Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-12 / 11. szám

189B. márczius 12.

7

— Közgyűlés. A helybeli izr. hitközség chewra kadische egylete a mai napon tisztulással egybekötött évi közgyűlést tart.

— Betiltott politikai röpirat. A Seper Kajetán nyomdász kiadásában Budapesten most megjelent „Polgári házasság, mint a modern jogállam létalapja“ czimü rendkívül pikáns és érdekes politikai röpirat- nak Budapest utczáin leendő elárusitását a fő- ős székváros polgármestere 3966 — 1893. elnöki szám alatt minden indokolás nélkül megtagadta. E betiltás csinálta meg a röpiratnak a még nagyobb kelendőséget és rendkívül nagy érdeklődést a közönség körében. A röpirat a magyar országgyűlés tagjainak van ajánlva. Most már csakis a kiadónál (Baross- utcza 49) kapható. Vidékről 30 krnak előleges beküldése után a mű bórmentve azonnal megküldetik. Ajánljuk e figyelemre méltó röpirat megrendelését.

f-t- A szélvihar. Múlt hőt csütörtökén dühöngött szélvihar mindenfelé károkat okozott az épületekben, különösen Faddon tombolt nagy erővel, hol még a róm, kath. templom tornyának keresztjét is annyira meggörbítette, hogy azt most már csakaz imádság tartja.

— Márczius tizenötödike a magyar nemzet leg- dicsőségesebb emlékünnepe. Ez a nap, ez az ünnep minden magyar előtt szent, s megüli a főváros, a megyék, az egész ország és velők ünnepel a „Magyar Nők lapja“, mely-az alvó hazaszeretet felköltésén fáradozik, s a nagy nemzeti ünnep alkalmából szokatlanul fényes számot adott. Több czikkeben foglalkozik a nemzeti ünneppel. A lap ólén közölt vers, melynek czime „Márczius tizenötödike“, a nagy nap dicsőségét sóhajtja vissza és a régi dicsőségből áhit a hazára egy fényes sugarat. A költeményt Kósa Rezső irta, azzal a hazafias lendülettel és nemes lelkesedéssel, a mely annyira jellemzi hazafias dalait. „A bizalom a családban“ czimü czikkóben Vajiaffy Gyula valóban talpraesetten bizonyítja, hogy a családi boldogságnak éltető verőfőnye a kölcsönös bizalom. A tárczában Lengyel Laura „Fénytelen északa“ cziinmel és sok közvetlenséggel megirt rajzot közöl, mely erős ) ealizmusával bizonyára magára fogja vonni az olvasó közönség figyelmét. „Az örök tűzben“ Derzsényi Dezső egy érdekes szerelmi regényt mond el röviden, de élénk szinezős&el. Kövér Ilma: „Asszony — talány volt“ czimü jeles elbeszélését befejezi. Az elbeszéléshez készült művészi rajzok még csak emelik érdekességét. „Négy nemzet leányai“ czimü szellemes czikkót Kovács Mihály ezzel a negyedik folytatásával befejezi. Várujhelyi Papp Miklós: „A leáuy- honvéd“ czimü alkalmi és rendkívüli őrdekfeszitő elbeszélése kétségtelenül általános tetszést fog aratni. „A hétről“ czimü rovatban Szemlélő sok talpraesett dolgot mond el. Azonfelül Paláuka Ödön: „A méz a háztartásban“ czimü kö/hasznu czikke ős a szinház, irodalom, művészet, nyilttársalgó, humor, háztartás, hasznos tudnivalók, orvosi tanácsok gazdag rovatai. A „Magyar Nők Lapja“ most már kéthetenként ad ingyens Divatmellókletet s igy fölöslegessé teszi még egy divatlap járatását. Az újonnan belépő előfizetők ingyen kapják „A szépség taukönyvó-“t, melynek bolti ára 1 frt 50 kr. Mutatványszámokat ingyen és bórmentve küld a „Magyar Nők Lapja“ kiadóhivatala (IV., Kishid-utcza 9. sz.). Melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe.

— Gyógyszerészek figyelmébe. Szerbiában rohamosan szaporodnak a gyógyszertárak és' miután a nevezett országban gyógyszerész iskolák nincsenek, a szerb gyógyszerészek Magyarországból hozatják a segédeket, természetesen kizsákmányolva azok szolgálatát és kijátszva őket, ahogy és a hol csak lehet. Az óvakodás gyógyszerészeink részéről tehát nagyon is okadatolt és a külügyminisztérium a törvényhatóságok utján fel is hívja a magyar gyógyszerészek figyelmét a szerb gyógyszertárosok megbízhatatlanságái a és ajánlja, hogy a reájok vonatkozó tudakozódások czó'jából forduljanak a belgrádi osztr. magyar konzulátushoz.

4- Községi faiskolák. A magyarföldhitelintézet a hazai gyümölestenyósztést a községi faiskolák utján előmozdítani óhajtván, az 1892. évtől kezdve az 1902. évig minden évben 1 drb 300 frtos, 2 drb 200 frtos, 18 drb 100 frtos jutalmat tűz ki oly tanitók jutalmazására, a kik faiskolát kezelnek és a fate- nyósztés terén szembetűnő sikert képesek felmutatni. E dijakra pályázhat mii:din magyarországi, [faiskolát kezeiő néptanító, valamint oly községi kertész is, a ki a faiskola kezelést n kivtil a nóphkolákban a gyü- mölcstenyósztóst hivatásszerűen tanitja és tanítása eredményeként községében és vidékén a nemes gyümölcstermelése terén látható sikert képes felmu’atni. Különös figyelemben fognak részesülni azok a tanítók, a kik a filloxera által elpusztított vidéken kezelnek mintaszerűen faiskolát. Az idei pályadijakra a pályázati kérvények f. évi május 1-ig adandók be az illető kir. tanfelügyelőséghez, mely azokat véleménye kíséretében közvetlenül a földmivelősügyi minisztériumhoz terjeszti fel és a pályázat eredményéről ugyanakkor egyidejűleg a vallás- és közoktatásTOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (11. sz.)

ügyi m. kir. miniszterhez jelentést tesz. Az ekként beérkezett kérvények, a minisztérium által, az országos gazdasági egyesület ős az országos kertészeti egylet kebeléből összeállított és az országos gyü- mölcsószeti miniszteri biztos által kiegészített bizottság által fognak tárgyaltat ni, mely bizottság a pályázók faiskoláit, ha azt szükségesnek találná, esetleg központi vagy vidéki megbízottjai által meg is szemlélteti. *3$

— A gazdák és erdészek nyugdíj szövetkezetének alapszabály-tervezetét a gazdatiszti segély egyesület igazgató választmánya f. h. 16-án tartandó ülésén állapítja meg végleg, mely után az mindazoknak, kik a nyugdijszövetkezetbe való belépésüket bejelentették, megküldetik, hogy a husvét táján tartandó alakuló közgyűlésig áttanulmányozhassák és esetleges észrevételeiket megtehessék. Mindazok tehát, kik magukat a belépésre elhatározták, saját érdekükben cselekszenek, ha belépési szándékukat a kitűzött határnapig f. h. 25-ig a gazdatiszti segélyegyesület irodájába, Budapest „Köztelek“ bejelentik, hogy az alapszabály tervezetet idejekorán megkaphassák. Különös érdeklődést keltett a nyugdíj szövetkezet a magán erdőtisztek és erdészeti alkalmazottak körében, kiknek belépése nagyobb számban várható. Ismételten figyelmeztetnek az érdeklődők, hogy az alakulás után belépők már 10 frt beiratási dijat fognak fizetni, melytől a most belépők fel vannak mentve. A gazdatiszti segélyegyesület, mely a nyugdíj szövetkezet előkészitősével foglalkozik a tervezet és táblázatok szétküldését már befejezte. Azoknak, kik ily füzetet nem kaptak volna és a szövetkezet iránt érdeklődnek, kívánatra szívesen küld táblázatot és nyilatkozat mintát.

IRODALOM.

— Irodalmi újdonságok. Megjelentek és Kram- mer Vilmos könyv-, zenemű-, író- ős rajzszer kereskedésében Szegzárdon kaphatók. Gracza György: Kossuth Lajos élete és működése, ára 1 frt 20 kr.

A fővárosi, valamint a vidéki sajtó a legnagyobb méltánylással emlékszik meg a könyvről és egyaránt az olvasókörök figyelmébe ajánlja. — „Tanítói könyvtár, szerkeszti Schultz Imre. I. rész: Tanterv 1, 2 ős 3 tanítóval biró magy.- és nőmet tannyelvű kath. népiskolák számára, ára 50 kr. — „Betegségünk, Orvosságunk“, nagybőjti beszédsoro/ai, irta s a győri pü-pöki székesegyházban elmondotta Ruschek Antal, ára 1 frt 20 kr. — „Régi magyar szakács- könyvek“, közli br. Radvánszky Béla, ára 4 frt. — Cserha'mi Hecht Irén: A fiancia romanticismus korszaka. A magyar drámairodalom történetéből, ára

• 5 frt. — Adorján Sándor: Félhomályban, regény, ára 1 frt. — S/abónó Nogáll Janka: Leány-álmok, elbeszélések, ára 1 frt. — „A magyar klerús“, irta Historikus, ára 80 kr. — Zola Emil: Páris gyomra, regény, ára 1 frt 20 kr. — Ugyanattól: A zsákmány, Mouret abbé vétke. Nana; regények uj kiadásban egy-egy vaskos kötet ára csak 1 frt 20 kr. — Jókai Mór: Fráter György, törtérelmi regény öt kötetben, ára 7 frt. — Ötvös Gyula, Útmutató majolika- és porczellán festészetben, műkedvelők részére, ára 80 kr. — „Gyöngyvirágok“, imakönyv fiatal protestáns hölgyek számára, Ill-ik kiadás, irta Tóth Pál, ára vászonkötéisben 2 frt.

— Az „Otthon“ nagy kitüntetésben részesítette a „Magyar Nők Lapjá“-t akkor, midőn szekesztőjét: Maróth Erzsit tagjai közé beválasztotta. Mind a lap, mind fiatal szerkesztője méltán részesült e kitüntetésben. A „Magyar Nők Lapja“ egyike a legjobban szerkesztett női heti közlönyöknek. Újabb időben követő irányával teljesen a művelt magyar nők, a család és háztartás érdekeit kívánja szolgálni. Mint háztartási közlöny a magyar irodalomban egyedül áll. E heti számába a szerkesztő: Maróth Erzsi „A bakfis- csók“ czimü kedves kis jelenetét közli. Reméljük, hogy mind mély megfigyelésével, mind pedig az előadás bájával széles körben feltűnést fog kelteni. Méltán sorakozik melléje Kózsa Rezső „Oly szép az élet“ czimü költeménye, melyben a pessimistákra ráczáfolva, ujjongó örömmel dicsőíti az élet szépségeit. Dr. Balká- nyi Aurel „A nő és az egészségügy“ czimmel sok okos dolgot mond el az elhanyagolt női nevelésről. A tárczában Vörös Sándor: „Mariska meghódításáéval sok derűs perczet fog szerezni az olvasónak. Kovács Mihály: „Négy nem et leányai“ czikkelyében összehasonlítást tesz négy nemzet leányainak ápolásáról. K. Ben:c/ky Irina folytatja: „Három közül az egyik“ és Kövér Irma: „Asszony volt — talány volt“ czimü rendkívül érdekes elbeszéléseiket. „A hétről“ Szemlélő sok talpraesett dolgot beszél el, élénken és humorosan. Azonkívül a rendes rovatok a szokott gazdag tartalommal. E lapvak nem volna szabad hiányoznia egy család asztaláról sem, mert valódi szószólója a nő érdekeinek, lelkes tanácsadója a családnak és ügyes vezetője a háztartásnak. Mutatványszámok a „Magyar Nők Lapja“ IV., Kishid-utcza 9. sz bárkinek

ingyen ős bőrmentve küld, a ki ez iránt hozzá fordul. Melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe.

— A „Kereskedelmi Közlemények“ czimü lap, mely a Budapesti Kereskedelmi Muzeum irodája szerkesztősében jelenik meg, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi január hó 14-én 88,564 sz. a kelt rendelete folytán, ezentúl a „Magyar Pénzügy“ és a “Magyar Kereskedők Lapja“ czimü szaklapokhoz díjmentesen fog mellékeltetni. A „Kereskedelmi Közlemények“ igen becses anyagot közöl, különösen a konzulátusok, valamint a Kereskedelmi muzeum külföldi képviselői és állandó tudósítói jelentéseiből. Fontos közeleményeket tartalmaz, továbbá közlekedési, díjszabási és szállítási ügyekről, a kiviteli üzletről, vámügyekről és a kereskedelmi muzeum ügyeiről, valamint a keleten előfordult csőd- ős fizetésképtelenségi esetekről. A „Kereskedelmi Közlemények“ előfizetési ár hiányában, eddig kizárólag csak a kereskedelmi muzeum kiállítóinak küldetett meg, az érdekelt ős érdeklődő közönségnek pedig különben teljesen hozzáfórhetlen volt. Ezen most a „Magyar Pénzügy“ és a „Magyar Kereskedők Lapja“ rendes ingyenmellékletót képező értékes tartalmú szaklapnak a közönség szélesebb rétegeinek való rendelkezésre bocsájtása által, a hazai kereskedő ős iparos közönségnek kétségkívül lényeges szolgálat tétetett.

SZÍNÉSZET.

___

Sz

ombaton, e hó 4-én a szó igaz értelmében vett telt ház előtt »Szegény Jónáthán« került színre.

A közönség tapsokkal tüntette ki azokat, kik jól játszottak. A főbb szerepek Balogh (Jónáthán), Mát- ray Margit (Molly), H r u b o s (Wandergold), Ágo- tai (impresszárió), V ár a di né (Harriette) és Tuko- r a y (egy lengyel gróf) kezeibe voltak letéve. Két jelenet tetszett nagyon: az, mikor Wandergold és Jónáthán öngyilkosok akarnak lenni; a másik, midőn Jónáthán és Molly a csáládi jeleneteket festő duettet éneklik.

Vasárnap délután «A fenegyerekek» a rendes vasárnapi közönség előtt folyt le. Ágotái (Róka) játékát és Tajthy Etel énekét kell kiemelnem. — Este «Náni», Follinusz Aurélnak iOO aranynyal dijja- zott népszínműve adatott. V á r a d i n é nagyon kedves Náni volt. A népszínművekben vele együtt játszó Hrubos (Józsi) előadásával sokat nyújtott. Ágotái (Kreuczel Michel) volt az este is a közönség nevette* tője, de azért eltalálta a hangot abban a jelenetben is, a midőn mint apa félti leányát és annak becsületét.

«A nagymama» először 1892. márczius hó 6-án adatott a nemzeti színházban. Balog Árpádot, úgy látszik, Csiky iránti kegyelete indította arra, hogy ő márczis 6-án adassa elő e remek vígjátékot, melyet ha elolvas*az ember, el van ragadtatva Csiky szellemétől. Nagy várakozással volt mindenki az előadás iránt, de a várakozásnak csak a szereplők egyike- másika felelt meg, a szereplők némelyike megrontotta a darab hatását. A szerepkiosztás okozta ezt, melyről nem a direktor tehet, hanem a közbejött akadályok az okai. Hrubos hirtelen megbetegedett, Havy oda van Pestre gyülésezni. Ágotáira Ernő jutott, a kinek temperamentumához sehogysem illik e szerep és azután tanulmányozni sem ért reá. Koszta nyugalmazott lelkész eljátszásával Ágotái szép alakítást mutatott volna be; Mihályfi Juliska Mártha szerepével aratta eddig a legnagyobb sikert. Borsitzky Ilona tőle telhetőleg kedves nagymama iparkodott lenni. H a v i n é (Langó Szerafin) dicséretreméltóan adta a naivot tettető, vén gouvernantot.

Kedden a Váradi-pár jutalmazására adott «Su- hancz»-ban V á r a d i n é eleven, pajkos Józsi tudott lenni. Kellemes hangja már is tapsokat aratott; majd mindegyik énekszámát ismételnie kellett. Mátray Margit Eliz szerepében nagyon jó volt. Ágotái (Bizot) és T u k o r a i (Durant) komikus játéka hálás, nevető közönségre talált. V á r a d i karmester, az első és második felvonás között eljátszotta saját szerzeményű operettjének gyönyörű uvertürjét, a miért a megjelentek élénk tapssal adtak elismerésöknek kifejezést.

A «czigánybáró», Jókai Mór regénye után irt színdarab fülbemászó zenével bir. Tajthi Etel játszotta Barinkay Sándort. Az embert valóban meglepi szép és csengő hangja, mely különösen a magasabb hangoknál kellemes és legkevésbbé sem erőltetett ; Tajthynak ez volt Szegzárdon az első önálló szerepe, s ebben is férfiút kellett személyesítenie. Többszöri, neki való fellépés után jó erőnek bizonyulna. Kivált ez este Mátrai (Saffi), a ki teljesen hangjánál volt. Berkes Etel jó maszkja és játéka, Á g o t a y (Zsupán) kupléja emelték az előadást.

Csütörtökön szép számú közönség hallgatta végig «Egy katona története» czimü franczia drámát. M i- hályfi Juliska (Adrien) érzésteli játékáról mi sem tett nagyobb bizonyságot, mint az, hogy a legtöbben könnyeztek. Balog Árpád (Renó János) játéka is megindító volt. Ágotái kitűnő alakításai egygyel szaporodtak Samborán őrmester szerepével. Tűk o ra i (Lázár) szerepét érvényre tudta emelni.

Balog Árpád pénteken jótékonyczélu élőadást rendezett, melynek egész jövedelmét a g e r j e n i vizkárosultaknak juttatja. Szép és dicséretre méltó tett, mely nemes szívre és emberbaráti érzületre