Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-09-02 / 36. szám

5

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (36. sz.)

— Menházvezetőnői tanfolyam megnyitás. A szegzárd-belvárosi kisdedóvodával kapcsolatosan e hó folyamán ismételve egy újabb menházvezetőnői tanfolyam fog megnyittatni, melyre a magukat felvétetni kívánó érdekeltek a tek. kir. tanfeltigyelősógnől, valamint az említett ovoda vezetőjénél, legkésőbb f. hó 15-éig bejelenthetik. A tanfolyamon részt vevők állandó gyermekmenedék-házak vezetésére nyernek előkészítést és majdan képesítést. A miniszt. „Utasítás értelmében, jelen esetben is, csugán 10 hallgató fog felvétetni, kik a megnyitás idejéről külön értesittetni fognak. Ajelöltek beadott kérvényeikben hitelesen (keresztlevél által) igazolni tartoznak, hogy 18-dik óvöket már betöltötték, a 40-dik éven azonban még nincsenek túl, hogy testileg és szellemileg ép és egészségesek (orvosi bizonyítvány) tiszta kiejtésük As alkalmas zenei hallásuk van, továbbá, hogy kifogástalan erkölcsi életűek (közs. biznnyitvány,) és végre, hogy a népiskola összes évfolyamait kielégítő sikerrel hallgatták és elvégezték. A kérvények mindenkor a kir. tanfelügyelő ur czimóre ős mellékleteikkel együtt, bólyeg- teíenül állitandók ki. Szegzárd, 1894, augusztus hó

28-án. A menházvezetőnői tanfolyam igazgatósága.

— A döbröközi polg. olvasókör, a saját, helyiségében folyó hó 19-én fényesen sikerült zártkörű tánczmulatságot tartott. Felülfizettek: Kramerer Ernő országgy. képviselő 5 frt, Nemes Ignácz jegyző 4 fit 60 kr, Zicze János 1 frt 60 kr, Kovács György 60 kr, Moos Imre 60 kr, Szerváczi János 40 kr, Koralek József 20 kr, Herke Mihály 60 kr, Novák Mátyás 20 kr, Gelencsér György 20 kr, Kovács János 10 kr, Kohn Mór 20 kr, Progli János 20 kr, Aichinger József 60 kr, Kumper János k.-tanitó 1 frt, Schwarcz Sándor 10 kiyPueh Ferencz 10 kr, Simon Lajos 10 kr, Horváth Pál és Ferencz 10—10 kr, Klein János 20 kr. Tiszta jövedelem 45 frt 30 kr. Fogadja a

n. ó. közönség a rendezőség hálás köszönetét.

— Az iskolai hatóságok és a tanító urak figyelmébe. „A magyarok története kapcsolatban a világtörténet íőbb eseményeivel“ czirnü népiskolai tankönyvre felhívjuk a megkezdendő tanév elején az iskolai hatóságok és a tanító urak figyelmét, mert az említett tankönyv oly jeles munka, melyet a hazai sajtó osztatlan elismerésében rósze- 'Sitétt''é8 melyet :már számos 'iskolába^ tankönyvül el is fogadtak. A mű szerzője Horváth Ignácz szeg- zárdi tanító, kinél a megrendelések eszközölhetők.

Nincs váltópénz! Átmeneti időt élünk. We- kefle Sándor miniszterelnök, mint pénzügyminiszter éppen most adott ki rendeletet, melyben a busz ős négykrajczárosök bevonását elrendeli., Az uj pénzek behozatala s ezzel kapcsolatosan a régi pénz bevonása mindég és mindenütt nehézséggel, az ipari és kereskedelmi forgalom bánitásával, megzavarásával jár. Nagy nehézséget támaszt most a korönaértók behozatala is. A régi ezüst és rózváltó-pónzre kimondották a határnapot, a meddig forgalomban lesznek. A nagyközönség alig veszi észre azt a sok kellemetlenséget, a miből kereskedőinknek és iparosainknak kijut egy-egy fizetési napon, a váltópénz hiánya miatt, mióta a régi ezüst ős váltópénzt bevonják. Mert a forgalomba kerülő nikkél ős bronz váltó-pénzből nircsen elég, korántsem közelíti meg a forgalomba hozott uj pénz napról-napra bevont régi váltópénz mennyiségét. Ezt érzi országszerte a kereskedelem ős ipar; de talán seholsem oly kirívó a váltópénz szüksége, mint nálunk. S mi ennek az i oka ? Az, hogy a mi adóhivatalunknak beváltásokat teljesítenie nem szabad. Tudvalevő ugyanis, hogy pénzbeváltásokat csak első osztályú adóhivataloknak lehet eszközölni, a mi adóhivatalunk nem lévén első osztályú, az most a pénzbevonás idején kereskedelmi és ipari életünknek egy nagy mizériája. Mire kell tehát törekedni? Városunk intézőségéhez fordulunk azzal a sürgős kérelemmel, hogy tekintettel a pénzbevonás idejére, kérvényezzen az itteni adóhivatal első osztályú jellegéért, vagyis, hogy az itteni adóhivatal váltópőnztári jelleggel ruháztassék föl.

Ez által nemcsak azon jogos kívánság éretnék el, hogy a mi adóhivatalunk kiemelkednék a kisebb forgálmi adóhivatalok sorából, de kifizetések és beváltások teljesítésére is feljógdsitva lévén, az ipari' ős kereskedelmi forgalom emelésére hatna, vagy legalább is nem györditene ennek fejlődése elé bosszantó ős káros akadályokat. Elvárjuk, hogy az illetékes körök indítványunkat meg fogják szívlelni és annak megvhlósitását gyorsan ki fogják eszközölni.

— Az együgyű pór. A napokban beállít a postára egy földmives s-miután illendően háromszor elköhin- tette magát, imigy kezdett beszélni; „Csós jó na1894 szeptember 2.

pot agyon az Isten a postamester urnák! Megtisztelem a tek. postamester urat, hát meggyütt-e az a levél, akit várunk Pestrül? Mert hát tugya kérem, megrendültünk egy masinagópet és csőpünyi akarunk, annak a másolatját várjuk.

— Arany és ezüstvirágok ős egyéb dísztárgyakat rendelésre készít, leányokat tanításra elfogad; a virágkószitóst egy hót alatt tanítja Zaun M-né, Széchényi utcza 151. sz. alatti lakásán.

— A szegzárdi ipartestület által saját házában léte- sitett »iparossegé d-s z á 11 ó< berendezési költségeinek fedezéséhez adakozás utján a kővetkező összeg folyt be. Adakoztak: Steiner Lajos, Nitsner Pál 2—2 frt. Rassovszky Julián, Kunczer János, Vágner Károly, Tóth Antal, Pauta János, Hidasy Mátyás, Tóth Ignácz, Ferdinánd József, Kiss Mór, Hiverth Ignácz, Báter János, Simon Gyula, Vátzek László, Hauk Antal, Mutschenbacher Lipót, Andre István, Mözs község 1—1 frt. Angyal Alajos, Nikilics Imre, Studer Lajos, Grósz Samu, Becsky János, Kron Sámuel, Szeghi Sándor, Májer János, Mehrwerth Ferencz, Bukovenszky József, Diczendy Ferencz, id. Tóth Pál, Salamon Miksa, Ludvig József, Ferner Mihály, Hahn Ferencz, Salamon Jakab, Friedmann Mór, Salamon Ármin, Pirnitzer József, Günsz Sándor, Stokinger János, Henczel Péter, Leopold Lajos, ifj. Müller Bernát, Wilhelm Ede, Fischl Lajos, N. N., M. B., Parti József 50—50 kr. Bencze József, Burka Ferencz, 40—40 kr. Friedmann Jakab, Jilk László, Goldberger Ger- zson, Magyarósy L.ajos, Müller Bernát, ifj Tóth Ferencz, Lipovszky Adám, Berényi Jenő, Thury Béla, Eszterbauer Mihály, Ferencz Gyula, Puskás Ferencz, Székelyi József, Hradek Lajos, Bóday Gósztáv, Scheleznik Károly 30—30 kr. ifj, Tóth Pál, Geipl Károly 25—25 kr. Tóth József, König Károly, Tolnai Lajos, Simon Gyula, Benkovics, Kreskay Ferencz, Simon Ferencz, Dallman József, Petries Gotfried, Schlotthauer Jakab, Kirch Ferencz, Tallos Lajos, Schiszler Károly, Böhl Vilmos, Barta István, Benczerits Ferencz, Theisz Lőrincz, Spitzer Ede, Goldberger Ferencz, Krammer József, Schmidegh Mór, Proszbik József. M. M., N. N., 20—20 kr. Indrák János 15 kr. Szabó Józef, Szomju, Papp Jenő, Laskó István, Barta Antal, Bulyáki János, P. A. Németh József, Kramarics János, Lendvay István, Bogovics János, Búzás Pál, Kapitány János, Kosztolányi Lajos, Csillag József, Bogovics Mátyás, Tucsi Pál, Fóris János, Stéger Gyula, Vörös Ignácz, Rabelhofer Antal, Lerch György, Schvarcz Gyula, Bicz János. Hradek József, Dehén Károly, Lipovszky Gyula, Rózsi János, Kapitány Ferencz, Józsa László, Ditrich János, Ditrich Ferencz, Potyondi Mihály, Géván József, Pichler József, Fehér József, Zahratka István, Krasz Ádám, Pikay György, Spitzer Jenő, Marth János, Börcsök József Ónody Imre 10—10 kr. Fleischer Jakab, Bilicz Ferencz, Tauszig A., Stoll Alajos, Müller Imre, Kohl János, Móizes Károly 15—15 kr. Összesen 53 frt 20 kr, melyért fogadják a nemesszivü adakozók az. ipartestület nevében hálás kö- szönetünket. Szegzárd, 1894. aug. 12-én. Nitsner Pál, elnök. Véges János, jegyző. Jilk Sándor, pénztárnok.

MULATSÁGOK.

A paksi kath. legényegylet tánezmulátsága.

Augusztus hó 20-án a paksi kath. legényegylet zászlószentelősi évfordulójának megünneplése alkalmából tánczmulatsággal egybekötött büvészeti előadást rendezett saját pénztára javára.

Ez alkalommal a jó Brückner bácsi, kit előzőleg az egylet megválasztott tiszteletbeli tagul, ajánlkozott ama szerepre, hogy a paksi műpártolókat mulattassa.

Az egylet tagjai 4 órakor indultak az egylet helyiségéből, gyönyörű zászlójukkal zeneszó mellett a Schrauf vendéglőbe (Florián-fóle ház), ki mellesleg megemlítve, igen jutányos áron, Ízletes ételekkel ős kellemes italokkal szolgált, eltekintve a nem számított sokaságra, mégis tűrhető kiszolgálás volt az ez alkalommal nagy számban összegyűlt vendégeknek.

Este 8 órakor kezdődött a büvészeti előadás, mely várokozason felül sikerült és lepte meg a jelenlevőket. Hogyis ne, mikor kedves B'ückner bácsi kiszámithatlan tapsokat ős riadó óljeneket aratott, ügyesebbnél ügyesebb mutatványai által a már amúgy is élénk kedélyeket még vigabbra hangolta; mutatványai közben talpraesett humoreszkeivel s ő mindezt nem érdekből, hanem az egylet pénztára javára tette és annak érdekében lépett színpadra.

Brückner bácsi eme nagylelkűségéért kötelességemnek tartom a paksi legény-egylet nevében hir- lapilag is köszönetét mondani s őt az egyleteknek, mint azok nagy barátját, valamint őt a legényegyletek egy erős oszlopát tekinteni kérem.

Eme igen sikerült és mulatságos előadás után, mig a fiatalság tánezra kerekedett kivilágos kivirrad tig, a nagyobb része asztalokhoz telepedett és gyönyörködött bennök.

A hangulat igen élénk voltt, Paks válogatott előkelősége, úgy az iparos osztály is késő órákig volt jelen; elősegítette mindezt mindenesetre a szép helyiség, a kedves és őszinte plébános, a mi pedig fő, Schrauf mama magyaros konyhája, Schrauf papa zamatos pinezéje és az örökké mosolygó arczu Paksi, czigányprimás jól szervezett bandája.

Majd kifelejtem, hogy kedves Brückner bácsi nem csak a felnőtteket, de a gyermekeket is becsapta, a mennyiben ezukorbákat bűvölt egy üres dobozba s azt a. nézőtér felé hajította.

Végül egy rövidke beszédben minden jót kívánt a paksi legényegyletnek, többek között, hogy a bugyellárisa is duzzadjon, ha volna sok bankója, akkor képes volna cuculóri sanzse passé azt is meg- duzzasztani, hozzá teszi: Isten éltesse a tisztes ipart! Éljen!!!

E nemcsak szellemileg, hanem anyagilag is sikerült múlatság bevétele 122 frt 65 kr, tiszta jövedelme 70 frt.

Rótt.

KÖZGA Z D A S Á G.

Budapesti gyümölcsészeti tanfolyam.

Közli: BQZSOLIK FERENCZ.

(Folytatás.)

Az alanyok ojtása:

Minél közelebbi rokonságban vannak az ojtó ágak az alanynyal, annál biztosabb a megeredés,

Az alma alanyát képezi első sorban saját vadja melyre ha ojtunk, magas törzsű fát nyerünk. Ha félmagas törzeket akarunk, akkor a hollandi szt. Iván v. doucint vesszük alanyul. Egész alacsony törzset nyerünk, ha franczia szt. Ivánit veszünk alanyul. Némelyek az almát körtére vagy fordítva ojtják. Ez nem helyes eljárás, mivel a kettő nem rokon faj Az ilyen egy pár óv múlva kivősz.

A körte alanya saját vadcsemetője, melyből nagy s terebélyes fákat nyerünk. Ha pedig törpe fákat akarunk, birsre vagy galagonyára ojtunk körtét. Ha féltörpót akarunk nyerni, a nemet válogatjuk, pl. Napoleon vajkörtőt vagy császárkörtét stb.

A birsnél darázs, köves sejthalmaz van a magház körül. Pomologusaink azt tapasztalták, hogy azon körték, melyek természetüknél fogva ilyen kövecsedósre hajlammal birnak, kétszer ojtandók be.

A kétszeri beojtás alatt azon eljárást értjük, mikor az alanyt beojtjuk ős ezen beojtott hajtásra újra ojtunk. Ilyen hajlammal birsnak az Izenbartjős Amin körte, ezeket birsre kétszer ojtják. Mindannak daczára az ily faj száraz talajon mégis kövecses marad.

Az esperes körte birsre nemesitve nem marad meg.

Az ilyen fajtát, mely egyszeri ojtásra nem marad meg, vagy kétszer ojtjuk be, vagy egyáltalán nem ojtjuk birsre.

A berkenyét nálunk nem igen szokták oltani; de ha ojtják, a saját vadonczát, vagy a vadkörte csemetéjét szokták használni.

A naspolya alanya a galagonya, a vadkörte ős a birs. Saját vadonczát nem használják, mert nehezen kel ki.

A birs is oltható, de itt csak a szebbeket válogatjuk s ojtjuk a maga alanyára. A vadkörte is alkalmas alanynak, de ennél a koronára kell set ojtani.

A csonthéjasoknál is tekintettel kel) az alanyra vonatkozólag. A csonthójasok- cseresnyőt a saját vadonczára kell ojtani. Erm századokig élő terebélyes fákat nyerünk. Sajmeggyu ojtva fólmagas fává lesz. A sajmegy azon szagos megyfa, melyből pipaszárakat ős sétabotokat is készítenek. Ha egész törpe fát akarunk nevelni, akkor osztheimi meggyre ojtjuk. A közönséges meggynek gyö- kőrsarjára is ojtják, de 10—15 óv múlva a gyökér nem képes a hatalmas koronát táplálni ős elkezd sínylődni, még végre az enyészet karjaiba kerül és elpusztul.

A meggy ojtható sajmeggyre, a vadmeggynek sarjaira ős a vadcseresnyóre.

Valamint a meggy nem képezi jó alanyát a cseresnyónek, ép úgy a vadcseresnye sem képezi jó alanyát a meggynek. A meggynek sok a cseresnye tápanyaga, azért az ilyen fa keveset terem. Ha törpe fát akarunk vagy cserépbe valót, akkor osztheimira ojtjuk.

A kajszinbaraczknak több alanya van, u. m. mandula, szilva és saját vadoncza. Mandulára akkor ojtjuk, ha meleg, száraz hegyoldalba akarjuk ültetni. Szilvába, ha nyirkos talajba. Saját csemetéjére, ha homokba ültetjük, mint pl. a kecskemétiek. A besz- terczei szilva és duránczi jó alanyt képez. A faiskolában a Mirabolán ős Saint-Julienst használják alanyul, mert ezek legjobban kelnek ki. A Mirabolán szőlő termő őgalj alatt levő talajban nem jó, mert őszszel kezd legjobban hajtani és igy leghamarábban elfagy, mert vizesek a hajtásai ős ha korán beáll a tél, nem tudnak hajtásai megérni. A Saint-Julies jobb alany, mert idejében fejezi be tenyésztését. A közönséges kökényre ojtva, cserépbe való fát kapunk. Minden magvától el nem váló szilva: Duránczi nevet visel.

Az őszi baraczk alanyai nagyrészt ugyanazok, melyek a kajszinbaraczkői. Szilvára, Saint-Juliensre, ha redőlyt akarunk, kell ojtanunk. Szárazabb fekvésű talajnál kőhőju mandulára kell ojtani. Nyári baraczkra és saját magcsemetéjére abban az esetben, ha homokban szaporítunk vagy ültetünk. Végül kökényre, ha cserép-fát akarunk nevelni

A szilva alanya saját vadcsemetéje. Kökényre ojtva törpe lesz. Nyári baraczkra is lehet szilvát ojtani, de nem ajánlandó.

A bogyós gyümölcsiek közül az egres ős ribisz-