Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-12-16 / 51. szám

1894. deczember 16.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (51. sz.)

7

volta daczára minden túlzástól való tartózkodása áltól régen kivívta magának minden komolyan gondolkozó ellenzéki politikus becsülését. Most, Kossuth Ferencz közreműködése folytán az Egyetértés emez előnyei még jobban ki fognak domborodni.

— Közigazgatási Ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 12-én tartotta meg gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt havi ülését. A főispán az ülés után a déli vonattal utazott el Nagy-Doroghra.

— Pályázatok tanítói állásokra. Pályázat van kiírva folyó hó 25-ig terjedő határidővel a paksi ref. kántor-tanítói állásra, melylyel csinos lakáson kívül terményekben, tandíjban 400 frt és mintegy 20 frtnyi stóla, az ismétlő iskolások tanításáért pedig 20 frt évi fizetés van egybekötve. A pályázatok dr. K e c s- keméthy István lelkésznek czimezve Paksra küldendők. — A diós-berényi róm. kath. német-magyar népiskolánál osztálytanítói állomásra pályázat hirdet- tetik. Fizetés 150 frt, egy bútorozott szoba és teljes ellátás. Folyamodványok deczember 24-ig fogadtatnak el. — Puszta-Jegenyésen szintén megüresedett a tani- tói állás. Fizetés havi húsz frt, csinos bútorozott szoba és úri ellátás. Ezen állomásra róm. kath. oki. nőtlen tanítók pályázhatnak. Levélbeni megkeresések Saághy Gyula tanítóhoz intézendők.

— Az adony-szabolcsi vasút kiépítése tárgyában Szeniczey Ödön, volt orsz.-gyűlési képviselő, a dunaföldvári képviselő-testületnél lépéseket tett, hogy a már megszavazott 60000 írthoz még 40000 frt pótsegélyt adjon s a vasút kiépittetését azonnal foganatosítja.

— Lemondás. Miskolczy Imre dunaföldvári községi biró beadta lemondását.

— Esküdtszéki tárgyalás. Nemes Ignácz döb- röközi jegyzőnek P e 1 c z Árpád regölyi segéd-lelkész és társai ellen indított sajtóperében folyó hó 22-én lesz Pécsett az esküdtszéki tárgyalás, melyre mintegy 22-en vannak beidézve.

— Karácsonyfák. Karácsony első estéjén, mint minden évben, úgy az idén is ajándékokkal megrakott karácsonyfákat állítanak a kicsikék örömére a szeg- zárdi óvodákban. A gyűjtés most folyik a karácsonyfákra s már eddig is szép összeg jött össze a nemes czélra.

— Szaporodnak a beteg gyermekek. A szegényebb osztályhoz tartozó szegzárdi családokban sok a beteg gyermek. Ezt különösen a tanítók tapasztalják, kikhez majdnem minden nap azzal a jelentéssel jönnek, hogy nem jöhet a gyermek iskolába, mert .beteg. A gyermekek között uralkodó betegségek, milyenek a difteritisz, kanyaró, bárányhimlő, vürheny, tudvalevőleg ragadósak; azért a legnagyobb vigyázatra és óvatosságra van szükség.

í *— Napilapok egyesülése. Mint értesülünk, a „Nemzeti Újság“ czimü napilap legközelebb beolvad a „Hazánk“ czimü napilapba s „Hazánk“ czim alatt továbbra is a Pátriánál nyomják.

— Közeledik a karácsony és ez nagy gondot ad mindenkinek, hogy mivel lepje meg szeretteit?

A szegzárdi kirakatok közül most különösen kitűnik F r á n e k János ékszerész kirakata, mely csak úgy csillog a sok értékes és alkalmas karácsonyi ajándék tárgyaktól. Tehát a legajánlatosabb, ha felkeressük F r a n e k ur üzletét és itt szerezzük be a karácsonyi ajándéktárgyakat, melyekkel bizonyára nagy örömet szerezhetünk.

— Elfojtott tűz. Múlt szerdán délután 1 órakor az újvárosi toronyból félrevert harangokkal tüzet jeleztek. A tűz az újvárosi templom átellenóben, H o- norics József halászmesternél ütött ki, mely abból keletkezett, hogy a házvégében összehalmozott kuko- riczaszár fogott tüzet. A tűzi lármára csakhamar sokan összefutottak és az égő kukoriczaszárat még idejében sikerült elfojtani.

— Felrobbant dinamit. A vaskapui duna-szabá- lyozásnál több szegzárdi munkás is dolgozik s ezek közül Illés Károly 18 éves szegzárdi legény munkálat közben ott lelte halálát. Ugyanis a robbantási munkálatoknál volt elfoglalva s e közben a dinamit idő előtt robbant fel és egy darab kőszikla oly erősen vágódott Illés Károlyhoz, hogy életét rögtön kioltotta.

— Tolvaj leányzó. Még ez évi szeptember hóban Kuhn Mihályné szegzárdi lakos szobájából 68 frt értékű holmit tolvajlottak el s a csendőrségnek a napokban végre sikerült a tolvajt Szabó Eszti szegzárdi rosszhirü leányzó személyében kideríteni. A lopott tárgyak nagyrészét Szabó Eszti birtokában meg is találták. A rossz útra tévedt leányt a lopott tárgyakkal együtt a szegzárdi kir. ügyészségnek adták át.

— Állat az emberben. Folyó hó 10-én a hajnali órákban Varjú Gyula bádogos-legény a nyílt utczán megtámadott egy munkára menő 14 éves leányt. A leány hevesen védte magát a legény durva enyelgései ellen s kétségbeesetten segítségért kiáltott, mire az őrkáplár elősietett,' a félvad legényt letartóztatta s átadta a járásbíróságnak.

— Brutális csőszök. Marosi Mihály, Szerencsés János alsó-nyéki gazda juhásza, a napokban a bátai legelőn hajtotta keresztül a nyáját s e közben P i r i s a István és Babos János bátai mezei csőszök útját állották. Ebből szóváltás, majd pedig verekedés keletkezett s a brutális csőszök a juhászt subájától, botjától megfosztva, úgy elverték, hogy lepedőben vitték haza.

— Mérgezés. Múlt hó 30-án Kecskés Gás- párné, fiatal 22 éves báttaszéki menyecske hirtelen elhunyt. A boldogultat, ki áldott állapotban volt, <

Rib

kai.

tától

any

oly

mel

által, ki iránt rendkívüli szeretetet mutatott s vele közös háztartásra lépett. Amint egy este K i n c z e r hazatért a munkából, üssze-vissza ölelte, csókolta s vidám nótával fogadta. Másnap Szemes Anna nyomtalanul eltűnt s eltűnt vele lvinezer órája, láncza, 45 frt készpénze, ruhaneműje és egy pár czipője, melyet B r a 11i s c h, az elhalt Rezső trónörökös kedvencz bérkocsisa ajándékozott neki. A hütelen szerető valószínűleg szülőfalujába menekült a csendőrök elől.

Megmentette a batyu. Máj er Jakab bonyhádi házaló a napokban Duna-Szekcsőre ment és ott egy dunai gabona-szállitó hajón ócska köteleket cserélt be. A mint dolgát végezte, hátára kötötte jó erősen a batyut és a keskeny járón a part felé indult.

A matrózok és hajósok, kik már hozzá vannak szokva keskeny járódeszkához, könnyen végig szaladnak azon, de nem képes erre a szegény házaló, ki elvesztvén az egyensúlyt, a batyuval együtt a Dunába esett. A batyu egy ideig a szerencsétlen embert fen- tartotta s már-már sülyedni kezdett, midőn a hajósok szerencsésen kimentették. Hogy igy megmenekült, azt a batyunak ‘köszönhette.- Csendélet Dunaföldváron. Mióta az ujbor kiforrta magát, nem múlott el vasárnap, hogy a legények annak hatása alatt valami friss verekedést, vagy más virtust ne rögtönöztek volna. Decz. 10-én Pék György és Móricz János parasztlegények éjféltájban vad ordítás- és garázdálkodással mentek végig az utczán. Az arra menő két őr csendre intette őket, mire azok annál hangosabban kiabáltak, mondván, hogy ők bakaszállási gyerekek, tehát hires legények, nekik senki sem parancsol. Mivel az ismételt figyelmeztetésre sem hallgattak, az őrök a községházára akarták őket kisérni, de erre Pék György hatalmas botjával oly erővel sújtott az egyik őr fejének, hogy a fegyver, melylyel az ütést feltartotta, azonnal eltörött, a másik legény pedig kést rántott; végre hosszas dulakodás után sikerült az őröknek a két duhaj legényt lefegyverezni s bekísérték őket a börtönbe.

— Lopások. Folyó hó 2-án Dunaföldvárott Nagy Sándor községi tisztviselő kamrájába ismeretlen tettesek behatoltak s az ott levő minden ruhaneműt ellopták. A kár jelentékeny. Tetteseket nyomozzák. — Ugyan e hó 7-én Bölcskén, Szakács, ottani lakos szolgája éjjel zajt hallott az udvaron, ráveszi subáját, kimegy s látja a mint két idegen férfi az ólban levő disznókkal ismerkedik s csalogatják kifelé. A szolga megkérdezte az idegeneket, hogy mi

I szándékkal volnának, mire ezek két lövéssel feleltek I s elfutottak.. Az egyik lövés a mellén, másik a karján találta szolgát, de a rajta le- gyengítette a golyó erejét, hogy eg szedelmes. — Ugyananazon éjjel a András pusztai' urasági gazdának d ták lopni, azonban a cselédek a za,_ a tolvajokra lőttek, mire azok elmenekültek. A cseuu- őrség erélyes nyomozázt indított a tolvajok ellen, de eddig még nem sikerült nyomukra akadni. A sze- mélyleirások szerint mind a két lopási kisérletet egy és ugyanazon tolvajok követték el.

KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL.

A „Szegzárd-vidéki méhész-egyesület köréből.

A „Tolnamegyei Közlöny“ legutóbbi számában többi közt a különfélék rovatában olvastam, miszerint a „Szegzárd-vidéki méhész-egyesület“ helyben, a vasúti töltés mellett, Mutschenbacher Ödöntől 400Q3(?) területet vásárolt meg méhész-telepnek.

Méltó megbotránkozást keltett bennem emez újságolt hir annál is inkább, mert nagyon jól ismerem és tudom az egyesületi méhes mai nyomorúságos tengődését, állapotát, melybe az előző években elhanyagolt kezelések, czéltálán gazdálkodások juttatták; minélfogva azért egyáltalán nem találom szükségesnek és indokoltnak azt, hogy ama néhány szegényes méhcsalád kedvéért, a mely a tél bizonytalanságához képest még élni bátorkodik, ez idő szerint más telepet kellene venni, annál kevésbé pedig egy olyan területet, a melynek megvétele pénz dolgában nemcsak megbénítaná a méhes állomány szükséges újjá szervezését, mintaszerű jókarban tartását, de alapjában az egyesület egész pénzkészletét emésztené fel, ami aztán egyértelmű volna a közeli tönkrejutással.

Egyébiránt nem tudom, kik azok és minő alapon bocsátkoztak az egyesület neve alatt megemlített méhésztelep megvételébe; azt azonban tudom, hogy egy vagy két ember magában véve még nem képez egyesületet, minélfogva azért a felemlített méhésztelep megvásárlásának semmikép sem tulajdoníthatok komolyabb fontosságot, vagy érvényessége iránt az egyesületre kötelező jogosságot, még pedig azon okból nem, mert az emlitett telep vételéről sem nekem, sem több más választmányi tagtársamnak egyáltalán nincs semmi tudomásunk. Már pedig tudni való dolog az mindenkire egyaránt, ha mindjárt maga az egyesület elnöke vagy titkára volna is a kérdéses vevő itt, hogy az egyesület nevében, főleg annak kontójára, a választmány tudta és ebbeli határozata, sőt szükséges megbizása nélkül csak úgy a maga önkényéből senki sincs jogositva semminemű oly vásárlásokra, a melyekre ez idő szerint semmi szükség nincs és a mely káros voltában az egyesület léteiének további fennmaradását támadná meg.

Ennélfogva azon köteleségérzet,' melylyel mint választmányi tag, az egyesület javát előmozdítani tartozom, késztetett arra, hogy eleve óvást tegyek oly

magához

3 temették már, mikor egyszerre olyan hir kezdett lterjedni, hogy nem természetes halállal ault ki, hanemugymérgezték meg. A gyanú aindinkább erősebb lett s végre a csendőrség is tu- lomást vévén a dologról, a nyomozást megindította, nelynek eredményként bebizonyosodott, hogy a fiatal nenyecskét saját édesanyja, Szebényi Mihályné és dibli Anna ölték megbünöskuruzsolásuIttál. Kecskés Gáspárnét szive alatt hordott magzattól akarták megszabadítani s e végből aszivtelen íny a össze-vissza kente, Ribli Anna pedig ) ly erős mérges f oly a d ék o t ad ot t b e n ek i, nelytől kezeik között kilehelte lelkét.

E vérlázitó gyilkosságért a büntető törvényszék fog téletet mondani a gyilkosok fölött.

— Betöréses lopás és orgazdaság. Soponyai István, Hernyányi József és B i 11 er György faddi lakosok folyó hó 9-én virradóra betörés utján nagymennyiségű leveles dohányt loptak Kolezsár Bol- iizsár és Loboda István jómódú gazdáktól. A lopott ssákmánynyal nyomban — még az ég sötét leple alatt — Pálinkás János ismert faddi dohány csempészhez mentek, ki azt potom áron meg is vette.. A csend- őrség a tolvajbandát, valamint az orgazdát is feljelentette az illetékes bíróságnak.

■— Gyújtogató juhász. Kiss Péter bátai lakosnak a község határában levő pásztorháza folyó hó 7-én éjféli 12 órakor teljesen leégett. A megejtett vizsgálat kiderítette, hogy 1 z a 1 a y János, a károsult juhásza, szándékosan gyújtotta fel a pásztorházat, gazdája, iránt, táplált boszuból. A kár 300 forint. Ä gyújtogató, juhászt elfogták. •«

— A szép pontyok. A bátai nagy Duna halászati bérlői panaszt tettek, hogy több bátai orvhalás? rendesen eljár a Dunára halászni s a legszebb halakat fogják ki. A napokban aztán lesre mentek<Éiz őrök'és sikerült is a tilosban halászni szeretők egész csoportját elfogni, kiknek birtokában 25 kilóra való szép eleven pontyot találtak. Úgy ezt, valamint a ladikot, hálót és az evezőket is elkobozták. Az orvhalászok közül P i r i s a István és Lukács Mihály közveszélyes egyének megugrottak, mig a többiek feljelentettek.

— Tűz Dunaföldváron. Folyó hó 14-én délelőtt 9 órakor kigyulladt a felső-bölcskei utczán Albert János háza; a tűzoltók gyors megjelenése által sikerült a tüzet annyira lokalizálni, hogy csak az egy ház lett a romboló elem áldozatává.

— Veszett kutya. Hollós Vilmos dombóvári csendőrőrmester veszett kutyájával játszottak Pösztör Szabó Mihály és Gölöncsér Ferencz szolgalegények, kiket a kutya megmart, valamint Száméter Péterné asszonyt is. A dühös állat még az nap elpusztult s felbonczoltatván, rajta a veszettség konstatáltatok. A megmart egyéneket rögtön felszállitották gyógykezelés végett Budapestre a Hőgyes-féle intézetbe. A hatóság a szükséges óvintézkedéseket megtette.

— A kuruzslás áldozata. A falusi nép nagy része még mindég idegenkedik a szakképzett orvos segélyét igénybe venni, e helyett inkább vala mely kuruzsló vén asszonyhoz fordul, ki azután rendesen a másvilágra kíüdi a beteget. Egy ilyen esetrő értesítik lapunkat Faddról, melynek szerencsései áldozata Hajnis P a c s k ó d János faddi lakos. Hajnii P a c s k ó d János krónikus gyomorbajban szenvedeti s hogy kínzó fájdalmaitól megszabaduljon, magáhos hivatta Vargha Lukácsné vén kuruzsló asszonyt ki három decziliter erős pálinkában epealmát és más egyéb mérges szereket összekotyvasztva, “azt neki be adta. A mérges gyógyszernek borzasztó hatása csak hamar mutatkozott a betegen, kinek száján és orrán mfegeredt a vérömlés, melyet az előhívott orvos sem volt képes megállítani. A kuruzslás sírba vitte a szerencsétlen embert, kinek szomorú példáján sokan okulhatnának.

— Bátor polgár. A múlt vasárnap a főispán ünnepélyes bevonulása alkalmából kicsibe múlt, hogy szerencsétlensétlenség nem történt. Amint a főispánt és a főszolgabírót vivő fogat a polgári iskola előtt felállított diadalkapuhoz ért, a lovak megijedve megugrottak és a liintót feldülés fenyegette. Erre egy bátor szegzárdi polgár — kinek nevét nem sikerült megtudnunk — a lovakhoz lépett és a gyeplőszárat megragadva, a megijedt lovakat megfékezte.

— A hős tikász. A bécsi A hing er nevű tikásznak, ki nem kevesebb, mint 30 emberrel és

10 kocsival folytatja jövedelmező üzletét, Döbrb- közön van székhelye s innen indul ki rendesen a baromfiak és tojások bevásárlására. E vidékre áldás a tikász ittléte, mert a baromfiakat igen drágán, a tojást pedig rendszerint hármával, de néha páijával is megveszi hatosért. Tudják is a tikászok értéküket, mert ha vasárnaponként Döbrüközön összejönnek, van vigalom és jaj annak a halandónak, aki ilyenkor valamely megjegyzést mer rájuk tenni. Történt ugyanis a múlt vasárnapon, hogy a mint a tikászok nagyban mulattak, Béndek József községi őr éjjeli

11 órakor a záróra bekövetkezésére figyelmeztette őket, mire Ahingernek Pepi nevű 19 éves fia úgy vágta szemen egy pohárral, hogy Béndeket sulyusan sebesülve, félig ájulva vezették ki a korcsmából. Bírói feljelentés az esetről nem történt, mert a nép attól fél, hogy ott hagyják a tikászok a vidéket. Pedig bizony nem ártana a bécsi henczegő tikászt, ki csaknem minden héten rendez ilyen szczenákat, az országból kitiltani.

— A nagy szeretet. Szemes Aniia döbrüküzi születésű 20 éves hajadon elhagyta csendes faluját, a fővárosba utazott, hogy ott vigabb életet folytasson, mint Döbröközön. A szemes leányzó csakhamar felfedeztette magát Kin ez er Rudolf budapesti lakos