Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-06-03 / 23. szám

lSÜ^Junius 3. fi TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (23. szám.) A szegzárdi polgári fiú- és leányiskola vizs­garendje az 1893—94-ik tanévre. Junius hó 9-én d e. 8—11-ig r. kath. hittani vizsga a leányiskolában. 11-én d. e. 8—12-ig r. k. hittani vizsga a fiúiskolá­ban, 11-én d. e. 11—12-ig ev. ref. és ág. ev. hittani vizsga a fiúiskolában. 13-án 8—12-ig ős délután I—I éráig magánvizsga a fiúiskolában. 13-án 8 —10-ig az izraeliták hittani vizsgája a leányiskolában. 14-én 7—12-ig osztály vizsga a'fiúiskola I-ső osztályában. 14-én 8 10-ig vizsga a franczia nyelvből a leányis­kolában. 14-én 10—ll-ig az ev. ref. és ág. ev. hittani vizsga a leányiskolában. 15-én 7—12-ig osztály­vizsga a fiúiskola Il-ik osztályában. 15-én 8 _12-ig ma gánvizsga a leányiskolában. 15-én d. u. 3—5-ig az izraeliták hittani vizsgája a fiúiskolában. 16-án d. e. 7—12-ig osztály vizsga a fiiuskola III-ik osztá­lyában. 16-án d. e. 8—12-ig osztályvizsga a leány­iskola I-ső osztályában. 16-án d. u. 6-8-ig torna­vizsga a fiúiskolában. 18-án d. e. 7—12-ig osztály­vizsga a fiúiskola Vl-ik osztályában. 18-án 8-12-ig osztályvizsga a leányiskola Il ik osztályában. 18-án d. u. 3—5-ig franczia és gyorsírás a fiúiskolában. 19-én d. e. 8—12-ig vizsga a latin nyelvből a fiú­iskolában. 19-én d. e. 8—12-ig osztályvizsga a le­ányiskola III-ik osztályában. 20-án d. e. 8—12 osz­tályvizsga a fiúiskola Y. osztályában. 20-án 8—12-ig osztály vizsga a leányiskola IV-ik osztályában. 21-őn d. e. 8-12 osztályvizsga a fiúiskola Yl-ik osztályá­ban. 22 23-án d. e. 8—12-ig ős d. u. 3—5-ig ma­gánvizsgák a leányiskolában. 23-án d. u. 5—7-ig tornavizsga a leányiikolában. 24-én délalőtt 9 —ll-ig záróünnepély a fiú- és leányiskolában. Kelt Szegzár- don, 1894. évi május hó 25-én. Krámmer János, igazgató, iskolaszéki jegyző. — Hivatásának áldozata. Még bizonyára sokan emlékeznek Szegzárdon P. Czi mm ermann István missziónáriusra, ki 1890-ben a belvárosi rk. tem­plomban érdekes szónoklatokat tartva, hűen ecsetelte Afrika belsejében folyó életet. Mint értesülünk, a buzgó missziónárius, Afrika belsejében, Zumbóban, a Zambezi vidékén, a portugáli jezsuita-provinczia utján vett távirati tudósítás szerint hosszabb gyötrő láz után meghalt. Czimmermann 1885-ben ott Kalocsáról Afrikába, honn°~ £0_ roma dgy_ lágy íben. kalo­, ...rumiirt három —o* icsiver és nycrlcz apácza kisó- rcveoen visszatért Afrikába, hogy hazáját s ismerő­seit e földi életében többé viszont ne lássa. Miután a boromai állomást P. Menyhárdra bízta, a Zombozin felfelé haladva, Zumbóban uj misszióállomást állított lel. Itt folytatta apostoli működését, mig végre az e vidéken járványos láznak áldozatul nem esett. — Etl és a fiakkerosok. Etl J. ur a csörge- tégi fürdőtulajdonos, ma vasárnap, junius 3-án meg­nyitja már — kedvező idő esetén — az újonnan felépített, tetemesen kibővített, minden kényelemmel ellátott, neki sok pénzébe került fürdőjét s átadja a nagy közönség használatára. Van már ügyes vendég­lős, van minden, csak — évenként megújuló szoká­sokhoz híven — a fiakkerosok sztrájkolnak most is, túlságos ős teljesíthetetlen feltételekhez kötvén vál­lalkozásukat. Tehát megint kísért a fiakkeri mi­zéria red i via! — Mi azonban azt hisszük, hogy nem Etl mérnök urnák, hanem a fürdő nagy közön­ségének teszünk jó szolgálatot, ha ezen közegész­ségügyi vállalat sikere érdekeben egész tisztelettel felhívjuk az illető hatóság figyelmét e fiakkeri nyo­morúságra] Azt hisszük, hogy a fuvarozást mintegy monopolizált közegeket szigorú utasítással méltányos szerződés kötésre birni — a nagy közönség érdeké­ben — a hatóságnak talán sikerülend! — Ezt kér­jük, ezt várjuk! — Hymen. Sávéi Kálmán, volt szegzárdi kirí törvényszéki elnök, kúriai biró, pécsi kir. törvény- széki elnök leányát, Kornélia kisasszonyt a na­pokban vezette Pécsett oltárhoz Kirch may er Felix huszárszázados. A nászszertartásnal Totth Ida ős Bródszky Mariett, mint nyoszolyók, Sávéi huszárhadnagy és-Bródszky mint vőfélyek szere­peltek. Az esketósi szertartást Hauny Gábor apát­kanonok végezte. — Bányaszerencsétlenség. A váraljai kőszén- bányában véletlen szerencsétlenség következtében egy bányamunkás vesztette életét. A szomorú eset úgy történt, hogy a munkás véletlenül lezuhant a tárnába, s mire segitsőgére mentek társai, már meg­szűnt élni. — Kossuth Lajos emlékének megörökítésére Szegzárd község gyűjtő-ivén adakoztak: dr. Diczenty Pál 5 frt, Diczenty Lajos 1 Irt, Rockenstein Sala­mon 50 kr, Matzon Béla 1 frt, Groszbauer Ferencz 1 frt, Kunczer János 1 frt, L. F. 50 kr, Takler Jó­zsef 1 frt, dr. Hirling Ádám 1 frt, Biróyné 30 kr, Freund N. 10 kr, Mautner József 1 frt, Id. Mayer János 3 frt, Molnár János 50 kr; összesen 16 frt 90 kr. — A „Lengyeli polgári olvasókör“ május hó 24-én tartott gyűlésén Kacskóvszky Kobrád egyleti tag indítványára elhatározta, hogy a Kossuth-szo- borra 50 frtot fog adományozni. Továbbá „Kossuth- alap“-ot fog létesíteni, melynek kamatját a lengyeli népiskola azon németajkú tanulója fogja megkapni, ki a magyar nyelvben a legjobb előmenetelt fog ta­núsítani. E hazafias cselekedet nem szorul dicséretre.- Eljegyzés. Miksy János dunaföldvári m. kir. adóhivatali ellenőr eljegyezte S mer ál Fábián tolnai p. ü.-őri biztos kedves és szép leányát, Etelka kisasszonyt. — A tolnai vásár elhalasztása. Tolnán a leg­közelebbi vásár f. évi junius hó 18-ik napján lesz megtartva, tehát egy héttel később, mint a naptárak vásárjegyzékében olvasható. E változás miniszteri engedélylyel történt, mert a rendes időben az izra­elita vallásuak pünkösdi ünnepet ülnek. Ez elhalasz­tást tudni úgy a vevőknek, mint eladóknak egyaránt szükséges. — Pusztító szélvihar. Tolnáról írják nekünk, hogy ott, — de az eddigi értesülések szerint az egész központi járásban is — múlt szombaton délután 1 óra­kor óriási szélvihar kerekedett. Közeledtét már tá­volról a felhőkig nyúló sötétbarna porfelleg és zugó moraj jelezte. Délután 1 órakor kitört és 20 perczig tombolt, de borzasztó pusztítást vitt véghez. A há­zak tetejét nagyon megrongálta, falakat döntött össze, két nádas háznak tetejét mint a pelyhet ló­seperte, az utc/ákon erős fákat gyökerestől kisza­kított. A szőlőkben még nagyobb pusztítást vitt vég­hez, hol nemcsak a venyigéket tördelte össze, de a tőkéket is gyökerestül kiszakgatta. Már 3 hét óta folyton félelmetes időnk van, esik és dörög; a gaz­dák aggodalommal néznek az időjárás elé, mert a termés az egész környéken várakozáson felüli re­ménynyel kecsegteti a lakosokat. Jégeső még eddig, — mely nagyobb kárt is tett volna — nem volt, de a szombati szélvihar igen nagy pusztítást vitt vég­hez, különösen a gyümölcsösben. Falb Rudolf vég­zetes jóslata beteljesedett. — Névmagyarosítás. Ruzsinka János, szeg­zárdi illetőségű Zomborban állomásozó m. kir. csendőr, vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel „Ró- n a i“-ra változtatta. — Elfogott gyanús csavargó. A dunaföldvári csendőrsőg a napokban elfogta Cath Creger nevű chicagói illetőségű gyanús csavargót, kinél elfoga- tásakor különféle gyanús jegyzeteket, iratokat s egy csomó kulcsot találtak. Kihallgatásakor az iratok ős kulcsokról minden felvilágosítást kereken megtaga­dott s valószínű, hogy a csendőrsóg Cath üre­geiben nemzetközi betörőt csípett el, kit átadott a bíróságnak. — Állandó menházak. Tudvalevőleg Szegzárdon a törvénynek megfelelően a község három menházat állított fel a város három végpontján s ezen álláso­kat a szegzárdi községi iskolaszék legutóbb tartott ülésében megejtett választás utján töltötte be. A A báttasző k-utczai menház vezetésére özv. C z i r á k y Jánosnót, a felső-utczaira Rajcs Gizellát és az újvárosira Horváth Györgynét választották meg. A kellően berendezett menházakban a kis gyermekek beiratása junius hó 1-én vette kezdetét, az ünnepé­lyes megnyitás azonban később fog megtartatni. — Közvizsgák. A szegzárdi ev. ref, népiskolák­ban a nyári közvizsgák f évi junius hó 10-én d. u. 2—6 óráig fognak megtartatni. — A szőlő újabb ellensége. Nem elég, hogy a veszedelmes fillokszera tönkre tette szőlő’nket, most meg arról értesítik Simontornyáróí lapunkat, misze­rint ott egy újabb, a poloskához hasonló féreg pusz­títja a hegyi szőlőket. A veszedelmes rovar még eddig ismeretlen volt e vidéken s — mint írják — a szőlőtőke oldalán rak fészkét s onnan támadja meg a szőlőt. Először is a kéreg alá hatol, a hol megkezdve akna munkáját, pár nap alatt szemmel láthatólag fonnyadnak, majd pedig kiszáradnak a szőlőtőkék. — A pécsi keresk. és iparkamra köréből. A simontorny.ii ipartestület azon kérelemmel járult a kamarához, hogy a kamarai választókerületek akként osztassanak be, hogy felváltva a kamarai tagok választására Simontornya is je'ente^sék ki vá­lasztási székhelyül, mert jelenleg Simontonyáról a kamarába egyetlen kereskedő és iparos sem vá­. lasztatik. Minthogy a már elkészült kamarai törvény­javaslatban gondoskodva van e tekintetben, az ipar­testület kérelmét a kamara tudomásul veszi s annak idején figyelemmel lesz reá. — Tanítók az ezredéves nemzeti ünnnepen. Nagyszabású nemzeti mű kezdeményezésének állott élére Békésen megjelenő „Tan ügy“ c/.imü közlöny. A czél nem kevesebb, mint a magyar tanítóság impozás és intelligens seregét’irásban ős képben be­mutatni a magyar társadalomnak az ezredéves nem­zeti ünnep alkalmából. Tanítók ős tanitónők albuma lesz ez a hatalmas kötet, melynek kiállítását egyik kiváló fővárosi fényképészeti és chemigrafiai műin- tézet vállalta magára. A szerkesztésre a legelterjed­tebb tanügyi lapok szerkesztőségeiből bizottság ala­kult, mt-ly az ország összes tanítóságához felhívást intéz az iránt, hogy hozzá fényképek és életrajzok küldessenek be. Az album első füzetei már az őszi hónapokban megjelennek s az ezredéves ünnep meg­nyitására teljesen befejeztetnek. A „Tanügy“ szer­kesztősége most arra kéri az érdeklődőket, hogy arczkópük és életrajzuk beküldéséről mielőbb intéz­kedjenek, A jelentkezések után aztán előfizetés lesz hirdetve s az állami, községi ős egyes felekezeti tanítók albumai kü’ön csoportokban is megrendelhe­tők lesznek. Örömmel üdvözöljük e vállalatot, mert a tervezetből már kitüuik, hogy itt nem személyes hiúságok kielégítéséről, hanem arról van szó, hogy a magyar tanítóság egy impozáns kötetben legyen bemutatva a magyar társadalomnak s ezáltal tekin­télyét nevelje. — Üdvös intézkedés. A belügyminiszter egy fontos intőzkedrst tett a difteritiszből felgyógyult gyermekeknek iskolába való bocsátása tárgyában. Igen gyakran megtörténik ugyanis, hogy a difteritisz­ből felgyógyult tanulókat már egy-kőt hót múlva iskolába küldik, akkor ugyanis, mikor a betegség még nem veszítette el teljesen fertőző képességét. A belügyminiszter ezért szigorú utasítást adott ki, mely szerint difteritiszből felgyógyult gyermekeket a felgyógyulás után csak négy hót után szabad iskolába bocsátani. — „Nemzeti Újság.“ Mint nekünk Budapestről levelezőuk írja, junius 17-ón a fővárosban uj poli­tikai napilap indul meg, mely iránt méltán mutat­kozik már most is a legnagyobb érdeklődés. Kétsé­get nem szenved, hogy ez az uj lap, melyuek czime „Nemzeti Újság“ lesz, mindjárt kezdettől fogva a legelső helyek egyikót foglalja majd el a hazai saj­tóban. Erre nézve elegendő garancziát nyújt a lap munkatársainak igazán fényes névsora. A lap felelős szerkesztője Günther Antal dr., helyettes szerkesz­tője pedig Szeredai Leo lesz, a kiket munkájukban a kipróbált kitűnő újságíróknak egy egész gárdája támogat. A lap vezőrczikkirói közt vannak: Apponyi Albert gróf, Horánszky Nándor, Kovács Albert, Hó- dossy Imre, Bartha Miklós, Bolgár Ferencz, Benedek Elek, Hock János, Acsády Ignácz dr., szóval a lap igazán megérdemli, hogy érdeklődéssel várja minden újságolvasó. A „Nemzeti Újság“ kf ~ —- a"ivt fog fektetni a vidék életere, a dolgaira, melyekkel fővárosi lap zony nem sokat foglalkoztak edő számban a „Nemzeti Újság“ c kezdi meg, mely kétségtelenül L zácziót fogja kelteni országszerte. A mellett a „Nem­zeti Újság“ egyike lesz a legolcsóbb napilapoknak, a mennyiben ára: egész évre 14 frt, fél évre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hónapra 1 frt 20 kr. Szerkesztősége az Andrássy-ut és Petőfi-utcza sar­kán (Petőfi-utcza 16. sz. alatt) lesz, kiadóhivatala pedig Nagymező-utcza 25. sz. alatt. A most belépő előfizetők június 1 -tői julius elsejéig ingyen kap­ják a „Nemzeti Ujság“-ot. — X. Lélekemelő ünnepély folyt le a budapesti első leánykiházasitasi egylet .uj palotájában a folyó hó első napjaiban. A zárkövet tették le azon épület­hez, melyet az egylet a Terőz-köruton, három utczára néző homlokzattal emeltetett. Az egylett előkelő állást és kipróbált közhasznú voltát eléggé bizonyítja az a körülmény, hogy az ünnepélyen a székes főváros vezőrférfiai: Gerlóczi Károly és Márkus József pol­gármesterek, a Lipót- és Erzsébet-város országgyűlési képviselői: Mezei Mór és dr. Morzsányi Károly szá­mos más kitűnőséggel együtt megjelentek. Az ünner pélyt dr. Reich József igazgató nyitotta meg, kinek bevezető szavai után küldöttség hozta a terembe Schwartz Ármin elnököt s dr. Wittmann Mór tar­tott az egyesület 31 évi, folyton erősbödö működé­séről felette érdekes beszédet. Az eraberszeretet nemes érzelme a legerősebb vódbástya a század vé­gének fenyegető rémei, a socziálismus ős anarchismus ellen. Az első budapesti leánykiházasitó egylet e nemes czél szolgálatában, a boldogság terjesztésében futotta meg eddigi pályáját s gazdag múltja kezes­kedni fog egy még szebb jövőért. Az ünnepi beszéd után beillesztették a Róna József szobrász által készített művészi zárkövet az épületbe s ekkor ál­talános nagy érdeklődés közt a székes főváros pol­gármestere, Gerlóczy Károly kii\ tanácsos emelt szót. A polgármester köszönetét mondott az egyesületnek a főváros nevében ezen kiváló közhasznú intézet létesítéséért, a melynek párját nem leljük a hazában A közszolgálatban eltöltött hosszas ős sokoldalú tevékenységének emlékei közt örömmel őriz egy kis emléket, azt t. i., hogy ő volt, a ki 30 ével ezelőtt, mint Pest város hatóságának egyik jegyzője, az első. budapesti leánykiházasitó egylet alapszabályterveze­tét felülvizsgálta és a város hatóságának jóváhagyás végett előterjesztette. Örömmel emlékszik erre, mert

Next

/
Thumbnails
Contents