Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-05-06 / 19. szám

1894 május 6. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (19. sz.) útja. Az átvágás majdnem teljesen már elkészült, csak a két végen van még egy keskeny part, a mely a viztől elválasztja a 25 méter fenékszélességgel kiásott jövő Duna medrét. A miniszter itt megtekin­tette még az uj hatalmas védgátat is, mely hivatva lesz a folyam áradatát feltartóztatni. Az uj Duna megnyitása valószinüleg már junius hóban ténhetik.-th. megtör­A fiumei dalverseny programmja. Május 12-én lesznek az érkezések Fiúméba. A vonatok egymásután fognak körülbelül d. u. 3 óráig beérkezni. Az elszállásolás csoportonkint, úgy, amint a vonatok beérkeznek, fog megtörténni és este 5 órakor alakuló és előkészítő közgyűlés lesz a város­ház termében. E közgyűlés lesz hivatva az egyéb megbeszólendők mellett a juryt megválasztani és megejteni a sorshúzást, mely szeriut a versenyző dalárdák egymásutánja állapittatik meg. Este 7-kor ismerkedési estély az „Adamieh-tőr“-en, 11 órakor a fiumei városi zenekar takarodót fog fújni, mely intő jel lesz arra nézve, hogy „itt az ideje a pihe­nésnek“.“ 13-án (vasárnapon) reggel ünnepi közgyűlés, melyet a kormányzó nyit meg és 11 órakor lesz a dalcsarnokban az első csoport dalversenye, melyet d. u. 6 órakor a második csoport fog követni. Este 9 órakor „Serenád“ a kormányzónak, továbbá a polgármester és fiumei hölgyeknek. A „Serenád“-nál 2—2 férfikar kerül előadásra. (E kérdéssel szemben nagyobb vita fejlődött ki aziránt, mely dalárdák választassanak ennek teljesítésére. Rózsavölyi Gyula, Szederkényi Nándor és többek hozzászólásával elnök kimondja, hogy az összes versenyző dalárdák fognak e ténykedésre felszólittatni és a jelentkezők közül hat dalegyesület lesz, sorshúzás folytán, megbízva ennek teljesítésére.) 14-én (hétfőn) reggel 8 órakor a közgyűlés folytatása; ugyanekkor összpróba és 11 órakor a fiumei dalárda zászlószentelési ünne­pélye. D. u. 5 órakor a fiumeiek megvendégelik az összes megjelenteket és este 7 órakor gyülekezés az összelőadáshoz, melynek kezdete 8 órakor lesz. 15-én (kedden) zár-ülés; 10 órakor a városi zenekar által sétahangverseny és 2 órakor bankett, melyen 200 teríték lesz s ehhez a daláregyesület 100 jegyet kap. Ezen jegyekkel a központ tagjai és a tagegyletek elnökei, képviselői is meg lesznek hiva. Miután ezen banketten a kormányzó és neje vesz­nek részt, hölgytársaság is lesz. A „Diszbankett“ után különféle kirándulások terveztetnek, este pedig a városi színházban „Díszhangverseny“ lesz. E hang­verseny két részből fog állani és a székváros dal- és zeneművészek közreműködése mellett a „Fiumei magyar daloskor“ és ama dalegyesület tölti be a műsor számait, mely az első dijat, az aranyérmet nyeri el. Díszhangverseny után a buc-uzás és eluta­zás éjjel történik. Itt megjegyezzük, hogy a törne-' ges tengeri kirándulások tervei — idő hiányában — úgy, mint contemplálva voltak, megtarthatok nem lesznek, hanem helyébe az összes vendégek szabad­jegyekkel láttatnak el s kiki akkor rándul ki, a mikor id<\je engedni fogja. Arról ugyanis gondos­kodva lesz, hogy a hajók meglehetős sürü egymás­utánban vitorlázzanak különféle nevezetesebb he­lyek felé. hiányokra, melyék az egyes uradalmakban észlelhetők a selyemtenyósztés kárára és elnyomására. Megnevezhetnék több oly uradalmat, ahol az utak mentén ültetett szederfákról tilos a levél szedés, de ismerek oly uradalmat is, pedig államit, hol a 8—10 évvel ezelőtt elültetett szederfákat kivágták, ős kőrisfák lettek helyettük ültetve, s ez nem egyé­bért történt, mint azért, hogy a szederfákról a levél szedés megszűnjék; ez egy oly vétkes cselekedet, melyhez nem kell kommentár. Az uradalmak gépek megszerzése által elvonják a munkás kezek műkö­dését, és ez nem elég, még abban is megakadályoz­zák a szegény munkás népet, hogy tisztességes mó­don nagyszámú családját élelmezhesse, — ez már oly eljárás, mely megrovást érdemel. Rendeltessék el az uradalmaknál is, ne csak a községnél, hogy az utak mente fásittassők be, és I pedig szederfákkal, és arról ép ügy engedtessék meg a levélszedós, mint a község utainál ültetett fákról, ezzel el fog éretni az is, hogy az a szegény I uradalmi cselédség, mely úgy is tétlenül tengődik, hozzáfog a selyemhernyó tenyésztéséhez és ezáltal némileg könnyítve lesz a családfőn, ki úgy is csak küzd az élettel családjával együtt. Felteszem, mert ! meg vagyok róla győződve, hogy az esetben, ha valamely uradalomban sok szederfa áll rendelkezé­sére a cselédségnek s megengedtetik arról a levél- szedés, úgy bizonyára szívesebben szegődik ilyen helyre, mint olyanra, hol a selyemtenyésztést nem végezheti; mert mégis csak szép az, midőn egy család három hőt alatt 50—60 forint mellékjöve­delemhez jut. Szolgáljon például a nemesen érző szedresi uradalom tulajdonossá ki nemcsak az utak mentén ültettetett szederfákat, hanem még táblákat is be- fásitott szederfákkal, a melyek legelőül szolgáltak, ős ez a tulajdonos, rendelkezésére bocsájtja az egész szederfalevélzetét a selyemtenyésztőknek. Ezt nevezem ón nemes tettnek, ki a közérdek­ért cselekszik, mely nem kíván dicséretet, mert fé­nyes bizonyítók világítja azt meg mindenkoron. Adjon az Isten minél több olyan földbirtokost az utónemzedéknek is, mint amilyen Bezeródj Pál ur, ős minél kevesebbre apadjon le azok száma, kik kőrisfát tenyésztenek szetfferfák helyett. Liviusz. VIDÉKRŐL. bach István ur mint királyfi, Stolczenbach Gyula ur mint kamarás, Lippich Zoltán mint komornok fényes, aranyos öltözetökben ős maskirozásban, fes­tőén jól néztek ki s szerepűket kellően felfogva, derekasan megállták helyüket. Algimnáziumunk két tehetséges ős szép remé­nyekre jogosító növendéke a darabban előforduló törpéket helyettesítették. Toliam gyenge leírni azon hatást, melyet ezek puszta megjelenése a néző kö­zönségre gyakorolt. A kitünően maszkírozott, külön­böző szinü szakátokkal ellátott törpék szerepüket jól betanulták és oly igézőén, kedvesen mozogtak, hogy a szemlélő valóban egy tulvilági törpék hazá­jában képzelte magát. A darabban előforduló éne­keket egy leánykákból álló énekkar adta elé. Az előadást táncz követte, mely kiviradtig tartott. Bonyhád müveit ős finom Ízlésű közönsége ez alkatommal Bonyhád vidéke megmutatta, hogy a szép és nemesért tud még lelkesedni. Az erkölcsi és anyagi siker tisztán a hálás közönség kiváló párto­lásának köszönhető. A tiszta jövedelem 220 frt, mely a gimnáziumi tornacsarnok berendezésére lesz for­dítva. Felülfizettek: Mittvőg Henrik (Báttaszők), Mehrwerth Ferencz (Szegzárd), Gállos Edénő (Pőcs- vár) 3—3 frt, id. Pleszki Antal (Tolna), Dőry Hugó (Tüske), Fischer N. (Tolna), Krámoliny József, Kovács Gyula (Kis-Vejk), N. N. 2—2 frt, Beöthy Károly (Szegzárd) 1 frt 40 kr, Osztrich Mihály 1 frt, P. F. M-n., 50—50 kr, Pecht 10 kr. Összesen 24 frt 50 kr. A termet Spitzer Mór vendéglős a jótékony czólra való tekintetbő a „Műkedvelői Körnek“ ingyen engedte át. Brandeisz Ferencz, _____TÖVISEK. Pá rtoljuk Etl Pepit! . , Selyemtenyésztésünk akadályai. Ha az ember olvassa a napilapokat, melyek hódmezővásárhelyi munkás-zavargásokat hozzák, meg­döbbenve arról kell meggyőződnie, hogy a nyomor az Ínség, a kenyérkereset hiány, oly rohamosan terjed hogy azt megszüntetni rövid idő alatt teljes lehetet­lenség. Egyidőre elnyomni lehet, de teljesen meg­szüntetni nem. Honnan vezethető ez le; nemde a legfőbb ok a fillokszera pusztítása, valamint a mezőgazdaságban feltalált gazdasági gépek, melyek ma már annyira el vannak terjdve, hogy e miatt a kézi munkás alig talál alkalmazást, s ha talál is a gépek mellé, az csak néhány hetet teszen ki, mivel annak működése gyors, például vegyük a cséplőgépek működését, mely 12 óra alatt 150—200 kózierőt képes helyettesiteni, de igy vagyunk általánosan mindennel. Ha már ismerjük, tudjuk az okát, miért nem gondolkozunk oly módról, mely ezen hiányt pótolni lenne képes. Igen sok alkalom áll rendelkezésére a magas kormánynak ezen baj orvoslására, tegye meg a kellő intézkedést első sorban ő, ne legyen fukar és szűkmarkú a földművelésügyi budget megszava­zásánál, mint tette ezt a múlt évben, midőn a szölő- szet rekonstrukczióira figyelembe nem vehető össze­get szavazott meg, mely annyi, mint tengerben a csepp viz. Ily takarékosság mellett sok éven keresz­tül kell nélkülözni, nyomorogni a földműves osztálynak, mig ismét alkalma lesz előteremteni azt a jövedelmező forrást, melyet a fillokszera tönkretett. Szabad legyen másodsorban Bezeródj Pál ur becses figyelmét felhívni azon sajnosán tapasztalható Műkedvelői előadás. A bonyhádi „Műkedvelők Köre“ már több Ízben jelét adta életrevalóságának és minden alkatommal megmutatta, hogy a „Schväbische-Türkei“, mint ben­nünket jó akaratú ellenségeink csúfolni szeretnek, a közmivelődés, de kivált a magyarosodás terén „Mis­siót“ teljesít. A kör nemcsak tehetséges tagokból áll, hanem a vezetés gyengéd női kezekbe van letéve, a meny­nyiben egy hölgyekből álló választmány élükön özv. I Mihálkovics Árpádnó urhölgygyel az egyes előadandó darabok választásában s az egyes szerepek kiosz­tásában kellő tapintattal jártak el és mindenkor meg­találták a kellő és megfelelő erőket, kik mint mű­kedvelők megállták helyüket. A „Műkedvelők Kör“-ének egy minden tekin­tetben jól sikerült, előadásáról, mely áprihs hó 28-án az „Arany oroszlán“ szálloda nagytermében folyt le — szívesen megemlékezem. Színre került „Hófe­hérke“ énekes rege 5 képben, melyet Berger J. Jenő városunk szülötte alkalmazott színre és melynek ze­néjét Müller József néptanító, a kör érdemes kar­mestere szerzetté. A mélabus dallamok, melyek szívre ős lólekre egyaránt leírhatatlan érzést keltettek, a | zeneszerző saját benső kedélyállapotát, az egész össz- játék pedig egy tulvilági tündórországot varázsoltak lelki szemeink elé. Az ügyes rendezésen meglátszott Forberger László gimnáziumi tanár és kedves nejének minden ily alkalommal tapasztalt finom ízlésük. A gyengéd női kéz nyoma meglátszott a díszleteken, a díszle­teket pedig a tanár sajátkezüleg festette, szóval az előadás rendezését utóbbi vezette. Nem kevesebb érdem illeti özv. Mihálkovits Árpádnó urhölgyet, mint a kör elnöknőjót, ki nem riadva vissza semmi akadálytól és fáradságtól, test- tel-lélekkel csüng a kör felvirágzásán. A szereplők közül különösen kiemelendő Grosch Karola urhölgy, ki, mint „Hófehérke“ kecses és bájos megjelenésé­vel és gyeugéd, mélabus hangjával a hallgatóság egyhangú elismerését vívta ki magának. A hallgató­ság a tapsok áldásában nem is fukarkodott, bőven jutott neki, megérdemelte. Perczel Emma urhölgy „igazi“ királynő volt, szerepében jól beleélte magát. A deszkákon való otthoniassága és jól átgondolt já­tékával már több Ízben vívta ki magának a hálás közönség rokonszenvét és méltó elismerését. Gráf Tilda urhölgy mint Drigitta megállta helyét. Katzen­egősz A Csörgetégnek gyógyító vizére Pepink uj fürdőházat épített! . .. S kinek nem buzdul fel fürdésre vére, Midőn Pepink magáért igy kitett ? . . . Magáért?-------Óh nem!---------Önzetlen kebellel Pe pink csak a közügynek harczosa, — Mást szívesen kínál pezsgős-kehelylyel, Magának: jó a szokott „kar czos“-a!... Reklám csinálni ő, mint sok egyébre, Ma már nem képes, tisztán inpotens, — Habár ragyog még diplomája fénye S a czimezóse: régi módra „Tens!“ Ha oly szerény nem volna, mint a milyen, Már régen nagyságoltatná magát Mint dupla „vizi-mőr nők!“ — — Ő nem ilyen Czimhajhászatban szerénysége: gát! — Hát én csinálok reklámot helyette S számára versben — egész díjtalan!.... — Mert jó barátom — s óhajtom felette, Hogy reklámom ne légyen hasztalan Tessék elhinni, e czudar világban, Vásári lélek annyi sok terem, De oly dicsőt — őrzés s gondolkozásban — Minő Pepink: nem lát a nagy terem!. .. * A bájos fürdő-évszaknak beálltát A nagy lapok már fennen hirdetik, Mert, hogy ha reklámuk jól megcsinálták: Ez tiszta gseft és jó haszon nekik!... De engem senki sem vádolhat azzal, Hogy reklámom haszon fejőbe megy! .. . Jutalmam: egy nyájas mosoly tavaszszal No meg czupákul: egy fürdői jegy .... Mosoly mit őr ? ... Hisz égi nap sugára Mostan Pepinknél is szebben mosolyg? ... S ki vágyik egy fürdő-jegynél potyára? Ily díjért verset írni óh ki fog ? ... I Se szép mosoly, — se jegyre nem tekintek, | Csak szent barátság-szóra hallgatok, Midőn forrón ajáulom jó Pepinket, Vagyis: a csörgetőgi hűs habot! . . . * Tengerre Szegzárd! Csörgetég tavára Ez a te olcsó kis gyógytengered, Hol Etli Beppó zengzetes szavára Életkedved nyomban visszanyered; Hol lágyan ringó hullámok verése Minden tagodba ömleszt uj erőt, Hol ifjúi a nemes szív őrezőse S a bénult agy nyer ismét uj velőt!. .. Száz hordón áll a fürdő büszke vára, Félszáznál több az öltöző-szoba Fürdőtulajdonos parancs szavára: Egy kies éden dobatott oda! A konyha pompás ős a bor kitűnő, (Itáliát nem látott báj-ital) Ki egyszer élvező: rögtön idül ő S ajkán terem mosoly, — szyróni dal! ...

Next

/
Thumbnails
Contents