Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-06-24 / 26. szám

1894 junius 24. 7 székben, melyben egyesek a tanító-testület becsmér­lésén kívül egyébbel nem is foglalkoznak, mindaddig, míg ennek erélyesebb eszközökkel vége nem vette­tik, nem fogja magát az iskolaszékben képviseltetni, vagyis a gyűléseken megjelenni nem fog. Ez nagyon természetes, mert ugyan egyi­künkre sem hízelgő, ha ily emberek társaságában kell ülnünk. Az sem szenved kétséget, hogy ehhez a dologhoz a kir. tanfelügyelő urnák is lesz még szava. így folyt le ezen gyűlés, mely semmiben sem különbözött a faluvégbeli csárdái jelenettől. Mindazokhoz azonban, kik Tantos úrral egy gyékényen árulnak, van még néhány szavam: Hatá­rozottan állíthatom uraim, hogy önök a leghálátla­nabb szerepkört választják maguknak, midőn közsé­gük tanító testületét piszkitva vélik csak kinyerhetni a népszerűséget, melyet önök évek óta ipars/.erüleg hajhásznak s mely be is emelte önöket még mindig abba a bizonyos székbe, valahányszor a tanügy megrontására fordították főfigyelmüket. A tanügy- téren hiába fukarkodnak, mert épen ez azon ügy, melynek oltárára rakott áldozat soh’sem lehet sok. Azután önök roppant rézsutosan fogják fel azon missiójukat, melyet a törvény önökre biz akkor, midőn népoktatás-ügyünk helyi fejlődését készeikbe teszi le. Ha önök azt akarják, hogy az a mező, mely az önök felügyelete alatt áll ugyan, de a melyet mi munkálunk, termékeny és áldásthozó legyen, akkor szerényen szólva esztelennek kell tartanunk azon bánásmódot, melyben önök bennünket — épen ezen mező munkásait — részesítenek. Ha önök elég érettek volnának ama nehézségek mérlegelésére, melyekkel nekünk pályánkon megküzdésünk kell; ha önök úgy ismernék, mint mi ama szívós ellen­állást, melylyel hivatásunk lelkiismeretes betöltésé- sénél csaknem az egész községgel szemben találjuk magunkat; ha ismernék ama jéghideg közönyt a tanügy iránt, melyet helyi társadalmunk kebelében sem a felebaráti szeretet melegével sem a hon- szeretet felolvasztanunk nem sikerül, akkor — mondom, — önkényt felhagynának az ilyen Saul-fóle üldözésekkel és beállnának lel­kes munkatársainkká, melynek, ha más eredménye nem lenne is, a gyakori érintkezés megtanítana mindnyájunkat a kölcsönös becsülésre és a köteles tiszteletre. A törvényes kötelességök teljesítése úgy sem a legerősebb oldaluk önöknek, mert van-e 20 tag közül 4, a ki el meri magáról mondani, hogy meglátogatta az iskolákat évenkint 2—3-szor ? Nincs egy se, pedig a törvényszerint évenkint {legalább is ,40-szer kellene önöknek az iskola küszöbét átlépniük. Mutassák meg ügybuzgalmukat a tantermek rendes tisztántartásánál, a taneszközök bevásárlásánál, a z évenkint 70—80 ezerre felszaporodó is­kolamulasztások lehető meggátlásában; de önök ezt nem teszik, mert itt nem elegendő ám a szájas- kadás. Hisz az iskolaszéki gyűléseket is csak akkor látogatják, ha tárgysorozatban benn van egy vádlott tanítónak lepiszkolása, a miért valamely rakonczátlan gyereket nadrágostul együtt kiporolt vagy véletlenül éppen egy iskolaszéki tag gyei ekét szamárpadba ültette. Hisz ismerik önök is és ismeri az egész község a Bien, Tantos, Totterweich, Straubinger, Schäffler, Gom- bosné, Bauer, Winkelmao, Zsidóné, Égérné stb. ese­teket, nem számítva ide azon hetenkint előforduló bagátell ügyeket, melyek rendszerint az illető száj- hős kilőketésével végződnek, midőn velünk a gyer­mekek előtt kedőlyeskedni szándékoznak. Ha már a törvény önöket rendelte első fokulag a tanítók és szülők közt előforduló panaszok elbírálására, legalább mérjék az igazságot bekötött szemmel és ne sandít­sanak arra, hol a nép kegy és potya elismerés hí­vogató szózata hallatszik. Mert meg lehetnek győződve uraim, hogy arról a térről, a melyre mi léptünk, arról lelépni nem fogunk s önök minden nyílt vagy titkos erőlködését a tanítókar megtörésére Szánalmas mosolylyal néz zük; mert mind addig, mig igv töltjük be hivatásunkat, úgy nevelés- tani, mint társadalmi téren hozzánk férni lehetetlen­ség. Vagy tán több tiszteletet és becsülést szerez­tünk volna ügyünknek, ha mi is minden héten né­hányszor részegen, muzsika szóval kisórtetnők ma­gunkat haza ? Ha kártyások, lumpok volnánk, családi életünkben nyersek, társadalmi érintkezéseinkben durvák, hivatalunkban hanyagok vagy gyámoltalanok. Bizony, bizony, ha nem a jövő generatió neve­lése volna kezünkbe letéve, nekünk sem kellene megtagadni ama minden emberrel vele született ter­mészetünket, mely az okozott sértésekért a boszu- állást keresi mindaddig, mig czélját eléri és ekkor a boszu helyébe vagy az örök feledés, vagy a szo­rosabb barátság keresi fel otthonát. Mi tanítók erre a térre nem léphetünk, mert megbocsájthatlan inju­ria volna, ha az apák bűneiért ezek ártatatlan gyer­mekeit bünhődtetnők meg. Ellenkezőleg az önök rendszeres tanitógyülölete — melynek kin\ilvánitá- sával nekünk megbecsülhetlen szolgálatot tettek — mindenkor mementó gyanánt fog szolgálni arra nézve, mennyire kell nekünk iparkodnunk és mily hatvá­nyozott buzgalommal kell odahatnunk, hogy a mos­tani fiatal nemzedék erényekben gazdagabbá, Isten — a haza — és embertársai szeretetóben tökélete­sebbé váljék; minden esetre pedig egykori tanítóik, nevelőik iránt hálásabbak és tisztelettudósabbak le­gyenek, mint-------— apáik! En nyit megszivlelésül Tantos urnák et Comp.- nak. Tisztelem önöket! Tolna, 1894. junius 24. Lengyel Ferencz, tanító. IRODALOM.___________ * Erzsi néni, Hogy’ kell befőzni? czimü a be­főtt gyümölcsök, főzelékek, szörpök, kocsonyák stb. készítéséről szóló könyve már megjelent 3-ik bővített kiadásában. Ezen kitűnő, minden jó gazdasszonynak nélkülözhtetlen kézikönyvet melegen ajánljuk minden gazdasszonynak. Ebben mindig meg fogja találni a feleletet arra, hogy kell befőzni ős jól eltartani min­denféle gyümölcsöt. A könyv ára bekötve 1 frt ős kapható Lévai Mór könyvnyomdájában Ungvárt, vala­mint minden hiteles könyvkereskedésben. A könyv a következő fejezeteket tartalmazza: I. Közönséges gyümölcsbefőttek. (Dunstok.) — II. Gyümölcsök czukor nélküli befőzése. — III. Czukorba főtt gyü­mölcsök. — IY. Ozukrozott gyümölcsök. — Y. Szá­rított czukor-gyümölcsök. (Candirozott) — VI. Rum­mal készült gyümölcsök. — VII. Gyümölcs izek (Lek­vár.) — VIII. Eczetbe főt gyümölcsök. — IX. Ször­pök és édes italok. — X. Kocsonyák (Geleé) és sajtok. — XI. Compotok. — XII. Főzelékek. — XIII. Gyümölcsök télen át való friss eltartása. — XIV. Eczetek. ________TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (26. sz.) Ki adótulajdonos és felelős szerkesztő': BODA VILMOS HIVATALOS HIRDETÉSEK. Árverési hirdetmény. 2947. sz. v. 1894. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi ható­ság részéről közhírré tétetik, hogy a tolnai polgári takarék­pénztárnak Rubint Imre elleni 200 frt tőke és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő Agárd községi 712. sz. tjkvben foglalt Rubint Imre nevén álló A. f 4806/a. 3. hrsz, 324. népsz. ház 418 frt kikiáltási árban 1894. évi augusztus hó 21-ik napján délelőtti 10 órakor Agárd község házánál megtartandó árve­résen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fe­jében letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben 6°/0 kama­tokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pénztár­nál lefizetni kötelesek, s végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alólirt telekkönyvi hatóságnál úgy Agárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osz­tályánál 1894. évi április hó 28-án. Hamza Géza» kir. tszki biró. 2189. v. 1894. Árverési hirdetmény. Pirnitzer József és fiai czégnek özvegy Raics Gyuláné, Pap Etelka, Raics Gi­zella, Raics Gyula és Kerekes Jánosné Raics Etelka ellen folyó végrehajtási ügyében az 5644/tk. 893. sz. árve­rési hirdetménynyel elrendelt s Szegzárdon, 1894. évi ja nuár hó 23-án megtartott árverés a tolnamegyei takarék- és hitelbank részvénytársaságnak 767/tkvi 894. számú utó­ajánlata folytán hatálytalannak nyilvánittatik és az ujabbi árverés elrendeltetvén, közhírré tétetik, hogy a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő Szegzárd községi 136. sz. tjkvben foglalt s Pirnitzer József és fiai czég által 300 írt­ért megvett 6573. hrsz. ingatlannak Raics Gizella, Gyula és Etelkát illető 3/á része 330 frt és a 6522. hrsz. Schmidt Te- rézzel nős Debulay Imre által 305. frtért megvett és fentie­ket megillö ®/4 rósz 230 frt 50 kr mint utóajánló által köte­lezett kikiáltási áron 1894. évi junius hó 28. napjának délutáni 2 órakor Szegzárdon a törvénykezési épület 9. sz. helyiségében megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a 6573. hrsz. ingatlan a/i része után 116 frt és a 6522. hrsz. ingatlan */* része után 34 frt 40 kr bá­natpénzt letenni és az árverési költséget 2 frt 87 kr hirdetési díjjal, együtt azonnal a vételárt pedig 3 egyenlő részletben 6% kamatokkal a szegzárdi kir. adóhivatalnál lefizetni kö­telesek és hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt e telekkönyvi hatóságnál és Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osz­tályánál, 1894. évi ápril hó 6-án. Hamza Géza, kir. tszéki biró. v; 1894.' Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. törvényszék 1893. évi 4124. sz. végzése következtében Parragh Réla ügyvéd által képviselt dombóvári járási taka­rékpénztár javára Blochinger Károly és társai ellen 245 frt | járulékai erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 743 frtra becsült bútorok és 1 fedeles hintóból álló ingóságok nyilvános árverésen el­adatnak. Mely árverésnek a tamási-i királyi járásbíróság 3323/1894. számú végzése folytán 245 forint tőkekövetelés, ennek 1893. évi február hó 8. napjától járó 6% kamatai és pedig összesen 32 frt 60 krban biróilag már megállapított költségek erejéig Tamásiban alperesek lakásán leendő esz­közlésére 1894. évi julius hó 3-ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érin­tett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értel­mében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alól is el fognak adatni. Kelt Tamásiban, 1894. évi junius hó 4. napján. IHányoky Kornél, kir. jbirósági végrehajót. 233. sz. ■ . ■ I. i i __r tk V7í89r Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhizré teszi, hogy a bony­hádi kir. jqiróságnak 1388. sz. végzése ál Tóth Ferencz végrehajtató javára Müller Péter mórágyi lakos ellen 150 frt tőke, ennek 1893. évi julius hó 1. napjától szá­mítandó 6°/0 kamatai és eddig összesen 24 frt 65 kr per­költség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás al­kalmával biróilag lefoglalt és 405 frt 50 krra becsült 2 ló, egy borjú, gazdasági tárgyak és bútorokból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek az 1654. sz. kiküldést rendelő vég­zés folytán a helyszínén, vagyis Mórágyon alperes la­kásán leendő eszközlésére 1894. évi julius hó 2. napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a leg többet ígérőnek becsáron alól is el fognak adatni. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. ez. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Bonyhádon, 1894. évi junius hó 16. napján. Göth Antal, kir. bírósági végrehajtó. tk. ié93. Árverési hirdetményi kivonat. A tamási-i kir. j bíróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Róthauser Lipót és fia siófoki czég végrehajta- tatónak Mészáros Mátyás tótkeszi-i lakos végrehajtást senvedő elleni 8 frt 55 kr tőke- követelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a szegzárdi kir törvényszék a tamási-i kir. jbiróság területén lévő a tótkeszi-i 10. sz. tjkvben felvett I. 1—3., 8., 9. sorsz. */4 te­lekre és ehhez tartozó kőzösböli legelő illetőségre az ár­verést 1448 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1894. évi julius hó 7-ik napján d. e. 10 órakor Tótkeszi községházánál megtartandó nyilvá­nos árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is el­adatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becs­árának 10°/0-át vagyis 144 frt 80 kr készpénzben vagy az 1881. évi 60 t.-cz 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november 1-én 3333. sz. a. kelt rendelet 8 §-ában kijelölt óvadéképes értékpapírban a kiküldött ke­zéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170. §. értelmé­ben a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Tamásiban, 1893. évi deczember hó 10-én, a tamási i kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóság. Horváth Aladár, kir. aljbiró HIRDETÉSEK. Sirdetmény. Egy uj pedál-czimbalom, egy Will- son varró-gép és egy 12 caliberü Lancaster vadász-fegyver elutazás mi­att jutányosán eladó. Czim: a kiadóhivatalban. (96, i_d * " *if W M * idu "CŐ M m * M Is/feg'rend.elésels 24= óra, alatt telj esittetirels. Vagyok bátor Szegzáid ős vidéke n. ő. közönségével tudatni, misze­rint Szegzárdon a Diczenty-féle házban egy a mai kor igényeinek teljesen megfelelő czipész üzletet nyitottam. Midőn a n. ő. közönség b. figyelmét felhívom, ajánlom saját kószitmőnyü úri-, női- és gyermek-ozipőimet a legjobb kiállításban és legjutáuyosabb áron. Különösen ajánlom fájós és tyukszemes lábakra való kószitményeimet. A n. ő. közönség b. pártfogását kérve, kiváló tisztelettel (98. 1—3.) n@iscla.er T@l=co,To, CíipÓSZ. adF“ Vidéki megrendelések lelkiismeretesen Eszközöltetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents