni a földrajzi fekvésből és nem látják a szláv-elem világhódító törekvéseit, e fenyegető veszélyt, amelylyel szemben, egy hatalmas szövetséges nélkül ma még nem élhet meg az önálló Magyarország. (Folyt, köv.) iTÍ L Ö N F É L É K. — A szegzárdi függetlenségi és 48-as | párt vasárnap Szegzárdon értekezletet tartott, melyen abban állapodtak meg, hogy a párt i kebelében beállott szakadástól el— tekintve vármegye szerte szervezkednek a függetlenségi és 48-as pártnak 1884-iki prog- rammja alapján. A szervezkedés czéljából szeptember hó 8-án közgyűlést tartanak Szeg- .zárdon, melyre Kossuth Ferenczet is meghívják. A közgyűlésre szóló meghívókat Szluha István, Boda Vilmos orsz. képviselők és a tolnavármegyei függetlenségi és 48-as párt vezérférfiai: Pet rich F erencz, R á t k a y László és Schvetz Antal írják alá. Boda Vilmos orsz. gyűlési képviselő', lapunk szerkesztője az értekezlet megbízásából Kossuth Ferenczhez a következő levelet intézte: TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (26. sz.) Mélyen tisztelt képviselő társam! A tolnavármegyei függetlenségi és 48-as pártnak folyó évi junius hó 23-án tartott értekezletétől, mint a vármegyei függetlenségi és 48-as párt elnöke, azon megtisztelő feladatot nyertem, hogy téged a párt nevében tiszteletteljesen felkérjelek, miszerint a folyó évi szeptember hó 8-án Szegzárdon megtartandó vármegyei szervezkedő közgyűlésen megjelenni és az által az ügy sikerét biztosítani méltóztassál. Mondanom sem kell, hogy a szegzárdi választó-kerület sőt Tolnavármegye összes függetlenségi érzelmű polgársága személyedhez a leo-odaadóbb ragaszkodással viseltetik o O s körükben való megjelenésedet a legnagyobb örömmel várja. — Főispáni bankett. A szegzárdi kaszinó kerti helyiségében ma este fél 9 órakor bankett lesz Simont sits Béla Szatmárvárme- gye és Szatmár-Németi szab. kir. város főispánjának tiszteletére, A kibocsátott aláírási ivet igen sokan írták alá. — A szatmári főispán beiktatásának programmját. mint tudósítónk írja, már megállapították. Simonsits Béla julius hó 3-án reggel indul el Budapestről a tolnavármegyei 15 tagú küldöttséggel, melyet Széchenyi Sándor gróf tolnamegyei főispán vezet. Nagy- Károlyba este 6 órakor érkezik az új főispán, a ki elé Debreczenig küldöttséget meneszt a vármegye. Szatmár vármegye határán, Ert- Körtvélyesen D o m a h i d y Elemér uagykárolyi főszolgabiró üdvözli a főispánt, Nagy- Károlyban a megérkezlskor pedig Schuszter Ignácz polgármester. Simontsits a székházban levő lakásán száll meg. Este 9 órakor ismerkedési estély lesz a kaszinóban A beiktató rendkívüli közgyűlés julius hó 4-én d. e. 11 órakor kezdődik Nagy László alispán elnöklete alatt. A küldöttség által meghívott főispánt Zanathy Ferencz vármegyei főjegyző üdvözli, mely után a főispán leteszi az esküt. Ennek végeztével az alispán mond üdvözlő beszédet. Közgyűlés után a főispán fogadja a testületeket és küldöttségeket. A banket déli egy órakor lesz a kaszinóban. Az ünnep rendezésére Serly Gusztáv dr. elnöklete alatt 8 tagú bizottságot küldött ki a vármegye. Az ünnepeltetésből Nagy-Károly városa is kiveszi a részét. A vasúthoz vezető utczán ugyanis diadalkaput állíttat, a várost fellobogóztatja és fáklyásmenetet rendez a dalárda közreműködésével. — Herczeg Eszterházy Pál. A fiatal herczeg múlt héten érkezett meg Dombóvárra, hogy hagyki- terjedésü uradalmait megtekintse. Először D ö r y Vilmos leperdi, azután D ö r y Jenő tüskei bérletét vette szemügyre. Tiszteletére Döry József ebédet adott s este pedig vacsorát, mi közben Jónás Tamás czigányprimás zenekara szebbnél-szebb magyar darabokat játszott. A herczeg uradalmához -tartozó plébánosok és bérlők testületileg tisztelegtek, kiket a fiatal mágnás szívesen fogadott — Esterházy Pál másnap Dombóvárról Kaposvái’ra utazott.- Alesperes-választás. A tolna-baranya ág. ev. egyházmegye a nagynevű Guggenberger János alesperesnek egészségi okokból történt lemondása következtében megüresedett alesperesi hivatalra T á m e r János némedi-i lelkészt választotta meg. Az uj ales- peres egyszersmind az egyházmegye tanfelügyelője is lesz.- Tanítói közgyűlés. A „Szegzárd-vidéki 1'k. néptanító-egyesület“ múlt csütörtökön Tolnán közgyűlést tartott, melyen a tagok igen nagy számmal jelentek meg. A közgyűlést megjelenésükkel megtisztelték : P é c h y József tolnai prépost-plébános, T i- hanyi Domokos kir. tanfelügyelő, Sághy Pál kér. esperes és tanfelügyelő, S c h a 11 e r Flóris kir. segéd tanfelügyelő. A közgyűlést, melynek lefolyásáról jövő számunkban részletesen referálunk, kedélyes bankett követte, melyen szellemes felköszöntőket mondottak: P é c h y József prépost, Z á n y i György plébános, Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő, S! íghy Pál kér. esperes, An der le József és P ár t o s Zsigmond plébánosok és Horváth Ignácz tanító. Hivatalvizsgálat. Blaskovits István, a! pécsi kir. tábla elnöke, múlt hétfőn érkezett városunkba, hogy a kir. törvényszéket megvizsgálja. — Blaskovits kir. táblai elnök tiszteletére Sei ez József törvényszéki elnök és Ágoston István tábla- biró vacsorát adtak, melyre a törvényszéki bírák | hivatalosak voltak. — Megyei választások. Előreláthatólag nem lesz nagyobb mozgalom a megyénél megüresedett alispán i állás betöltésekor, mely a julius 16-án tartandó közgyűlésen fog megtörténni. Vármegyénk ritka szorgalmú főjegyzője, Madarász Elemér mint tudjuk I nem reflektál az alispáni állásra, s így az egyedüli jelölt, D ö r y Pál a völgységi járás főszolgabírója lesz Simontsitsnak az slispáni székben is utódja, a mint, közvetlen utódja volt a völgységi járásban is. Madarász Elemér főjegyző rövid idő múlva megválik állásától s állami szolgálatba lép. A főjegyzői állást minden bizonynyal a szép tehetségű Simontsits Elemér I-ső aljegyző foglalja el, a többi aljegyzők pedig fokozatosan lépnek elő. A völgységi járás fő- szolgabirája, vagy Nunkovich Ferencz központi főszolgabiró, vagy Nagy István völgységi szolgabiró ]esz< __A központi járásban szervezett második szolga birói állásra dr. Ery Márton árvaszéki jegyző az egyedüli aspiráns. — Allevéltárnoki állás. A megyénél szervezett második allevéltárnoki állásért a kitűzött pályázati határidőig öten folyamodtak. A pályázati kérvényeket Széchényi Sándor gróf főispán S z é k e ly Ferencz főlevélrarnoknak adta ki véleményadás végett. A pályázók között van C s izm,az ia József pénzügyigazgatósági tisztviselő is, kinek jeles képzettsége 1 nagy munkaereje általánosan ismeretes s igy az ő kinevezése a legvalószinübb is. Eljegyzés. G y e n i s Antal, a móriezföldi állami elemi iskola rendes tanitója, múlt kedden jegyezte Szegzárdon Kökényessy József megyei József leányát, Erzsibe kisasszonyt. — Záróünnepély. A szegzárdi polgári fiúiskolában múlt vasárnap délelőtt tartották meg a. szokásos záróünnepélyt az intézet tágas tornacsarnokában. A záróünnepélyen Boda Vilmos országgyűlési képviselő, lapunk szerkesztője elnökölt, ki szép beszédet tartott. A díszes közönség teljesen megtöltötte a termet s mindvégig nagy figyelemmel és tetszéssel kisérte a tanulóifjúság szép szavalatait és az énekkar dalait. Az ünnepély után kiosztották a tanulóknak a bizonyítványt, a szorgalmasok pedig akkor kapták meg az ösztöndijat és jutalmat. — Katonai gyakorlatok. A IV. hadtest körzetében a folyó évi gyakorló lovaglások Tolnavármegye alsó részén tartatván, a tisztek egy része folyó hó 23-án érkezett Bátaszékre, hova másnap a reggeli vonattal megérkezett herczeg Lobkovitz Rezső táborszernagy, hadtest parancsnok is. A 23-án Bátaszékre érkezett tisztek Dombóvártól a tolnai dzsidások által eléjük küldött lovakon lóháton járták be az utat terep tanulmányozás czéljából. 24-én a herczeg megérkezése után a községházán gyűltek egybe az urak bemutatván az általuk készített terveket I 10 órakor, szakadó esőben a herczeggel együtt Bátára lovagoltak, hogy a tervbe vett hid elhelyezésére legalkalmasabb helyet kiszemeljék. Bátán csatlakoztak a Bajáról érkezett tisztek s résztvevén a szemlében, együtt jöttek vissza Bátaszékre. A tisztek találkozási helye a polg. kaszinó volt, melyet az egylet ittartózkodásuk idejére átengedett. Herczeg Lobkovitz 25-én délután, miként ezt lapunk múlt számában jeleztük, Tolnára utazott, a többi tisztek részint Duna-Szekcső felé hajón, részint vonaton távoztak állomás helyükre. A gyakorlaton részt vettek: Herczeg Lobkovitz Rezső táborszernagy budapesti hadtest parancsnok, Schraml Emil és Kote Imre vezérőrnagyok, gr. Corti Hugó, ívinger Károly, Schrutek Károly, Radánovich Imre, Goumoens Imre, Rost Sándor ezredesek, Bartholy Lajos, Szártory Rezső, Ivanovic Lázár, Jovanovic György, Tschurl Ferencz, Feigl Ede, Kotsch Károly, Zeravica Ede alezredesek, Czibulka Móricz, Fodor Tivadar, Vogl Pál, Psykovsky, Reuss Ágost, Zuna Edgár, Márton Hugó, Veszély Ferencz és Lepkowski őrnagyok, Lersch Kamilló, Dáni Balázs századosok, gr. Vay, Stőhr, Redl, Trakxlar és Bauer Viktor főhadnagyok. Ezen gyakorlat állítólag összefüggésben volna a jövő évi katonai nagy hadgyakorlatoknak Tolnvármegye területén való megtartásával.- Évzáró vizsgálat a Májer-Árlow-féle magániskolában. A szegzárdi Májer-Arlow-féle magániskolában junius hó 22-én fejezték be az évzáró vizsgálatokat, melyeken nagyszámú érdeklődő szülő a kir. segéd-tanfelügyelő és tanügybarát jelent meg. Az intézet regi jo hirnevéhez most is méltó, amennyiben az intézet fentartói igyekeznek a beléjük helyezett bizalomnak megfelelni.- Selyemfonó gyár Tolnán. Bezerédj Pál ur már vagy egy éve kilátásba helyezte, hogy Tolnán szándékozik egy selyemfonó-gyárat felállítani, erre nézve a község, — mely elsősorban fogja hasznát látni e jövedelmet hajtó gyárból, — 25 ezer forintot meg is szavazott. A telep megvan, a kincstárra van 1895. junius 30.
