Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-11-18 / 47. szám

1894. november 18. terjedő lelkesülés színvonaláig; hanem ehhez először még egy felvonásra van szüksége. E jellemzést nem én alkottam, hanem a tény maga. De azért ha valakit őszintén kedvel, az iránt hálás is tud lenni: 10-én a K a r d o s-pár jutalomjá­tékául „Huszárszerelem“ ment és a nézőtér :— kör­székekkel telt meg. Ami Tolnán fönomenális eset. 11-én „Falu rosszá “-ban mindannyian jó kedv­ben voltak. Különösen tetszettek Füredi (Gonosz bakter), szerephü extemporálásai és jóizü homora; Fardosné (Boriska) igaz érzéssel és rekedtsége daczára vibráló hanggal játszott jelenete a harmadik felvonásban; Fürediné (Bátki Tercsi) jól festett és Mikónak (Göndör) elhisszük, hogy fájt a szomo­rúsága, ha ő is elhiszi, hogy minékünk is fájt — az ő-éneke; Mérey (czigányprimás) egy czipő és egy csizmában, ingnélküli gallérban kitünően vigyorogta k dőre alattomosságot. A kimaradt énekek nem lettek megtapsolva. 13-án a „Fenelányok“ következett B. Mikó Gy. (Mokány Bérezi) jutalmául, hol volt szerencsénk hallani egy rettentő nagy darab hangot, sőt több kis darab hangot, melyektől nem lehetett hallani egybe olvadó dallamot. De valószinüleg a szakálla igen tet­szett, mert megtapsolták. Fenelányok közül Füredi- n é n e k (Lujza) volt domináló szerepe, igen jól né­zett ki, hanem azért a közönség nem hagyja az ő kedvenezét és minden tapsnál csak Kardosnét (Olga) hivta, ki igazán nem maradt adós érte. 15-én beütött a „Három testőr“, hol Kardos József (Rátkay) bebizonyította, hogy nála nem hiány­zik más: csak egy nagy szinpad, mely az ő tehet­ségével egy színvonalon áll, hol érvényre jut még az övénél kevésbé korekt alakítás is. Kardosné (Liza) oly kedves volt, mint játéka finoman árnyalt. Füredi (Pollacsek) tökéleteset nyújtott, e neki termett sze­repben. 17-én szinre került „A levél“, műkedvelők ál­tal előadva; erről a jövő héten, a melynek folyamán premier is lesz. Psz. KÖZGAZDASÁG. ____ Budapes ti gyümöicsészeti tanfolyam. Közli: BOZSOLIK FERENCZ. (F olytatás.) II. FEJEZET. —"’Klí'zfáknak az állandó helyére 1 ó .kiü 11etése, nölcsfákat állandó helyére ültet­ni kell számolnunk, u. m. égalj­jal, fekvessei cd .—Jal. Az okszerű gyümölcsésznek legelőször is az ég­aljjal kell számolni, igy aztán mindenütt lehet gyü­mölcsfákat termeszteni széles- Magyarországban még legzordonabb helyeken és vidékeken is. A vidéket . meg kell tekintenünk és a talajt megvizsgálnunk. A mésztartalmú talajban a csonthéjasokat ültet­jük (Budán) mint pl. az őszi baraczk még vadon is szépen terem. Az 1885-iki kiállításon volt egy gyü­mölcs értekezlet, melyen megállapították, mily gyü­mölcsöt lehet minden vidéken termeszteni. Három zónát határoztak meg, egy északi, egy déli és egy középsőt. Ez a. határozat azonban a gya­korlatban nem áll meg egészen. A hetvenes években más módhoz folyamodott a Ministerium, t. i. ahoz, hogy egyes fajtákat kipuhatolta, miként nőnek a kü­lönböző vidékeken. A harmadik mód pedig most van folyamatban, amennyiben a gyümöicsészeti ministeri biztos kiküldetik, ki megvizsgálja a fajt és talajt S megkérdezi egyes gazdáktól is, hogy minő fajt vagy mit termesztenek? A kis Stájerország több gyümölcsöt termeszt; édes hazánk, e nagy Magyarországnál. A tömeges ter­melésnél csak néhány jó nemet kell kiválasztanunk és azt szaporítanunk. A sok faj nem vezet czélhoz. Az égaljon kivül a talajt is figyelembe, kell venni. Megvizsgáljuk vájjon sik-e, völgy-e vagy ki- sebb-nagyobb lejtő ? Minden égtáj felé eső hely gyümölcstenyésztésre alkalmas. Legkevésbé az észak felé esők, mert ott a fa megkorhad, vagy megmohásodik, mit folyton tisz­togatni kell. Az erős szelektől védett, de nem elzárt helyet legjobban szeretik a gyümölcsfák. A síkon is jól tenyésznek, ámbár ott jobban ki vannak téve a durva szeleknek. Ilyen helyeken diófákat ültetünk a szélére, különösen északról, hogy a romboló szeleket felfogják. Ily helyekre a gyümölcsfajokat is meg kell vá­logatni. Vannak hosszú és rövid szárú gyümölcsök. A rövidszáruakat és a féltörzsüeket szabad és szeles vidéken kell tenyészteni. Ezek, a mi a talajt illeti, nem igen válogatósak. Homokban csak úgy megte­rem, mint kötöttben és homokos-agyagos talajban. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (47. sz.) Ha kis meszet is tartalmaz a talaj, ott is jól terem mindenféle gyümölcs. Kisebb házi kertekben az egy­oldalú talajt átváltoztathatjuk, de nagyban nem. Ide azon fákat fogjuk kiválasztani, melyek legjobban és legvigabban nőnek. A gyümölcsfa gyökerei 80—100 cm. melyre lehatolnak, azért kell, hogy a termőréteg ily mély legyen. A vadra ojtott fák, ha nincs meg ez a mélység, idővel ág-vég száradást kapnak. A ta­lajt megismerhetjük, mielőtt azt beültetjük, ha egy méter mélységű gödröt ásatunk. Ha az altalaj rossz, nem használunk vadra ojtott gyümölcsfát — vagy az ültetést változtatjuk; vagy a fák között halmot há­nyunk, melynek ne legyen egyenes fala, hanem kissé lejtős és a fát a középre ültetjük.. Némelyek úgy iparkodnak a vig növekedést elősegíteni, hogy az erdőből vagy legelőről hozott uj földdel töltik a régi egyméteres gödröt tele. Ez pedig nem helyes eljárás, mert ha gyökerei elérik a rossz talajt, amelyben élniök kellene, szemlátomást elsat- nyulnak s az enyészet eljegyzett mátkáivá lesznek. Ezen eljárás olyan, mintha cserépbe, vagy más edénybe ültettük volna fáinkat. A nyirkos humusos talajt leginkább az almárok kedvelik legjobban. A körték kivételesen nem igé­nyelnek ily erőteljes földét. Ezeknél csak az altalaj kell, hogy mély legyen. Csonthéjasok általán a száraz helyet szeretik. Kivéve a házi szilvát, mely a nyirkos talajt kedveli. A dió, gesztenye a legszárazabb, kövecses talajt szereti. A cseresznye ott lesz leghosszabb életű, hol á talaj száraz. Ugyanily talajt szeret a mandula is. A mogyoró az erdei humust szereti. Gyümölcsfákat ültetünk: házi kertbe, gyümöl­csösbe, utak mentébe, szántóföldek-, legelők- és ré­tekre. Nálunk rétre és szántóföldre gyümölcsfákat ültetni még korai, mert sok házi kert is üresen áll. Pedig a gyümölcskert többet jövedelmez, mint a szántóföld, melybe gabonát vetünk. Láttam Kecske­méten olyan gyümölcsfákat, melyek 120 frtot hoznak egy év alatt gazdájoknak. Ezen az u. n. tüköralma terem, mely igen keresett és kedvelt alma. Nálunk tehát a házi kerteket kell beültetni gyümölcsfákkal, azután mehetünk csak át a legelők, rétek és szántó­földek stb. befásitására. Házi kert alatt oly területet . értünk, mely a család szükségleteit fedezi. Ebben legyen minden, ami a házi szükségletre igény éltetik; de még is leg­több, mit a tulajdonos legjobban szeret. A korai cseresnyétől a téli almáig minden, — az utóbbiakból legtöbb legyen. A házi kert be­osztása leghelyesebb, hogy jobbra-balra a bejáratnál virágágyak legyenek. Elipsis vagy körben legszeb­ben virítanak a rózsák, az utak oldalain a virágok A főutnál szegélyágyakat hagyunk, hogy ezekbe ül­tessük a gyümölcsfáinkat. A mellék utakra a ribisz­két, egrest, szőlőt vagy orsóalaku fákat ültetünk. Az ágyak közepe kell hogy üres maradjon és ezekben termesztjük a konyhakerti veteményeket, zöldséget, stb. melyet előbb jól megtrágyázunk. A frissen trá­gyázott földbe babot és borsót ne ültessünk, mert csupa szárat hajt. A káposzta tiszta televény földben is jól érzi magát. Ha négy táblánk van, váltakozva trágyázzuk. A nem frissen trágyázottba a pillangós viráguakat ne ültessük. A jól és frissen trágyázottba pedig azokat ültessük, melyek leveleikért termesztet- nek, pl, káposztát, salátát stb. — egyikbe szamó- czát s spárgát, sóskát, más ágyba csupa olyanokat, melyek gyümölcsük miatt termesztetnek, pl. a para­dicsom, tök stb. (Folyt, köv.) HIVATALOS HIRDETÉSEK. Árverési hirdetményi kivonat 4547. sz. tkv. 93. A lamásii kir. jbiróság, mint tlkkvi hatóság közhírré teszi, hogy dr. Heidecker Béla szegzárdi lakos végrehajta- tónak Csernák József végrehajtást szenvedő elleni' 200 frt tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvény­szék, (a tamásii kir. jbiróság) területén levő, a nagy-szo- kolyi 1098. sztjkvben Csernák József és őzv. Csernák Jó- zsefné nevére felvett f 1. sorsz. 1919. hrsz. ingatlanból Csernák Józsefet illető részre, mégis az 1881. évi 60 t.-cz 156. §. a. pontja értelmében az egész ingatlanra 79 frtban, a f 3. sorsz. 1878. hrsz. ingatlanból a Csernák Józsefet il­lető részre, mégis a jelzett szakasz értelmében az egész ingatlanra 28 frtban, a f 4. sorsz. 3481. hrsz ingatlanból . Csernák Józsefet illető részre, mégis a felvett szakasz ér­telmében az egész ingatlanra 103 frtban ezennel megálla­pított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1894. év november hó 20-ik napján d. e. 10 órakor N.-Szokoly község házánál megtartandó nyilvá­nos árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is el­adatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becs­árának 10°/0-át vagyis 7 frt 90 krt, 2 frt 80 krt, 13 frt, 10 frt 30 krt készpénzben, vagy az 1881. évi 60. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számitott és az 1881. évi novem­ber 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügy miniszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezé­hez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170. §-a értelmé­ben a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről ki­állított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Tamásiban a kir, jbiróság, mint tkvi hatóság 1893- deczember 10-én. Horváth Aladár, kir. aljárásbiró. HIRDETÉSEK. ~ Ház-eladás. hí IZ, PAKSON, a volt Rigenbach János-féle a városháza mellett, a ház eleje a fő-' utczára,*a vége hajó-állomás felé nyilik, eladó. Bővebb felvilágosítást nyújt WikllS József ezuk crasz ^olná an. (180. 1—1.) öbdetméni]. A Puszta-Földesi elemi iskolához egy r. kath. nős vagy nőtlen tanító kerestetik. Fi­zetése egy évre 40 Okleveles előnyben Ajánlatok Freuík Paksra kéretnek. _ . ..... % s % % s V s Fogászati jelentés. Van szerencsém a n. é. közönség becses tudomására hozni, hogy f. hó 15-étől kezdve rövid ideig Szegzár- don a „Szegzárd Szálló “-ban fogok Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő': BOOA VILMOS ■ tartózkodni, miért is felkérem mind- b* azokat, kiknek fogmüvelet vagy fog- — hogy rövid % s s s V van N Y I L T T E R. *) Tolnáróli eltávozásom időközben fölmerült körül­mények folytán számításomon fölül korábban követ­kezvén be, ez okból nem teljesülhetett azon óhajom, hogy jó barátim, ösmerősimnél személyesen tettem volna bucsu-tiszteletemet. Midőn ezen nem önhibámból következett ré­szemre sajnálatos körülményért szives elnézést kérek, — fájó érzéssel keblembe a fölött, hogy azoktól tán vég­leg elszakadok a kikkeli érintkezésem lelkemnek min­denkor kedves örömöket eredményezett — ezen utón maradok szívből fakadó „Isten hozzádot“ kérve, hogy jó barátságuk emlékezetébe viszonzáskép megtartani szívesek legyenek. Tolna, 1894. november 15. tisztelettelj esen Gömbös1 László, hites gyógyszerész. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. ■ betétre szükségük B® idei ott tartózkodásom alatt mielőbb ■ jelentkezni szíveskedjenek. (173 2—3) Hb Tisztelettel JB ■l ^ Práger Ignácz, i^ By specziálista Kaposvárról. . |f] Kolozsvári bordás szalonna. 0 Debreczeni paprikás szalonna, m Budapesti tormás-kalbász. gj Prágai sódar. Szegedi rózsa-paprika. Szegedi tojás-tarhonya. Szultán-szilva. HjStockeraui lencse. Stockeraui zöld borsó. Stockeraui sárga borsó. Cáviár és halnemüek. Görczi maroni megérkezett és kapható: SALAMON TESTVÉREK *£» fűszer- és csemege-kereskedésében ® SZEGZÁRDON, (169 4-4) 0 Széchényi-utcza, dr. Hangel-féle házban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents