Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-05-26 / 21. szám
1895. május 26. 5 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (21. sz.) lépett az alapitó tagok sorába; a pártoló tagok száma 18 taggal szaporodott. Ezekben kimerítve egyesületünk múlt évi tevékenységének jelentősebb mozzanatait, bár az előterjesztésem keretébe szorosan véve nem is tartozik, szemben azzal a lekötelező szívességgel, hogy a tisztelt választmány, mint eddig, úgy ez alkalommal is a népkonyha czéljaira szükséges helyiségeket rendelkezésemre bocsátotta, legyen szabad igen t. közgyűlés elhagyva egyleti életünk határait, röviden kitérnem a ma még magán vállalkozás jellegével biró intézménynek elért eredményeire s a helyiségek használatáért hálás köszönötemet nyilvánítva felemlítenem, hogy a népkonyha a szigorú és hosszú tél folyamán 32119 adag meleg étellel és 2000 darab kenyérrel gondoskodott a kunyhók lakóiról s társadalmunknak elismerésre méltó jótékonyságának legszebb méltatásául ide iktatom az örvendetes valót, hogy nagyobb volt a felebaráti szeretet, mint a szegénység, mert, hála a gondviselésnek, mindig több volt az élelem, mint az éhező. Visszatérve már most ismét a magunk körébe egyesületünk számára lelkes szeretetüket és támogatásukat jövőre is kérve fogadják őszinte köszönetem kifejezését, Jegyzőkönyv felvéve Szegzárdon, a szegzárd-bátai dunavédgát társulat választmányának 1895. évi április 27-én tartott üléséből. Jelen voltak; dr. Szigeth Gábor társulati elnök, Kelecsényi Ambró igazgató, egyszersmind választmányi tag, Mittvégh Henrik, Balázs József, Szőke István, Szél P. István és Horváth Pál választmányi tagok; Nagy József pénztáros, Steinsdörfer József ellenőr. Továbbá az állami felügyelet gyakorlására hivatott miniszteri megbízott helyettese Marchovszky Imre kir. mérnök és alulírott ügyvezető mint jegyző. Társulati elnök a miniszteri megbízott urat és a választmány tagjait üdvözölvén, a tanácskozmányt megnyitottnak s az alapszabályok 40-ik §-a értelmében határozatképesnek kijelentvén: 1. sz. Az idei jég vizár elleni védekezés lefolyásáról társulati igazgató és mérnök által előterjesztett következő jelentés: „Túl vagyunk az idei szigorú tél által keltett aggodalmakon. A Duna — eddig nem tapasztalt mértékben állott be — 2 m. vastag jégpánczéllal borítva, Domboritól Bárka rakodóig egyfolytában. Grébecznél különösen erős jégtorlódás képződött, mely miatt nem oknélküli aggódás szállotta meg az érdekeltséget. Kfssebb mérvű elakadás észleltetett még két helyen, Lassinál és Kishujjánál. A szükség által kívánt összes védelmi előkészületet megtettük; kellő mértékben kiszállítottuk a védanyagokat: rozsét, deszkát, karót stb. Midőn pedig a jég megmozdulását észleltük: kirendeltünk a védelemhez Szegzárd, Ocsény, Decs és Báta- székről 350 embert. De ezen véderőt már másnap hazabocsátottuk a viszonyok szerencsés alakulása folytán. Ugyanis lassú és fokozatos olvadást kaptunk, mely annyira meggyengítette az erős jégpánczélt, hogy a Dunának • márczius 23-án érkezett kisebb áradása már megmozdította és másnap, 24-én el is tolta mind a három torlódást egész Mohácsig, a hol ismét megfeneklett a jég; de már nekünk kárt nem okozhatott. Eltávozott tehát a jegünk a nélkül, hogy a Duna medréből kilépett volna. De alig egy hétre reá ismét megázott és pedig tartós magas hullámot kaptunk, a mely culminatiójában elérte, sőt meg is haladta összes, eddig észlelt nagy vizeinket. Ugyanis az április 7-én beállott culminatió a keselyüsi viz- mérczén 0 fölött 7'10, a bátain 7'04 cmtert mutatott, mely magasság Keselyűsben csak 2 ctm.-rel maradt az 1876-iki vízmagasság alatt. Bátán ellenben G4 ctm.-rel meghaladta azt. Az 1893. évihez viszonyítva, — mely áradás tudvalevőleg minden eddigi vizeinket túlszárnyalta — Keselyűsben 24 ctm.-rel alatta maradt, ellenben Bátán azt 47 clm.-rel meghaladta az idei vizáradás, mint a felhozott vázlatból kitűnik. Nyilvánvaló ezek után, hogy Bátán a legmagasabb vizeink járása Keselyűshöz mérten mintegy 70 ctm.- rel emelkedett. Ezen vizszin változás következménye lehet a Duna alsóbb szakaszán Báta és Mohács közti elfajulásának, avagy az újonnan létesített Csanádi átmetszés megnyíltának is. Mindkét esetben a ténynyel számolnunk kell. Ezen tény pedig abban nyilvánul, hogy Bátánál a töltésünk — viszonyítva a keselyüsi töltés-szakaszhoz, rendkívül alacsony. Ugyanis míg Keselyűsben 2*20 cmt.-rel volt magasabb a töltés koronája az idei vizáradás culminatiójánál, addig Bátán 85—90 ctm. maradt kint a viz- ből. E körülményből nem akarunk még most töltéseink alsó szakaszának fölmagasitására következtetni, csak tudomására óhajijuk hozni az igazgató-választmánynak, hogy Bátán az áradások szintje minden víznél évenkint emelkedni látszik, mely emelkedés — ha tovább terjed — végeredményében mégis a fölmagasitás gondolatára vezet, habár ez idő szerint töltéseink erősebbé tételére még szükség nincsen. Ily óriási viztömeg mellett, a mely három hétig állott a töltés lábánál, sehol a veszélynek nyomát sem tapasztaltuk. Három vagy négy helyen észleltünk említésre alig méltó csekély vizszivárgást. Ezeket is karóval megjegyeztük és nyáron tömöríteni fogjuk: az egészet átforgatván és újra építvén. Ilyen hely volt Lankocz-fokánál mintegy 10 m. hosszban. Mutatkozott a töltés lábán egy csekély izzadás, a mi az ázalgásnak szokott előjele lenni. E szakaszt még az áradás folyamán elölről 30 m. hosszban húzott mellvéddel biztosítottuk, úgy, hogy az ázalgás tényleg nem mutatkozott. Nem csekély munkát adott az idén a hullámverés elleni védelem is. A három hétig tartott magas vízállás éppen az úgynevezett böjti-szelek idején culminált és az erdőtől nem védett szakaszokon oly erősen támadta a töltés lábát, hogy egész e hó közepéig folyvást 120—180 emberrel kellett a védekezést folytatni. Főként ez okozza, hogy védekezésre mai napig oly tetemes összeget, 3405 frt 86 krt költöttünk el. Ugyancsak ezen hosszú áradás oka belvizeink rendkívüli felszaporodásának. Már 9 hét óta nem lehet a zsilipeket felnyitni. A Duna még ma is 4 m.-en felül áll és a leapadásra sem sok kilátás van. Hogy ezen állapot ily tavaszi időben mennyi kárt okoz, azt a társulat érdekeltsége érzi leginkább.“ A választmány részéről tudomásul vétetett. 2. sz. Felülvizsgálat alá vétetett az 1894. évi megvizsgált pénztári számadás és felolvastatott a számvizsgáló-bizottságnak erre vonatkozó folyó évi február 28-án kelt jelentése, mely szerint a 24/895. i. szám alatti megbízás folytán a számadást folyó évi február 20-án és következő napjain megvizsgálta, a társulat pénztárosa és ellenőre által vezetett naplók bevételi és kiadási rovatait tételenkint összehasonlítván, rendben találta. A számadási test okmányait, annak bevételi és kiadási rovataiban előirt tételeivel és az ellenőri napló tételeivel összehasonlitva, szintén megvizsgálván, minthogy a bevételek, úgy a kiadások okmányokkal igazoltattak: helyesen egybeállitottnak kijelenti oly megjegyzéssel, hogy a számadási test kiadási rovatának 19-ik lapján „Sárvíz és Dunapart biztosítás“ czimén 15. folyó szám alatt 22 frt 75 kr van kiadáskép bevezetve, mely kiadásból a 194. számú okmányban bejegyzett s 50 krjával számított 5 napszámra 2 frt 50 kr helyett az egyes napokra számítható 50 kr túlfizetés 6 napra összesen 3 frt, mint hiány számadók terhére esik és a pénztárnak megtérítendő. Társulati pénztáros által szerkesztett kimutatás alapján a hátralékok elkönyvelését is betekintvén, helyesen elkönyveltnek találta. Midőn ezek után a vizsgálatra adott 1894. évi elszámolást ........ 51295 frt 30 kr bevétellel ................................ . 48 418 29 n kiadással és . * , ...................... 28 77 01 n maradványnyal; takaréktári könyvecskékben elhelyezett .... 89347 97 51 ih összeggel s hátralékokban kint levő 16399 n 10 n Összesen . . . 105746 frt 51 krt tevő társulati vagyonnal, helyesen összeállítottnak kijelenti : számadók részére felmentvény kiadását — a túlfizetett 3 frt megtérítésének kötelezettsége mellett — véleményezi. Folyt. köv. TÖRVÉNYHATÓSÁG KÖRÉBŐL. Tolnavármegye alispánjától. 11.196. „ . . . aiisp. 95. Hirdetmény. A törvényhatósági közutaknak épitési, kezelési és fentartási kiadásairól s másrészt az érintett kiadások fedezésére szükséges bevételekről 1893. és 1895. évekre készített s a közigazgatási bizottság által is tárgyalt és elfogadott zárszámadás, az 1890. évi I. t.-cz. 28. §-a értelmében, a vármegye levéltári helyiségében folyó évi május hó 25-től kezdve junius hó I 8-ig bezárólag közszemlére fog kitétetni. Egyesek a zárszámadás ellen a kitételi idő tartamának lejárata napjáig, vagyis junius hó 8-ig bezárólag írásban felszólalhatnak. A felszólalások az alispáni hivatalnál nyújtandók be. Szegzárd, 1895. évi május hó 19-én. Az alispán akadályozva: Madarász Elemér. főjegyző. KÜLÖNFÉLÉK. — 30 éves tanári jubileum. A hó 27-én tartja I n c z I d y Dénes, a pécsi r. k. főgimnázium érdemdús igazgatója pécsi tanárkodásának 30-ik évfordulóját, ez alkalommal volt tanitványai nagy ovácziókban fogják részesíteni. 1500 frtnyi összeget gyűjtöttek „Inczédy-alap“ létesítésére, melynek kamatait — mint ösztöndíjat, — a főgimnázium egy jeles tanulója fogja élvezni. Ugyancsak az ifjúság egy albumot fog szeretett igazgatójának átnyújtani, valamint egyéb ünnepségek fogják a nap jelentőségét emelni. Legfelsőbb helyről is elismerésben részesült nevezett igazgató, mert király 0 Felsége, neki ez alkalomból a „tanügy terén szerzett érdemei elismeréséül“ a Ferencz-József- rend lovagkereszjét adományozta. Ennek átadása, illetve feltüzése szintén ez alkalommal történik. Tolnavármegye értelmisége közt is mindenesetre sok hálás tanítványa és tisztelője van, kiknek nevében e helyen mi is szerencsekivánatainkat az érdemekben gazdag igazgató urnák kifejezzük. — Kitüntetett csendőr-őrmester. Hogy mily nehéz, legtöbbnyire életveszélylyel járó kötelességé és feladata van a csendőröknek, azt felesleges bővebben ismertetnünk. Nincs talán nap, melyen a gonosztevők üldözése közben életüket ne koczkáztatnák. Epen ezért örülünk annak az alkalomnak, hogy ha egy csendőr kitüntetéséről tehetünk említést. A m. kir. honvédelmi miniszter ugyanis Y á r a d y János szeg- zárdi ismert erélyes s köztiszteletben álló csendőr- őrmesternek ezúttal már hatodszor fejezi ki teljes elismerését díszoklevél kapcsán. Mi is szívesen üdvözöljük a kitüntetett őrmester urat, s kívánjuk, hogy mentül több és magasabb kitüntetésben részesüljön. — Keresztjáró napok. Múlt hétfőn, kedden és szerdán voltak a keresztjáró 5 napok. Az első napon a belvárosi templomból kiindult kürmenet a Ferencz- közkórházban levő kápolnához, kedden pedig az újvárosi templomba ment; a szerdai körmenetet a beállott eső miatt úgy a bel- mint az újvárosban is a templomban tartották meg. — Papi korona. A szegzárd-esperes kerületi róm. kath. papság ez évi tavaszi koronáját Sághy Pál agárdi esperes-plebános elnöklete alatt folyó évi junius 4én tartja meg a szegzárd-ujvárosi plébániában. — Bátaszék bajai vasút. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter V ojnits István főispánnak, a m. kir. államvasutak Baja állomástól, a Duna áthidalásával Bátaszék állomásik vezetendő helyi érdekű vasútvonalra megadott előmunkálati engedély érvényét egy további évre meghosszabitotta. Az annyira országos érdekű b á t a s z é k-b a j a i vasútvonal kiépítése mellett megindult akcziót nem szadad feladnunk, mert csak igy remélheljük, hogy az meg fog valósulni. — Villanyvilágítás. Ne tessék gondolni, hogy a mi székvárosunkról szól az ének, mert Szegzárdon csak jámbor óhajként kisért néha a villanyvilágítás, midőn alig pislogó lámpáinkra gondolunk. Tehát nem a mienk az öröm, hanem a kaposváriaké, a kiknek a kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy utczáik megvilágítására szükséges villamvezetékeket felállíthassák. Néhány utczában már másfél éve fel voltak állítva a vezetékek, de a munkát nem folytathatták, hiányzott a magas miniszteri engedély, rövid idő múlva a Siemens-czég befejezi munkáját s Kaposvár, Somogy-ország szive, esténkint tündéri fényben úszik. — A szegzárdi rom. kath. templomi énekkar. Alig pár hete emlékeztünk meg arról, hogy Szegzárdon a fenti czim alatt egy énekkar alakult, czélul tűzve ki az isteni tiszteletek magasztosabbá tételét. Az uj egylet derekasan látott hozzá nemes feladata megoldásához, mert már áldozó csütörtökön, a belvárosi templom búcsújának napján megkezdte nyilvános működését. A 8 órai szentmise alatt az „Uj Simon hegy“ és „Szent vagy uram . . czimü templomi énekeket adták elő meglepő készültséggel és összhanggal. Ha az énekkar jövőben is ily kitartó szorgalommal igyekszik nemes feladatának megfelelni, akkor az Isteni tisztelet magasztossá tételére hathatósan fog közre működni.- Gyermek ének-kar. Götz Sándor szegzárd- ujvárosi plébános rövid idő alatt az újvárosi iskolás gyermekeket legszebb egyházi énekekre tanította be, fáradságot nem ismerő kitartással és szakértelemmel. A tanulósereg naponként mise alatt Traiber János újvárosi kántor vezetése alatt szép összhangzatos énekkel emeli az isteni tisztelet áhítatát. — Iskoiaszéki ülés. A szegzárdi községi iskolaszék folyó hó 22-én Boda Vilmos elnöklete alatt ülést tartott, melyen egyéb ügyek elintézésén kívül
