Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1894-08-19 / 34. szám
4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (34 sz.) 1804 augusztus 19. A vármegyei hözalapok állapotát a következő kimutatás tünteti elő: CO QO <1 09 Cl ^ Sorszám w o O* .CD* pr 09 CD gr % 3 £ CD09 £** a e: 1 p W CDN CD C* Cí< p “=s ^3.2 - £ &° 13 &S'“'N ÍS, 3 ÍS. ►O ©* ° O n 0*09 O? p P* ELSrET ■■■ S — EJ" S- P SS — 1“i»oo‘<n£' £, N N c S, *, P p N N (jq í—j ^£:Äg:S-pJ ►ö P* P*«5 * 8 p p pj H3 0-0- OO O pC pt CO (fí P P ‘ P^ *Ö • P »Ü 3 CD 09 D CD «< CD N CD* U CD CD 7? B c < p 09 09 •sj co CO CO / HA H» 09 I 09 CO H* CO <1 09 09 09 CO O CO 00 09 <1 <1 09 <3 o co ÜT CO 1 'T 1 *"** Múlt I hátra] co MCtf I 09 O O 00 HA HA H* 1 Oah-»W ÜT ÜT oo co 1 kr | évi lék Hí L «-H o ÜT *<1 2211 1517 1850 6844 67155 HA HA CO 09 CO 09 HA SJ sí 09 1 *A» 1 II p 2. II *3' *3 a O' o N JÖ, W 00 HA | 09 * , HA O <1 üt | 09 £ | 09 VJ 09 CO HA O SÍ * 1 kr | (I I CIS CD. 5. 132597 135 337 83 922 66 129 699 750 602 H* » HJ 1»« ct* p> i i CO CD CO o HA I 09 I I CO CO H* HA | O 1 1 <1 co CO HA 09 7T CD P 1 n 00 09 co 1988 685 714 4569 17358 10502 9021 H* » HJ Folyó évi kivetésre CD r + CD t/3 10 00 <1 £•1^1 1 09 00 09 O 1 ÜT 1 1 CO O <1 CO o CO HA 7T ri HA ■*-3 <1 I H* © 1 1 CO 09 09 CO 09 S3 ÜT 09 CO ha 1^» 1 co co I Ht» •t \ 3, 3” s> I r ö- 3 1 X p, 1 1 00 00 I CO I | O O 00 ha 1 O 1 1 HH#*05 09 co I sí co | I kr Ü 05. &—■ I cs 5* M 62123 363 832 1135 2331 49796 09 09 I s co 1 CO 09 I CO ^ 1 c-*CD C+- <{ CD* M ^ Hí Gr1 * * * * * * 8 DT o p CD* ?? CO HA <11^1 I ÜT CO I ÜT 1 SJ 1 1 HA 09 1 SJ ÜT I ÜT O I 1 kr 1 CD t A törvényhatósági közutak állapota, általában véve jónak mondható. De különös örömmel nyilat- kozhatom a törvényhatósági lehengerelt műutak állapota felől, melyek valóban fényes sikerrel váltak be s melyeknek hossza ez évben is 13 kilométérrel fog szaporodni. Ez idő szerint szintén elkészült s részben kiépítés alatt állnak: a hidja-apáthi, kölesd-tengeliczi, nagydoroghi, döbröközi és kurd-csibráki vasúti állomásokhoz vezető hozzájáró utak és pedig mind az öt házi kezelés mellett, továbbá a kölesd-pinczehelyi törvényhatésági közút varsád-kölesdi szakasza 8 kilométer s a szegzárd-lengyeli törvényhatósági közút kisdoroghi átkelési szakasza 0.270 kilométer hosszban. Epités alatt áll továbbá a törvényhatósági nagyobb műtárgyak közzül, az agárdi Sió-hid is, melynél az alépítmény munkálatai már a befejezéshez közelednek. A közlekedési érdekek körében megemlítem még, hogy az ozorai urodalomhoz tartozó Gyánt pusztán, gazdasági lóvonatu vasút létesittetett s a mű tan-rendőri bejárás folyó évi ápril hó 6-án tartatott meg. A fősorozás márczius hó 1-től ápril bő 30-ig kielégítő eredménynyel folyt le s a felülvizsgálatra utasítottak junius hó 8-án állíttattak a Pécsett működő felülvizsgáló bizottság elé. A fősorozástól távol maradt hadkötelesek utóállitása pedig folyó augusztus Ezen hátralékok járásonként igy oszlanak meg: hó 1-ón Szegzárdon történt meg; az elkésve érkezett engedély folytán az előállítót hadkötelesek számaránya tekintetében kedvezőtlen eredmónynvel. Elszállásolva volt Tolnán és Pakson a 10 sz. cs. és kir. huszárezred egy-egy százada. A katona-beszállásolási alapból kifizettetett 186.368 frt 10 kr. S annak állaga a félév végén tett készpénzben 703 frt 79 krt, takaróktári betétekben 243.084 frt 36 krt, követelésben 133 frt 87 krt, összesen 243.922 frt 02 krt. A két század és egy osztálytörzs számára a vármegye által Tolnán ópitett uj lovassági laktanya, _ mely kétségkívül egyikéül tekinthető az ország legi zlésesebb és legczélszerübb berendezésű laktanyatelepeinek, — elkészült s folyó évi julius hó 28-án kisebbszerü hiányok konstatálása mellett, melyeknek pótlására a vállalkozó van kötelezve, a katonaságnak átadatott s a bórjárandóság fizetése folyó évi augusztus 1-től kezdődőleg megállapittatott. A laktanyát Soukup Adolf, kassai épitész-tnór- nök tervezte s ugyanaz volt, mint művezető az építésnél alkalmazva. Az építési munkák 1893. évi január hó 4-én lettek vállalatba adva Jiraszek és Krausz budapesti társvállalkozóknak, kik a nyolcz pályázó közül a legelőnyösebb ajánlatot nyújtották be, 199/10°/0 áren- gedménynyel. A m. kir. honvédelmi, illetve a cs. és kir. hadügyminisztérium a beterjesztett terveken többrenbeli változást eszközölt; nevezetesen a tervezett nagy födött lovagló iskola helyett egy kis födött lovagló iskolát kívántak, továbbá egy külön tiszti lóistálló építését is elrendelték s a legénységi lóistállók terveit is lényegesen’ megváltoztatták. Ennek folytán a vállalkozó által megajánlott átalány összeget is újonnan kellett megállapítani. — Változás állott be még a tekintetbe is, hogy a tolnai fiók laktanyában kisér- letkép berendezett és jónak bizonyult tőzegrendszerü ürszékek az uj laktanyánál is alkalmazva lettek s az eredetileg tervezett pöczegödrök elejtettek. A tolnai fióklaktanya átalakítási munkái szintén folyamatban vannak s folyó évi szeptember hó végére befejeződnek. Az uj lovassági laktanya felmerült ópitési költségeire nézve hozzátevőleges tájékoztatásul megjegyzem, hogy ez ideig kilett fizetve: Soukup Adolf műépítésznek a tervezésért és művezetésért 7000 frt. Jiraszek és Krausz társvállalkozók részére, az építési telken lerombolt lakházak vételárának beszámításával 10 kereseti kimutatás alapján 376.034 frt. Összesen 383.034 frt. Kifizetendő még ezen összeg 5°/0-ka, vagyis 19.058 frt, mely a felülvizsgálatig vissza van tartva; s a vállalkozókkal való végleszámolásnál még esetleg felmerülhető, nem lényeges több munkák költségei. Nincsenek továbbá kiegyenlítve még az építési telep egy részének megállapítás alatt álló kisajátítási költségei, úgy a lovagló és gyakorló terek kisajáti tási köleségei, valamint a tőzegrendszerü ürszékek berendezési költségei. A fióklaktanyáért a folyó évi julius hó 15-ón történt átvételkor 85.000 frt lett Tolna község részére kifizetve; s ezen felül terhelik még a törvényhatóság által felvett kölcsönt az átalakitási költségek, A vármegye területén évek során át elhelyezve volt 10 sz. cs. és kir. huszárezredet a 12. számú cs. és kir. uhlánus-ezred váltotta fel s az átvett uj laktanyába annak egy szakasza már tényleg be is vonult. A tanügy terén különösebb momentumok fel nem merültek. A tankötelesek összes száma 43.626-ot tesz ki. Ezekből iskolába járt a mindennapi iskolázásra kötelezettek sorában 28.981, az ismétlő iskolások közül 11.670. Iskolába nem járt viszont az előbbiek közül 1680, az utóbbiak közül 1295. Az összes iskolák száma, az óvodákkal együtt 246; melyekben 338 rendes ős 59 segédtanító működött; kik közül viszont képesített 357, nem képesített 40. Az iskola jövedelmi és tanító javadalmi jegyzőkönyvek felvételének nagy munkája a befejezéshez közel áll; a mennyiben a létező 397 tanítói állomás közül 332 tanítói állomás javadalmára nézve a jegyzőkönyvek a kir. tanfelügyelő által a vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz már felterjesztettek. A közbiztonség állapota nagyobb megzavarásnak nem volt kitéve. Mint aggályos tünetet azonban nem hagyhatom felemlitós nélkül, hogy az ország déli vidékét behálózó hamispénz készítési üzelmek szálai vármegyénk területére is átterjednek, úgy, hogy a kitűnő sikerrel foganatosított rendőri nyomozások folytán vármegyénk területéről is számos egyén lett letartóztatva. Fegyelmi eljárás vármegyei közegekkel szemben 4, községi közegekkel szemben pedig 10 esetben tétetett folyamatban a folyó év 1-ső felében; rendbírság pedig vármegyei közeggel szemben 1, községi közegekkel szombeu 58 esetben alkalmaztatott. Van szerencsém végül bejelenteni, hogy az árvaszéki elnök, tiszti ügyész ős főszámvevő közbejöttével megvizszgáltam havonkint a vármegyei pénztári kezelést s azt mindenkor szabályszerűnek találtam. Szogzárdon, 1894. évi augusztus 10-ón. A tekintetes törvényhatósági Bizottságnak kiváló tisztelettel: Simontsits Béla alispán. Az iskola és az élet. A polgári-, illetve felső-leányiskolát közoktatási szempontból általában csak mint középtanfolya- mot szokták tekinteni, melyben elméleti előkószült- sóget nyer a leánynővendég arra, hogy az úgynevezett női szaktanfolyamokra legyen bocsátható. S a polgári leányiskolák mai vezetésében általában ma az a szellem az irányadó, hogy az oktatás minden igyekezetét arra összpontosítsa, hogy a növendőg az elméleti ismeretekben kifogástalan előkészítést nyerjen. Midőn a nőnevelés szempontjából, a polgári leányiskola hivatásával szemben felállított ezen tapasztalattal foglalkozunk, akkor egyszersmind az élettel számolunk s úgy találjuk, hogy mindazok egyoldalulag és ferdén fogják fel a leányiskolák hivatását, kik abban semmi egyebet nem látnak,' mint egy női közép tanfolyamod Egy intelligens körben élő nőnek az iskolai ismeret és tudományos műveltség csak nagyon is kivételkópen arra, hogy belőle éljen és általa magának egziztencziát biztosítson, hanem szükséges ez azért, mert általános műveltség el nem képzelhető anélkül, hogy az ember a tudományos világ nagy körvonalait ne ismerje. Már pedig egy intelligens körben élő nő az általános műveltség követelményei alá esik s igy bírnia kell mindazon ismereteket, melyeket ezen kör igónykópen tart fenn mindazokkal szemben, kik itt helyet követelnek maguknakKétségtelen tehát az, hogy a polgári leányiskola az élettel szemben egy befejezett tapfolyamnak tekinthető, miért is itt a vezérelvnek odá kell törekedni, hogy az a leánynővendég, ki a polgári leányiskolát elvégezte, annyi ismeretet vigyen ki az életbe, a mennyi föltétlenül megkivántatik arra, hogy a nő necsak mint feleség — anya — és gazdaasszony, de mint a müveit társadalom tagja is, csorba nélkül tölthesse be szép és nemes hivatását. S épen az,órt a polgári leányiskolái oktatásnak nem arra kell tö- rekekni, hogy a növendékek az elméleti ismeretekben vegytani pontossággal tudják felállítani a tudomány elveit és szabályait, hanem hogy a szabályok általános körvonalainak itmerete mellett, a tudományos világban az általános műveltség által megkövetelt széles tárgyismerettel bírjanak. Tehát nem az a fő, hogy ha keveset tudnak is, de a tudásnak meg legyen a biztos alapja a szakismeretben, hanem hogy sokat tudjanak, hogy mikor az életbe kimennek: a nő előtt csak azért, mert ő nő, ne legyen teljesen terra inkognita a tudomány egyetlen ága sem. Ezt kívánja az általános műveltség, Épen azért a polgári leányiskola szakszerfileg tanult, hanem művelt nőket igyekezzen nevelni s qz csak úgy érhető el, ha itt az oktatás szelleme felszabadul a tudományos pedantéria chablonos szabályai, alól s a nevelés szabad szárnyakat nyer, mely nem az ok és okozat közötti összefüggés vegyel.emzésébe mélyeszti s fárasztja ki az elmét, hanem egy leányiskolái növendőg látókörének megfelelően, könnyebb rendszerbe szedi össze s játszva állítja egybe az ismereteit azon halmazát, melyekre nem a tudomány, de az élet szempontjából van szükségök. Szóval a társadalomnak nem tudományos, hanem müveit lelkű nőkre van szüksége s a pői műveltség hivatása nem az, hogy a szakismeret csálha- tatlanságával kösse és oldja a tudomány szálait, hanem hivatása, hogy a mindennapi élet körén kívül eső kérdésekben ne álljon egészen tájékozatlanul. Az általános műveltség nem feltételézi azt, hogy megtudják határozni, minő vegyelemzősi ellentét jut érvényre a márványban és kvarczban, haKözponti Völgységi I ^una Simon DomboI földvári tornyai Összesen g | Az alap megnevezése járás járás járás járás vári járás *CÖ I N ot L-----------------------------------------! __________ 'I __________ IL _____ *■* 11= ; ||----------(I------j--1 i Éra frt kr frt kr frt kr frt kr frt kr frt kr 1 V.°/o pótadó................... — 14 _ _ gl 09II 2 7 11 — 96II 3 90 2 l®/0 pótadó .................. — — — — 786 60 432 70 1112 17 2331 47 8 Betegápolási alap . . . | — — — — 939 65 905 69 2089 16 3976 79 4 Katonabeszáll. alap — 821 60 1051 34 1859 48 3732 42 51| Jegyzői nyugdij : Községi hozzájárulás. . 65 09 — — 209 96 — — 89 11 364 16 Jegyzői hozzájárulás. . [ 538 77 130 93 172 50 520 85 569 02 1932 07 6 Erdészeti alap . , . . — — — — 136 30 I — — 1032 22 1168 52 7 Phylloxera alap .: . . — — 83 13 — — 81 88 — — 165 01 8 Ebtartási alap .. .. 204 — 6 — 88 50 114 - 14 50 427 — 9 Útadó alap .................... j 8474 70 4498 20 12446 76 5253 64 19123 45 49796 75 Összesen . || 9282 | 701 4718 261| 156011 96 f 8 362 1 81 fl 25890 | 07 163898 09
