Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1894-08-12 / 33. szám
1894 julius 29. tolnamegyei közlöny (31 sz.) 2. A csonthéjasok, ezeknek magva a húson van, de kemény tok fedi, pl. szilva, cseresnye, megy stb. 3. A bogyós gyümölcsüek, ezek kétfélék, vannak olyanok, melyeknek raagvai a húsban vannak, mint pl. egres, ribiszke stb. — és melyeknek mag- vai a hús külső részén helyezkednek el, pl. a szamócza stb. A bogyós gyümölcsüeknek ezen beosztása semmi lényeges fontossággal nem bir. 4. A kopáncsosok, melynek magva egy csont keménységű héjjal van fedve, (kivéve a gesztenye) s a mag a tulajdonképeni gyümölcs, pl. dió, mogyoró stb. Ezek után következett a gyümölcsfák szaporítása, és pedig: Szaporítási szempontból a gyümölcsfák 2 részre osztatnak, u. m. ivarosok és ivartalanokra. Az ivaros a természetes, az ivartalan pedig a mesterséges szaporodás. Természetes szaporodás magvak által történik. A mesterséges pedig bujtás által. Ezentúl dugványozás, tő- és gyökér sarjak felosztással és vadcseme- tével. Az ivarosoknál csak a fajt lehet szaporítani, pl. ha alma magot vetünk, alma fát (alanyt) nyerünk, de nem egyszersmind ugyanazon nemet. Ezt nevezzük ivaros szaporodásnak, mivel gyümölcse bizonytalan. A gyümölcsósz 3 féle szempontból gyűjti a magvakat. Először hogy alanyra tegyen szert, melyre kell, hogy jó fajt ojtson, mert ezek adják a leghosz- szabb életű és legjobb fákat. Másodszor hogy ugyanazon fajt- nemet megtartson pl. a beszterczei vagy az úgy nevezett házi hosszú szilva, a duránczi stb. Ezek a magvakról szapoiithatók nemesítés nélkül is ugyanazon gyümölcsöt adják. A gyümölcs az eredetitől csak annyiban külömbözik, hogy valamivel kisebb de ize, színe s többi tulajdonságai megmaradnak. A harmadik czél, hogy egyes uj fajták állíttassanak elő. Ilyenkor a legszebb gyümölcs magvait kell szedni és elvetni. Ebből kevés lesz uj egyeddé, a legtöbb vissza üt az ősre, ennek daczára az uj faj előállítása indokolt, mert mindenik gyümölcsfa ott diszlik legjobban, ahol legelőször magról megtermett. De az őszi baraczknak egy néhány fajait úgy nyerték Amerikában, hogy elvetettek egy pár ezer magot, azokból az első évben elpusztult egy része, a második és harmadik évben szintén, de megmaradt egynéhány jó faj, mely ott mindenütt diszlik. Minden magot akkor czélszerü elvetni, midőn a fáról éretten lehullik. A nyáron érőket nyáron, az ősszel vagy télen érőket ősszel vagy télen. Ez általános szabály szükséges azért, mert némelyek gyorsan ébresztik csiraképességöket, vagy pedig később vettetnek, nehezen csíráznak ki. Midőn a magvakat nem tudjuk abban az időben elvetni, mikor kellenne, akkor a rótegezéshez folyamodunk mint kisegitő eszközhöz. Ez abból áll, hogy egy ládácskába vagy más ily nemű edénybe egy ujjnyi vastag földet vagy homokot teszünk, erre ritkán a gyümölcsmagvakat ráhintjük, aztán újra föld vagy homokróteget és ismét magvakat addig, mig a cserép vagy láda tele lesz, azután a szabadba egy 60 ctm. gödörbe vagy a pinczébe nyirkos helyre tesszük és ősszel vagy tavasszal, mikor már csírázni kezd, kiültetjük a szabadba. Rétegezés után a cserepet esetleg ládikát be kell takarni, hogy egerek hozzá ne férhessenek. A cserép' helyett kosarat is használhatunk rétegezésre. A csírázást jól meg kell figyelni, mert ha a gyökér hosszúra terjed, nem jó alanyt kapunk belőle. Angyal Dezső tanár ur összeállítása szerint egy kilogramra következő mennyiségű mag kell, és pedig almából: 24.600 drb.: berkenyéből: 26.000 drb.; birs: 26.100; cseresnye: 4200; dió, nagy lószemü: 54; középnagyságú 94; apró: 160 drb.; eper: 464.00o; vadbaraczk, nyári kajszin: 774; kökény: 5400; körte: 25.500; papirhóju mandula: 520; vastaghéju: 380; mogyoró: 425; mirabólán szilva: 2.400; őszi baraczk: 240; sajmegy: C 000; Saint-Juliens: 1800; szőlő: 30.000; szelíd gesztenye a nagyból: 90; közép: 140; apró 170 drb. teszen egy klgrammot. Ha elvetési szempontból vizsgáljuk a magvakat, úgy kétfélék u. m. vannak olyanok, melyek minden előkészület nélkül elvethetők mint pédául az alma, körte; és olyanok, melyek csak előkószületután elvethetők. A birsmagot a nyálkától meg kell szabadítani mert a földben, ha nedvességet kap, kocsonyás, légmentesen elzáró anyag képződik, mely a kicsirázást akadályozza. Ezen nyálkát úgy távolíthatjuk el, hogy a magvakat langyos vizben áztatjuk, aztán rostán átszűrjük, újra újabb langyos vizben áztatjuk, rostára tesszük, megszáritjuk, ős amikor kell vagy itt a vetés ideje elvettjük, ily eljárással oem fog birsmagunk hiányosan kikelni. Tapasztalatból tudjuk, hogy a szilvamag nehezen kel ki, azért ha húsából kiszedjük, egy fazék meszes vizben 15—20 napig áztatjuk, azután elvetjük. Minden magot jó olyan helyre vetni, ahol tavasszal mindaddig öntözhetjük, mig ki nem kel. (Folytatása következik) KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Egy kis helyreigazítás. E b. lap legutóbbi számában a tolnai r. kath. iskolaszék egyik veterán tagja „lgazmodó“ ur „egy kis mécset“ látott szükségesnek meg- gyujtani, mely azonban homályosan világítván, legyen szabad azt egy kissé megkoppantani. Igazmondó ur tévedni méltóztatik, midőn azt állítja, hogy a tanítók és tanítónők jelenlegi fizetése már 1868-ban lön megállapítva. Hogy ez nem áll, azt Igazmondó urnák, mint a tolnai róm. kath. iskolaszék egyik igen tisztelt „Veterán“ tagjának jobban kellene tudnia, mint nekem, ki csak három éven át voltam szerencsés egy intelligens — a tanítók érdemeit jobban méltányló — iskolaszéknek tagja lehetne. A tanítók fizetése korábban 450 frt, 2 öl fa volt ős csak mintegy 12 évvel ezelőtt javíttatott az meg a község kópviselő-testülete által 50—50 írttal. A leányiskola akkoriban még csak kőt tanteremmel birt. Schubert tanítónő fizetése lakásán ős tűzifán kívül csak 300 frt volt, mig néhai Linczbauer leány- tanitóé: három szoba, konyha sbt.-ből álló 150 frt lakbér egyenértőknek megfelelő csinos lakáson kivül 400 frt készpénz és 8 öl tűzifából állott. E leánytanitói állással összekötött javadalmazás később törvénvellenesenmegcsonkittatott. Szupor tanítónő, mint Liuczbauernek harmadik utóda az őt megillető fenti javadalmazás helyett már csak 450 frtot és két öl fát kapott, holott az ezen állással összekötött javadalmazás legalább is 120 írttal többet ért. — Ha nem csalódom, egy kis csonkítás a kántor-tanítói javadalmazásnál is fordult elő a failletményt illetőleg. Hogy melyik hatóság beleegyezésével illetve jóváhagyásával történt a fizetőscsonkitás, máig sem tudom (Tantos ur sem tudja?), hanem Igazmondó urnák már csak kell tudnia? Erről a kir. tanfelügyelő urak bizonyára nem értesültek ős igy nem is akadályozhatták azt meg. Csodálom, hogy akkor a tanító urak a fizetés csonkítást szó nőikül eltűrték. Vármegyénk erélyes kir. tanfelügyelőjéről azonban úgy vagyok meggyőződve, hogy a fent említett törvényellenes fizetés-csonkítást tudomásul véve, fog módokat találni a megcsonkított tanítói javadalom helyrepótlására. Igazmondó ur a tanítók mellék jövedelmeiről is kegyeskedik említést tenni. Nagyon tisztelt Igazmondó ur! mellék jövedelme csaknem minden hivatalnoknak van. Kinek több, kinek kevesebb. Némelyiknek mellék jövedelme sokszor több, mint rendes fizetése. Én valóban lelkem mélyéből örülnék, ha tanítóinknak csekély fizetésük mellett legalább oly szép mellék jövedelműk volna, mint van például községünk bármelyik jegyzőjének vagy plébánosának. Midőn igazmondó uvtól jelen helyreigazításomért bocsánatot kérek, maradok mély tisztelettel. Egy szinte volt iskolaszéki tag. N Y I L T T É R.*) Uj szikvizgyár Szeg'zátrd.on.. Van szerencsém értesíteni Szegzárd és vidékének n. é. közönségét, hogy Szegzárdon^ Széchenyi-ulcza 641. sz. alatt saját házamban levő gyógyszertáram mellé „HYGEA“ elnevezéssel folyékony sénsav s szabadalmazott vízszűrő készülékkel szikvizgyárat rendeztem be és a forgalomnak átadtam. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. 5 Különösen felhívom a figyelmét arra, hogy az általam gyártott szikviz a legtisztább és hogy úgy a külső csínra, mint a viz tisztaságára kiváló gondot fordítok. A gyár mindennap megtekinthető. Egy 700 grammos üveg szikviz ára 3 kr. I üveg gazeuze ára...................6 kr. Tisztelettel Szeghy Sándor, gyógyszerész. Vidéki szülök figyelmébe. Azon vidéki szülőknek, kik gyermekeiket a szegzárdi polg. iskolába akarják járatni, becses figyelmüket vagyok bátor felhivni arra, bogy én, ki az iskola közelében lakom (Bartina-utcza 1511. sz. a.) gyermekeket teljes ellátásra mérsékelt ár mellett elfogadok. A gyermekek atyai gondozását magamra vállalom. Szegzárdon, 1894. julius hó 28-án. Herdlein Alajos- Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő': BODA VILMOS. * HIVATALOS HIRDETÉSEK. 4296 sz. ' , . , . , , tk^rser Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéről közhirré tétetik, hogy Popper Jakabnak László Mihály, és neje Nagy Éva elleni 31 frt 34 kr tőke és járulékai iránti végrehajtási ügyében az árverési feltételek be nem tartása miatt Finta István és neje Szegedi Róza ellen a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő Szegzárd községi 920. sz. tjkvben foglalt László Mihályné Nagy Éva nevére felvett 984./a hrsz. 885./b srsz. ház 512 frt kikiáltási áron a C. 2. alatt Valdetz János javára bekebelezett életfogytiglani lakás, szolgalmijog érintetlen hagyásával, ha annak vételára kedvező követelés kielégítésére szükséges 300 frtot megüti, ellenkező esetben az ingatlan a szolgalmi jog fenntartása nélkül 1894. évi szeptember hó 3-ik napján délután 2 órakor ezen ségében megtartandó á: Figyelmeztetnek \ megkezdése előtt a fenti jében letenni és a vételért tokkal együtt a szegzárdi k nál lefizetni kötelesek, s végre, hogy az árverési teiteteieK a hivatalos órák alatt alólirt telekkönyvi hatóságnál ngy Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál 1894. évi június hó 9-én. Hamza Géza, kir. tszki biró. 3519. tkvTT894. Árverési hirdetmény. A tamási-i kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy a hőgyészi takarékpénztár végrehajtatónak Antal Pálné regölyi lakos végrehajtatást szenvedő elleni 450 frt tőke követelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvényszék (a tamási-i kir. jbiróság) területén levő s a regölyi 46. sz.' tjkvbe Antal Pálné tulajdonául felvett I. 1—12., 14—23. srsz. i/4 kültelekre, a közösbeli eraö és legelő illetőség nélkül az árverést 1369 frtban Ezennel megái lapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fenntebb megjelölt ingatlanok áe 1894. évi augusztushó II—ik napjának délelőtti 10 órakor Regöly község házánál megtartandó nyilvános árverésen a kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Az árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának lOo/o'át vagyis 136 forint 90 krajczárt készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42, §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Tamásiban, 1894. február hó 5-én, a kir. járásbíróság telekkönyvi hatóság. Horváth Aladár, kir. aljárásbiró. 4430. sz. i ...... v 189é- Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság részéről közhirré tétetik, hogy a tolnavidéki takarék- pénztárnak Farkas István és neje Csötönyi Róza elleni 70 frt töke és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. tvszék területén fekvő Szegzárd községi 5075. sz. tjkvben foglalt Farkas István és neje Csötönyi Róza tulajdonául felvett 356. hrsz. 324./b npsz. ház 500 frt ki- hiáltási árban 1894. évi október hó 4. napjának délelőtti 10 órakor ezen igazságügyi palota földszinti 9. számú helyiségében megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/0-át bánatpénz fejében letenni és a vételárt három egyenlő részletben 6°/» kamatokkal együtt a szegzárdi k. adóhivatal — mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek — és hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál, úgy Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál 1894. évi junius hó -én. 19 Hamza Géza, kir. törvényszéki biró.
