Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-04-29 / 18. szám

erejéhez ős az e czélra kilátásba helyezett segély mérvéhez képest a lehető legjutányosabb árért, eset- | leg egészen ingyen ad telivór simenthali bikákat mindazon állatenyősztősi egyleteknek, a melyek a folyó évben addig az ideig létesülnek, amig a gazd. egyletnek erre a czélra előirányzott anyagai kész­lete tart. Eddigelő részint egyes községekben, részint közsógcsoportonként 4 ilyen állattenyésztési egylet alakult vármegyénk területén, és pedig: Kótyen, Kis-Tormáson és Bonyhádon, mindegyikben külön- külön - egy ős a negyedik Lengyel, Kis-Vejke ős Závod községekben tenyésztők csoportosulása utján. Ezen állattenyésztési egyletek mindegyikének egy- egy telivőr simmenthali fiatal bikát vett a gazd. egyesület a folyó hó közepén Budapesten rendezett országos tenyőszállatvásáron ős az egyenként 400—450 írtért vásárolt apaállatokat egészen ingyen engedte át az illető tenyésztési egyletnek olyan kikötéssel, hogy a bikának tenyőszképtelennnó válása után az eladásból kifolyó összeg a tenyésztési egylet által csupán csak apaállat beszerzésére legyen fordítható. A gazzasági egyesület feladatának megfelelőiig oda hatni igyekezik, hogy ilyen állattenyésztési egy­letek minél hamarabb nagyobb számban is létesül­jenek a megye területén. De, mert anyagi ereje kor­látolt, a földmtvelősügyi kormányhoz fordult anyagi támogatásért, amelynek mérve a folyó évre már meg van ugyan határozva és igénybe is van véve; de a minisztériumnak a jöuőben leendő hozzájárulása még nem ilyen határozott és éppen ezért heduezöleg volna befolyásolható az által, ha szemlélhető okok támogatnák a gazd. egyesület azon igyekezeteiét, a mely állattenyésztésűnk fokozottabb fejlesztése felé irányul. Erre való tekintettel kérte a gazd. egyesü • let a fölmivelősügyi miniszter ő nagyméltóságát, hogy látogatná meg a zombai tehén- és üsződijazást. A magas Ígéretet bírjuk. Már most jó részben önöktől függ igen tisztelt uraim hogy a gazdasági egyesület kezdeményezése olyan sikert eredményezzen, amilyent ón — ügybuz- góságuk tudatában — bizton reményiek. Ha kistenyésztöink a kezükön leuö bonyhádi marha szine-javát május 20-án Zombán minél nagyobb szám­ban kemutatják: olyan képet tárunk a magas vendég elé, a milyent országunknak ma még egyetlen-egy vár­megyéje sem mutathat ebben a nemben. Nagy tenyész­tőink a folyó hó közepén Budapesten rendezett or­szágos tenyószállatvásárról hazahozták a babért: most a kistenyósztőkön van a sor, hogy itthon kivegyék részüket abból a dicsőségből, a melyet nagy-tenyész- tőink Budapesten az ország gazdaközönsóge előtt szerzettek a vármegyének. A gazdasági egyesületnek a zombai díja­zással nemcsak az a czélja, hogy az ott kiosz­tandó dijakkal a kistenyésztök ambitióját fokozza, hanem az is, hogy illetékes helyen szemlélhetöleg bizo­nyíthassa be, miszerint a nép kezén levő bonyhádi marha olyan tenyész anyag, amely nagyon megér­demli, hogy a fokozottabb fejlesztésére irányuló törek­vés méltó támogatást nyerjen, Buzdítsák igen tisztelt uraim a népet, hogy a birtokában levő szép állomány szine-javának bemu­tatása által emelje a magas vendég elé tárandó kép értékét: és ón bizton hiszem, hogy a mozgalomnak állattenyésztésünkre messze kiható üdvös eredménye elmaradni nem fog. Kölesden, 1894. április hó 24-ón. Molnár József, gazdasági egyl. titkár. ______________TÖVISEK._____________ Kö d előttem, köd utánam. Biz isten, sok bajunk van világ szerint, a mondó vagyok!.... íme Spanyol-országban a cho­lera, Göröghon klasszikus ege alatt a földrengés ijesztget, Hódmező-Vásárhelyen kiütött a magyar szocziálizmus, anarchizmus és kommunizmus, — nem használt ellenök semmit a katekizmus; a főrendi­házban pedig gróf Zichy Nándor ultra-liberális ős anti-klerikális fővezér gyűjtögeti össze nemes hadát, hogy a polgári házasságos, istentelen kormányt meg­buktathassa, már félig megcsinált gonosz törvényé­vel, — hogy a főrendiház ó, — rossz házát megvódhesse, épp úgy, mint a magyar kommunisták tönkre akarják tenni Orosházát. Tehát a hód- mező-vásárhelyi elszóditett csőcselék leakarja rom­bolni földig a drága városházát, — gróf Zichy Nán­dor fekete-serege pedig megakarja ostromolni a ma­gyar alkotmány ezeréves bástyájának szent falait.... 1894 április 29. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (18. sz.) ____________3 íg y szólnak a politikai újságok. — De mi nem politizálni, hanem tréfálni akarunk e nehéz időkben is. — Az bizonyos, hogy bizonytalan jövő előtt ál­lunk! .... „Köd előttem, köd utánam“. Nekünk szegzárdiaknak több bajunk van, mint az egész világnak. Minket nem bánt a kolera, nem ijeszt a földrengés, nem érint a kommün szele, nem félünk sem a polgári házasságtól, sem a főrendi­háztól, sőt még a szent-györgy napi jégveréstől sem most már, mióta a fillokszera amúgy is tönki'e tette szőlőinket. Azt gondoljuk: az árpavetést csak nem veri el mind! ... És igy, ha nem terem borunk, csinálódik sörüuk (ä lä Apponyi-féle: ínséges polgári házasság!) 1 csak megélünk valahogy h ó 11 i g!... Ennél nagyobb bajaink is vannak je­lenleg — s köd előttünk, köd utánunk, hogy mit szül a jövő. — így p. o. ijeszt bennünket a magas kormány által kikiáltott magas szabott-ár a rég óhajtott főgyinnáziumért!. . . Csak alkudni lehetne rá, mint most a vásárban az üsző-borjura; de Csáky gróf azt mondja: „ez a főiskola nem Csáky- szalmája, hogy szabadon rángathassátok! — Tetszik? — — nem tetszik az adott feltételek alatt, a szabott ár mellett? — — Nos?!...“ És mi bizonyára megvesszük, meg kell vennünk a rég óhajtott drága portékát a busás vételár mellett is, mert a miniszter, meg az önérdek, meg a dicsőség-szomj, meg a becsület úgy parancsolja! 1 ha fizetésképtelenség áll be?.... Akkor-------no de erről egyelőre csitt! íj Da lárdánk megy Fiúméba. Ott versenyez pün­kösdkor a kies magyar tengerparton s én azt tar­tom: nem dicstelenül! . .. Azonban itt is az a jel­szavam jelenleg:köd előttem, köd utánam! Mert a „tengerre magyar“ nagy mondás most sokakat dal-harczi-sikra készt, vakon rohanva s nem látva a vészt, mit rejtve-rejt a tenger sima habja, — tán sok dalárda belefúlad abba?. ... De te kezdő dalárdánk, óh ne félj! Sok szép dalodba bízzál és remélj! Ha szívből jő és ajkon sir az ének: elbűvöl- tetnek maguk a szirének! .. . Nagyobb baj az, hogy a zsirosszáju magyar ho­gyan él meg Fiúméban az olasz olajos koszton hat álló napig?! — — — E tekintetben indítványba hoztam, hogy minden ember lássa el magát még itt­hon jóféle nagy sonkával és pörezös ' pogácsával, hogy ne szoruljanak rá Ciotta polgármester olajos kosztjára. Szavam — örömmel jegyzem ide! — már is hatott s dalárdistáinknál már láttam vadonatúj nagy bicskákat a sonka-evéshez, ügy hallom, hogy kitűnő magyar borokról a velünk utazó hölgyek gondoskodnak. Helyes! Mert olasz nép között csak nem ihatunk olasz bort, elég, hogy itthon azt iszunk! . . . Szóval, ón erősen bízom dalárdánk fiumei mű­ködésének fényes sikerében, hiszem, hogy büszke zászlónkat uj diadallal koszoruzzuk meg a kies ma­gyar tengerparton, hiszem, mert hacsak lehetséges, lesz! — én is ott leszek, pedig én még soha sem buktam el azon ügyben, mely mellett kardot kötöt­tem; hiszem, mert hiszen éppen Pünkösd lesz akkor ott is s ha gyarlóságunk netán cserben hagyni ké­szül : kisegít a reánk a'ászálló szent lélek —-----­há t nem félek! „Tengerre magyar!“ Menj dalárda bátran Fiúméba! Nincs elég pénzed? . . . Bliktri! ... A mi mindig nagylelkűnek mutatkozott kedves jó közön­ségünk bizonyoson azért nem jár most tömegesen a derék Polgár igazgató jeles színtársulatát hallgatni esténként, hogy Péter-filléreit összekuporgassa a mi fiumei utunkra! Látni lógjuk, hogy a bucsu-dalestó- lyen annyi lesz a szép nő, mint az ég csillaga, annyi a pénz, mint a polyva, csak hogy elmehessünk! — Én pedig, minthogy Fiúméban jó dolog olaszul tudni: ezennel kijelentem, hogy e könnyű nyelvre egy 200 évvel ezelőtt fabrikált (de még felvágatlan!) olasz­latin nyelvtan nyomán két hót alatt bárkit tökólyesen megtanítok, a ki már most egy­formán beszéli a franczia, spanyol és angol nyelvet. Palást. EGYLETE KATARS UL A T 0 K. Debreczeni dalegylet titkára a következő fel­hívást intézte a szegzárdi dalárda elnökéhez Tisztelt elnök ur! A fiumei országos dalünnepóly május hó 15-én fog befejeztetni. Ezen ünnepély bevégeztóvel, vagyis május hó 16-án a debreczeni dalegyelet tagjai közzül (nők, férfiak) sokan körútra készülnek, ős pedig: I. Fiume—Yelencze—Trieszt—Fiume. II. Fiume—Yelencze—Trieszt—Bécs—Bpestig. Mindkét körútra megvanmk már az előmun­kálatok téve s az utazási mód, idő ős sorrend meg van végleg állapítva. Az utazás külön hajóval s külön gyorsvonatok­kal (II. o.) fog megejteni. Gondoskodva van teljes kényelemről, úgy az elszállásolás, mint az étkezés első rendű hotelekben fog történni, Velenczében minden 25 egyénhez egy külön vezető fog adatni, általában kellő biztosíték­kal bírunk arra nézve, hogy a megejtendő körút minden izében az igényeket kielégítő, tanulmányos kellemes leend. Részvételi dij az 1. szerint 50, azaz ötven fo­rint, a II. szerint 70, azaz hetven forint. Jelentkezhetni lehet alólirottnál május hó 1-ig, (ezen időn túl jelentkezések el nem fogad­tatnak), a jelentkezők előlegül 10, azaz tiz forintot tartoznak jelentkezéssel egyidejűleg lefizetni, a fen- maradó összeg a jegy átvételénél lesz fizetendő. Utazási rend ős szolgálmányok. Indulás Fiúméból május 16-án reggel 7 órakor külön hajóval érkezés Velenczóbo este 8 óru- kor, teljes ellátás a hajón, — Velenczében I-ső rendű hotelekben elszállásolás, 17., 18. és 19-én tartózko­dás Velenczében, tehát 3 nap és 3 éjjel, ez idő alatt tejes ellátás és lakás, minden 25 utashoz egy vezető. Május hó 20-án reggel 8 órakor indulás külön hajón Velenczéből, érkezés Triesztbe d. u. 4 órakor (reggeli s ebéd a hajón), elszállásolás, este Trieszt­ben vacsora s lakás, — tartózkodás Triesztben 21-én este 5 óráig, teljes napi ellátás, — Triesztből indu­lás 21-én d. u. 5 órakor külön gyorsvonaton, érke­zés Fiúméba este 9 órakor, csatlakozás a 10 óra 10 p. Budapestre induló gyorsvonathoz. A Triesztből Bécsbe utazók 21-én este 8 óra­kor indulnak külön gyorsvonaton Gráczon át a Se- meringen, érkezózős Bécsbe 22-ón reggel 9 óra 50 perczkor. Bécsben tetszés szerint való időzős, az utasok ellátatnak vagy gyorsvonatu, vagy hajó jegygyei s azon napon utaznak el Bécscől a mely napon óhaj­tanak. Bécsben való tartózkodás alat' a lakást, mint az élelmet kiki sajátjából fede A Velenczében való megér ’ gondoskodva lesz impozáns fogadtr lesz világítva s tündéries fónyárbv az ott időzés alkalmával Viktor Emániu,. baldi szobra meg fog általunk koszoruztatni. Az étkezés következőkből álland: Reggeli: kávé vagy thea és vaj. Dólebéd: 4 fogás. Estebéd: 6 fogás. Bor, sör s egyéb szeszes italok külön fize­tendők. Tisztelelettel felkérem t. elnök urat, hogy je­lentkezésre a testvér dalegylet működő s pártoló tagjait, — nőket, férfiakat egyaránt, — felhívni, a jelentkezőknek névsorát s a kikötött 10—10 frt előleget e hó végéig hozzám eljuttatni kegyeskedjék. A névsorban a név után megjelölendő, ki óhajt az I. s ki a II. körutben rősztvenni. Hazafias s daltestvéri üdvözlettel: Krasznai Ferencz, dalegyleti titkár. __ KÜLÖNFÉLÉK. — Névnapi tisztelgés Simontsits Béla alispán­nál. Tolnavánnegye tisztikara, mint minden évben, úgy az idén is szépen emlékezett meg szeretett vezéréről, Simontsits Béla alispánról névünnepe alkalmából. Madarász Elemér megyei főjegyző vezetése alatt az összes tisztviselők múlt hétfőn délelőtt 11 órakor jelentek meg az alispánnál, kik­nek nevében a főjegyző intézett hozzá szívből jövő meleghangú üdvözlő beszédet. Az ünnepelt alispán a szónok beszédére felelve, igen szívélyesen fogadta a tisztviselői kar gratuláczióját. — Kinevezés. Ő felsége a király ifj. Kerekes József szegzárdi kir. törvényszéki jegyzőt a nyír­egyházi Mr. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — Bírói kinevezés. Dr. S t o k i n g e r László, budapesti törvényszéki jegyző, városunk szülötte, a budapesti VI. kerületi kir. járásbirósághoz albiróvá neveztetett ki. — Uj Kerületi esperesek. Dr. Dulánszky Nándor megyés püspök a dunaföldvári kerületbe, melynek a kanonokká kinevezett S p i e s z János paksi apát-kanonok volt az esperesse — Bencze István dunaföldvári apát-plébánost, a bonyhádi ke­rületbe, melynek Wosinszky Mór, a kinevezett szegzárd-belvárosi esperes-plébános volt az esperese W e i s z Jáuos nagy-mányoki plébánost, a kéméndi kerületbe pedig a hátai plébánossá kinevezett Ha­rag ó József helyébe Prantner Ferencz himesházi plébánost nevezte ki kerületi esperessé.

Next

/
Thumbnails
Contents