Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-02-25 / 9. szám

4

1894 február 25.

A megalakulás következő eredmónynyel ejtetett meg: alelnök Kopáry Gyula, jegyző Janosits Károly, pénztáros Hrádek Károly, könyvtárnok Joó Károly. Választmányi tagok: ifj. Hómann József, Rüll Nándor, Wallner Gyula, Schuler József, Győry Vilmos, Biegl Bálint, Dr. Kovács Bálint, Engel Mór. Szám • vizsgálókul választattak: Weidinger Lipót, Góczi N. János, Csatáry Aladár.

Miután még Hómánn József volt ideigl. elnöknek buzgalmáért, Engel Mórnak az eszme felszínre juttatásáért és Kopáry Gyulának az alapszabályok kidolgozásáért egyhangúlag jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott — bemutatja elnök Siraontsits Elemér megyei aljegyző nemes buzgalomra valló, hazafias eszmékben gazdag üdvözlő ős megtisztelő levelét, melynek kapcsán az egylet czéljaira 5 frtot küld.

A közgyűlés szűnni nem akaró éljenzéssel fogadta Simontsits Elemér nemes adományát ős elismeréssel adózik lánglelkü soraiért, mi jegyzőkönyvbe iklattatni határoztatott.

A haza javát előmozdító jól végzett munka után az elnök lelkesedés között zárta be a közgyűlést.

Éu pedig kedves kötelességet vélek teljesíteni akkor, — midőn felszínre juttatott eszmém oly fényes kitüntetésben részesült — szivem mélyéből hálát adni mindazon nemeskeblü, a hazáért lángoló polgártársaimnak, igazlelkü barátaimnak, kik lehetővé tették, hogy édes hazánk ezredéves épületének megszilárdításához községünk is — bár kicsiny — de annál szilárdabb kövecskével hozzájárulhat.

Engel Mór.

Lángész és szellem.

— Vauvenarges után francziából —

SZKICSÁK SÁNDOR.

Úgy hiszem, nincs lángelme tevékenység nélkül- A lángelme nagy mértékben függ szenvedélyeinktől. Bizonyára sok különféle tehetségeink és hajlamaink rejtelmes összetalálkozásából ős felvilágosultságunk- kal való összeműködéséből alakul. Ha valakinél a szüksóees v,-*— * ' ász vagy éppen

zan jelen; neve

agy hadászati stb.

__0___ al nem csupán a természet egyetlen ajándéka, amint általán hajlandók vagyunk hinni, hanem többféle, úgy szellemi, mint érzelmi tehetségek összesége, a melyek egymással beusőleg és elválaszthatatlanul egyesülvók. így a képzelő tehetség, a rajongás, a leiróképessóg még nem elegendők arra, hogy valakit költővé tegyenek, hanem e mellett szükséges, hogy az összhang, nyelvének szelleme és a versalkotás műfogásai iránt rendkívül érzékkel bírjon.

íg

y nem alkotják a nagy hadvezetőt a hadászati tárgyakra irányuló szellemi előrelátás, gyorsaság ős lélekjelenlét, ha a veszólybeni biztosság érzőt, a fáradságos hadműveletekben testi élénkség ős végre fáradhatlan tevékenység nem jutott néki osztályrészéül egyéb tehetségei mellé.

Ennyi egymástól független tulajdonság okozza valószinüleg azt, hogy a lángősz mindig oly ritka. Úgy látszik, hogy a véletlen egy faja az, midőn a természet ezen különféle érdemekkel ellát egy ugyanazon embert. Szívesen mondanám, hogy kevesebbe kerülne néki egy szellemes embert alkotni, mert nem szükséges, hogy tehetségei között a lángész követelte ezen összhangot felállítsa.

Mindamellett gyakran találkozunk szellemes emberekkel, kik felvilágosodottabbak, mint elég magas lángelmék. De vagy azért, mert hajlamaik megosztják szorgalmukat, vagy azért, mert lelkűk gyengesége akadályozza őket szellemi erejük alkalmazásában, látjuk, hogy nagyon távol maradnak azoktól, a kik minden segédforrásukat és minden tevékenységüket egy ugyanazon tárgy érdekében állítják hatályba.

A lángész ezen buzgalma, tárgyának e szere- tete az, ami őt ugyanazon tárgy feltalálására és kigondolására vezeti. így lelki hajlamuk ős szellemük jellemvonásai szerint némelyek a styl sikerült alkalmazásának, mások a következtetés műfogásainak - és ismét mésok a rendszer alakítás művészetének vannak birtokában. Nagyon sok lángelme majdnem csak egyedül a részletek felfedezésében tűnik ki: Ilyen Montaigne,Lafontaine — annak daczára,hogy e bölcsésztől nagyon különböző genievel birt, — egy más példa erre. Descartes ellenkezőleg rendszerező szellemmel ős tervek feltalálásának képességével birt, de hiányzott nála képzelő tehetség a kifejezésekben, a mely

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (9. sz.)______

pe

dig a legközönségesebb gondolatokat is képes szépíteni.

A lángősz e feltaláló képességéhez fűződik,

I mint tudjuk, egy sajátos jelleg, a mely majd egy szerző érzelmei és benyomásaiból, majd pedig tervei, művészete, vagy azon modorból, a melylyel a dolgokat megítéli vagy rendezi, tűnik elő. Mert egy oly ember, a ki lelke hajlamától és a dolgoktól nyert részletes ős személyes benyomásoktól uralva van, sem nem tudja, sem nem akarja eltitkolni jellegét azoktól, akik őt tanulmányozzák.

Mindazonáltal ne gondoljuk, hogy a sajátos jelleg kizárja az utánzás művészetét. Éppen nem ismerek nagy szellemet, a ki ne fogadott el legyen mintákat. Rousseau utánozta Marot-ot; Bossuet a prófétákat; Corneille Luciánt és Virgilt; Racin a görögöket és Virgilt; Montaigne mondotta, hogy bizonyos mértékben van benne „némi majomi és színésznői tulajdonság“. De ha e nagy szellemek utánoztak is, eredetiek mai adtak, hisz ők majdnem ugyan oly lángelmék voltak, mint választott mintáik; ily módon ők tovább művelték sajátos jellegüket a megkérdett mesterek hatása alatt is, sőt néha felül is haladták őket; mig azok, kik csupán szellemesek, mindig csak gyenge utánzóik maradnak a legjobb mintáknak, soha nem emelkednek művészetük magaslatára. Kétségbe vonhatlan bizonyítéka ez annak, hogy lángész kell a jó utánzáshoz ős széles körű lángelme a különböző jellegek felfogására; az utánzó képesség, a mennyiben hiányzik, kizárhatja a lángészt.

E részleteket ezen fejezet teljesebbé tételére | magyarázom és nem azért, hogy az írókat — a kik amúgy is tudják ezt — tanítsam. Kevésbé tudósok kedvéért hozzá teszek még egy reflexiót, ez az, hogy a genie legnagyobb előnye, hogy élénkebben mégőrzi és felfogja a ressortjába tartozó tárgyakat, mint sem megéreznék és felfognák ugyanazon tárgyakat más emberek.

Vonatkozólag a szellemre, mondhatnám, hogy e szó nem lett egyébért feltalálva, mint megjelelni általában a már általam értelmezett különféle lelki tulajdonságokat, a pontosságot, mélységet, itólőtehet- ségeket stb. Azonban mivel semmi ember nem képes mindnyáját magába egyesíteni, e tehetségek mindegyike igényt formál a faj-névre; (Esprit, fordító) innen eredtek a hiú szóharczok; pedig alapjában véve kevésbé fontos az, vájjon az élénkség, a pontosság, vagy egy más ily része a szellemnek az, a mi e névre jogczimmel bir. A név maga még nem tehet semmit a dolgokért. A kérdés nem annak tudása, vájjon a képzelőtehetség, vagy a jó őszt illeti meg a „szellem“ kifejezés. Valódi érdekünk csak abban van, hogy feltaláljuk, hogy ezen vagy a már megnevezett tehetségeknek melyike igényelheti legnagyobb becsülésünket. Nincs köztük egy sem, a melynek nem lenne haszna, sőt merem mondani, kelleme. Talán nem lenne éppen nehéz megítélni, vájjon hasznosabb, szeleteire méltóbb, vagy nagyobb-e egyik, mint a másik. Azonban az emberek képtelenek egymás között megegyezni a legcsekélyebb dolgok értéke felett is. Érdekeik és belátásuk különbözősége örök időkre fentartandja véleményeik különbözőségét és elveik ellenmondását.

Midőn Vauvenarges „De l’esprit humain“ czimü munkájából ez önálló és mély lélektani belátással tele szakasz közlöm, azt hiszem a legtöbb, de különösen a neveléssel szakszerűen foglalkozó olvasó, a benne levő lélektani aoyag miatt, szívesen olvassa.

KÜLÖNFÉLÉK.

— A szegzárdi belv. plébános. A m. kir. vallás- ős közoktatásügyi minisztériumtól a napokban érkezett a püspöki hatósághoz az okmány, melyben gróf Csáky kánoni beruházás végett a szegzárdi belvárosi plébániára Wosinszky Mór apari esp.-plébánost bemutatja. A kánoni beruházás nevezettnek hoszabb útjáról való visszaérkezése után fog csak megtörténni.

— Kinevezések. A pénzügyminiszter Lénárd János szegzárdi adótisztet a rozsnyói adóhivatalhoz ellenőrré nevezte ki. — Am. kir. p. ü. miniszter Komáromy Gyula adóhivatali gyakornokot a szegzárdi m. kir. adóhivatalhoz ideiglenes minőségben adótiszttő nevezte ki.

— Kölcsönös áthelyezés. Az igazságügyminisz- ter Várj áss Ödön szegzárdi kir. járásbirósági és Dreven Lajos szegzárdi kir. törvényszéki aljegyzőket kölcsönösen áthelyezte.

— Tanítói kinevezés. A megyés püspök a te- veli osztálytanítói állásra Rothauser Rezsőt nevezte ki. Rothauser már eddig is a teveli

iskolában működött, de korhiány miatt csak most kapta ki képesítő oklevelét.

— Képviselő-testületi ülés. Szegzárd nagyközség kópviselő-testülete február hó 20-án délelőtt ülést tartott Takler József biró elnöklete alatt. Az 1893. évi községi számadás megvizsgálása és a 1893. évi községi szegények pénzt, megvizsgálásáról szóló jelentős elfogadtatván, helyeslő tudomásul vétetett. A képviselő-testület elhatározta, hogy a legelőföldek telekkönyvelősének ügyét a miniszternél megsürgeti. A szegzárdi népkonyha részére 15 frtot ős tüzelőfát szavaztak meg.

— Nyugdíjaztatás iránti kérvény. BatiJános, a „Szegzárdi alapnevelési egyesület“ által fentartott kisdedovoda vezetője, a kir. tanfel- ügyelősóg utján beadta a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez nyugdíjaztatása iránti kérvényét.

— Két megüresedett kanonoki stallum. G i r k

és Feszti dr. halálával két kanonoki stallum üresedett meg a pécsi székesegyházban, melyeknek betöltése legközelebb meg fog történni. Az egyik kanonoki állásra — mint biztos forrásból értesülüuk — Spiesz János paksi plébános, a dunaföldvári kerület esperese ős koppán-monostori czimzetes apát fog kineveztetni. E kinevezést az egész egyházmegyében bizonyára a legnagyobb megelégedéssel fogadják, mert Spiesz János kiváló pap ős kitűnő egyházi szónok. Spiesz 1885-ben lett paksi plébános; 1886-ban pedig kerületi esperes és apát. A másik kanonoki állás betöltésére vonatkozólag különböző kombinácziók hallhatók, melyek közül legvalószínűbb, hogy vagy Rézbányay János dr., árvaházi igazgató ős a „Pécsi Közlöny“ tudós szerkesztője vagy pedig P o z s g a y J ó z séf püspöki titkár fog kineveztetni. .

— Uj orvos. Dr. Lévai Dezső, lapunk zseniális tollú munkatársa, ki három és fél évig mőködött mint orvosgyakornok a Szent-Rókus kórházban ős a József főherczeg védnöksége alatt álló budapesti általános poliklinikán, Dunaföldvárott telepedett le, hogy orvosi működését a szenvedő emberiség javára megkezdje.

— Eskütétel. Kelemen József, a dunaföldvári kir. járásbírósághoz újonnan kinevezett al- biró folyó hó 20-án tette le a szegzárdi kir. törvényszék teljes ülésében hivatalos esküjét, s uj állását ugyané hó 22-én foglalta él. ! >

— Visszarendelés. A péc-i kir. ítélőtábla elnöke Klie Lajos szegzárdi kir. törvényszéki aljegyzőt, ki a dunaföldvári kir. járásbíróságnál 4 hónapon át kisegítő szolgálatot teljesített, a szegzárdi kir. törvényszékhez rendelte vissza.

— A „szegzárdi alapnevelési egyesület“ folyó é vi f ebr uár hó25-én dő 1 u tán 5 ó rak or saját helyiségében tisztújító közgyűlést tart, melyre az egyesület alapitó-, rendes- és pártoló tagjait tisztelettel meghivatnak. Tárgy soroz at: l.Afmult közgyűlés jegyzőkönyvének fölolvasása. 2. Az igazgatótitkár jelentése. 3. Az 1892. és 1893. évi számadások előterjesztése kapcsolatban a számvizsgálók jelentésével. 4. A jövő évi költségvetés előterjesztése. 5. Bati János kisdednevelő helyettesítésére vonatkozó intézkedés. 6. Tisztujitás.

— Gyógyszertár-vétel. Fejős Dezső gyógyszerész megvette Dunaföldvárott az Esztergomi Gábor-fóle reáljogu gyószertárat, melyet újonnan át fog alakítani.

— Halálozás. A szabadságharcz egyik vitéze, Borsitzky János, élete 67-ik évében Tamásiban meghalt. A boldogult haláláról a következő gyászjelentést vettük: Özv. Borsitzky Jánosnó, szül. Madarász Anna úgy saját mint gyermekei: Dezső és neje Borsitzky Gizella, úgy ennek gyermekei: Béla, Dezső ős Gábriella; Jolánka ős férje Bajó Pál; Béla és neje szül. Kupi Anna nevében fájdalomtól megtörve jelenti szeretett férje, atyjuk, nagyatyjuk, illetve apósuk Borsitzky János bírósági végrehajtó, 1848/49-ik honvéd-huszár hadnagynak élete 67-ik, zavaratlan, boldog házasságának 42-ik évében Tamásiban f. hó.

18-án esti 9 órakor hosszú szenvedés ős a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhuny tát, A boldogult hült teteme f. hó 20-án d. u. 2 és fél órakor fog a róm kath. szertartás szerint beszenteltetni ős örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat február hó 21-én fog a tamásii róm. kath. templomban az egek Urának be- mutattatni. Nyugodjék békében!

— A „Tolnavidéki Takarékpénztár“ a napokban tartott közgyűlésén egyhangúlag Molnár Sándor, helyettes vezérigazgatót választotta meg vezérigazgatóvá A virágzó pénzintézet Molnár Sándorban lelkiismeretes, pontos vezérre talált.

— A paksi uj ref. lelkész fogadtatása. Dr. Kecskemóthy István újonnan megválasztott ref. lelkész, volt budai adminisztrátor folyó hó 20-án utazott Paksra, hogy állását elfoglalja. A nagy-do- roghi vasúti állomásnál Orosz Endre, Török Lajos, Hajpál Sándor, Halász Zsiga, Döme István, Horváth Zsiga és Mácsik Lajos tagokból álló küldöttség fogadta. Orosz Endre főszolgabíró intézett szép beszédet Kecskemóthy Isvvánhoz, melyre ő meghatottan válaszolt. A fogadtatásban rósztvett a duna-szent-