Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1894-02-11 / 7. szám
6 Ferenczné, Doór Jánosnó, Ferencz Józsefné, Ferencz Gyuláné, Hödl Andorné, Jambus Jánosné, Lendvay Istvánná, Puskás Ferenczné, Patay Imréné, Tóth Ignáczné, ifj. Tóth Pálnó, Tallos Lajosné, Özvegy Untemüller Alajosné, Weindorfer Jánosné, Wagner Ferenczné. Leányok: Bakán Mariska, Czerna Lujza (Tolna.) Doór Mária, Hübner nővérek, Eresz Erzsébet, Lengyel Mariska, László nővérek, Lipovszky Etelka, Tallos nővérek, Untermüller Mariska, Wág- ner Flóra. Szegzárd nagy község elöljárósága által a lámpák szaporítása és a szegény-pénztár alap javára 1894 évi február hó 4-én a „Szegzárd Szálló“ nagytermében tartott tánczvigalom eredménye. Bevétel összesen 237 frt 80 kr, kiadás összesen 106 frt 80 kr, Maradt tiszta jövednlem 131 frt. Ebből 65 frt 50 kr. a lámpák szaporítására, 65 frt 50 kr pedig a szegény pénztár-alap javára számoltattak el. — A tánczvigalomra jegyeiket megváltották: Ösv. Szépauer Jánosnó 3 frt, Dr. Morvái IstváD, Leopold Sándor 2— 2 frt, Nagy János, Szegfalvi Szeghy Sándor, Ifj. Ferdinand Antal, Mödly László 1—1 írttal. — Felülfizettek: Özv Horváth Gáspárnó 2 frt, Virsin- ger Águes, N. N. 50—50 krt, N. N. N. N. 40—40 kr, N. N. 30 kr, N. N., Miszler Lukács, Hauk Károly, Takler János 20—20 krajczárt. Fent nevezetteknek ezen nemes szivü adományáért ez utón is köszönetét mond az elöljáróság. Rövid farsang, hosszú mulatság. Kedélyes, s valóban sikerült házi mulatságot rendezett a szeg- zárdi in. kir. p. ü. igazgatóság nehány hivatalnoka a folyó hó 1-ón, a mely bizony áthúzódott 2. és 3- ikára is. A múlt évi farsang folyama alatt rendezett, s kiválóan sikerült „piknik“ buzdította fel a rendezőséget, hogy ez évben is létesítsen egy kis mulatságot, melyben nehány család a legkisebb tagjától a legnagyobbikig féktelenül hódolhasson Car- neval ő fenségének. Mint fentebb jelezve volt a mulatság február 1-ón kezdődött, a társas vacsora után 10 óra felé megindult a táncz mely szakadatlanul másnap reggel fél 8 óráig tartott, volt jókedv, vigság, mert mig az egyik szobában aprózta a fiatalság, addig a másikban az „öregjei“ rázendítettek arra a csendes nótára „Kondorosi csárda mellett“.. Másnap-,déltttAn~is«ét-«gyüí volt az egész társaság, s két fiatal ember „sutyty-omban“ megugrott, s midőn a hölgyek az előző esti táncz jótékony hatásáról beszélgettek, s arról álmodoztak, hogy milyen jó lenne megint tánczolni, felhangzott a „Rákóczi“ fülbe, szívbe mászó induló. Volt is foganatja, mert a hölgyek, s az arra termett urak rögtön indultak tánczolni, s rakták fáradhatlanul másnap reggel hat óráig, amikor is a két éjjen át fáradhatlanul küzdő tánczosok édes örömmel hajták fejeiket Morpheusz karjai közzé. „Három a magyar“ közmondás volt a jelszó másnap este 7 órakor már ismét együtt volt a társaság, hanem ezúttal elmaradt a tánc/., s a kedélyesen elfogyasztott vacsora után társas játék kezdődött, mely éjféli 12 órakor végződött, — s ekkor 3 éjnek emlékével azon jelszóval búcsúzott egymástól mindenki „viszonlátásra május hóban a vám-erdőben“ A jelenvolt asszonyok és leányok névsorával nem akarom terhelni e becses, 8 már nagyon is igénybe vett lapot, hanem azt el nem mulaszthatom, hogy Safári Lászlóné úrnőnek, a ki utólórhetetlen kedvességgel fáradhatlanul vitte a házi aszszonyi szerepet az összes jelenvoltak nevében köszönetét ne mondjak. A szegzárdi magyar l-ső asztal társaság folyó hó 5-én sikerült bált rendezett saját helyiségében, melynek igen szép jövedelme volt, a mi arra mutat, hogy a társaság tagjai között szép összetartás van és mindannyian tudják, hogy milyen nemes czólt szolgálnak akkor, midőn mulatva gyűjtik össze azon összeget, melyen annak idején a szegény ruhátlan gyermekeket felöltöztetni fogják. Valóban megérdemelné ezen egyesület, hogy más oldalról is pártfogoltál nők. A szegzárdi kereskedő ifjak bálja alkalmával felülfizettek: Simontsits Bélánő 7 frt, N. N. 5 frt, N. N. 30 kr, Klein Adolf 30 kr, Márkusz József 30 kr, Rechnitzer Miksa 30 kr, Seiner Sándor 80 kr, Friedmann Soma 1 frt, Popper Dávid 30 kr, Müller Albert 30 kr, Hahn Samu 30 kr, Boschan Samu 80 kr, Yatzek László 80 kr, Morvay Gyula 80 kr, Kramer József 1 frt 80 kr, Müller Bernát 50 kr, Pollák Ignácz 1 frt, Wiener Ferencz 60 kr, Guttmann Jakab (Báta) 60 kr, Kohn Mór 30 kr, Schmideg Mór 2 frt, N. N. 80 kr, N. N. 30 kr, Bencsik Kálmán 40 kr, Kovács Pál 20 kr, Füzeséry 30 kr, Frölich Miksa 80 kr, Fischof Jenő 80 kr, ki’fSeiner Lipót 2 frt. Jegyeiket megváltották : Leopold Lajos 2 frt, ifj. Weiss Mór l frt, Kelemen Mihály (Tanya) 1 frt 20 kr, Engel Károly (Budapest) 1 frt 20 kr, Rotter János (Römerstadt) 2 frt, Schön Albert 1 frt 50 kr (Bpest), Salamon és Berger 3 frt (Bpest), Salamon Ármin 3 frt, Á. Weines Erben 1 frt 20 kr (Bécs), Schvarcz Ignácz 2 frt (Bécs), Hansel Mór és fiai 2 frt (Bécs), Rózen- czveig Leopold és fiai 2 frt (Bécs), Englender H. és fiai 3 frt (Bécs). Kánitz Ignácz 3 frt (Bécs), Pollák Hermann és fiai 3 frt, (Bécs), Kielhauser H. 5 frt (Grátz), Leitenberger Ferencz 3 frt (Bpest), Hamerli J. (Pécs), Szigner Felix 5 frt (Bécs), Toch József 2 frt (Bécs), Blascha 3 frt (Bécs), Rescho- oszky 2 fit (Bécs), Yestháuser József 1 frt 20 kr (Bécs) Kuncz és fiai 2 frt (Bécs), Lővinger és Läufer 5 frt (Bécs), Pollák Frigyes 3 frt (Bécs), Wein Károly és trsai 2 frt (Késmárk), Winterberg és Guttmann 2 frt (Bécs), Kálnoki és Simon 2 frt (Bpest), Özv. Theodorovits Lajosné 5 frt (Szegzárd), Treib- ler Ilma 2 frt, Kary S. 3 frt (Bécs), Pirnitzer József 1 frt 20 kr, Block Izidor 1 frt 20 kr, Hartmann és Kellner 2 frt (Bpest). A bál összes bevétele 286 frt 30 kr, kiadás 153 frt 55 kr, eszerint a tiszta jövedelem 132 frt, 75 kr, mely felerészben a szegzárdi népkonyha felerészben pedig az egyesület javára esik. A Döbröközi polgári-olvasókör a saját pénztára javára folyó év február hó 3-án fényesen sikerült tánczmulatságot rendezett. A vendégek oly teljes számban gyülekeztek úgy helyből mint vidékről, hogy a helyiségek alig voltak elegendők azok befogadására, a vendégek oly vig kedélyben voltak hogy a mulatság világos reggelig eltartott. Felülfizettek: Szalay Alajos pl. 2 .frt, Dr. Rátkai László 2 frt, Vicze János 2 frt, Kovács György 2 frt, Progli Péter 1 frt 40 kr, Galambos János 1 frt 20 kr, Kiss Sándor nyug. kántor tanító 1 frt, Puch Ferencz tanító 1 frt, Wellisch Izidor 1 frt, Klein János 1 frt, Gyukehics Ágoston 1 frt, Progli János 1 frt, Aic- hiüger József 1 frt, Vickert Ádám 1 frt, Ráncsik József 1 frt, Herke Mihály 1 frt, Márkus Miklós 1 frt, Horváth Ferencz 1 frt, Horváth Pál 1 frt, Weisz Lipót 74 kr, Kelemen József 60 kr. Tiszta jövedelem 43 frt 34 kr. — Fogadják a nemes szivü adakozók a rendezőség hálás köszönetét. ____KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL.*)_____ Ny ílt válasz Änderte Józsefnek. >A ki másnak vermet ás, maga esik bele.« A „Pesti Hírlap“ folyó évi 33. számában An- derle József a tolnai „Társas-kör“-ből történt kizá- ratását hozza nyilvánosságra s ezzel kapcsolatban engemet — ki okozója tettem volna — nevez meg. Nevezett urnák rendkívülien rövid az emlékező tehetsége, mert nemcsak a Perczel-féle reverzális ügyben, hanem saját becsületbeli ügyében is végtelen tévedésben van; ami végül is nem volna nagy baj. De mert az újságot olvasó közönséget is országosan felültetni akarja, kénytelen vagyok téves nyilatkozatát a következőkben helyreigazítani. Négy év előtt egy nyilatkozat jelent meg a „Tolnamegyei Közlöny “-ben, a „Szekszárd Vidéke“ czimü lap a „Tolnai társas-kör“-ből történt kizára- tását hirdette és okadatolta meg. E nyilatkozat alá az én nevem is ki volt nyomatva. Ezt a nyilatkozatot a megjelenés előtt nem láttam, nem olvastam s alá nem írtam, nevemet beleegyezésem ős tudtom nélkül irta alá valaki (későbben megtudtam: Änderte volt), mit ugyanazon lap következő számában ki is jelentettem. A társas-kör választmányából néhány an Änderte vezérlete alatt gyűlést tartottak emiatt s ellenem ocsmány rágalmakkal telt jegyzőkönyvet vettek fel. Ezt a jegyzőkönyvet Änderte szerkesztette saját szája ize és a maga módja szerint, noha nem ő volt a társas-kör jegyzője. A jegyzőkönyv tartalmát egy hónapig rejtegették előttem. Mikor megtudtam tartalmát, az elnöktől rendkívüli közgyűlés egybehivását sürgettem, ki azt rögtön egybehívta. E közgyűlésnek a „Szekszárd Vidéke“ kizáratási választmányi határozat és a fent említett jegyzőkönyv tárgyalása képezte tárgyát. Pontról-pontra megfeleltem, megczáfoltaui az *dienern emelt rágalmakat. E közgyűlésen kitűnt, hogy az egész eljárás Ändertenek — téves alapon és személyes boszuból kiindult — becsületem elten irányult nemtelen támadása volt. A közgyűlés emiatt bizalmatlanságot szavazott a választmány eme tagjainak és az ellenem felvett jegyzőkönyvet, mit Änderte szerkesztett, kíméletlen, hazug és ocsmány tartalma miatt — megsemmisíteni határozta. E határozat felett a szava ást és a határozat kimondását az elnök megtagadta, akkor is, amikor azt alapszabályszerűen tiz tag egy ivén aláírva kívánta, kérte. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (7. sz.) 1894. február 11. A közgyűlés ezek után feloszlott. Ez történt 1890. augusztus hó 10-én. Augusztus hó 19-én volt választmányi gyűlés, (e gyűlésen még Änderte jelen volt) melyen a választmány leköszönt ős egy újabb rendkívüli tisztújító közgyűlés megtartását határozta el, melyen az augusztus hó 10 ón feloszlott közgyűlés tárgya tegyen letárgyalva. Most Änderte inogni érezte alatta a talajt, melyen állt. Szeptember 7-őn volt a rendkívüli közgyűlés, mely alapszabályszerűen megválasztotta tisztikarát, választmányát, megsemmisítette a junius 5-iki a „Szekszárd Vidéké“-t kizáró és a julius 3-án ellenem felvett választmányi jegyzőkönyveket. E közgyűlésnek irt Änderte József egy levelet, melyben kilépését jelezte. A levél tartalma oly sértő hangon volt Írva, hogy a közgyűlés meg- botránkozott rajta s Garay Antal elnök indítványára nem fogadta el lemondását, kilépését, hanem egyhangúlag, közfelkiáltással a „Tolnai társas-kör“ tagjai közül kizárni határozta el. Ha van valaki — mondta az elnök — kinek az indítvány elten van kifogása, az szóljon s én visszavonom azt. Csend, néma csend tett. . . e perczben meghalt Änderte s önásta — de nekem szánt — sírba temették. Mit is tehetett volna a közgyűlés Anderlével, ki a reveranda védfala mögött hányta a sarat maga körül. A kizáratási határozatot Toluavármegye alispánja megsemmisítette, mert — mint mondja — a kizáratási határozatot nem a tisztújító közgyűlésen, hanem egy másik rendkívüli közgyűlésen ős alapszabályszerűen: titkos szavazással keltett volna meghozni. A vett végzős után deczember hó 14-én egy újabb rendkívüli közgyűlés titkos szavazással újra kizárta Ändertet tagjainak sorából — minden önérzetes tag Änderte becsülete sírjába dobott egy-egy göröngyöt s a gödör egyenlő lett a föld színével. De Änderte nyugtalan szelleme újra felszínre jött s nem kisebb áldozatot, mint Perczel Dezső becsületét akarta beszennyezni, ä A második, deczember L4-ón hozott kizáratási határozatot Tolnavármegye alispánja újra megsemmisítette, mert — mint a végzés mondja — Änderte ez idő szerint nem tekinthető a társas-kör tagjának. Ezt a határozatot a belügyminisztérium — hová megfelebbeztetett — is helybenhagyta. Ez a tény Änderte Józsefnek a „Tolnai társasköréből történt kizáratása ügyében. Tolna, 1894. évi február hó 7. Matejka Károly. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. — rt — Czikkét köszönjük s kézirathalmaz miatt a jövő számra tettük el. Kiadótulajdonos és felelés szerkesztő'; BODA VILMOS HIVATALOS HIRDETÉSEK. Sr Árverési hirdetmény. Alulirt kir. járásbiróság az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a szegzárdi királyi jbiróság 1892. évi 9636. számú végzése következtében Abaffy Gynla ügyvéd javára Simon Gyula és neje szegzárdi lakosok ellen 3500 frt s jár. erejéig foganatositott biztosítási végrehajtás utján lefoglalt és 612 frt 96 krra becsült szobabútorok, ágy- nemüek, fehérnemű, ruhák, forgó-pisztoly, konyha-eszközök, hordók, sajtár, puttony, vizesborból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegzárdi kir. jbiróságnak 10242. 1892. sz. végzés folytán 3500 frt tőkekövetelés, ennek 1891. évi.január hó 1. napjától járó 6#/„ kamatai és eddig összesen 127 frt 35 krban biróilag már megállapított költségek erejéig Szegzárdon alperesek lakásán leendő eszközlésére 1894. évi február 17. napján d. e. 9 óraja, Decsen a szőlőhegyen levő présházban leendő eszközlésére 1894. évi február 19. napjának d. e. 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alól is elfognak adatni. Kelt Szegzárdon, 1894. évi február 5-én. Tóth Ignáczj kir. bírósági végrehajtó. th°93 Árverési hirdetményi kivonat. A tamásii kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a kir. kincstár és a csatlakoztatott dombóvári járási takarékpénztár végrehajtatóknak, Frezik Márton szakcsi lakos végrehajtást szenvedő elleni 53 frt, 194 frt tőke követelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvényszék (a tamási-i kir. jbiróság területén lévő Szakcs községben fekvő a szakcsi 24 sz. tjkvben Frezik Márton nevére felvett I. 1. sor 26. hr. 352. népsz. fél házra, fél udvarral 200 írtban a I. 2. sor 28. hrsz. kertre 122 írtban, a I. 3. sor 799/6. hrsz. szántóföldre 356 írtban, a I. 4. sor 993. hrsz. szőlőre 348 írtban, a I. 6. sor 1917. szántóföldre 63 írtban, a f 1. sor 997. hrsz. présházas szőlőre 488 írtban, ezennel megállapított kikiáltási árban a kir. kincstár érdekében az árverést elrendelte, — a mennyiben pedig a kir. kincstár érdekében az árverés meg nem tartatnék, úgy a dombóvári járási takarékpénztár végrehajtató közbenjötte esetében az említett I. 1., 2., 3., 4,, 6. sorsz. ingatlanok a fenti módon, egyes birtokrészletenkint és azokra a fent megállapított kikiáltási árak mellett, a kir. kincstár érdekében hivatalból és a dombóvári járási takarékpénztár végrehajtató közbenjötte esetében pedig a fenti I. és | alatti ingatlanok, a fenti módon egyes birtokrészletenként csoportokra fent megállapított kikiáltási árak mellett, mindazonáltal a kir. kincstár