Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-12 / 11. szám

o TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (11. sz.) 1893. márczius 12. egy kis fiút. Negyednap már engem mentett ki egy kis fiú. De ez nem szegte kedvemet. Tovább matróz- kodtam volna, ba hajónk, véletlenül léket nem kap s el nem sülyed. Én ugyan nem kaptam léket, de azért ón is élsülyedtem. Nem is annyira a véletlen, mint inkább a kormányosunk mentett ki. A hideg fürdőben átfáztam s most már három hete a betegágyat nyomom egyre kubakávéról, meg Jamai- káról fantáziáivá. Az ápolók liteivzámra öntik belém a kávét és íumot s egyre csodálkoznak az ő naiv- ságukkal, hogy még sem elég. Persze, a szegények nem érzik, mi bántja az én le’kemet. Hanem az bizonyos, hogy addig nem követi m a nagybátyám nyomdokait, mig meg nem tanulok úszni. Azután megyek egyenesen Rotterdamba s onnan Amerikába milliomosnak. Vájjon nagybátyám is amerikai útja előtt há­rom hétig feküdt a kórházban? Vájjon őt is agyon akarták itatni kávéval meg rummal? Az a gondolat nyugtalanít azonban mégis legjobban, vájjon folytathatom-e majd megkezdett pályámat? Vájjon élve kerülök-e ki jámbor ápolóim kezei közül ? Zsöberth. _____KÜLÖNFÉLÉK. ___ Kin evezés. A m. kir. ignzságügyminister La­dányi Ignácz gyönki kir. járásbirósági segéd- telekkönyvvezetőt a szegzárdi kir. törvényszékhez telekkönyvvezetővé nevezte ki. — Tisztelgés a kir. tanfelügyelőnél. A tolnai tanítók és tanítónők folyó hó 9 ón tisztelegtek Rill József kir. tanfelügyelőnél. A tisztelgők üdvözletét Mátéjka Károly tolmácsolta. — A szabadság ünnepét, márczius 15 ét Tolna­vármegye számos községében méltóan készülnek megünnepelni. Nem is szabadna egyetlen egy köz­ségnek sem megfeledkeznie a szabadság felvirradá- sának évfordulójáról. Vidéki laptudósitóinkat felkérjük, hogy az ünnepély lefolyásáról lapunkat értesíteni sziueskedjenek. — Hymen. Hoffmann Viktor s. jegyző el­jegyezte Kaiser Ágnes úrnőt. — Adomány a lengyel! tűzoltó-egyletnek. Az „Adriai biztositó társulat“ a lengyeli önk. tUzóltó-egyesület részére 12 frtot adományozott. — A szegzárdi kir. törvényszék elnöke Faragó Dániel tvszéki segédszolgát, a vezetése alatti kir. törvényszékhez II. osztályú hivatalszolgává nevezte ki. — A dolovai nábob lánya. Ez a czime Herczeg Ferencz szinművének, melyet a nemzeti szinházban folyó hő 10-én először adtak elő. Táviratilag vettük az értesítést, hogy a darab fényesen sikerült; Jókai ko-zorus költőnk a fiatal irót óriási babérkoszorúval tüntette ki. Őszinte szívből gratulálunk a kitűnő tárczairó ezen újabb sikeréhez. — Millenium. A rendezendő országos kiálli’ás 1896. május 1-én nyílik meg és tart 1896. október 15-ig, mely idő a'att időszaki kiállítások is lesznek, melyeknek tárgyát, szervezését és idejét külön szabály­hogy utolsó pillanataimban két pap van mellettem, s hogy bélpoklos-telepünkön három jó szeretet-nővért hagyhatok. Most már ón‘is elmondhatom: Most bo- csá«sad el ... A bélpoklosok ügye biztosítva van; nincs többé szükség rám; mehetek oda föl.“ Még pár napig szenvedett. Ott feküdt tehetet­lenül egy földre terített madraczon, mint a legsze­gényebb poklos. Csak nagy fáradsággal tudták az ágyat vele elfogadtatni. A sok ezer fontból, mi ke­resztül ment kezén, magának annyit sem tartott meg, hogy a szükséges fehérneműje meglett volna. Április 15-én csendesen elszenderült, mintha édes álomba merült volna Halála után kezéről ős arczárói v poklosság minden nyoma eltűnt. Saját kívánsága szerint annak a pandanusuak tövében temették el, mely első lakóhelye volt, s mely lombjaival most a temetőt árnyékozza. VI. Ez Dömjén atya. élete rövid, száraz kivonatban. Munkáját folytatják társai. Mikor a püspök habozott, hogy kit küldjön rendtársai közül helyébe, s végre is nem tudván dönteni, megkérdezte őket: ki vállal­kozik e terhes feladatra? a rendtársak egyhangúan felelték: valamennyien. Pamfil atya ezt megtudván a a távol Belgiumban, addig könyörgött a rend főnö­kének, mig kinyerte a kegyet, hogy öccsét ő helyet­tesíthesse: Ily hatással volt Dömjén atya példája. Még halálával is használt azoknak, kiknek gyá- molitásáőrt életét áldozá. A már említett s a walesi zatok által fogják megállapítani. A kiállítási tárgya­kat két főcsoportba osztják: a történelmi kiállításba és a jelenkori kiállításba. — Műkedvelői előadás az árvízkárosultak ja­vára. Az „Egy esu 11 To 1 n ameg y ei ttőégy let“ elhatározta, hogy a szerencsétlenül járt árvízkárosul­tak javára husvét utáni szombaton, azaz április hó 8 án műkedvelői előadást fog tartani. — A nevezett egyesület tagjaiban visszhangra találtak a hajlékta­lanná lett árvízkárosultak jajkiáltásai, s most ir, mint mindig, jó példával járnak elől a jótékonyság és em­berszeretet gyakorlásában. — Könyvtár gyarapítása. A szegzárdi kaszinó választmánya legutóbb tartott ülésén 100 frtot sza­vazott mng saját könyvtára gyárapitására. A könyvek m°gvál isztásával Tóth Károlyt, Steiner Lajost, Krám- tner Jánost és Hólub Jáno-t bízta meg. — A harmadik óvoda. Szegzárd nagyközség kópvi^ő-tcstülete tudvalevőleg elhatározta, hogy az újvárosban uj óvodát állít s ez állásra a pályázatot is kihirdette, mely február 28-án járt ugyan le; de a választás m m tartatott meg, mivel a kir. tanfel­ügyelőhöz nem lett beterjesztve a óvónő-állás szer­vezéséről szóló kimerítő iskolaszéki határozat. — Dajkakópzö-intézet. A szegzárdi „Alapne­velési egyesü 1 et“ választmánya f. hó 11-én sa­ját helyiségében özv. Sass Istvánná elnöklete alatt választmányi ü'óst tartott, melynek főtárgyát a Szegzárdon felállítandó dajkaképző-intézet módo­zatnak megbeszélése képezte. Örömmel értesültünk arról, hogy a minden jóért és nemesért lelkesülő egyesület vezetői már annyira előre vitték a dajka- képző-intézet ügyét, miszerint annak felállítása most már befejezett ténynek tekinthető. — A tolnamegyei tanítók mozgalma. Vármegyénk htrorn tanitó-egyesülete: nevezetesen a „Tolname­gyei ált. tanít ó-egyesület, a „Szegzár-vi dóki rk. néptanító-egyesület“ és a „Szeg­zár d-központi tanitó-egyesület“ kérvényt intéztek a képviselőházhoz, hogy a tanítói fizetések rendezése tárgyában benyújtott törvényjavaslat módo- s'ttassák, illetve megváltoztassák olyképpen, misze­rint a rendes tanítónak 600, a segédtanítónak pedig 40o írtban álapittassék meg évi minimális fizetése. A nevezett egyesületek a megye 6 országgyűlési kép­viselőjét is felkérték igazságos és méltányos kérésük támogatására, kik közül Busbach Péter orszgy. képviselő Krammer János egyesületi elnökhöz intézett meleghangú levelében már ki is jelentette, hogy a nemzet napszámosainak kérelmét támogatni fogja. — Iskolai vizsgálat. Mikó György, az újvá­ros plébánosa és iskolaigazgatója, az elmúlt héten a vezetése alatt álló újvárosi róm. kath. iskolában vizsgálatot tartott az eddig végzett tananyagból s a tapasztalt eredmény felett megelégedését fejezte ki. E vizsgálat megtartását különösen az a körülmény sürgette, hogy a nagyobb gyermekek a szorgos munka beálltával ki-kimaradoznak az iskolából, mit tudva­levőleg a törvényt is megengedhetőnek tart. herczeg elnöklete mellett megtartott értekezlet ugyanis, miután elhatározta, hogy Dömjén atyának egykori működése helyén szobrot állít, kimondotta: „alapit- tassék az ő neve alatt egy intézet, mely a bélpok- losságnak, e szörnyű betegségnek különös tanulmá­nyozására s arra legyen szánva, hogy a nélkülözhe­tetlen segélyt szolgáltassa mindazoknak, kik e tanul­mányok végett a szükséges utazásokra vállalkoznak.“ Hazája, Belgium sem maradt hátra hős fia em­lékének megörökítésében. Rendjével egyetértve Döm- jén- intézet neve alatt iskolát nyit, melyben a bélpoklos vidékek számára hitterjesztőket nevel. Befejezésül még csak egy szót. Dömjén atya története a szeretet diadala a nemzeti- és felekeze- t:eskedés fölött. Az ifjú belga pap franc-ia főnökének rendeletére elhagyja hazáját, elmegy messze, eddig nem ismert néptörzs közé, melynek fele reá nézve vallásilag is idegen, hogy testi és lelki nyomorának enyhítéséért végigjárva a szenvedések hosszú kereszt- utját, föláldozza fiatal életét s ezen önfeláldozó mun­kájában legbuzgóbb segítői a protestáns angolok, a kik halála után is elsők fűzik megdicsőült homlokára a halhatatlanság babérkoszorúját. Miért nincs ez igy mindenütt? Mikor e sorokat irom, úgy óivem, mintha a zord tőiben enyhe szellő érintené arczomat. Csak egy fuvallat, de elég, mert zá'og, hogy a tél nem tart örökké, lesz még tavasz. Az emberiség szivében is lesz még tavasz, de mi megérjük-e azt? — A szegzárdi népkonyha. Az elmúlt hónapban a szegzárdi népkonyhából 2261 ember és 840 kis óvodista kapott meleg tápláló ételt. E jótékonysági intézmény még folyó hó 18-ig áll nyitva a szegények részére. A szigorú tél folyamán valóban életrevaló s áldásos intézménynek bizonyult a népkonyha, mely megalkotójának, S i m o n t s i t s B é 1 á n 1 n a k, a jó­tékonyság terén szerzett érd meit növelte. — Lakásváltoztatás. Rill József kir. tan- felügyelő lakását és irodáját a Bezerédj-utczából sz. György napján a Budai-utczában levő Stetkáné-féle házba teszi át. — Uj körorvos. Dr. Schall Kálmán kép­zett orvost s megyénk szülöttjét, folyó hó 7-én egy- hangulág Sárbogárdon kerületi körorvossá válasz­tották. A megválasztott csak a múlt nyáron telepe­dett le Sárbogárdon s e rövid idő alatt kitűnő kép­zettségével, megnyerő bánásmódjával meghóditolta maga részére a közönséget. Gratulálunk Sárbogárd és környékének a szerencsés választáshoz I — Kaszinói tagok. A szegzárdi kaszinó folyó hó 4-én tartott választmányi ülésén a tagok sorába folytatólag felvette: Schloss L aj os szegzárdi bor- kereskedőt ős Ellmann Ödön ügyvédjelöltet. — Márczius 15-én Bor zsák Endre, szegzárdi ref. lelkész s lapunk zseniális munkatársa, a magyar szabadság újjászületésének nagy napján a református templomban reggel 8 órakor alkalmi imát és beszé­det fog tartani. Az ünnepélyes isteni tiszteletre so­kan készülnek városunk minden rangú és rendű lakosai közül, hogy hallhassák a kitűnő szónok ajkáról annak a nemzeti ünnepnek a dicsőítését, melynek emléke örökké élni fog minden igaz magyar keblében, „m i g áll e hon s ól magyar e hazában.“ — Értekezlet. A „Tolnamegyei ált. ta­nitó-egyesület“ helyben levő választmányi tag­jai K r ámm er János elnöklete alatt folyó hó 9 én, a szegzárdi polgári iskola tanácstermében értekezle­tet tartottak, melyen Molnár János, az egyesület főjegyzője, fölolvasla az egyesület megbízása folytán az általa szerkesztett felhívást. Beható tanácskozás után, némi módosítással elfogadtatott a felhívás, mely legközelebb tettre s tömörülésre fogja szólítani megyénk tanítóságát. — Az uj pénz. Az uj ezüst koronákat, a sze­rint, a mint a régi ezüst pénzek bevonása szükségessé teszi, már nemsokára forgalomba bocsátják. A 10 ős 20 filléres nikel pénzeket az ezüst tízesek és húsza­sok bevonásával egyidejűleg, rendeleti utón fogják forgalomba bocsátani. A nikel pénzek veretőse már meglehetősen előrehaladt és e darabok valószínűleg még ez év első felében megjelennek a forgalomban. A bronzérmeket a váltó-pénz forgalmában beálló szükséghez képest fogják kiadni. Magyarországon már most is kevés a váltópénz ős minthogy a réz- pénzt szaporítani nem lehet, a hiány pótlására a 10 és 20 filléres bronzérmeket már nemsokára forga­lomba hozzák. — Kultúrmérnöki kerületek. Aföldmivelési miniszter újabban felosztotta a kultúrmérnöki kerületeket. Az uj beosztás szerint az ország terü­lete 10 kultúrmérnöki területre oszlik; Tolna­vármegye az I-ső kerületbe osztatott be. — Pályázat szolgai állásra. A szegzárdi kir. törvényszék területén levő paksi kir. járásbíróságnál segédszolgai állásra pályázat van hirdetve. — Szeszélyes időjárás. Azt hittük már, hogy Tél apó uralkodása megszűnt és ime a néhány na­pig tartó verőfényes tavaszi kellemes napok után újra zord hideg állott be. A múlt héten ugyanis orkánszerü szélvihar dühöngött s Gergely is meg­rázva szakállát, hó hullott a hozzánk kergetett fel­hőkből. — Öngyilkos. Török Györ'gy szegzárdi agglegény életuntságból, mert hosszú keresés után sem talál­hatta mpg szive választottját, folyó hó 10-én a _déli órákban felakasztotta magát. Mire hozzátartozói megtalálták, már meg volt halva. — Tűz. Csapó Könczöl András decsi lakos kazalba rakott zabszalmája eddig ismeretlen módon kigyult s leégett. A kár mintegy 50 frt. — Honvéd lovak szemléje. A szegzárdi gazdák­nál elhelyezett honvéd lovak szemléje folyó hó 14-én Szegzárdon tartatik meg. — Kitett kis csecsemő. Múlt pénteken a város végén elhúzódó Sét-patak kőhidja alatt az ibolyát kereső iskolás gyermekek alig néhány napos cse­csemő holttestére bukkantak. A kis csecsemő szája kendővel volt bedugva, s már több hét óta lehetett kitéve, a mennyiben hullája oszlásnak is indult. A vizsgálatot ez ügyben megindították.

Next

/
Thumbnails
Contents