Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1894-07-15 / 29. szám
1894. julius 15. 5 TOLNAMEGYEr KÖZLÖNY (29. sz,) igazgatónak és a tanári karnak teljes elismerését és köszönetét fejezte ki, hangsúlyozván, hogy a jövő év is meghozza az intézethez kötött reményeket. Ezen remény teljesülése úgyszólván biztosítva van az igazgatóság tapintatossága és az összes tanári kar nemes ős komoly felfogása által. A városi atyák meggyőződvén ezen intézet életrevalóságáról, már is megszavazták azon szükséges összeget, mely az iskola- épület belső átalakításához és czélszerü kibővítéséhez szükségeltetik; elhatároztatott, hogy a munka a szünidő alatt befejeztessók. Igaz, hogy mindez áldozatot igényel; de ha a jövő polgári élet fejlesztését ős ha továbbá más városok áldozatkészségét tekintetbe vesszük; nem lehet sajnálni a ráfordított költséget, melyet a jövő nemzedék javára fordítunk. Ez fogja a most elvétett mag gyümölcsét élvezni; de áldani is fogja őseit, a kik feltudták fogni a kor követelményeit. — Eltűnt adóhivatali ellenőr. Horvát Pál szegzárdi klr. adóhivatali ellenőr, aki már hónapok óta nagyfokú idegbajban szenved, a múlt vasárnap nejével Bpestre utazott, hogy innét meg Kneip páterhez utazzanak. Pár napot a fővárosban a Batér- falvi hidegvíz gyógyintézetben töltöttek s midőn a napokban nejével oda akart ismét menni — mint a „Magyarország“ irja — az „Egyetem“-terőn neje mellől hirtelen eltűnt s azóta, daczára a rendőri körözésnek, feltalálható nem volt. — „Tolnai ifjúság“ Tolnán, 1894. julius hó 14-én a sörcsarnokban a „Kossuth-szobor“ alapjára zártkörű tánczmulatságot rendez. Geiger Károly, elnök. Bognár Lajos, Fugerth Frigyes, Frőlich Flóris, Gauzer László, Hermann Frigyes, Molnár Dezső, Molnár Sándor, Parti Ödön, Popovics Jenő, Sáaghy Gyula, Schulz Gusztáv, Steindl Gyula, Szikora Béla, Tenzlinger I. Wittinger K. rendezők. Személy-jegy 60 kr, család-jegy 2 frt. Felülfizetések kösöuettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáfctatnak. Kezdete 8 órakor. Kedvezőtlen idő esetén 21-ón tartják meg a tánczmulatságot. — Az idei selyemtenyésztés eredménye. Már hetek óta foly a termelt selyemgubók beváltása az ország több városában felállított beváltóállomásokon s valószínű, hogy a beváltás néhány nap múlva teljesen be is* lesz fejezve. Az eredmény — mint halljuk — nem teljesen kielégítő, mert a beváltott gu- bók minősége gyenge, nem igen alkalmas petekószi- tősre. Az idei termés mennyisége 1,120,000 kgr-ra tehető, tehát jóval több, mint a múlt évi termés. Kétségtelen, hogy a silány gubótermés a kedvezőtlen időjárásnak ős a szederfaállomány elégtelenségének következménye. Elszomorító tény, hogy mig Bezerédy Pál miniszteri meghatalmazott mindent elkövet a selyemtenyésztés érdekében, addig vannak megyénkben egyes főurak, kik uradalmaikban kivágatják a szedrfákatcsakazért, hogycselődjeiket elvonják a selyemtenyésztéstől. — Bonyhádi vásár. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy B o n y h á d községben a hetenkint tartatni szokott heti vásáron márczius elejétől október végéig állatfelhajtás eszközöltessék. — Egy kis vizzuhany. Már említettük egy alkalommal azt a rossz szokást, hogy Szegzárdon reg- gelenkint, különösen a főutczában a „szobaczi- czusok“-semmire ős senkire sem ügyelve, tisztogatás közben a sétálók fejére rázzák portörlőik tartalmát. Ha azután'valaki ezért szót emel, még nekik áll feljebb s boszantásul rendesen az illetőt jól ki is kaczag- ják. Múlt vasárnap délután egy kis változtatásul a B a- bits-fóle ház egyik ablakából nem port, hanem lehűtésül egy hatalmas korsó friss vizet öntöttek az éppen arra sétáló kőt úri ember nyakába. Ezen eljárás megtorlását ajánljuk a hatóság figyelmébe. — Ipari mnnkások baleset ellenni védelme. Tapasztalván, hogy az érdekelt iparosok a már életbe lépett „az ipari és gyári alkalmazottak baleset elleni védelméről“ szóló törvény s ezt végrehajtó rendelet határozmányai felől nagy részben tájékozatlanok, a , törvény ős rendelet főbb rendelkezéseit a következőkben közöljük: A munkaadó 100 írtig terjedhető pénzbüntetés terhe alatt kö eles ipartelepén mindazt létesíteni és fentartani, ami az alkalmazottak életének, testi épségének biztosítása érdekében szükséges, nevezetesen: leesés, tárgyak lehullása ellen védő készüléket alkalmazni, beesés ellen a mélyedéseket bekeríteni, a tartályokat befedni, hajtó és fogaskerekeket korláttal ellátni, körfűrészeken, gyalu, köszörülő stb. gépeken védő készüléket alkalmazni, hajtószíjak gondos kezeléséről, gáz- és kőolaj-lámpák biztos elhelyezéséről gondoskodni, tüzoltó-kőszülóke- ket használható állapotban tartani, a műhelyeket kellően szellőztetni, világítani, az első segélynyújtásra szükséges, köt- és gyógyszereket készletben tartani stb. Az iparhatóság köteles a törvény életbeléptétől számított 4 hónap alatt vagyis folyó évi julius 31-ig az összes gyárakat megvizsgálni s személyesen meggyőződni arról, hogy a védelmi intézkedések a törvénynek megfelelően foganatosítva lettek-e? Ezenkívül az „Igazolvány“-nyal ellátott kir. iparfelügyelő óvenkint legalább egyszer a gyárakat váralanul megvizsgálja, a gyárvizsgálatokról jegyzőkönyvet vesz fel, melyben kiterjeszkedik a termelési adatokra, a gyár berendezésére, munkabérre § különösen arra, hogy a baleset elleni biztosításról, betegsegélyzésről szóló törvény s az ipartörvóny határozmányai végre vannak-e pontosan hajtva? A munkaadó köteles 50 frt pénzbírság terhe alatt minden ipartelepén előfordult balesetet 48 óra alatt az iparfelügyelőnek (kereskedelemügyi minisztérium) bejelenteni, mely czólra a bejelentési lapok az ipar- ftlügyelőtői díjmentesen kaphatók. Azon munkaadó ki a baleset elleni védelmi intézkedéseket nem foganatosítja, ha az ipartelepén előfordult baleset sérüléssel jár, vagy ki az iparhatóság védelmi intézkedések megtételére irányuló rendeletét nem teljesiti vagy annak ellenszegül: 300 írtig terjedhető pénzbüntetéssel sujtatik. — Rosszul végződött déli álom. Csaknem elviselhetetlen már a hőség s boldog az, ki idejével szabadon rendelkezve, akkor hajthatja le fejőt édes nyugalomra, a mikor a tikkasztó meleg okozta álmosság már-már lezárja szemét. Egy árvamegyei atyafi is, ki mély bariton hangon szokta kiabálni: „drótozni, drótozni“, a nagy hőség, meg talán a pálinka, no meg a tepsik és egérfogók súlya alatt elálmosodott s ebbéli emberi gyengesége épen a sét-patakon átvonuló mgy-utczai vashid közelében érte el. Nem is ment tovább, pár pillanatnyi helyszíni szemle után egy, épen a patak partján levő akáczfa alá lépett s portékáját feje alá téve édes- deden elkezdett nyugodni. De nem csak pihenése, álma is édes lehetett, bizonyává hegyes-völgyes szép hazája, aztán meg az otthon hagyott rég nem, látott asszony juthatott eszől kezdett mosolyogni, de az is mosolyt ajka körül szép számba csiklandozásai okozták. D.e higyjük karjai — mintha valami ^kedves leá_, __________0 öle lni — felemelkednek s e pillanatban ő is fordul egyet s a másik pillanatban pedig, mint valami alpesi láva gurul alá a patak feneke felé s a honnét révedező szemekkel pislogott a parton maradt tepsik ős egérfogók sokaságára. Morál; az asszonyról még álmodni is veszélylyel jár. — Nagy zivatar és villámcsapás Báttaszék felett és vidékén múlt szerdán délután 6 órakor óriási zivatar tört ki s egyik villám a másikat érte. Majd teljes erejével kitört a nyári zivatar* és a villám belecsapott Leitzinger Ferencz házába, de szerencsére nagyobb bajt nem okozott. A villám ugyanis a kéményen keresztül behatolt a szobába, — hol a háziasszony éppen karján tartotta kis gyermekét — ős a falon körül futva, az ablakon keresztül eltűnt! — Nagy szerencsétlenség. Szegzárdon az úgynevezett bödői közben folyó hó 11-őn délelőtt nagy szerencsétlenség történt, mely könnyen végzetessé is válhatott volna. Az eset a következő: Kovács Ádámnó az említett napon a bödői közben kocsival haladt s egyszerre a lovak valamitől megijedve, a kocsit Kovácsnőval együtt a 15—20 méter mély árokba döntötték. Az asszony össze-vissza zúzta magát, de sebei nem életveszélyesek. A szerencsétlenségnek kétségtelenül egyik oka az volt, hogy a mélység nincs korlátokkal elkerítve. Tehát jó lesz a veszélyes helyet mielőbb bekeríteni, nehogy a szerencsétlenség ismétlődjék. — A Sárvízbe fűlt. Múlt vasárnap délután Takács István palánk-pusztai kocsis 7 éves Juliska leánya több társával a parthoz kötött ladikban játszott s e közben a Sárvízbe bukott és nyomtalanul eltűnt. Holttestét sikerült másnap kihilászni s temetése hétfőn délután ment végbe az újvárosból, hova koporsót beszállították. — Érettlen suhanczok. A vasúthoz vezető ut kis hídja alatt minden vasárnap érettlen suhanczok tanyáznak, kik oly szemérmetsértő dolgot miveinek a sétálók szeme láttára, hogy arra kötelességünknek tartjuk felhívni a községi rendőrség éber figyelmét. — Lopás. Lengyelen folyó hó 5-én éjjel Posch Lőrincz mészárosnak jégverméből még máig is ismeretlen tettes mintegy 20 kiló marhahúst elvitt. K Ő Z GAZDA S Á G. ____ Bu dapesti gyümölcsészeti tanfolyam. Közli: BQZSOLIK FERENCZ. (Folytatás.) ügy álltunk kedves tanárunk körül s annyit tudtunk felelni a fametszésről, mint az uj 6 éves tanoncz, kit szülői a tanító elő állítanak s kit tanítója a helyett, hogy nevét, szülői ős testvérei nevét kérdezné, legelőször is a phyzikából vagy földrajzból kérdezne, holott még a nevét sem tudja kigagyogni. Ekkor nyillottak csak fel szemeink s ekkor láttuk csak, hogy talmi gyümölcsőszek vagyunk, a kik nem hogy a fát gyümölcsözővé, hanem ellenkezőleg idomítjuk, mert a metszésnél mindig a gyümölcsrügyeket metszettük le. De el is oszlott a bodor, illatos szivarfüst felleg s sompolyogva, mint a megbotozott eb, mentünk kedves tanárunk után. A gyümölcsfák idomitása és metszésétől oly távol állunk, mint Makó Jeruzsálemtől. A gyümölcsfa nevelés, idomitás és metszésében oly nagy a különbség, hogy azt csak az magyarázhatja meg, a ki ily tanfolyamon részt vett, vagy a ki valamely gyü- mülcsőszeti kőpezdóben vagy szakiskolában a pomo- logiát szakszerűen megtanulta. Czőlja ilyen rövid tanfolyamnak, hogy a fiatalabb és a fatenyésztés iránt érdeklődő tanítók a faiskola kezelése ős gyümöcsfatenyősztősben úgy elméletileg, mint gyakorlatilag szakszerűen kiképez- tessenek és hogy a tanfolyamot végzett tanítók közül a községi faiskolákhoz alkalmas járási faiskolai felügyelők legyenek kiszemelhetők. E végett választatott a szélrózsa minden vidékéről, de leginkább a Kárpátokban levő vidékről több tanító e tanfolyamra. Czőlja továbbá ilyen tanfolyamnak, hogy úgy a gyümölcstermeléssel foglalkozó földbirtokosoknak, mint pedig a magán, uradalmi, egyleti ős községi kertészeknek alkalom adassák arra, hogy a gyümölcsfa nemesítés, kezelés és ápolásban kellő útmutatást nyerhessenek stb. És továbbá miután a nagymóltóságu földmiveMiután azonban minderre már Damokles kardja nehezedett s már csaknem az összes szőlőink ama iczi-piczi rovar, ama rettegett fillokszera által, mely a föld alatt végzi akna munkálatait, végleg kipusz- titott, belátván a földmivelési miniszter Onagy méltósága, .hogy van egy másik fontos és jövedelmező termesztmónyünk, a melylyel kipusztult szőlőinket pótolhatjuk s emellett bort is produkálhatunk és jövedelmező termesztmónyünk a gyümölcstermesztés elodázhatlan, e czólból gyümölcsészeti vándortanárok kikópeztetósót és kisebb-nagyobb területekre való kiküldetését, gyümölcsészeti biztos kinevezését ős a gyümölcsészeti tanfolyamok tartását látta czólsze- rünek. Mindez oly fontos és üdvös intézmény, mely nem szorul dicséretre, de nem helyes ős üdvös azon intézmény, hogy a faiskolák főfelügyeletével nem a miniszteri gyümölcsészeti biztos van megbízva, mivel ez idő szerint a fősuly nem a gyümölcsfa-, hanem az eperfa-tenyősztősre fordittatik! Mindez kitűnik a őszi- tavaszi látogatási ivekből, a hol az eperfákra vonatkozólag 50 kórdőpont ős még vagy egy tuczat utasítás fordul elő, mig a gyümölcsfatenyésztősre csak 7 pontból, azaz kérdésből van némileg említés téve! Elismerem az eperfa-tenyésztós nagy fontosságát is, mely a selyemtenyósztós fejlődésére nólkü- lözhetleD, de hogy e miatt a gyümölcsószet sarokba szorittassék és hátrányt szenvedjen, ellenkezik fö1d- mivelésügyi miniszterünk intézményével, mivel nem csak a népre, de az országra is nagy veszteséget ekozna. A fentebbi s más fontos szempontból kell, hogy a faiskolák ólén egy oly szakavatott egyén álljon, a ki a gyümölcsfa-tenyésztést nem 3- 4-ed fokú gazdasági czikknek tekinti, hanem azt elsőrendű iparággá fejleszti, mivel a gyümölcsfa-tenyésztés a mezei gazdaság virága, mely örömmel tölti el a szemet ős szivet s éppen oly gyönyörűvé teszi a vidéket, mint gazdaggá annak lakosait és ez által, hogy a földet, melyen lakunk, széppé, bájolóvá teszi, miveléséhez pedig szeretet-, gyöngédség- ős értelmiséget kíván, neraesitőleg hat az emberek kedélyére stb. stb. (Folyt, köv.)
