Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-10-14 / 42. szám

6

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (42. sz.)

nem adott magáról. Megszállta szivüket a könyörü- letesség s a „holt“ embert kocsira tették és bevitték Tolnára. Midőn azonban a városi korházhoz értek s a holttestet átakarták adni, az felült a kocsiban és ékes bécsi dialektussal elmondott szavakkal megköszönte, hogy behozták s arra kérte még a két halálra rémült jó lelkű fuvarost, hogy egy kis jtálinkát fizessenek neki, amit azok meg is tettek. Egy pohárból kettő, majd pedig isten tudja hány lett, hanem a napi busás keresetet elmulatták a holtnak vélt emberrel.

— Tanitóválasztás. Az őcsényi róm. kath. iskolánál lemondás folytán megüresedett osztálytanitói állásra az iskolaszék az öt pályázó közül Ötvös Mihály okleveles tanitót választotta meg.

Helybenhagyott fegyelmi Ítélet. Tolnavármegye fegyelmi választmányának D ő r y László központi járás főszolgabirájának ügyében hozott ítéletét —

, melylyel nevezett főszolgabírót állásától elmozdította — am. kir. belügyminiszter indokainál fogva helybenhagyta. Az igy megüresedett főszolgabírói állást a törvényhatósági bizottság folyó hó 16-án tartandó közgyűlésen fogja betölteni.

— Esküvő. Faddy János szegzárdi ügyvéd- jelölt múlt vasárnap délután vezette oltárhoz kedves menyasszonyát, Dürnbacher Emilia kisasszonyt.

— Honvédtiszti vizsga. A pécsi honvédönkéntesek folyó hó 6-án tették le Székesfehérváron a tartalékos tiszti-vizsgát. A vizsgát sikerrel állották ki: Mirth László, B u r d á c s Rudolf, F o r r a i Valér, Kelemen Gyula, K u t a s i Vilmos, P i n t é r Ferencz, Pridafka József és Somogyi Gyula.

— A szegzárdi kir. közjegyzői hivatal. Nagy N. János kir. közjegyző az Ellman-féle házból a napokban felköltözködött a régi kis megyeház helyén épült saját csinos házába, a hol egyszersmind irodája is van.

— Pályatétel. Sághy Pál, szegzárd-kertileti esperes s tanfelügyelő, a kerületi tanitók részére következő pályatételt tűzte ki: „Mily viszonyban kell lenniaplebánosnak atanitóval, hogy működésűk sikeres, eredményteljes legyen ésmiszilárdithatjamegeviszonyt?“ Az idegen kézzel irt | jeligés levéllel ellátott pályamunkák 1895. évi január végéig Sághy Pál esperes úrhoz Agárdra küldendők. A legjobb mü két drb, a második pedig 1 drb. cs. és kir. aranyban részesül.

— Ellenőrzés.' szemle. A csász. és kir. közös hadsereghez tartozó hadkötelesek ellenőrzési szemléje folyó hó 29-én fog Szegzárdon, a községház nagytermében megtartatni. E szemlén Szegzárd községben s az ahhoz tartozó puszták és tanyákon lakó hadkötelesek tartoznak megjelenni. Az utószemle a közöshadsereg részére Kaposvárott folyó évi nov. hó 10-én, a honvédség részére pedig november hó 9-én Pécsett fog megtartatni.

— Halálozás. Özv. Schmidt Mártonná a napokban hunyt el Pakson s temetése általános részvét mellett ment végbe. Béke poraira!

— ,,Siklósi hírlap.“ Ezen czimmel uj lap indult meg a nyáron Siklóson. Az uj lapot Siklós irányadó férfiainak fölszólitására F e i 1 e r Mihály pécsi hírlapíró alapította és azzal vidéken szinte páratlan sikert ért el. A „Siklósi Hírlap“ különösen a társadalmi téren fejt ki erős munkásságot; minden sora Siklósnak, a siklósi járásnak és Baranyamegye közügyeinek van szentelve, melyekkel tái’gyilagosan, behatóan és kimerítően foglalkozik. Felelős-szerkesztője: Feiler Mihály, főmunkatársa: Pammar Péter tanító, a siklósi kölcsönös segélyző-egylet igazgatója. Előfizetési ára: negyedévre 1 frt.

— A szegzárdi kaszinó. Tudvalevőleg a szegzárdi kaszinó bérelte ki az Augusz-féle kastélyt, melybe tegnap költözködött be. A kaszinó uj helyisége 9. teremből áll, köztük van egy gyönyörű tágas diszterem is, melyben tánczmulatságot és hangversenyeket tarthatnak.

— A szegzárdi amerikai szölőteiepen az idén termett csöves kukoriczát és a kévékbe kötözött ku- koricza szárat ma délután 4 órakor fogják a telepen elárverezni. A venni szándékozók ez utón is meghivatnak.

— Betörés. Jó napot akart magának egy-két tolvaj csinálni s a múlt csütörtök éjjel Rinaldi lengyeli uradalmi főerdésztől elloptak a pinczéből egy 30 itczés bödöny zsirt és 20 üveg finom fehérbort. Hogy vazonban jobban csússzék a finom palaczkbor, a pinczeajtó mellett levő ketreczből elloptak négy faj-tyúkot is. A vitéz tolvajoknak úgy látszik sok idejük volt, mert a pödönyből előbb gondosan kivették a zsirt s az üres edényt otthagyták az udvaron.

1 valószínű, hogy a borokból is jó ráhuzogattak ott nyomban, mert néhány üres palaczk is ott hevert a pincze-ajtó előtt. Hogy kik voltak az éjjeli látogatók, — azt még voltaképen nem tudhatni.

— Nyomtalanul eltűnt. S t r u h á k István decsi molnármestemél alkalmazásban volt Schneider Márton legény, mig a gazda a Dunapartjához evezett a malomtól — azalatt nyomtalanul eltűnt. Valószínű, hogy a szerencsétlen legény véletlenül a Dunába esett s ott lelte halálát.- Eljegyzés. Bukovinszky Józsefszegzárdi fiatal iparos eljegyezte Briglovics Ilonka kisasz- szonyt Mohácsról.

— Baleset. Rafael Leó dunaföldvári tanitót baleset érte. Ugyanis a napokban a mint Tolnáról kocsin haza utazott, a bérkocsis árokba hajtott s oly szerencsétlenül fordította ki a kocsiból, hogy jobb karját törte.

— Az uj hóhér. Néhány hónappal ezelőtt halt meg Kozarek Ferencz, az állami hóhér. A királyi főügyészség azonnal kihirdette állására a pályázatot s hogy mind ekkoráig nem döntött utódjára nézve, nem a pályázók hiányán, hanem azon múlt, hogy a jelentkezőknek, bár intelligens emberek is akadtak közöttük, nem volt meg az a szükséges kvalifikáczió- juk, hogy az akasztáshoz értenek. Végre mégis akadt egy egyszerű földműves ember, akit Báli Mihálynak hívnak, kiszolgált katona. Faddon lakik, ahol háza és földjei vannak. A napokban vette át kinevező okmányát Kozma Sándor királyi főügyésztől, aki megengedte neki, hogy állandóan Faddon tartózkodhatik. Évi illetménye négyszáz forint fizetés, ötven forint lakáspénz s minden akasztásnál megkapja a szokásos dijat és útiköltséget. Külön pótlékja van a két pri- pék tartására.- Hullanak a sertések. Néhány hét óta Szegzárdon valóságos vész ütött ki a sertések között. Múlt szombaton is az alsó-utczában egypár gazdának nem kevesebb, mint 10—15 drb. sertése hullott el. Felhívjuk e körülményre az illetékes hatóság figyelmét, mert már olyan hangokat is hallottunk, hogy azokat a sertéseket nem ássák el, hanem titokban másra használják fel.

— Jóm Kipur a zsidók hosszú napja múlt szerdán volt. Ez az ünnep a kiengesztelődés ünnepe, mely napon izraelita honfitestvéreink kibékülnek egymással s megbocsátanak ellenségeiknek. A szegzárdi izraeliták egész nap bőjtöltek s buzgó imával fohászkodtak a Jehovához, hogy bűneik bocsánatát kinyerjék. A zsinagóga nem is volt képes befogadni az iijlíiLuölvuítv/Kliiltnol^ (>'ríy **©00© az iskulában végezte vallási gyakorlatait.

— Szőlővessző-eladás. Az állam által áruba bocsátott amerikai és európai szőlővesszők megrendeléséhez szükséges nyomtatott megrendelési ivek dij nélkül N i t s István borászati és szőlőszeti felügyelőnél Szegzárdon kaphatók.

— Zápor és jégeső. Szokatlan időjárás uralkodik már az egész október hóban. Egyik pillanatban szép verőfényes derült idő van, a másikban már úgy szakad a zápor, mintha nem is októberben, hanem a nyár elején lennénk. A múlt héten is villám és menydörgéssel kisért zivatar tört ki s Janya-puszta, Decs és több község határaiban még nagymennyiségű jég is hullott alá.

— A gyönki áll. szőlötelep. Már megírtuk, hogy a kormány állami szőlőtelepet fog Gyönkön létesíteni. E terv most már a megvalósítás stádiumába lépett az által, hogy a napokban Dob okay Lajos miniszteri osztálytanácsos és orsz. borászati kormánybiztos Gyünkre érkezik, a szükséges tárgyalások megtartása végett.

— Orvtámadás. Kocsola községben a múlt hét egyik éjjelén Kovács Vendel ottani lakos Gombkötő Józsefet az utczán boszuból megtámadta, éles késsel össze-vissza szurkálta s rajta életveszélyes sebeket ejtett. A tettest feljelentették a bíróságnak.

— Szölővesszők behozatala. Külföldről szőlővesszőket az országba hozni, vagy azon átszállítani miniszteri engedély nélkül nem lehet, ez köztudomású. Most azonban a földmivelési miniszter egy körrendeletben aiTÓl értesíti a hatóságokat, hogy a Franczia- országban lábrakapott gommose nevű uj szőlőbetegség miatt a külföldről való vesszőbehozatalt további intézkedésig egyáltalában meg nem engedheti, tehát ilyen engedélyéit hiábavaló most minden folyamodás.

— Száz forint története. A Hazánkban olvassuk a következő megható történetet: A magyar szabadságharcz utolsó napjaiban, mikor mindenki tudta már, hogy íni lesz a nagy küzdelemnek vége, mikor mindenki sejtette, hogy a végzet miként határozott, megkezdődtek a vezérlő térfiak közt, mielőtt még örökre elváltak volna, a bucsuzások. Görgey táborában történt, hogy Leiningen búcsút vett Áldor Albrecht vezérkari alezredestől. Együtt ültek este a csillagos ég alatt, táboritüzek ezrei környékezték,

csendes, mélabus nyugalom feküdt a rónaságon, | szivekben pedig elkeseredés és bánat. Leiningen elpanaszolta Albrechtnek, hogy ma nem tud mit csinálni, ha nem érkezik számára pénz, mire a másik azt felelte, hogy szívesen megosztja vele a magáét Előszedte minden pénzét, a mely mindössze 189 frtot tett ki. Ebből Leiningennek százat adott, a ki meg. ígérte, hogy mihelyest megkapja hazulról a küldeményt, visszaadja. A dolgok folytak tovább; elkövetkezett a világosi nap. A két barát pedig nem került többé össze. Leiningen egyike lett az aradi vértanuknak. De még halála előtt sem feledkezett meg 1 100 forintról, mert feleségéhez intézett búcsúlevelében ezeket iija: „Kedvesem! Látom, hogy végünk van. Semmi remény, semmi kilátás, leszámolunk az élettel végrendeletem a kezedben van, de az nem teljes hiányzik belőle egy kis összeg, 100 forint, melyet nekem Albrecht alezredes adott, megfelezve velem még júliusban az ő pénzkészletét. Kérlek, nagyon kérlek, ha jó barátom hollétéről tudomást szerzel majd ha életben van, juttasd el hozzá nevemben a 100 frtot s mond meg neki, hogy hálámat fogadja. — Ha pedig ő is olyan sorsra jut, mint a milyennek én nézek eléje, tudd meg, hogy hol van az ő neje, ismered különben azt a szép barna nőt !— a „feketesárga asszonyt“, kitől Görgey úgy félt és add át neki az összeget. Lelkiismeretemet nyomja az a pénz... Igen szerettem őt, ne gondoljon rosszat felőlem senki. .

A kis összeg még 1853-ban eljutott a feketesárga asz- szony kezeibe, a ki azt a takarékpénztárba helyezte. Férje még csak akkor tudta meg, hogy Leiningen nem feledkezett meg a dologról, mikor 1866-ban Géniből visszaérkezett. Ez a száz forint még ma is ott van a takarékpénztárban, természetesen közel 500 frtra felszaporodva. Feketesárga asszony férje halála után jótékonyczélra szánta és évenkint 100 forintot ad szegény gyermekek javára. Az adakozások között többször előfordult már ez az összeg, de még csak nem is sejtették, hogy honnan jött.

1894. október 14,

KÖZGAZDAS ÄG.

____

Budapesti gyümölcsészeti tanfolyam.

Közli: B0ZS0LIK FERENCZ.

(F olytatás.)

Ügyes ember 6—800-at tud egy nap alatt beszemezni. A fás szemzés gyorsabb mint a kéreg szemzés.

A szemlapozási ojtó módot alvó szemzés idejében vesszük elő, midőn nem értünk rá csemetéinket megöntözni. Továbbá tavaszszal, ha nincs elég vesz- szőnk és 3-adszor növényházakban rózsáknál.

Az összenövesztési ojtási módot nem szaporítás czéljából használjuk, hanem összenövesztésre. Ez tavasztól nyáron át alkalmazható. Ha egy hajtásunk kimaradt, ahelyett pedig egy fatytyu hajtás nő, ezt mig hajlékony, oda növesztjük a hiányzó helyre, melyet jövő évben elvágunk.

Ha valamely fának a törzse a középrészen beteg lett, az összenövesztési móddal koronáját megmenthetjük. A beteg rész alatt rendesen erős fatytyu hajtások szoktak nőni, ezek közül a két legfölsőbbet és legszebbet áthajtjuk a beteg részen és annak felső részén következő egészségeshez forrasztjuk. Azután a betegrészt akár ki is vághatjuk a következő évben. Mind ezt helyes és czélszérü volna rajzban is bemutatni, miként az a jegyzékemben is előfordul. De mivel e lap hasábjain ez nem történhetik meg, úgy azt mellőzni kénytelenittetem.

A kézben való vagy téli ojtások.

A kézben való ojtást sok ember pártolja, mert kényelmes. A téli ojtásnak csak ott van helye, hol jó talaj van, a hol öntözni lehet és hol sok pikirozott alany van. Ha ezen kellékek nincsenek, úgy kevés sikerünk lesz. Nálunk sohasem használják, mert csak egy arasznyi hajtást csinál, ezt a következő évben vissza kel vágnunk s meg van már az első görbület; a következő évben ismét csak kevéssé hajt. Jobb ennél a szemzés. A szemzésnél is biztosabb az alvó szemzés. Leginkább megerednek az almák, szilvák, körték és nyári baraczkok. Ha kézben akarunk ojtani, már ősszel kell az alanyokat kiszedni és elvermelni. Ha ujoyira megfagyott a rájok hányt föld, szalmával betakarjuk, előbb nem, mert különben az egerek gyűl" helye lesz. Ezután megszedjük az ojtó vesszőket és januárban megkezdhetjük az ojtást. Az elvégzett öjtá- sokat eltesszük tavaszig a szaporító ládába s ellátjuB névvel.

Némelyek szép időben kün a szakasznál végzi» az ojtást és utánna azonnal beültetik. Ha azokat el