Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-03-25 / 13. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (13. sz.) vérem, ő legyen ezután mindened; szeress ő benne engemet!" Egy haldokló ajkáról éltető remény szállt e szavak után a nő szivébe; megvigasztalták, meg­nyugtatták sorsában. A hű feleség haldokló férje ajkát megcsókolta, ki remegő karjaival még heve­sebben ölelte magához, csókjaival halmozta el kön­nyes, panaszos ajkát; a kedves férj szemeit a búcsú könnyek már eltemették, nem látta, de érezte meleg könnyeit arcára csepegni; szólni már nem tudott, csak ajkai mozogtak, mig a kérlelhetetlen halál szivét megölte, ajkát' az utolsó csókkal lezárta .... A nő felsikoltott s alvó kis csecsemőjéhez sza­ladt; sirt, 0s3zecsókolta gyermekét, hisz volt még valakije, akit sajátjaként megcsókolhatott. De most . . . most senkije: a haldokló fiúcska az anya utolsó örömét zárja le szemeivel ., . A kesergő nő eme gondolatokkal küzdött alvó, beteg gyermeke mellett s nem tartóztathatta tovább, hogy a nyugvó beteget össze ne csókolja ... A fiúcska felébredt. — Mamuskám te sírsz? rossz voltam talán? igy szólt a kis gyermek anyjához, ki, midőn felébredt, könnyezni látta őt. — Nem kis fiam, te nem vagy rossz ...se sza­vak után az érzékeny anya a kis beteghez hajolt, hogy ne láthassa jobban peregő könnyeit s gyermeke piczi ajkát összecsókolta. (Folytatása következik) Adakozások Kossuth szobrára! Kossuth Lajos édes apánk neve élni fog örökké az ö szelleme köztünk marad, az ő alkotásai meg nem semmisülhelnek s Porhü­velye elhamvad, de szellemének fénye ra­gyogni fog hazánk egén. Emléke be van ugyan oltva milliók szi­vébe, de szent kegyeletünk érzete nem en­gedi, hogy a nemzet filléreiből ne emeljünk a szellemóriásnak, a magyar nemzet igaz atyjának olyan oltárt a haza szivében, a mely | al*H i-i— 1 _OJ luuiu legyen a megűi­csőült szent emlékéhez. Mi is megindítjuk a gyűjtést s elfogadjuk a legcsekélyebb összeget is; mert az a ma­gasztos czél, hogy Kossuth szobra valóban a nemzet filléreiből emeltessék. A következők adakoztak: Dr. Steiner Lajos 10 frt, Nits István 2 frt, Dicenty Gyula 2 frt, Horváth Ignácz 1 frt, Báter János 1 frt, Hájá Béla 2 frt, Krammer Vilmos 1 frt, Seiner Lipót 1 frt, Ferencz Gyula 1 frt, Puskás Ferencz 1 frt, Salamon Ármin 1 frt, Mayer János 1 frt, H. F. 1 frt, dr. Pirnitzer Béla 1 frt, Boross An­dor 1 frt, Tóth Gyula 1 frt, Zarubay Ferencz 1 frt, Burka Ferencz 60 ki-, Háry Ede 50 kr, Gacsály^ Jó­zsef 50 kr, Littauer Lipót 50 kr, Nichter Ferencz 50 kr. Összesen 32 frt 10 krajezár. Előfizetési felhívás a TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY j 1894. évi XXII. évfolyamának ll-ik- negyedére. Egész évre 6 frt = 12 korona, félévre 3 frt IS 6 korona, negyedévre 1 frt 50 kr ’= 3 korona, egy hóra 50 kr = 1 korona, mely összegek a kiadóhivatalhoz küldendők. Hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, a t. előfizetők az előfizetési pénzek ha­ladéktalan beküldésére tisztelettel felkéretnek. A kiadóhivatal. KÜLÖNFÉLÉK. _______ — A nemzet gyásza. Rendkívüli számunkban, melyet minden előfizetőinknek megküldöttünk — mély fájdalommal emlé­keztünk meg arról a megmérhetetlen gyász­ról, mely Kossuth Lajos, a legnagyobb ma­gyarnak, Magyarország volt kormányzójának, Szabadságunk megteremtőjének halálával a hazát és a magyar nemzetet érte. — Minden hazafit megdöbbentett az a tudat, hogy | Kossuth Lajos nincs többé, — ki millióknak szabadságot adott és megvetette hazánk jö­vendő boldogságának alapját. — A nemzeti gyászban osztozik minden rendű és rangú polgára e hazának, mert ő benne elvesztettük a haza fényoszlopát, hazánk tüneményszerü bajnokát. A lesújtó hír vármegyénkben a- leg­nagyobb megilletődést és szomorúságot oko­zott, s nincs község, hol ki ne tűzték volna a fekete gyász-lobogót a köz- és számos magán-épületekre. Városunkban is csakhamar kint lengtek a házakon a gyászlobogók, több kirakatban pedig kitették a nagy hazafi gyász­keretes arczképét. Föltünést kelt, hogy az állami hivatalokon nem látjuk a gyászlobo­gót, pedig valamikor Kossuth Lajos is volt állami hivatalnok, mint Magyarország első felelős pénzügyminisztere. — Kossuth Lajos temetése. Most már egész valószínűséggel meglehet állapitani, hogy Kossuth Lajos s hozzátartozóinak holtteste vármegyénk terü­letén is áthalad. A gyászkiséret ugyanis jövő szer­dán indul Turinból s pénteken déltájban a drága hamvakkal együtt Dombóvár és Sárbogárd érintésé­vel halad a főváros leié. Talán jó volna Szegzárd közönségének összebeszélni s egy külön vonaton Sárbogárdra felrándulni s ily módon a felejthetetlen nagy embernek megadni a vógtisztésséget. — Kossuth Lajos halálának hírére a szegzárdi izr. hitközség elöljárósága tanácsterme fölött azonnal gyászlobogót tűzetett ki és az iskolaszékkel együttes megállapodás folytán az iskolai előadásokat folyó hó 25-éig meszüntette. A nagy halott iránti kegyeleté­nek nyilvánitásául gyászistentisztelet tartását és a temetés napján az iskolai előadások szünetelését határozta el. — Wekerle és Szapáry. A nagypénteki his­tóriai nevezetességű képviselőházi ülésen a képvi­selők, kik az elnöki emelvény körül csoportosultak, egy feltűnést keltő szóváltásnak voltak fültanui. Valaki azzal a hirrel jött a házba, hogy a nép meg­rohanta a nemzeti sziuházat s azzal fenyegetődzik, hogy ha ki nem tűzik reá a gyászlobogót, hát szój- szedi az épületet. Tudvalevőleg Andrássy Gyula gróf bélügyministeri államtitkár volt leginkább ellene, hogy a nép óhajának engedjenek. Erélyesen támo­gatta őt magatartásában Szapáry Gyula gróf ez ex- ministerelnök, mignem az efelett folyó szóváltásnak maga Weckerle Sándor vetett végett a következő atározott szavakkal: Bh akinem tűzitek a ászlobogót, ón katonaság segéd- zése mellett fogom azt kittizetni.“ ■«.**'*» azután a nemzeti színház homlokzatán megje­lent a gyászlobogó s a nép nyugodtan szétoszlott.. — A vidék gyásza. Hazánk nagyfiának, Kos­suth Lajosnak halálhíre a vidéken is mély gyászt okozott. Dunafölduárott, Báttaszéhen, Bony hódon, Ta­másiban, Őcsénuben, Becsen. Tolnán stb. községekben a kaszinókra, olvasókörökre, templomokra s több magánházra kitűzték a gyászlobogót. Mindenfelé a mulatságokat elhalasztották s a zene pedig elnémult. — Elhalasztott dalestély. A midőn rendkívüli számunkban olvasóinknak tudomására ho/.tuk a ma­gyar nemzetett ért legnagyobb gyászt, egyidejűleg rö­viden azt is jeleztük, hogy a szegzárdi dalárda által husvét másnapjára tervezett dal estély bizonytalan időre elmaradt. Mint biztos forrásból értesülünk, a nemzeti gyász miatt elmaradt dal estély folyó évi ápril hó 7-én fog megtartatni. — Kinevezés. A p. ü. minisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök Hanny Gábor eltávozása folytán a szegzárdi kir. adóhivatal kerü­letében működő adókivetőbizottság elnökévé László Lajos ügyvéd eddigi alelnököt, alelnökké pedig Mehrwert Ferencz nagykereskedő bizottsági rendes tagot nevezte ki. — Áthelyezés. A megyés püspök D i ó s s y Jó­zsef zombai róm. kath. káplánt Szegzárdra helyezte át hasonló minőségben. — Kitüntetés. Ő felsége a király Spitkó La­jos székesfehérvári tankerületi főigazgatónak, a tan- ügy terén szerzett érdemei elismeréséül a királyi tanácsosi czirnet díjmentesen adományozta. — Névnapi tisztelgés. A szegzárdi kir. tör­vényszék bírói, jegyzői és tisztviselői kara Ágos­ton István táblai biró vezetése alatt tisztelgett múlt hétfőn Selcz József törvényszéki elnöknél névnapja alkalmából. A tisztelgőket az elnök szíve­sen fogadva, megköszönte a gyengéd figyelmet. — Felügyelő. Gróf Széchenyi Sándor főis­pán Bassola Árpád nyugalmazott czikói körjegyzőt, a tolnai lovassági haszárnyához felügyelővé nevezte ki. — Rovancsolások. A múlt hét folyamán Re- hák Ödön kir. p. ü. igazgató a bonyhádi, Fink Kál­mán p. ü. igazgató helyettes a dunaföldvári, Tóth József számvizsgáló pedig a hőgyószi kir. adóhivatal­nál ejtett meg váratlan rovancsolást, mely alkalom­mal mindenütt a legnagyobb rend és pontosság ta­pasztaltatok. 1894. márezius 25. — Köszönetnyilvánítás. Vosinszky Mór szeg. zárdi esp.-plebános a róm. kath óvodát és gyér. mekmenhelyet fentartó egyesület czóljaira 100 ko­ronát ajándékozott, a melyért a kisdedek nevében is hálás köszönetét mond az egylet elnöke: Si­mont sits Bélánó. — Az újvárosi szentsir. A szégzárd-újvárosi góthstilü templomban a szentsirt a kereszténység legnagyobb gyásznapján, nagypénteken igen sokan látogatták meg s az ájtatos közönség azt a meg. győződést szerezte, hogy a szentsir, melyet Fried­mann Mór szegzárdi festő renovált, méltó a szép templomhoz. Nevezett festő múlt évben a templom szentélyét festette újra, a mi szintén sikerült neki. — A paksi ref. lelkész beiktatása. Dr. Kecs­ke m ó t h y István paksi ref. lelkész ünnepélyes be­iktatása folyó hó 18-án ment végbe. Az uj lelkészt Kálmán Dezső kölesdi ref. esperes vezette be hi­vatalába, mely alkalommal a teplomban istentisztelet tartatott. A hivatalos aktus után délután 1 órakor az uj lelkész tiszteletére 100 terítékű bankett volt, melyen ott láttuk a város szine-jávát felekezeti kü­lönbség nélkül, a mi eklatáns bizonyítéka annak, hogy a mostani egyházpolitikai izgalmak közepeit is békés egyetértésben élnek a paksi vallásfelekezetek. A kedélyes lakomán többen sikerült szellemes tósz- tot mondottak. Szóky Géza a tolnai ref. egyház­megye lelkészeinek nevében ól'ette dr. Kecskemőthy Istvánt, Kecskemóthy Paks város közönségére ürí­tette poharát, Hagymássy Károly kir. közjegyző a budai ref. vendégekért ivott, Daróczy Tamás Paks uj papját köszöntötte fel, Kasics Péter mi­niszteri tanácsos a különböző vallásfelekezetek kö­zötti egyetértésre és a paksi ref. egyház felvirágzá­sára mondott pohárköszöntőt, Ho r v á th Sándor ev. lelkész a jelenlevő róm. katholikusokra s az izraelitákra [ emelte poharát. Szellemes tósztot mondottak még: Orosz Endre főszolgabíró, Szabó Aladár budapesti teológiai tanár, K á l mán Dezső esperes, Szent- pótery József kir. járásbiró, dr. Róth Zsiga ügyvéd és Szabó Kálmán. A jó kedv általános volt a bankett alatt s ezt a czigányok kifogástalan já­téka csak élesztette. Még meg kell említenünk, hogy délután fél 4 órakor Szabó Aladár a ref. templom­ban nagy közönség előtt nagyhatású szentbeszódet tartott. — Szőiövessző szétosztás. A szegzárdi állami ős vármegyei szőlőtelepeken a múlt évi amerikai szőlővesszőtermós a folyó hó 27-től április 5-ig ter­jedő időben fog a megrendelők között szétosztatni. Miután a Riparia vesszőből a túl sok megrendelések miatt egy-egy megrendelőre csak 200 szál esik, kí­vánatra a tarczali vinczellériskolától hozatott ve­gyes Riparia vesszőből bárki, js kielégítést .nyerhí$. — Szőlőótási tanfolyam fog tartatni á folyó év április hó 2-, 3- és 4-ón a Szegzárdon léte/ő állami és vármegyei amerikai szőlőtelepen. A tan­folyam ingyenes lesz, részt vehet benne báfímely szőlősgazda vagy szőlőmunkás, tényleges szőlőoltást azonban csak az végezhet, ki megfelelő ótókóssel lesz felszerelve, különben csak értéktelen szőlőtele­pen gyakorolhatja magát. Késesről és köszörűsről a tanfolyam tartamára gondoskodva van. — Értesítő. Tekintve az országos gyászt, mely hazánkat a legnagyobb magyar, Kossuth Lajos érte, tisztelettel értesítjük, hogy a „Tolnai kör“ által réndezendő, s 1894. márezius hó 26-ra terve­zett tombolával egybekötött tánczmulatságf. ő. április hó 14-én fog megtartatni. Tolna 1894, márcz. hó 21. A rendező Bizottság nevében: Mat ej ka Károly, biz. jegyző. Rosmayer Ferencz biz. elnök. — Eladó kerékpár. Egy jókarban levő kerkpár eladó. Hol? Megmodja e lap kiadóhivatala. — Tüzesetek a vidéken. Folyó hó 11-én éjjóli fél 1 órakor Ny üli Istvánná dunaföldvári lakos háza ismeretion okból kigyulladt s ettől Borbély István szomszédos háza is tüzet fogott. A pusztító lángok a két házat mellék épületeikkel együtt el­hamvasztották. Bölcskén pedig folyó hó 12-éú Mo­no r i István nádfedelü lakháza gyulladt ki s annak tetőzete, valamint a szobában levő bútorzat is tel­jesen elpusztult. — A szerencsétlenség leple alatt. Az ember­barátok jószívűségét rútul zsákmányolta ki P i s t r á - szék János ós leánya, Szidónia, csaszlaui ille­tőségű csavargó. A megye több községében, miüt tüzkárosultak igazolvány nélkül könyöradományökat gyűjtöttek, Gyula-Jovánczán azonban bűnös manipu- lácziójuknak a csendőrség véget vetett, a mennyiben őket letartóztatta s a náluk talált 170 frt 57 krt elkobozta. — Fairtó suhanezok. Községünk derék bírája azon van, hogy a közhelyeket befásitsa s igy e he­lyeket a sétára kellemesebbé tegye. Azonban talál­koznak éretlen suhanezok, a kik az elültetett fiatal fákat kitépik, kitördelik. A napokban is néhány sü- hancz a Biró-féle korcsma előtt összekapott s az előtte való napon elültetett fiatal fák közül néhányat kitépett, hogy belőle botokat készítsenek. Tettükön rajta vesztettek, mert a rendőrség elfogta őket és átadta a bíróságnak a korpus deliktivel együtt.

Next

/
Thumbnails
Contents