Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1894-11-11 / 46. szám
VB 1894;. november 11. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (46. sz.) donabb balál som tudta könnyedén földre teperni. — jjagy ember volt, sokáig daczolt még a félelmek királyával is, mig végre aláhullott őszi megsárgult falevélként, ő már nyugodt, boldog, — uem bántja semmi, — (nihil) és igy nem sajnálat tárgya, — de, istenem, mi lesz szegény özvegye és gyámoltalan ár- váival? Miből élnek azok? . . . Vájjon kapnak-e valami nyugdijat? Volt-e az élete biztosítva a The Mutual-nál? — Ennek csak Dőry László ura megmondhatója. — * Az őszi szél komor zúgása közé ilyenkor rendszerint és világszerint a harangok még zordonabb és fájdalmasabb kongása szokott vegyülni. Mert bármikor a földmives, kaszás ember, igy ősszel veteget: ama másik, hatalmasabb kaszás, ki a muszka czárt is kegyetlenül lekaszabolta, ilyenkor tartja legsűrűbb aratását az ember-vetések felett. Jaj ilyenkor a göthös embernek! Mert mióta a hires dr. Koch Róbert világraszóló hektika-ellenes csuda-találmánya fucscsot mondott: azóta a göthös embereket még jobban ré- miti az ősz közeledése, úgy, hogy akit el nem visz a biztos hektika: elviszi a biztos félelem, az őszi ködös, melancholikus tájkép szomorú ábrázatának gyötrő félelme. No de — mondják némelyek — hadd hulljon a férgese! hadd menjenek téli álomra a rozzant tüdejü, strupirt, göthös őregek! Legalább az uj csudaszer, a gyógyszerum megmenti a sok milliónyi fiatal életet. Nincs többé difteritisz ! Hurrah! Éljen! Vivát! S| .— En meg azt mondom: no-no! — Koch Róbert találmányára is igy ujjongtunk nagy örömünkben! Falb Rudolf szava is szent volt előttünk jó ideig! Nem hiszek én már a tudós feltalálóknak, még ha doktorok is! — — — Csak annak örülök, hogy ez is egy magyar találmány! — — — Világosan mutatja a neve: „gyógyszerum““Másképp : ezen betegség ellen gyógyszer a rum! (Én is éppen most, mig e sorokat irom, ezen szerrel gyógyitgatom magamat, theát szürcsölgetek!) — De hogy a szerűm magyar szó, mutatja egy analógia is. Itt van pl. a „szerenád“ —szó; ki hiszi, hogy ez idegen eredetű? . . . Nem az, — valódi magyar szó. Históriája ez: — egy őskori Nagy Jakab nádból készült tilinkójával adott éji zenét bájdus kedvesének, — s mikor ennek anyja kérdené: miből csal ki " kedvesed ily bűvös hangokat ? — — a kisasszony monda: hang-szere: nád! — — ívülü~van ilyen más magyar szó is, pl. a „szervusz“ —, mely nem egyébb, mint nagyon bizalmas „alászszolgája“ —. Úgy vagyunk vele, mint a „kiszti hand“-dal, ezt divatosan mondhatjuk bárkinek, de a „csókolom kezét“ már csak nőnek, vagy magas állású perszonának adományozzuk. Tehát a szerűm szervusz és szerenád: tősgyökeres magyar szavak Árpád korából. Quod erat demonstrandum. Minden egyes részvény után dij fizetendő. Az alapitók a kereskedelmi értelmében fentartják maguknak első igazgatóságát 3 2 korona alapitási törvény 183. §-a a jogot, hogy a evre kinese. Albionmeg a színészek Borzasztó nyomasztó ködök járnak, akárcsak Albionban, vagy a budapesti nemzeti színházban. Nem szeretnék most lakója lenni egyiknek ban a hajók, a nemzeti színházban ütköznek össze a nagy köd miatt. Már hiszen most nem csuda, ha csupa véletlenségből nyakon ütik egymást az emberek. Igen nagy a köd! . . . Ezt a ködöt, ezt a bizonytalanságot sokan még a Kossuth Ferencz beszédében is feltalálták, pedig ő világosan beszélt, mint én ezelőtt 3 évvel, mikor megjósoltam, hogy eljön az idő nemsokára, mikor a szabadelvű és nemzeti párttal szamben lesz egy hatalmas Kossuth- párt! — — Nos, most az őszi ködben arrafelé tapo- gatódzunk! . . . Palást. EGYLETEK, TÁRSULATOK. 1894 évi november 10 részvévénytársasá vezzék. Az aláírások zárideje 30-ának d. u. 6 órája. Az aláírási ivek s a befizetési részletek az e végből fölkért Belvárosi Takarékpéztárhoz (Budapest, IV., Koronakerczeg-utcza, 3. sz.) küldendők be. Az aláirók a teljes névérték befizetésére kötelezik magokat és az egész névértékért felelősek, még ha részvényeiket tovább adták is. Kelt Budapesten, 1894. évi október hó 28-án. Dr. Antal Gyula s. k. Jamriska Lajos s. k. tanár, orsz. képviselő. az orsz. jegyzö-egyl. alelnöke. orsz. Baross Lajos s. k. titkár. Bessenyey Ferencz s. k. orsz. képviselő. Czettel Dániel s. k. a m. betűöntődé vezérigazgatója. Dobozi István s. k. maglódi jegyző. Engel Adolf s. k. nyomdatulajdonos. Dr. Fekete Ignácz s. k ügyvéd. Kuncze Imre s. k. az orsz. jegyző-egylet elnöke. dr. Lipcsey Ádám s. k. a „Községi Közlöny“ szerkesztője. Nobel Károly s. k. könyv- és papirlcereskedő. Pataky Miklós s. k. s.-a.-újhelyi főjegyző. Schiller Lipót a. k. az orsz. jegyző-egylet alelnöke. Dr. Szivák Imre s, k. pestmegyei bízott, tag. Uszkay Bálint s k. az orsz. jegyző-egylet főjegyzője. KÜLÖNFÉLÉK. Múlt sza— Dr. Dulánszky Nándor Arcóban. munkban megírtuk, hogy a pécsi püspök helyreállitása végett Pozsgay József kanonok Hotel C urmely Arcó leg kíséretében Arcóba utazott. A főpap „ haus Nelböck“-ben vett ki lakást, HK. IHM szebb szállóinak egyike s igen közel fekszik Albrecht főherczeg villájához, ki a téli tartózkodásra már szintén megérkezett. Az időjárás Areóban igen kellemes s a lágy éghajlat előreláthatólag teljesen !q állítani n. niisnö íelyre megtámadott egészségét. — A „Szegzárd-vidéki rk. tanitó-egyesület“ uj tagjai. Zányi György faddi plébános, a „Szegzárd- vidéki rk. tanitó-egyesület“ elnöke felhívást intézett a bonyhádi, dunaföldvári és a szegzárdi esperes-kerütek- hez, hogy a lelkészkedő papságot felkérje az egyesületbe való belépésre. Az elnök felhívását az őszi koronán tárgyalták és mind a három esperes-kerület papjai beléptek az egyesület pártoló tagjai sorába. — Nyugdíjazás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az orsz. tanítói nyugdij-alapból Bati János szegzárdi munkaképtelennek talált óvó részére évi 270 frtnyi rendes nyugdijat, Gros eh Károly izmé- nyi munkaképtelennek talált ág. ev. tanitó részére pedig évi 200 frtnyi réndes nyugdijat engedélyezett.- Eljegyzés. Dr. Zavaros Gyula, gyünki gyakorló orvos a napokban váltott jegyet dr. G y ö r k y Lajos kölesdi orvos, tolnamegyei tiszteletbeli főorvos kedves és szép leányával, Mariska urhölgygyel. — Felhívás. Felhivatnak mindazok, akiknek folyó évi julius hava 22-én elhunyt M i k ó György szegzárd-ujvárosi esperes-plebános hagyatéka ellen bármi követelése volna, hogy azt f. év deczember hó elsejéig a helybeli kir. közjegyzői hivatalhoz benyújtott számlával érvényesíteni el ne mulasszák. M i k ó György hagyatéka a jövő hét folyamán lesz elárverezve az újvárosi parochiában — Hivatalelfoglalás. H US z á r Aladár járásbiró- sági aljegyző, kit az igazságügyminiszter Bonyhádról Szegzárdra helyezett át, állását Szegzárdon a múlt héten foglmlta el és működését meg is kezdette.- Pályatétel. Pártos Zsigmond várdombi plébános a következő módszertani pályatételt tűzte ki a „Szegzárd-vidéki rh. tanitó-egyesület'1 tagjai részére: „A számtan a legeluontabb s azért a 6—7 éves gyermekre nézve a legnehezebb tantárgy. Minthogy pedig a számjegyekkel s a fejből való számolásnak alapja a tizedet, rendszer; fejtessék ki egy gyakorlati lecz- kében e rendszer természete s magyaráztassék meg a lehető legpraktikusabb, a kis gyermek értelmi erejéhez mért módon: miként van az, hogy az egyesek az első, a tízesek a második, a százasok a harmadik helyan állanak és hogy tiz egyes egy tízest, tiz tizes egy százast tesz stb." A legjobbnak talált dolgozat jutalmazására Pártos ur egy drb. cs. és kir. arany juT ervezet. Alulirettak, mint alapitók „Országos központi községi nyomda részvénytársaság“ ezég alatt Budapest székhelylyel részvénytársaságot alapítanak, melynek czélja: a nyomdaipar üzése, a nyomda létesítése, nyomdai munkák vógzése, különösen a községeknek nyomtatványokkal és írószerekkel való ellátása, papirés irószer-raktár létesítése és papír- és írószerekkel való kereskedés. A részvénytársaság 50 évre alakul. A részvénytársaság alaptőkéje 200,000 korona, mely 4000 darab, egyenkint 50 koronáról szóló, névre kiállított részvény kibocsátása és készpénzben való befizetése által szereztetik be. A részvények névértékének 10°/0-a aláíráskor, további 20°/0-a 1894. évi november hó 30-ig, a többi 70% az alapszabályok által megállapítandó módon az igazgatóság által meghatározandó időközökben fizetendő be. hogy közve.~„v~ v. ..... _________ ságát megvizsgálja. — Az uj vizsgálóbirák. Az igazságügyminiszter az 1891. évi XVII. t.-cz. 33. §-a alapján a következő kir. törvényszéki bírákat rendelte ki a pécsi kir. ítélőtáblához tartozó kir. törvényszékekhez: a szegzárdi kir. törvényszék területére: Oláh András kir. törvényszéki bírót, állandó helyettesül: Szabó Gyula kir. törvényszéki bírót; a kaposvári kir. törvényszék területére: Kazinczky Gábor kir. törvényszéki bírót, állandó helyettesül: P e r c z e 1 Ákos kir. törvényszéki bírót; a nagykanizsai kir. törvényszék területére vizsgáló bíróul: K e r c s e Miklós kir. törvényszéki birót, állandó helyettesül: G ö b e 1 Gyula törvényszéki birót. — Áthelyezés. A pécsi kir. posta- és távirda- igazgatóság Erőd Ármin mohácsi posta és távirda- segédtisztet a pécsi kir. posta- és távirdahivatalhoz, ellenben Kugyeray Ede szegzárdi kir. posta- és távirda gyakornokot hason minőségben Mohácsra helyezte át. — Kinevezések. 0 felsége a király C z i g 1 á n y i Béla pécsi törvényszéki birót a pécsi ítélőtáblához bíróvá, B á n Zsigmond nagy-kanizsai törvényszéki aljegyzőt pedig a bonyhádi járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — A szegzárdi községi iskolaszék. Az újonnan választott községi iskolaszék múlt vasárnap tartotta a polg. iskola tanácstermében alakuló gyűlését, melyen elnökké B o d a Vilmos országgy. képviselőt, lapunk szerkesztőjét választotta. —; Garay-SZObor. A - Garay-szobor-mintázatok megbirálására meghívott harmadik művész, F i 11 e r Kamill folyó hó 1 -án érkezik Szegzárdra, hogy a pályamintázatok felett véleményt mondjon. A művész véleményének meghallgatása után fog csak a Garay- szoborbizottság véglegesen dönteni. — OváCZÍÓ. A szegzárdi dalárda tegnap este Éber Márton karmestert névnapja alkalmából szép ováczióban rászesitette. A szorgalmas és szeretett karmester lakásán a dalárda testületileg jelent meg és több dalt zengett el tiszteletére, azonkívül egy- Katonai szemle. A népfölkelési csapatokhoz tartozó hadkötelesek szemléje múlt héten tartatott meg Szegzárdon a legnagyobb rendben.-r- járványos betegség. A vörheny városunkban és környékén járványszerüleg lépett fel, áldozatot szedett, mert a betegség általában van különösen az újvárosi azonban még nem beteg karnagyi pálczával is meglepte. szelíd lefolyású. Sok iskolások között. — Az ujoncz katonák felesketése. Megható ünnepélyességgel ment végbe e hó 1-én a tolnai uláhnus ujonezok eskütétele. Nevezett napon az itt állomásozó 12. számú uláhnus ezrednek 2-dik divíziója teljes díszben jelent meg a 9 órai szt. misén, zsúfolásig megtöltve a templomot. Pécsy József prépost szép beszédet intézett az ujonezokhoz, melynek végeztével az összes katonaság szép rendben sorakozott a régi kaszárnya udvarán. Itt az ujonezok négyszögben felálva, eskühöz emelt kézzel, az elöljáróság és a nagy közönség jelenléte mellett, letették az ünnepélyes katonai fogadalmat. Livó őrnagy ^beszédet intézett a legénységhez, hűségre, s becsületességre és vitézségre intvén őket, mire az egyes századok diszmenetben vonultak el a tisztikar előtt. — A városi számvevői állás hétfőn, nov. 12-én d. e. 10 órakor lesz betöltve választás utján. Úgy halljuk, hogy ezen állásra Kálmán K. tanitó, Pálfi Pál, Steisdörfer J. és Bencsik Kálmán urak pályáznak | minthogy Kálmán K. ur hivatalával e hivatal viselése sokak véleménye szerint összeférhetetlen, — Steinsdörfer ur pedig a tolnai takarékpénztárnál, úgy helyben a dunavédgát társulatnál s vagyona kezelése által amúgy is túlságosan el van foglalva, — végre Pálfi Pál ur már beteges öreg ember: leg- ' nagyobb és legbiztosabb kilátása van Bencsik Kálmán urnák, kinek már boldogult édesatyja is több ideig becsülettel és tiszta kézzel vitte éppen ezen hivatalt városunkban s ki maga is — épp úgy, mint b. e. atyja — ez állásra minden tekintetben alkalmas, derék, becsületes ember. Gratulálunk neki már előre is! — Jegyzőválasztás. A lemondás folytán megüresedett alsó-nánai jegyzői állásra jövő csütörtökön ejtik meg a választást a főszolgabíró jelenlétében. z
