Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-06-17 / 25. szám

1894. junius 17.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (24 sz.)

5

múlt vasárnap Pécsett hosszas szenvedés után élte 72-ik évében elhunyt. A boldogult az ötvenes években Dunaföldváron főbíró, majd Battyhányi herezeg uradalmi ügyésze volt. Temetése múlt hétfőn ment nagy részvéttel végbe Pécsett.

— Te Deum. A szegzárdi belv. és a szegzárd- ujvárosi r. k. népiskolákban múlt héten tartották mag a zárvizsgákat a kiküldött vizsgabiztosok és az iskolai igazgatók jelenlétében. A vizsga eredményéről a legközelebbi iskolaszóki ülésen fognak jelentést tenui. Az említett iskolák tanulóinak ma reggeli 8 órakor lesz a szokásos „Te Deum“-jok megtartva.

— Adókivetó bizottság. A szegzárdi egyenesadó kivető-bizottsága László Lajos szegzárdi ügyvéd elnöklete alatt folyó hó 25-én kezdi meg a városháza nagytermében működését. Az adókivetés három napig fog tartani s ez idő alatt fogja a bizottság kötelességét teljesíteni.

— A szegzárd-báttaszéki vasút. A múlt hót folyamán nyert befejezést a szegzárd-báttaszéki vasút nyomjelzése, melyet rövid idő múlva a közigazgatási bejárás fog követni ős ha a vállalat résen lesz, nincs kizárva annak lehetősége, miként az építkezés még az idei őszön kezdetét veheti. A vasút engedményese, Leopold Lajos eredményes munkálkodása folytán a 35°/o-nyi törzsrészvények jegyzése rövid idő múlva meglesz. Az egyes községeken kívül magánosok is több részvényt jegyeztek, igy Báttaszéken már 20000 frt értékű részvényre reflektálnak.

— A szegzárdi r. k. beiv. leányiskola. Nem akarunk reklámot Írni, midőn foglalkozunk a szegzárdi r. k. belv. leányiskolával, mert erre nincs szüksége, hanem tesszük ezt azért, hogy dicsérettel említsük meg áz abban működő szakképzett - tanítónői kar odaadó ügyszeretetét és lelkiismeretes mun- kásságt. Volt alkalmunk a múlt hót folyama alatt megtartott zárvizsgák alkalmával az iskolába betekinteni, melynek minden osztályában a tanulók oly szép eredményt mutattak fel a jelenvolt szülők, iskolaszóki elnök és a kiküldött vizsgabiztosok előtt, h »gy ezt az iskolát joggal nevezhetjük mintaiskolának. A belv. leányiskolának nagy előnye, hogy minden osztálya külön van választva és mindegyikben

'í működik, ki az oktatással

studja kötni a vallás-erkölcsös jl az oktatás mitsem érne. Az is leánykákat bámulatos gyorsaggal B a b i t s Anna tanítónő vezeti De az. am1,*o»..__cekbe, kitől Herdtlein Mariska veszi át a Il-ik osztályba a tanulókat és őket er- nyedetlen szorgalommal vezeti tovább az elemi tantárgyakban, a III-ik osztályt pedig Bergmann Ilka tanítja, kinek eredményes működése már nem egyszer nyert a szüíők részéről elismerést,'s tőié Hirling Éva, a IV-ik osztály gyakorlott, pontos és rendszerető tanítónője, veszi át a leánykákat, hogy betetőzze az elemi oktatást oly módon, hogy a kezei alól kikerültek szívesen fogadtatnak a magasabb fokú leányiskolákba. Midőn kitüntető elismeréssel adózunk a tanítónői kar odaadó, lelkiismeretes működéséért, nem feledkezhetünk meg az iskolaszék elnökéről, Wossinszky Mór, esperes-plébánosról sem, ki az iskola vezetését átvéve, azon van, hogy azt a mostani irányban megtartva, tovább fejlessze.

— A kis gyermekek zárvizsgája és juniálisa. A szegzárdi rk. óvodát és gyermekmenhelyet fen- tartó egyesület a kis gyermekek zárvizsgáját folyó hó 18-án, azaz jövő hétfőn délelőtt 10 órakor tartja meg és ugyancsak e napon délután a vizsga örömére juniálist rendez saját helyiségében a gyermek seregnek, melyre az érdekelt szülőket és a nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívja az elnökség.

— Juniális. Múlt vasárnap a keselyüsi erdőben több intelligens család igen sikerült juniálist tartott. A pompás menü, halpaprikás, pecsenyék, tész- tások ős felséges italok, főleg pedig a kedves hölgyek vendégszerető kínálása igen emelkedetté tették a hangulatot, mely a vig zeneszó mellett folytatott tánczban mintegyre fokozódott. A szép társaság a hajnali órákig maradt együtt s egy jól eltöltött nap kellemes emlékével távozott a juniális színhelyéről a városba.

— A szegzárdi iparos tanoncziskola munkaki- állitása. Múlt vasárnap délelőtt nagy közönség jelent meg a szegzárdi polgári iskola falai között, hogy megtekintse az iparos tanonczok munkáiból rendezett kiállítást. Ott voltak az iparos iskolára felügyelő b zottság tagjai, a szegzárdi ipartestület elnökével, á tanári kar és számos érdeklődő. Az ünnepélyes megnyitási aktust Mikó György, az iparos tanoncz- iskolára felügyelő-bizottság elnöke, délelőtt 11 órakor végezte. Megnyitó beszédében üdvözölvén a megjelenteket, buzdította az iparos tanonczokat szorgalomra s kitartó munkásságra, mert — úgymond

ők lesznek hivatva a hazai ipart fejleszteni és azt ez által móginkább tiszteltté tenni. Elismeréssel szólt azokról a mesterekről, kik a munkakiállitás czélját helyesen felfogva, serkentőleg hatottak tanonczaikra az által, hogy módot és alkalmat szolgáltattak nekik hgyessógök és munkaképessógök bemutatására, végül Isten áldását kérve a tisztes iparra, a kiállítást megnyitottnak nyilvánította. Ezután megszemléltek a kiállított munkákat, melyek az intézet rajztermének Asztalaira voltak szép rendben elhelyezve. A kiállításban 52 tanoncz ugyanannyi darab munkával vett részt, a mi bizony silány eredmény, ha tekintetbe vesszük, hogy a kiállításból 50—60 tanuló teljesen

kivonta magát. Hogy ezek miért nem hozták el munkáikat, annak okát egyenesen abban a körülményben kell keresnünk, hogy némely mester a helyett, hogy ösztönözte volna tanonczát, inkább megfosztotta őt attól a csekély időtől, mely alatt elkészíthette volna kiállítandó munkadarabját. Hát bizony ez az indolenczia kemény megrovást érdemel különösen azzal a meleg érdeklődéssel és pártfogással szemben, mely egyes pénzintézetek és magánosok részéről nyilvánul a munkakiállitás iránt az által, hogy évenkint nem csekély összeget ajándékoznak azon iparos tanonczok megjutalmazására, kik a ki-' állításban részt vesznek. Különben megjegyezzük, hogy jövőben a miniszter egyenes utasítása folytán az iparos tanonczok munkakiállitását az ipartestület rendezi az ipariskolai bizottság és a tanári testület közreműködésével.

— Kinevezés. Az igazságügyminiszter Molnár Nádort a paksi, Konkoly Lászlót a gyönki, Hatvani Antalt pedig a dunaföldvári kir. járásbírósághoz Írnokká nevezte ki.

— irodahelyiség változtatás. Dr. Spányi Leó, szegzárdi ügyvéd a Pápé-féle házban volt ügyvédi irodáját, a Garay-tóren levő Goldberger-féle házba tette át.

— Szoborszentelés Kakasd községben szép ünnepély volt folyó hó 9-ón, midőn Troli Ferencz ez. püspök a hívek adakozásaiból emelt Jézus legszentebb szivének és a boldogságos szűz szobrait beszentelte. A lakosság e szobrokat azért állította, hogy az, aki a szeleknek és viharaknak parancsol, ne látogassa meg őket többé olyan csapással, mint a milyennel 3 évvel ezelőtt sujtattak; ekkor ugyanis az egész termésük' elpusztult. Ez alkalommal az ünnepi nagymisét Troli Ferencz ez. püspök tartotta a kerületi papság fényes segédlete mellett és nagyhatású beszédet intézett az egybegyült hívekhez. Az egyházi szertartás után nagy lakoma volt A n- derle József kakasdi plébáuos vendégszerető házában, melyen több lelkes tószt hangzott el szónoki ajkakról.

— Uj rabbi. A dombóvári zsidóhitközsóg legutóbb tartott közgyűlésén Klein Jakab dr. szentesi rabbit választotta meg papjává. Az uj rabbi állását augusztus hóban köteles elfoglalni.

— A simontornyai betegsegélyzö pénztár orvosa. A szegzárdi kér. betegsególy ző pénztár simontornyai fiókpénztár orvosává Wohl Izidor ottani gyakorló orvost nevezte ki.

— Névváltoztatás. Mandelbaum Zsiga, deb- reczeni illetőségű, szegzárdi lakos, vezetéknevének ,M o 1 n á r“-ra kért árváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megéngedtete tt.

— Köszönetnyilvánítás. A paksi iskolaszék és a tanítói kar lapunk utján mond hálás köszönetét a pécsi kereskedelmi ős iparkamara igazgatóságának azon adományáért, mely szerint 25 frtot volt szives küldeni a czélból, hogy azt apróbb részekre osztva, azon iparos tanonczok megjutalmazására fordítsák, kik a munkakiállitásra sikerült tárgyakat készítettek.

—• Békés megoldás. Kiss István kónyii róm. kath. plébános panaszt emelt a tamási-i kir. járásbíróság előtt Reizner Béla községi jegyző ellen becsületsértés vétsége miatt, mely panasz tárgyalása folyó hó 2-án volt a tamásii kir. járásbíróság előtt; minthogy azonban a tárgyalás előtt Reizner Béla „beismerte, h o g y a s é r t é s r e o k a n e m volt, azt elhamarkodva tette, ugyanazért azt mélyen sajnálja és ezért Kiss István plébánostól ünnepélyesen bocsánatot kér“s panaszos panaszát visszavonta s ekkép az ügy békés utón befejeztetett.

— Állásától elmozdított segéd-tanfelügyelő. Román etz Béla nagybecskereki segéd-tanfelügyelőt, volt tolnamegyei tanfelügyelői tollnokot, a torontál- megyei közigazgatási bizottság nagymérvű hanyagság miatt állásától felfüggesztette.

— Káldy Gyula, a magyar zeneiskola igazgatója, ki művésztársaival múlt vasárnap Szogzárdon történelmi hangversenyt tartott, megígérte, hogy őszszel uj műsorral ismét előadást fog tartani városunkban.

— Az utalványok kifizetése A kereskedelmi kamarákkal történt megállapodás következtében s a miniszteri jóváhagyás értelmében d. e. 8—12-ig s d. u. 2 —5-ig történik a postautalványok kifizetése a posta hivatalokban. A közönség tehát iparkodjék d. u. 5 óra előtt teljesittetni a kifizetést. Ez intézkedésre az adott okot, hogy a nagymérvű leszámolások gyakran fél 8 óráig is eltartottak, most p dig

5—6 ig fogják ezt elvégezni.

— Bomlik az orsz. dalárszövetség. A fiumei dalverseny után már előre megjósoltuk, hogy az országos dalárszövetség fel fog bomlani, mert igazságtalan eljárásával nagy elógedettlensóget támasztott a dalegyesületekben. Most ugyanis a „Dunántúli dalos szövetség“ mintájára „Felsőmagyarországi dalszövétség“ alakításán fáradoznak, úgyszintén az „Alföldi dalos szövetség“ is mielőbb meg fog alakulni.

1— A tanítók földjeik után adót nem fizetnek. A

m. kií. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1893. évi decz. ',22-ón kelt 11279/893. sz. Tolna vármegye köz- igazgatási bizottságához érkezett 1894. évi február hó 16j-án 222/kb. 894. sz. a. iktatott és a vármegyei közigazgatási bizottság 1894. évi junius 14-ón tartott ülésén 637/ab. sz. a. előadott kérvénye alapján a tanítók földéig után adót nem fizetnek.

— Köri estély. Múlt vasárnap volt a szegzárdi /polgári olvasókör nyári helyiségében az idén a má1 sodik köri estély, mely az idő kedvező voltához képest szépen sikerült, csak a czigány-zene megválasztása körül van még egy kis hiány, de — mint tudjuk — ennek nem a köri igazgatóság az oka, hanem G a ray Ferencz fumigáns makacssága, úgyszólván elbizakodottsága, de egyrészt nagyon helyes, hogy Garayt mellőzik az estélyek alkalmával, mert ő a köri estélyeken nem nagy élvezetet szokott nyújtani éppen ez alkalomra hanyagul kezelt játékával. Ez alkalommal felhívjuk az igazgató ur b. figyelmét arra, hogy lenne szives az estélyek megtartási idejére a körnek néhány fiatalabb tagjait felkérni arra, hogy a rendezőséget elvállalják, mert megtörténik gyakran, hogy némely nem köri tagok illetlen magaviseletök által megrontják a jó mulatságot.

— Kivándorlások. A pécsi kereskedelmi ős ipar kamara most megjelent évi jelentésében elszomorító adatokat találunk a kivándorlásokról, melyeket a fillokszera pisztitásai okoztak. A nevezett kereskedelmi és iparkamara a kivándorlásnak okait, mérvét, jelentőségét megismerni óhajtván, a területén levő közjegyzősógekhez ős városi elöljáróságokhoz rovatokkal ellátott kérdőíveket intézett. A kérdőíveken a következő pontok állottak: I. A körjegyzőség területén, mely községben fordult elő kivándorlás 2 év óta ? (Amióta t. i. a legtöbb szőlő elpusztult.) II. Az illető községből hány család, hány egyénnel vándorolt ki? III. Hova vándoroltak? IV. Mi volt a kivándorlás oka ? A 268 körjegyzőktől és két városi elöljáróságtól beérkezett adatok szerint a kamara területén levő egy törvh. joggal biró sz. kir. város, egy rend. tan. város és 769 község közül 2 év óta kivándorlási eset előfordult 43 tolnamegyei, 24 ba- ranyamegyej, 38 somogymegyei községben. Kivándorolt Tolnamegyéböl 212 család 872 egyénnel, Ba- ranyamegyéből 191 család 794 egyénnel, Somogy- megyéböl 160 csalárd 675 egyénnel, összesen 568 család 2341 egyénnel. Az 563 család közül kivándorolt 459 Horvát-Szlavonországba, 72 Boszniába, 31 Amerikába, 1 Romániába. A kivándorlottaknak 74 százaléka német földmives, szőlőmives, kik nagyobb részben a fillokszera pusztítása folytán szőlőbeli jövedelmüktől elesvén, csekély kivétellel mind Horvát-Szlavonországba és Boszniába vándoroltak ki, a hol a teljesen vagyontalanok az ott már előzőleg letelepedett németekhez munkába állottak, nagy erdőirtásokat illetve irtásmüvelést vállaltak, a tehetősebbek pedig földet béreltek, vagy örök áron vásároltak, mire nézve ott a feltételek igen kedvezők. A kamara kerületből való kivandárlók — 9 kisiparos és 1 kereskedő kivételével — az elmúlt 2 évben mind földmives ős napszámos ős a kivándorlás oka 100 eset közül 79 esetben felvételi vagy bérleti szándék. Az említett megyékből történt kivándorlások sokkal kedvezőtlenebbek, mint a Felső Magyarországból történt kivándorlások, mert innen nemcsak a családfő megy ki pénzszerzés czóljából, hanem az egész család kimegy, hogy soha többé vissza ne jöjjön. És e kivándorlás előreláthatólag még jó ideig fog tartani, mert Horvát-Szlavonor- szágban s részben Boszniában még igen sok erdő kerül irtás alá. Slavóniában az ottani szláv földmives nép a földmivelés nehéz s ma már csak fokozottabb ismeretek mellett sikeres munkáját a nomád- szerü élethez való nagy hajlamaival összeegyeztetni nem tudván, a munkában szívós kitartásu, számitó ős takarékos magyar és nőmet kivándorlóknak, a legtöbb esetben igen csekély kárpótlásért, engedi át ingatlanait. A Horvát-, de leginkább a Szlavonor- szágba kivándoroltak boldogulnak is. Ily körülmények között e kivándorlás nem is aggaszthatna itthon senkit, ha azt nem kellene tapasztalnunk, hogy

a magyar kivándorló ős családja a magyar nemzetiségre nézve örökre elveszett.

— Zárvizsga. A paksi iparos tanonáz iskolában a kiküldött biztosok jelenlétében ma délután lesz megtartva a zárvizsga.

— A zombai önkéntes tűzoltó-egylet május

hó 27-én méltóságos gróf Pejácsovich László ur zombai kastélyának kertjében saját pénztára javára sikerült majálist rendezett, mely alkalomból koszt ""tét feiezzük a szives fülülfizetőknek. Felülfiz le József kakasdi plébános 20 kr,

Bruc 1 frt 40 kr, Th. Csontos Jenő

2 H idovics Ignácz 40 kr, Fhán Lajos

80 I j Ervin 40 kr, John Venczel 1 frt

80 1 oestyőn 20 kr, Lágler Sándor 40 kr,

dr. '1 1 frt 40 kr, Lunova János 20 kr,

Schi 0 kr, Schnitz Géza 30 kr, Virágh

Józs dinger Márton 40 kr.

sétlen esés. Bencze József, szeg- zárt zda József nevű polgári iskolás fia,

az < a felső-sirkert előtt levő eperfára

mái elyemhernyóinak levelet szedjen; e

köz kony ágra talált hágni, mely alatta

lett szerencsétlenül esett le, hogy bal lába

elti íucsótlen fiút félholtan vitték szülei

lak íz előhivott községi orvos a töröttláb tte.