Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1893-03-19 / 12. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (12. sz.) íme tisztelt ünneplő közönség egy példa a régi KÜLÖNFÉLÉK. múltból arra, hogy mire képes a szó hatalma. Tekintsük a közelmúltat! Tekintsünk az 1848-iki márczius 15-őrő! Nem-e a szó hatalma volt e, mely nemzetünk millióit lethargikus állapotából fölébreszté. Yan-e közöttünk uraim csak egyis, ki ne tudná, miként ama nagy idők megteremtője ki volt ? Kossuth Lajos lángszavainak hatalma volt a szabadság, egyenlőség és testvériség megteremtője: népünk a szorosan vett népünk felszabadítója. Az ő szava hatalmának köszönhetjük hazánk újabb történelménék aranylapjait. Magyar szó volt az uraim, mely a rabigát szétzúzó és; „Rabok leszünk vagy szabadok!“ hangzók Kárpátoktól Adráig. Tisztelt ünneplő közönség! Márczius 15-ikét minden igaz magyar kegyelettel ünnepli meg, mint emlékét a szabadság nagy újjászületés napját. Mi is már évek hosszú során át hazaszeretetünk igaz nyilvánulásaként jövünk össze ünnepelni a nagy idők emlékét. Buzdulásra avagy buzdításra nem szorultunk, mert hisz vesztatüzkónt lángol keblünkben édes hazánk szeretete. Ámde uraim, ha széttekintünk e szabad hazánkban, ha közelebbről vizsgáljuk a hazát alkotó elemeket, daczára minden szópitgetósnek, daczára az e téren elért haladásnak: elszorul minden igaz magyar keble és honfibú szállja meg lelkét, ha látja, hogy a magyar szó sok vidéken még mindig ritka, mint a fehér holló. Uraim! Nyelvében él a nemzet! Igaz magyar, igaz hazafi előttem csak az, ki e haza zengzetes nyelvét bírja és ha nem bírja, azt jószántából elsajátítani akarja. Hazaáruló előttem az, ki a haza jóvoltát él- deli, de nyelvét megtanulni nem igyekszik. Meg vagyok győződve, hogy a nép nevelői saját hatáskörükben szent kötelezettségüknek a hazaszeretet ápolását a hazai nyelv terjesztése által eleget tesznek; de ez nem elég; a magyarosításnak nagyobb arányokat kell öltenie. Erre a társadalom is köteles. Igen, a társadalomnak kötelessége különösen-más ajkú vidékeken a haza nyelvét minden alkalommal és minden időben terjeszteni. Itt van uraim nagyközönségünk. Lakossága -V,nagyrészben német. Mindnyájan tudjuk, hogy jó magyar érzelmű, szorgalmas nép. De tudjuk azt is, hogy a magyar nyelv elsajátítását illetőleg az iskolán kívül mit sem tesz és ezért uraim úgy hiszem az önök nagybecsű nézetével találkozom akkor, ha indítványozom, miként „egy magyarosító kör“ alakítását eszközölni hazafias kötelességünknek ismerjük el. Indítványozom továbbá, hogy minden óv márczius 15ón magunk között gyűjtést rendezvén, az igy összegyűlt összeg községüuk népiskoláiban a vizsgák alkalmával azon németajkú tanulók között osztassék ki, kik a magyar nyelv elsajátításában legszebb eredményt tanúsítottak, mely ténykedés által buzgalmat ébresztenénk a németajkú tanulók között. Ezeket kívántam t. uraim a mai ünnepély alkalmából szives jóindulatukba ajánlani. Engel Mór ur nagy tetszéssel fogadott lelkes beszédére Dörnyei Ferencz igazgató ur remek szavakkal válaszolt. A szép közönség Engel Mór indítványát nagy lelkesedéssel magáévá tette és nyomban a helyszínén a „magyarositó kör“ megalakítása czél- jából ideiglenes elnökül if. Hohmann József kereskedő urat, miut a ki minden szépért és jóért buz- gólkodni tud és Engel Mór urat titkárul választotta. Gyönyör volt látni a nemes ambicziót, mely áthatotta a jelenvoltakat akkor, midőn Mayer Péter ur, a 48-asok e derék nesztora, a „magyarositó kör“ czól- jaira 10 koronával megkezdte az adományok sorát. Következtek azután a 10, 6, 8 stb. koronák, úgy, hogy már egy kis tőkécske áll a megalakítandó kör rendelkezésére. A midőn ezen örvendetes eseményről szerkesztő urat értesítem, teszem ezt azon szándékkal, hogy megyénk németlakta községeinek utánzásra nrntául szolgáljon, hogy mint kell szeretni a hazát szívvel, lélekkel és vagyonnal. A felköszöntések során dr. Kovács Bálint ur, habár burkolva is szép és hatásos szavakkal emlékezett meg az egyházpolitikáról, a polgári házasság mellett törvén lándzsát. . Angyalffy Imre főjegyző ur, ki csak akkor érzi jól magát, ha jót tehet könyörületre gerjesztő szavakkal a gerjeni vizkárosultak részére hevenyében 26 frtot gyűjtött.. A kedélyes és maradandó emlékre biztosan számítható ünnepély halhatatlan hazánkfia Kossuth Laios éltetésével reggeli 5 órakor záródott. „48-a8“. — Megyei közgyűlés. Tolnavármegye törvény- hatósági bizottsága folyó hó 23-án , tartja gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt tavaszi rendes közgyűlését. A törvényhatósági bizottság állandó választmánya pedig a közgyűlést megelőző napon fog ülésezni. — Halvacsora. A szegzárdi kaszinó e hó 11-én tartotta meg saját helyiségében a szokásos hal- vacsorát, melyen 65-en vettek részt. — Az első tósztot Fördős Vilmos, a kaszinó elnöke mondotta a kaszinó tagjaira. Lelkes felköszöntőt tartottak még Rosmayer Ferencz, a tolnai kör elnöke, Tóth Ödön, Varga Lajos és Geiger Gyula. A vacsora alatt vig hangulat uralkodott, melynek élesztőséhez hozzájárult Garai Ferkó kitűnő zenekara. — Hymen. Dr. Freud Henrik tolnai ke- reseTt ügyvéd eljegyezte özv. Fi eh tel Salamonná szeretetreméltó kedves leányát, Erzsiké kisasszonyt. — Óvodai közgyűlés. A szegzárdi rk. belv. óvodát és gyermekmenhelyt fentartó egyesület ma délután 4 órakor tartja a városháza nagytermében tisztújító közgyűlését. — Tolnavármegye közigazgatási bizottsága e hó 15-én tartotta meg szokásos havi ülését. — Eljegyzés. Csapó László szegzárdi születésű székesfehérvári csendőrőrmester a napokban jegyezte el Huber Paula kisasszonyt Szegzárdon. Ullmann Ignácz a napokban váltott jegyet j Nagy-Doroghon G-rünberger Sándor kereskedő kedves leányával, J ó z s a kisasszonynyal. Ötven éves tanitói jubileum. Nemes János rétszilasi veterán tanító folyó hó 16-án ülte meg családi körben 50 éves tanitói jubileumát. Délelőtt 9 órakor ünnepélyes misét mondott Nyers István sárszentmiklósi plebánus, melyen a jubi'ans gyermekei és tisztelői jelentek meg. Délben lakoma volt az ünnepelt házánál, s az első felköszöntőt Fodor Ferencz plébános mondotta, melyben méltatta az öreg tanítónak érdemeit. — A tanitói rögös pályán mindig kitartó szorgalommal működött Némes János tanitói — kinek két fia .szintén e pályán működik — atyja Nemes Győző újvárosi tanítónak. — A „Tolnai kör“ tagjai egyre örvendetesen szaporodnak, s e kedvező jelenségnek az a magyarázata, hogy a tolnai intelligenczia körében megszűntek a félreértésekből származó differencziák s jelenleg a legbékésebb egyetértés uralkodik köztük. A legutóbb taitott választmányi ülésben rendes tagokul beléptek: Péchy József, dr. Freud Ignácz, Zemplényi Sándor és Hangéi Tivadar; vidéki tagokul: Módly László, Tott Ödön, Fördős Vilmos, Dőry László, Vargha Lajos, Borsody Lajos, Gojdossik János és Fördős Géza. — Bucsulakoma. Fényes és minden tekintetben sikerült bucsulakomát rendeztek f. hó 13-án bonyhádi tisztelői és jóbarátai Kotsis János volt bonyhádi segédtelekkönyvvezető tiszteletére, ki, bár még fiatal tisztviselő, kiváló szakképzettsége, ügy- buzgósága és lelkiismeretes szorgalma által már eddig is szép érdemeket vívott ki, kit a közelmúltban a tamásii kir. járásbírósághoz a hátralékok feldolgozására történt kiküldetése alkalmával kifejtett tevékenységéért a szegzárdi kir, törvényszék elnöke Írásbeli elismeréssel tüntetett ki, s ki ezen érdemei jutalmául a pécsi kir. törvényszékhez telekkönyv- vezetővó neveztetett ki. — A jelzett napon esti 7 órakor mintegy 30-an jöttek össze Lengyel Zsiga jónevü vendéglőjének egyik feldíszített termőben. Ott volt a kir. járásbíróság tisztviselői kara, élükön a szeretett főnökkel, Oszt rich Mihály kir. járás- biróval, ott láttuk a bonyhádi ügyvédi kart teljes számban, s nagyban emelte az ünnepély fényét megjelenésével Perczel Dezső, a köztisztelet- és szeretőiben álló országgyűlési képviselő. Az emelkedett hangulat jellemzésére szolgáljon azon körülmény, hogy a sikerült pohárköszöntők egész sorozata fűszerezte a lakomát. Az első tósztot 0sztrich Mihály kir. jbiró mondotta, melyben érzókegy szavakkal vett búcsút a távozó és nehezen pótolható tisztviselőtől; szép és megható szavakkal vázolta Kotsis érdemeit, különösen kiemelve annak páratlan szorgalmát, hogy ezáltal érthetővé tegye a veszteséget, mely a járásbíróságot érte. Utána dr. Mol- doványi István ügyvéd emelt poharat, hogy az ügyvédi kar nevében mondjon búcsút és róvja le a jól megérdemelt elismerés adóját ; - mire á búcsúzó Kotsis János állott fel, hogy „Isten hozzád“-ot 1893. márczius 19. ’ mondjon az itt maradottaknak, de a könnyen érthető meghatottság annyira erőt vett rajta, hogy szavait befejezni nem volt képes. Majd P e r c z é 1 D e z s ő országgyűlési képviselő mondott a jogkereső közönség nevében egy szellemes pohárköszöntőt, beszédét következően fejezvén be: „Sajnáljuk Kotsis elvesztését, de gratulálok a pécsi kir. törvényszéknek a jeles aquisitiohoz“. Mondtak még tósztot: dr. C ot- toly Géza kir. közjegyző, dr. Müller János ügyvéd és mások. A vidám hangulat -és .-.fesztelen jókedv reggeli 5 óráig tartotta együtt a társaságot. Kotsis János állását a pécsi kir. törvényszéknél f. hó 16-án foglalta el. — Jutalomjáték. Kedden, márczius 21-én Tu- korai Lórán jutalomjátókául és 20 éves színpadi működéséül „Fösvény“, Moliére kitűnő vigjátéka adatik. E klasszikus műre, mely Szegzárdon egész újdonság számba megy, felhívjuk a t. közönség figyelmét. Előadás alatt Garai Ferencz kitünően szervezett zenekara fog játszani. — Jutalomjátóka és egyúttal.bucsu-fellépése lesz Havy Lajosnak, mely alkalommal „Az első per“ (Pepi) Megyeri Dezsőnek, a kolozsvári nemzeti színház kitűnő komikusának rendkívül mulattató vigjátéka kerül színre. Úgy Tukorai, mint Havy megérdemlik a pártolást. — A képviselők az árvízkárosultaknak. A tolnavármegyei országos képviselőket méltán elismerés illeti buzgalmukért, melyet a szerencsétlen árvízkárosultak érdekében kifejtettek. Ugyanis Perczel Dezső orsz. gyűlési képviselő indítványára a képviselők egyetértőleg égy napra eső dijukat G e r j e n és B o g y i s z 1 ó község vizkárosulijainak adományozták, mely 2373 frtot tesz ki. Az indítvány megtétele előtt Boda Vilmos orsz. gyűlési képviselőnk s lapunk főszerkesztője nyerté meg az egyes pártkörök elrökeit, hogy az indítvány a mélyen sújtott károsultak javára elfogadtassák. — Halálozás. Múlt csütörtökön kis rtük ki a felső sirkertbe Steiner Mátyás körtiszteletden megőszült szegzárdi kereskedőt, kit az isteni gondviselés magas korral áldott meg. A boldogult 84 évet élt s halála ált alános részvétet keltett. Temetésén igen sokan jelentek meg sa gyászesetről a következő jelentést vettük: Özvegy Steiner Mátyásné szül. Holicsek Károlin, Dr. Steiner Lajos és neje' szül. BodaKlotild, ügy gyermekei : Kálmán és László, Steiner Károly és neje szül. Jasek Sarolta, úgy gyermekei T Ilona és Olga, Steiner Anna és férje Krammér'János a saját és összes rokonok nevében fájdalomtelt szívvel jelentik szeretett férje, átyjuk, nagy atyjuk s illetve ipjuknak Steiner Mátyásnak rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 84-ik évében, f. hó 15-én reggeli 5 órákor végelgyengülés folytán bekövetkezett gyászos elhuhy- tát. A megboldogult hült tetemei folyó hó 16-án délután 5 órakor fognak a szegzárdi felső-sirkertben örök nyugalomra tétetni; — az engesztelő szentmise-áldozat pedig folyó hó 17-én reggeli 9 órakor á belvárosi róm. kath. templomban az Egek Uráliak tóu- tattatott be. Szegzárd, 1893. márczius hó 15-én. Áldás ős béke lebegjen hamvai félett! — Tanitónőválasztás. A letenyei iskolaszék 30 folyamodó közül a megüresedett osztálytanitónői állásra egyhangúlag S i m o n M á r i s k a szegzárdi kitűnő képzettségű tanítónőt választotta meg. A megválasztott tanítónő állását a múlt héten foglalta el. — Halálozás. Ismét egy agg, 48-as honvédet kísértünk utolsó útjára. Elszorul szivünk, ha azokat, kik azon nagy napok alatt elhagyva családjukat, a békés otthont, kardot rántottak szeretett hazánk szabadságának védelmére. Kis -Ignácz volt honvéd-hadnagyot temettük el, élte 76 évében, városunk közönségének mély részvéte mellett, azon bajtársakkal együttesen, kik vele együtt küzdöttek nemzetünk szabadságáért. Az általános amnestia Után, a többi menekültekkel együtt, a megboldogult is Visz* szatért szülővárosába, és itt is valá holla napjáig a „Dunaföldvári takarék-pénztárnál“ alkalmazva, mig végre magához szólította Istenünk, hogy egy küzdő-: lemteljes élet után egy nyugodtabb helyen lelje meg, megérdemelt nyugalmát. Bóka lengjen porai felett! — Tüzeset. Gulyás István paksi lakos háza folyó hó 14-ón leégett; a paksi csendőrség kiderítette, hogy maga Gulyás uram gyújtotta fel a házát neje biztatására; mert az 450 írtra volt biztosítva, holott csak 320 írt a becsértéke. így akarták kifizetni a biztosítási összegből azt a .350 fortot mely- lyel a paksi takarékpénztárban tartoznak. A tettes beismerés után a paksi kir. járásbíróságnak jelentetett fel.
