Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1894-02-18 / 8. szám
1894 február 18. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (8. sz.) 5 — Öngyilkosság. Szomorú erkölcsi hanyatlás jeleinek vehető, hogy az öngyilkosok száma ijesztő mértékben terjed. Folyó hó 15-én Báttaszéken fordult elő egy eset, hol J o k 1 Antal jó anyagi viszonyok hírében állott földmives oltotta ki önkezével életét. A boldogtalan öngyilkos a szénapadlás gerendájára akasztotta fel magát s mire megtalálták, már nem volt benne élet. Hogy mi vitte e végzetes lépésre, hozátartozói még csak nem is sejtik. — Tűz. Múlt hócfőn a nagy szélviharban estefelé a régi Sárvíz mellett, közel P.lis kö/sétíhez egy hatalmas szénakazal gyullad ki, melynek féuye még Szegzárdon is látható volt. N*ey b«j lehetett -volna, ha a szélvihar a zsarátnokot beviszi a faluba. A leégett — azonban biztosítva volt — szénakazal tulajdonosa Yő János. —■ Rablógyilkosság. A napokban Zubovits, tekintélyes polgár, kocsin Mohácsra indult s ütközőén rablógyilkosok kezébe került, kik meggyilkolták és holttestét az országúton hagyták. A szerencsétlen áldozatot aa arra "menő utasok találták meg, kik az esetről rögtön jelentőst is tettek. Zubovits nagyobb összeg pénzt vitt magával, melyet azonban flem találtak meg nála s igy bizonyos, hogy a jó- I módú gazda rablógyilkosságnak esett áldozatul. — Egy pofon miatt. Nagy felháborodást keltett a napokban Bölcskén egy gyilkossági eset, mely egy csattánós pofonnak lett szomorú következménye. A, szerencsétlen áldozat neve Klárik György bölcskei lakos, kinek életét Madár András, Ujvá- ry.István és Kiss Ferencz bölcskei legények oltották ki vadállati kegyetlenséggel. A gyilkosságot folyó hó 5-én esti 7—8 óra között követték el a hegy-háti utczában, Weisz Mór kereskedő boltja előtt. Klárik György az említett este Tóbiás István, Monos György és Vargha István jó barátjaival ment haza, midőn Weisz boltja elé értek, egyszerre valaki a sötétben elkiáltotta: „ez | az“! mire a fentemlitett három legény Kláriknak esett és hatalmas botokkal oly erős ütéseket mértek a fejére, hogy egy jajszó után összeesett és rögtön meghalt. A vérengző gyilkosok azonban még ekkor sem hagytak fel az ütlegekkel, hanem vadállati dühvei szétverték az áldozat koponyáját. A zajra, zuho- gásra többen kijöttek az utczára, mit a gyilkosok észrevéve, a sötétben megugrottak. Az egyik gyilkos azonban, nehogy Vargha István — ki a borzalmas gyilkosságnak szemtanúja volt — elárulja őket, üldözőbe vette ős utói érve, agyonütéssel fenyegette, mondván: „Dögölj meg kutya te is, hnoitr n á 1 á <s s n«tiiHisAmmit!*A felbőszült yira meglágyitot- megkegyelmezett lárik György í az összefutott emberek, asszonyok, s elmentek oda a gyilkos legények is, hogy magukról a gyanút annál könnyebben elháríthassák. Ez azonban nem sikerült nekik, menynyiben más nap a csendőrség elfogta őket, kik előtt töredelmesen bevallották, hogy ők ütötték Klári kot boszuból agyon azért; mert Klárik a gyilkosság előtti napon Madár Andrást minden ok nélkül pofon ütötte. — Hűtlen szolga. Kerekes Pál nagy-szoko- lyi születésű házi szolga, ki Kész te József diós- berényi telkesgazda szolgálatában állott, azzal hálálta meg gazdája jóságát, hogy alaposan meglopta. Készte József ugyanis bőrtárczáját, melyben 70 frt volt, az ágya fölé szokta elrejteni. A szemfüles szolga ezt valahogy megtudta, s mikor senki sem volt a szobában, a tárczát a benne levő pénzzel együt zsebre vágta és másnap szüleihez, Sza- kályba szökött. A szolga szökése gyanút keltvén a gazdában, megnézte pénzes tárczáját és majd sóbálványává vált, a mint annak hült helyét látta. — A hűtlen szolgát a gazda feljelentésére elfogták, ki bűnös tettét töredelmesen be is vallotta; de a pónzjagyrészét már nem adhatta vissza, mivel azt alatta. — Betöréses lopás Högyószen. Hőgyés/.en nem Mi. mint négy betöréses lopást követtek el ' veretlen tettesek. Először Szón tag ' ousztitották fel és a padlásról -’alonnát vittek el; innen \v X. ^tek feltörni, honnan ruhanemű. '•nhát loptak el Stálberger«, ~ betörők elgondolhatták, hogy ^ és szalonna mellé bor is kellene, nt*. son nekik a zsíros falat; azért mép ugyan- éjjel Hopp Ferencz présházát rabolták ki, elvive onnan nagymennyiségű palaczkozott finom bort. — A csendőrség a nyomozást megindította, s a tettesek kiderítésén erélyesen fáradozik. — Megugrasztott tolvajok. Mint decsi levele zőnk irja, vasárnap éjjel ismeretlen tolvajok hatoltak be Fü lop György decsi lakos házába s már a szobába akartak betörni, mire a zajra Fülöpné, — ki egyedül volt otthon, mert férje a Dunasza- kasz ásásánál tartózkodott — felébredt és lármájára a szomszédok segítségül jöttek, kikkel a gonosztevőket sikeiült elriasztania. A megugrott tolvajok 1 óra múlva újra visszatértek, hogy ismételve szerencsét próbáljanak, azonban ekkor is elriasztattak. Az tolvajoknak tudniok, kellett, hogy a mondott napon a gazda nincs otthon és hogy Fülöpnének van néhány száz forint hozománya, melyet a a szekrényben rejteget. — Betöréses lopások. Ismeretlen tettesek múlt hó 31-én éjjel betörtek Rausburg Ignácz hőgyő- szi kereskedő boltjába s abból nagymennyiségű posztót, vásznat és sok más árut elloptak. — Nagy- Kajdacson meg Takács János első szobáját ürítették ki. Az ismeretlen tettesek a kifeszitett utczai ablakon jutottak be a szobába, melyből minden mo/diiható tárgyat elvittek. A csendőrség a nyomozást rögtön megindította. — Betöréses lopás. Tamásiban f. hó 15-én Simon György házába ismeretlen tettesek hatoltak be, s a szekrénybe talált 40 frtot készpénzt eltol- vajolták. A csendőrség a nyomozást megindította, mely azonban eddig nem vezetett eredményre. — Élőfak kivágása. Németh Vendel, N é m eth Jakab és Sáfrány Mihály ozorai lakosok január hó 23-án a község mellett szőlőkben kivagdalták az élőfákat; de Dünöstettükön érte Szávai Ferencz csősz, ki Németh Vendelt el is fogta, azonban a nálánál erősebb Németh Vendel őt a földhöz teremtette és elillant. A fatolvajok ellen megtették a feljelentést. — A kocsisok bravourja. Nagyon szeretik a szegzárdi „polgár legények“ fitogtatni az ő ügyességűket, mely legtöbbnyire abban nyilvánul, hogy a szekereikben fogott lovat eszeveszett módra hajtják. Ezáltal nem csak a szegény állatokat kínozzák, hanem más bajt is okozhatnak, mint a napokban is, midőn egy ilyen vitéz suhancz egy kis leánykának hajtotta neki kocsiját. Az oktalan lovaknak azonban több eszök volt s átlépték a lábaik alá került kis leányt, ki fölött a szekér is oly szerencsésen átgördült, hogy semmi baja sem lett. Jó lenne, ha a rend köI zegei megfékeznék az ilyen szilaj vérü sihedereket kedvtelésükben. — Tüzesetek Mözsön. Folyó hó 4-én délután 4 órakor tűz ütött ki Mözsön, mely a farsangi mulaI tókat nem kis zavarba hozta, a mennyiben erős szól élesztette a veszélyes elemet. Hogy csak egy ház esett a lángok martalékául, az főleg annak köszönhető, hogy a lakosság serényen hozzá látott két jókarban levő tíizi-fecskendőjével az oltáshoz. Folyó hó 7-én szintén tűzi lárma verte fel a lakosságot, mert ismét egy ház gyűlt ki, mely csakhamar leégett. — Erős a gyanú, hogy a gyakori tűzesetet, gyermekek okozhatták, kiknek sok szülő vétkes könyelmüségből megengedi, hogy az alig cseperedő gyermekek nyilvános helyeken szivarozzanak, Bizony jó lenne, ha a szülők saját és gyermekeik érdekében szigorúan eltiltanák az éretlen gyermekeknak a szivarozást, mely méregként hat a fejlődő gyermeki szrvezetre, és mint a fentebbi esetből látjuk, még veszedelmet is hozhat. — Rabló banda. Múlt év január havában Kónya Róza szolgáló Wurm Albert dombóvári buza- kereskedőtől elment Egyházbórre a régi szeretőjéhez, Széli Andráshoz és figyelmeztette arra, hogy a gazdájánál sok a pénz, lehetne valamit tenni. Erre Széli, apjával, Pandur Györgygyel, és feleségeikkel Dombóvárra mentek, felásták a buzakereskedő házának falait s behatoltak a szobába, a hol a pénz volt. 3500 frt készpénzt s 1500 frt értékű különböző papírokat elraboltak és egymás közt felosztották. A rabolt pénzen a czinkostársak földeket vásároltak s olyan szelíden éltek, mintha ők volnának a főid legbecsületesebb emberei. A csendőrség az első percztől kezdve Kónyi Róza szolgálóra gyanakodott s folytonosan szemmel tartotta. Buday Gyula szegzárdi csendőrhadnagynak a napokban sikerült az egész bandát kózrekeriteni. Pandur ijedtében ön- gyilkosságot kísérlett meg ős eddig nem volt kihallgatható. A többi mind vallott. De csak 2500 frtot ismertek be, többről nem akarnak tudni. A vizsgálat tovább folyik, mert nagy a gyanú, hogy ez a banda több rablást, sőt talán gyilkosságot is követett el. Széli Andráson kívül a többit Dombóvárra szállították erős őrizet alatt. — Éden-szinház. Ma este, a „Szegzárd Szálló“ nagytermében büvészeti előadás tartatib, melyre felhívjuk a n. é. közönség figyelmét. — Gazdászati és kertészeti diszmü. Valóban joggal nevezhető ennek a Mauthner Ödön budapesti magkereskedő ez idei főárjegyzéke, a melyet gondos és kitünően tájékoztató szerkesztésű szövege mellett a számos fekete ábrákat nem is tekintve ragyogó szinnyomatu 90 mülap diszit. Mauthner a múlt nyáron Amerikában járt és az ottani növénytermelő körök nagy haladottságot tanúsító munkáját tanulmányozva, rájött, hogy mennyire czélszerü lesz hazánkban is természetiül szinekbe mutatni be a közönségnek a terményeket. Ezen kápráztató csinral kiállított tájékoztató mü a növények ismerete tekinI tetőben nagy átalakulásokat van hivatva előidézni. Ha szép növényt ismertünk látásból, beszerezni óhajtottuk volna, de nevét esetlegeson nem tudtuk. A Mauthner árjegyzéke alapján azonban a természetiül színezés nyomán ráismerünk és nevét, leírását sőt számtalannak tenyószté-J módját is megtanuljuk e diszmüből. Mauthner 184 oldalú katalógusa természetesen csak azoknak, kik rendeléseikkel megtisztelni óhajtják a czógot, kívánatra ingyen és bérmentve megküldetik. — Halálozás. Ja gi tza Károly, Bonyhád nagyközség nyug. jegyzője folyó hó 14-én élete 72-ik évében Bonyhádon elhunyt. A boldogult hült tetemeit múlt pénteken délután fél 4 órakor helyezték általános részvét mellett a bonyhádi róm. kath. sirkert- ben örök nyugalomra. Áldás és béke hamvai fellett! MULATSÁGOK. Halvacs óra. Kitünően sikerült halvacsorája volt folyó hó 11-én a kereskedelmi egyletnek és igazán zavarba hozza az embert, mit dicsérjen meg különösen, a pompás halpaprikást tartozékaival, a társaságot, mely azt ritka őtvágygyal fogyasztotta, vagy azt az aranyos jókedvet, melynek nyilvánításában versenyzett asszony, leány egyaránt. A jó vacsora ős a nyomában járó bor csakhamar megoldotta a nyelveket, mert hát az ember ilyenkor nem elégszik meg azzal, hogy ihatik, hanem keresi a jogczimet, hogy innia kelljen és igy megeredtek a tósztok, melyekről szintén elmondhatjuk: „Volt biz ott a sok rossz között, volt biz egy-egy jó is“. Az előbbieket érdemekben nem hogy megőszült, hanem teljes ifjúságban viruló titkárja, Spányi Leó dr. kezdette meg, ritka tapintattal választván meg az időt hozzá, mert az asztaltársaság nagy része még a kitűnő túrós-rétes behatja alatt ülvén, ilyen áldott kedélyhangulatban az - sok mindent hajlandó elnézni, megbocsátan-’ tósztot is, annyival inkább, mert ír ''tlan érdeme, hogy alkalmat adoti ^ igeo elmés pohárköszöntőre. N&b. '*■nek János talpraesett tósztja és ^ nem méltányolható szerénykedóssel teu hogy ő az előtte szóló által oly híven méltatott . termett ifjúságnak egy szerény tagja, a mi tekinti, hogy a tisztelt szerénykedő baj dolgában Wekerle minden fináncztudományával sem fedezhető deficzittel ékeskedik, bizony megérdemelte azt az általános derültséget, a melyet keltett. Vacsora után kezdődött a táncz ős változatlan jókedvvel tartott éjfél utáni 3 óráig, a mikor a társaság egy része ismét asztalhoz ült, hogy kedélyes falatozás közban uj erőt gyűjtsön a tánczhoz, mely reggeli nvolcz órakor őrt véget. Hogy a mulatságban résztvett hölgyek egytől- egyik szépek, kedvesek, csinosak és elegánsak voltak, mint magától értendő dolgot, felesleges valami terjedelmesebb indokolással kísérni, annyival inkább, mert ily ítéletbe az illető hölgyek, még ha nincs is indokolva, megnyugszanak. Különösen emelte a jókedvet, hogy tánczokban egyáltalában nem volt kereslet, szóval a'Z egylet derék választmánya, mint a halvacsora rendezője élén az egylet érdekében minden körülmények között buzgóíkodó elnökével, teljesen rászolgált erre a dicséretre, a melylyel az est sikerének biztosítása érdekében tanúsított fáradozásaiért elhalmozták. Legjobb utat és módot talál a választmány az ily kedélyes estélyek rendezése által arra nézve, hogy az egyletet a tagok családjai részére is kellemes szórakozási helylyé tegye. L. ____KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. T. Szerkesztő Ur! B. lapjának legutóbbi számában egy közlemény jelent meg, melyben a szerencsétlenül járt Simon csendőr temetésén jelenlévők közűi valaki megbotránkozásának ad kifejezést a szegzárdi közhórház udvarán talált hiányos tisztaság felett. Nehogy a lap t. olvasóközönsége ezen tulróssel és kevés jó akarattal irt czikk következtében fólre- vezettessék a kórházi állapotok felől, engedje meg a I t. szerkesztő ur, hogy e lap hasábjain megjegyezhessem, miszerint az összes kifogásolt dolog csakis az által jött létre, hogy valaki a temetést megelőző tumultusban, valószínűleg szándékos rosszakaratból, a vízvezeték szerkezetén oly rongálást ejtett, hogy a padláson elhelyezett reservoir egész tartalma az egyik emésztő gödörbe ömlött, miáltal az lassanként megtelvén, a viz kissé az udvarra is kifolyt.-Bajnos, hogy ezen esemény incomodálta a temetésben résztvevő közönséget, de a megbotránkozó czikk Írója jogtalanul vont ebből következtetést a kórházban uralkodó általános tisztaságra, s jogtalanul vádolja a I kórház igazgatóját, ki nem tehet arról, hogy az eset
