Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-10-07 / 41. szám

1894. október 7.

Sárközi József czikói illetőségű rablókkal van dolga a csendőröknek. Bevallották azt is, hogy a szederkényi őrkerületben is ők raboltak Kolompár József, Petrovics Pál, valamint a szökésben levő Sárközi Bundás János kóbor-czigány társaikkal. A csendőrök aztán a szederkényi őrsre vitték a gazokat, honnan Bonyhádon át Báttaszékig kitartó erólylyel nyo moztak s kiderítették a rablásokat, Eddig le vannak tartóztatva: Sárközi Gombai, Sárközi Sándor I., Sárközi József, Sárközi Szepi, Sárközi Sándor II., Sárközi Goli, Sárközi Rádai, Kalmár Pál, Kalmar János, Lakatos Péter, Lakatos Ferencz, Kolompár János és Sárközi Treszka, mint tettesek; továbbá Sái’közi Lizi, Sárközi Róza, Wágner Katalin, Biszkup Károly és Efinger Frigyes mint orgazdák és más 20 egyén mint orgazda följelentés végett előjegyezve van. A rablók az elrablóit tárgyakat az orgazdák segélyével rejtegették és értékesítették. Fodor Mihály csendőrőrmestemek és Lázár Ferencz csendőrnek, továbbá László Samu báttaszéki csendőrőrsvezetőnek, kik elismerésre méltó buzgósággal végezték a nyomozásokat, köszzönhető e veszedelmes rablóbanda elfo- gatása.

— A kiállított Garay-szobormintázatok. A beérkezett Garay-szobor mintázatokat a szobor-bizottság a vármegyeház nagytermében állította ki. A kiállított szobormintázatok holnaptól kezdve 10 kr. be- léptidij mellett megtekinthetők, melyre felhívjuk az érdeklődők szives figyelmét.

— Varrógépgyár.. A budapesti első magyar varrógépgyár fél millió Értőt meghaladó részvénytőkével megalakulván, a kölfölddel most készül versenyre lépni. Tekintve, hogy a hazai ipar pártolása mindenkinek hazafiui szoros kötelessége, tekintve továbbá, hogy | varrógépgyár minden tekintetben a technika mai színvonalán áll és a legfokozottabb igényeknek is megfelelni képes, a legmelegebben ajánljuk a varrógépkereskedők, az érdekelt iparosok s általában a varrógépeket használó közönség jóakaratu, hathatós

támogatásába.

— Vasúti gyorsított szállítás. A m. kór: államvasutak igazgatóságának értesítése szerint a gyorsromlásnak alávetett áruk Magyarországból való gyorsított szállítása érdekében uj menetrend lépett életbe, mely a pécsi iparkamara helyiségében az érdekeltek által megtekinthető.

— Állatok bélyegzése. A hazai bőriparosok részéről többször merült fel panasz az iránt, hogy a nyers állati bőrök az élőállatok megbélyegzésénél használni szokott sütővasak helytelen alkalmazása folytán szenvedett sérülések következtében értékükből sokat veszítenek. A földművelésügyi in. kir. minisztérium felhívásához képest figyelmeztetjük ennélfogva a gazdaközönséget, miszerint a jelzett anyagi károsodás elkerülése czéljából a tüzes vassal való bélyegzést jövőre ne az állatok csípőjére, hanem szarvas- marháknál az állat szarvára, a többi állatoknál az állat jobb vagy bal állkapczájára, — esetleg nyakára alkalmazza.

— Az iparos- és kereskedő-tanonezok, meg a közép-kereskedelmi iskolások hit és erkölcstan oktatása. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 13933. sz. rendelete valamennyi főtisztelendő egyházi főhatóságnak. Az iparos- és kereskedő-tanoncz, továbbá a közép-kereskedelmi iskolák számára kibocsátott szervezeti szabályok és utasítások a hit- és erkölcstannak ezen iskolákban való tanítása iránt akként intézkedtek, hogy e tantárgy a nem kötele- lezett (facultativ) tárgyak közé soroztatott. Az előttem fekvő jelentésekből azon tapasztalatot szereztem, hogy a hit- és erkölcstannal facultativ módon való tanitása nem vezetett a kívánt eredményre, mert csak igen kevés iskolában történt olyan intézkedés, hogy ezen fontos tárgy tanítására a heti órák kezdetében megfelelő hely biztosittassék. Es már az ezen iskolákat látogató serdülő ifjúságnak épen ezen korban van szüksége arra, hogy oktatása és nevelése, vallás- és erkölcsös alapon történjék, elrendelőnek találtam, hogy a jelzett iskolákban a hit- és erkölcstan tanitása a heti órarend keretében kötelező módon eszközöltessék. Midőn ezen elhatározásomról a főtisztelendő Főhatóságot tisztelettel értesíteni szerencsém van, felkérem, hogy bölcs kormányzata alatt álló egyházi hatóságokat arra felhívni méltóztassék, hogy a nevezett iskolákban a hittan tanitása iránt az 1894/5. tanév kezdetétől saját hatáskörükben gondoskodjanak. Egyben tudomására hozom a főt. Főhatóságnak, hogy egyidejűleg az összes kir. tanfelügyelőket utasítottam, ho°y mindazon helyeken, hol iparos- es keroskodo- tanoncz, továbbá kereskedelmi középiskolák vannak,

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (fi. sz.)

«

azokban a Ifit- és erkölcstannak osztályonként heti 1—1 órákban kötelező módon való tanitása iránt a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Budapest, 1894. május hó 4-én, gr. Csáky s.k.

— Tilos, tilos, tilos . . . Komikusán végződött szerelmi kalandról suttognak az alsó-városbeli lakók, mely a múlt hét vége felé játszódott le s melyben egy ideiglenesen özvegy menyecske s testvére, egy szegzárdi úriember, kézi mángoló és egy tészta-sódrófa vitték a főszerepet. Az eset úgy történt, hogy nagyon a szivére és kedélyére hatott egy úriembernek — kinek nevét a kézi-máneroló és a sodrófárara való

O

tekintettel elhallgatjuk — Garai Ferkó mélabus, édes andalgást keltő zenéje s midőn Férkö arra a nótára gyújtott: „Tilos, tilos, tilos . . .“ felébredt benne a dacz, a vágy, hogy eme népdal valódiságáról meggyőződjék. Szedte-vette magát s tömött tárczával, óvatos léptekkel, szivében a tilos utáni édes vágy- gyal közelgett az alsó-város vége felé s nem rémité el még az a tudat sem, hogy közéig a szellemek órája, a tizenkettő s éjjeli útja a temető mellett végződik. Meg is érkezett a kitűzött czélhoz, óh de fá- tum, a kaput zárva találta s már-már vissza akart fordulni, midőn a szende hold bevilágitá a tájt s meglátta, hogy nem valami magas a kapu teteje és a másik pillanatban már, mint valami zerge, egy merész ugrással túl volt az akadályon s dobogó sziwel kezdé az ajtót ostromolni s csakhamar világosság támadt a szobában s megnyílt az ajtó, melyen keresztül — mint az ilyen éjjeli látogatásoknál megkivántatik — halkan, lábujhegyen vonult befelé s néhány pillanat, már egész otthonias kosztumban volt. A menyecske csak ámult-bámult, hogy mi lesz itt, hanem midőn látta, hogy a jövevény az ő özvegyi fekhelyéhez közéig, felébredt benne a férje iránti köteles hűség tudata s a másik szobában alvó nővérét felébresztve s mind a ketten jól felfegyverkezve, ölelés helyett elkezdték az édes pillanatokról ábrándozó, most már az ágyban nyugvó úriembert hatalmasan ütlegelni. Hősünk rémülten ugrott fel az ágyról s lélekszakadva rohant a szoba azon része felé, hol a faltömő rést hagyott, melyet meg is találván, egy havasi zergét lefőző ügyességei átvetette magát a ke- íűtésen s különös megnyugvással konstatálta, hogy hátát nem csiklandozza már a kézi-mángoló meg a sodrófa, de azt is észrevette, hogy nagyon is pőre öltözetén a hűs lég átjárva, testének ’ némely tagjai remegnek, fáznak, másik tagjai pedig a kellemetlen érintkezések után sajognak. A fatális helyzetnek véget vetendő, bekopogtatott a szomszéd házba s itt véghetlen nagy könyörgésre egy báránybőr sapkával, egy barchet mándlival s elhasznált csizmából készült papucscsal ruházták fel s ezen disz öltözékben vonult be a csendőrlaktanyába segítséget kérendő. Itt azonban azt hitték, hogy a kórháznak a Kis-utczára nyíló részéből szökött meg, elutasították. Mit volt tennie, felkereste a menyecskének egyik ismerősét s annak öt forintot Ígért, ha ruháját pénzért vissza- szerzi, a mi véghetlen nagy küzdelem után egy kékhasu tizes árán sikerült is. Reggel felé járt már az idő, midőn előbbi ruhájába újból felöltözködhetett s búsan lépkedve, meggörbült derékkal bandikált haza s el-eltünődött, hogy milyen igaz is az: „Nem jó, nem jó menyecskékkel, a lányokkal cziczázni.“

Szőlővesszők eladása. A földmivelésügyi minisztérium hirdetményt tesz közzé kecskeméti állami Miklóstelepen az 1895. év tavaszán eladó európai fajtájú szőlővesszők kiosztására vonatkozólag. Az árjegyzékben a fehér- vörös-bort termő, valamint csemegefajok igen nagy választékban szerepelnek. A legkisebb megrendelhető mennyiség 100 darab gyökeres vagy sima vessző. A vörös- és a feliér-bort I termő fajok ezerdarabonkint gyökeresen 8 ftért, simán 4 írtért adatnak el, a csemegefajok 20, illetve 10 írtba kerülnek. Megrendelési ivek szerezhetők a földmivelésügyi minisztériumtól, az országos borászati kormánybiztostól Budapesten, a m. kir. vinczellér- iskolák igazgatóságaitól és pedig: Ménesen, Erdió- szegen, Nagy-Enyeden, Tarczalon és Tapolczán, a szőlőszeti és kertészeti szaktanfolyamok vezetőitől: Egei'ben és Szegzárdon, az állami Miklós-telep igazgatóságától Kecskeméten, a kerületi szőlőszeti és borászati szakközegektől, valamennyi borászat, szőlőszeti és pinczeegylettől és a vánnegyei gazdasági egyesületektől. Felhívjuk a gazdák figyelmét a kitűnő kecskeméti szőlővesszőkre és arra, hogy a megrendeléseket lehetőleg gyorsan tegyék meg.

— Újságolvasóknak. Az őszi és téli saison beálltával minden magyar család előfizet valamelyik fővárosi napilapra, hogy szabad idejét hasznos és tanulságos szórakozással tölthesse el. Azonban a lap megválasztása vajmi ritkán történik czélirányosan. És ep nem is csoda, ha figyelembe vesszük, hogy a fővárosban 21 napilap jelenik meg, melyek közül a legjobbat kiválasztani még a szakembernek is nehezére esik. Azért jó szolgálatot vélünk a nagyközönségnek tenni, midőn az előfizetendő lap óvatos megválasztására figyelmeztetjük. Egy jó lap főkellékei: Részletes és előítélettől ment tárgyalása az összes napi eseményeknek, alapos tájékozottság minden irányban feltétlen megbízhatóság, a szabadeszmék és szabadelvű irány egyenes és nyílt támogatása stb. Mint oly lapot, mely mind e kellékeknek teljesen megfelel ajánlhatjuk a dr. Fenyvessy Ferencz országgyűlési képviselő főszerkesztése alatt megjelenő „Magyar Újság“ politikai és közgazdasági napilapot (kiadóhivatala Budapest, IV. Granátos-utcza . 1. sz.) Ez a lap, mely naponként legalább 16 oldalon jelenik meg, a mellett, hogy béltartalmára nézve minden igényeknek megfelel, még rendkívüli kedvezményekben is részé- siti előfizetőit. Ugyanis minden előfizető ingyen kap annyi kötet kitűnő regényt, a hány hóra tényleg előfizetett, ingyen kap egy díszesen illustrált havi folyóiratot és minden fél és egész éves előfizető játszik a lap sorsjegyeire, melyeknek évi főnyereményei 7 millió irtot képviselnek. Nem csekély előnyé még e lapnak, hogy az elősoroltak daczára a legolcsóbb valamennyi fővárosi napilap között, a mennyiben előfizetési ára egy évre 12 frt, félévre1 6 frt, negyed-évre 3 frt, egy hóra 1 frt.

KÖZGAZDASÁG.

Budapesti gyümölcsészeti tanfolyam.

Közli: BQZS0LIK FERENCZ.

(Folytatás)

Az ojtás egy változata a dugványozásnak. A föld helyett az alanyba dugjuk a vesszőt vagy ojtó- ágat és ezt vagy a földnél ejtjük be, vagy 170—250 ctm.-nyire felneveljük az alanyt és koronába ojtjuk. Ha az alanyt közepén ojtjuk, akkor a törzsön esomó látható, ami szépség hiba. Rendszerint csak egyszer ojtjuk be az alanyokat. Van azonban kivételes eset, midőn 2—3-szor oj'juk be. Ahol egyenes törzsíl fákat akarunk nevelni, ott a kétszeres ojtást alkalmazzuk. Az alma vadonezot angol Parmennel ojtjuk be először közel a földnél, az egyenes törzset nevel, ezt pedig koronába ojtjuk másodszor.

Masánszkit nem lehet a földnél ojtani, mert nem nevel egyenes törzset. Körtével a normandi vajkörtót használják törzsnevelésre. Szilvánál a „lő- veni szépet.“ A kétszer ojtott fákat drágábban lehet eladni, mint az egyszer ojtottakat. Hátrányuk az, hogy előbb lepi el valami betegség* A gyümölcsfákat egész éven át lehet ojtani. A fő ojtási idő mégis a tavasz és a nyár. Oszszel is lehet ojtani, levólhullás után. Télen az enyhébb napokban oly gyümölcsfákat szoktunk ojtani, melyeket tavaszszal kevesebb sikerrel. A csonthéjasok közül a cseresnyót, meggyet, báracz- kot. Az ojtáshoz szélcsendes időt kell választanunk. Előbb az alanyt kell elkészítenünk s csak azután a nemes vesszőt vagy ágat. A metszési lapok mentői rövidebb ideig érintkezzenek a levegővel. Ha a metszési lap megbámult, akár el is dobhatjuk az ojtóágat, mert ily esetben fáradságunk hiába való lesz. Szájba ne vegyük az ojtóágat, mert a nyál érintése akadályozza az összforadást. A cseresnye és körte hamarább indul mint az alma és mandula, ebből következik, hogy nyáron is hamarább áll be a nedv- keringésök az előbbieknek mint az utóbbiaknak s ennél fogva előbb kell a cseresnyót, meggyet és körtót ojtani, mint az almát és mandulát.

Tavaszszal éves vessző vagy ággal, nyáron ugyanazon évi vessző vagy ággal ojtunk. Az őszi és téli ojtás nem forr mindjárt össze, csak a metszési lapok tapadnak össze.

Utó vagy ismételt ojtásnak azt az eljárást értjük, ha az első ojtás nem fogott, úgy újra beojtjuk. Ha szemzósünk nem fogott, azt 15—20 nap múlva újra beszemezzük. Hogy a szemzós nem fogott, arról látjuk, hogy a szemnél levő levéltő leszárad és ha megpeczkeljük, nem esik le. A szem a hójával barna színűvé lesz. Ha tavaszi ojtásunk nem fogott, utánna a héj vagy kéreg alá ojtást vesszük elő.

A leggyakoroltabb ojtási nemek ezek: 1. a párosítás, 2. a különböző nyereglapozások, 3. az ékezős vagy oldal lapozás, 4. a fél ős egész héj alá ojtás. A héj alá ojtásnál a legtöbb eredményt érjük el. A párosításnál az alanynak és ojtóvessző vagy ágnak egyforma vastagnak kell lennie. A gyümölcsfáknál