Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-02-05 / 6. szám

6 TOLNAMEGYET KÖZLÖNY (6. sz.) 1898. február 5. jövőbeni termésre, hanem készletben levő saját ter­mésű régibb boraikra is vonatkozik. Az a körülmény, hogy egyes bortermelőknek, vagy pedig egyes vidé­kek összes bortermelőinek a filloxera pusztítása miatt, vagy más okból egyik vagy másik évben szőlő­termése nincsen, az illető bortermelők a készletben levő saját termésű boraiknak kedvezményes adótétel mellett való elfogyasztásától nem fosztja meg; szük­séges azonban, hogy a bejelentés az 1892. XV. t.-cz. végrehajtása iránti utasítás 26. §-a értelmében az ily korábbi termésű borra nézve is megtótessék. — Grófi nevelő. Hirling Antal volt raosgói plebánus — Hirling Ádám főjegyző öcscse — ki a pécsi egyházmegyéből távozva, a herczegprimás által hitoktatóvá neveztetett ki, ezen állás kötelmei alól felmentetett és a herczegprimás engedelmével özv. gróf Károlyi Gyuláné egyetlen fiának nevelé­sével bízatott meg. — A helybeli belvárosi kath. óvónál felállított népkonyhában január hóbán 1261 szegény részesült ebédben, naponta átlag negyveukettő. Mily nagy jó­tétemény ez s mily nemes emberbaráti érzületre mutat! A népkonyha — a szegények örömére — még feb­ruár hóban is fog működni. — Törvényjavaslat a műbor ellen. A keres­kedelmi miniszter törvényjavaslatot nyújtott be a gyártott bor ellen. A javaslat alapoka borkereskedós szoliditásának helyreállítása s ez alapon a borterme­lés érdekeinek megóvása. A javaslat szerint mester­séges a bor, ha nem kizáróan szőlőből vagy szőlő­mustból készült, ha a borhoz tisztított szeszen és cog- nacon kívül bármi adatott hozzá. Az tehát, ki vizet tölt a borba, büntetés alá esik! A büntetés 25—300 forintra rúghat. Az inkriminált borokból a hatóság mintákat vesz, azokat az állami vegyészeti állomás­hoz beküldi. Ennek ítélete irányadó a büntetésre nézve. — A lövöldöző csősz. Dankalstv^Ln őcsónyi mezei csősz január hó 28-án Szeg/árdon mulatott Stoll Alajos korcsmájában, innen ittas állapotban szánkóra ülve, Őcsénybe vitette magát, hol Frankfutter Árminná korcsmájában folytatta a Szegzárdon meg­kezdett mulatozást. Itt Szabó István (Csonka) őcs^cnc,'gazdával szóváltásba elegyedett, s őt sértő szí'-S’ ívkl~Ttnnyira felingerelte, hogy az dühében a korcsmából előbb társát kidobta, azután Dauka kezéből kivette a fokost s azzal Danka felé sújtott, mit azonban szerencsés félreugrással kikerült. Midőn látta, hogy Szabó István őt követni akarja, a korcsma ajtaját kívülről maga felé húzta; erre forgó pisztolyát elő­rántva, Szabó Istvánra az üvegajtón át három lövést tett, melyek közül kettő ellenfelét találta. A meg­sebzett marczona férfiú életveszélyen túl van. A tet­test elfogták. — Polgári házasság ellen. Fuchs Vilmos kis-vejkei káplán, mint levelezőnk irja, múlt vasár­nap a polgári házasság ellen tartott beszédet. — A kis-vejkeiek elhatározták, hogy felfogják kérni Per­ezel Dezső orsz gyűlési képviselőt, hogy a pol­gári házasság ellen szavazzon, ha a javaslat a kép­viselőház elé kerül. — Halálozás. Krausz Lipót, városunkban min­denki által ismert borügynök f. hó 2 án, 33 éves korában hagymászban meghalt. Feleséget és egy alig egy hónapos árvát hagyott hátra. — A Dunagózhajózási társaság hirdeti, hogy mindazok, a kiknek a társulati raktárakban árui fekszenek, mielőbb vitessék el. Megjegyzi egyúttal, hogy az el nem vitt áruk kizárólag a tulajdonosok költségére és veszélyére maradnak raktáron, mivel a társulat jég és vízkárokért semminemű szavatosságot nem vállal és az összes mentési költségek az áruk mennyiségéhez és súlyához képest a felek terhére fognak felszámittatni. E figyelmeztetés azért történik, mivel az egész Duna jéggel van borítva s a hosszan tartó kemény tél után az olvadás rohamosan szokott bekövetkezni. — Megugrott tolvaj. Bugyiki György, ki özvegy Böde Józsefnénél Dunaföldvárott szol­gált, gazdaasszonyától értékes ruhaneműk eltolvaj- lása után megugrott. A csendőrség a tettest nyo­mozza. < — Högyé8zen az ipar testület tisztikara követ­kezőkép alakult meg: Elnök: Stockinger Vincze, al- elnök: Baumann János, jegyző: Fent Lajos, pénztár­nok: Baumann István, iparhatósági biztossá pedig a főszolgabíró Klimes Antal községi jegyzőt ne­vezte ki. — Óratolvaj. Niki János várdombi lakostól ismeretlen tettes 13 frt értékű ezüstóráját ellopta. — Áthelyezés. Dettrich Béla, hőgyészi m. , kir. adótiszt, lapunk tudósítója, hasonminőségben - saját kérelmére Kaposvárra helyeztetett át. Kg— A tankötelesek összeírása. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter összehasonlította az ország 1890—91. tanévre összeírt tankötelesek számát az 1890-ki népszámlálás megfelelő adataival, s úgy ta­lálta, hogy a két összeírás között 435,000 a különb­ség, vagyis 14%. A miniszter ez okból múlt óv decz. 30-án 57,914—1892. sz. a. felhívta a megyei és vá­rosi közigazgatási bizottságokat, hogy jövőre a tan­kötelesek hatósági összeírásának eredményét 10 éven át, mindenkor hasonlítsák össze az 1890. évi nép- számlálás megfelelő adataival s az összehasonlításnál 5%-nál nagyobb eltérés fog mutatkozni, az összeírást az anyakönyvek alapján ismét ejtsék meg. E czélra a miniszter minden törvényhatóságnak rendelkezésére bocsátotta a szükséges adatokat. — Helyreigazítás. A múlt számunkban közölt, „A szegzárdi kereskedelmi egylet halvacsorája“ czimű közleményünkben megjelent hölgyek névsorából — sajnálatunkra — Schmideg Mórné úrnő nevét téve­désből kifelejtettük, a mit e sorokkal iparkodunk helyrehozni. — A „Dombóvári járási takarékpénztár rész­vénytársaság“ Tamásiban folyó évi február hó 16-án délellőtti 10 órakor a részvénytársaság saját helyi­ségében évi rendes közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére 3 rész­vényes tagnak megválasztása. 2. Elnöki jelentés az intézet állásáról és a lefolyt évi eseményekről 3. A felügyelő-bizottság jelentőse, ennek kapcsán a fel­mentvény megadása és a nyeremény felosztása iránti javaslata. 4. Elnök, al-elnök és az összes igazgatósági tagoknak leköszönése, az alapszabályok 17. §. értel­mében. 5. Elnök és al-elnök választása az alap­szabályok 17. §. értelmében. 6. Kilencz igazgatósági tagnak választása és ezen választás által a felügyelő­bizottságban esetleg megüresedő tagsági helyeknek választás utján leendő betöltése, az alapszabályok 17. §. értelmében. 7. Segódkönyvvivőnek fizetés fel­emelés iránti beadott kérvényének tárgyalása 8. Az igazgatósághoz beterjesztett, s ez által a közgyűlés elő utalt kérvények tárgyalása. 9. Szabályszerüleg bejelentett indítványok tárgyalása. — Az álkulcs. Az uj-dombovári vasúti állomás éttermébe ismeretlen egyén álkulcscsal bejutott és a pénzszekrónyből százhatvanöt forintot lopott el. — Uj intézmény. A budapesti m. kir. állam vetőmag-vizsgáló állomás kimutatásokat hoz nyilvá­nosságra az általa leplombozott magvakról. Az első kimutatás szerint, mely a „Köztelek“ czimü szaklap jan. 18-án megjelent ez időn, jan. hó 17-ig az alább megnevezett budapesti magkereskedők és elárusítók számára a következő mennyiségű magvakat plombozta le, u. m. Mauthner Ödön 556 métermázsa luezerna 105 mőtermázsa lóhere. Haldek Ignácz 36 mőtermázsa luezerna, 51 mőtermázsa lóhere. Ullmann Károly 176 mőtermázsa luezerna 53 méterm. lóhere. Magyar ke- resk. részvény-társaság 185 méterm. luezerna, — lóhere. Magyar mezőgazdák szövetkezete — lu­ezerna, 71 mm. lóhere. Szávoszt Alphonz 20 mm. lu­ezerna, 22 mm. lóhere. Frommer A. Herman 6 mm. luezerna, 4 mm. lóhere. — Statisztikai szempontból a m. kir. magvizsgáló állómás fenti kimutatásának az a legérdekesebb momentuma, hogy e ezógek közül az egyik, nóvszerint a Mauthner ezég egymaga több luezernát plomboztatott, mint az összes többi buda­pesti magkereskedő együttvéve. Közgazdasági szem­pontból pedig nagyon is helyeselhetjük e kimutatá­sok nyilvánosságra hozatalát, minthogy általuk vilá­gosan betekinthet a gazda a különféle magárus ezé- gek üzemébe és forgalmába és e csalhatatlan kimuta tások révén aztán világosan láthatja azt is, melyik czőg felé irányul leginkább a gazdaközönsóg általános ős legnagyobb bizalma. — Fatolvajok. A hideg tél sok gonoszságra rá­viszi a szegénységgel küzdőket, s minden lelkifurda­lás nélkül elemelik azt, a mire szükségük van. Számtalan lopás fordult már elő a tél folyamán, s most arról értesülünk, hogy a napokban az újvárosi iskola épület udvarán összerakott s kizárólagosan az iskola-termek fűtésére szánt ölfát ismeretlen tettesek alaposan megdézsmálták. A tolvajok a léczkeritést elpusztítva, hatoltak be az udvarra. — Czigányok összeírása. Matzon Béla, Szeg/.árd községi jegyző január 31-én a miniszteri rendeletnek megfelelőleg Szegzárdon és határában megejtette a czigányok összeírását. Összeírt 63 czigányt, ezek kö­zött 35 férfi és 28 a nő. Sátoros czigány 2 férfi és 4 nő, a többi zenész. — Verekedő czigányok. Az agárdi korcsmá­ban majdnem végzetes kimenetelű verekedést rög­tönzött két ottani muzsikus czigány. Az összeveszósre az adott okot, hogy a keresményen nem tudtak testvériesen megosztozni. A jól illuminált kocza mű­vészek agyba-főbe verték egymást, mig végre egyik félholtan maradt a küzdtóren. — Vásári tolvaj. A szak esi csendőrsőg Marosi János ismert veszélyes vásári tolvajt letartóztatta, mert a szomszédos községekben tartott vásárokon szép summa pénzen kívül konyha szereket s ruha- nemüeket lopott össze, melyeket potom áron adott el. A hírhedt vásári tolvajnál más egyéb lopott tár­gyakat is talált a csendőrség, melyeket elkobozva, a szakcsi elöljáróságnak adott át. Felhívás. A kir. József-műegyetem ifjúsága a múlt 1891 — 92. tanév második felében megalakította a régen nélkü­lözött ős óhajtva várt „Kir. József-műegyetemi olva­sókörét. Megteremtéséhez a mi anyagi erőnk ma­gában nem lett volna elég; hogy mégis létesült, az első sorban műegyetemünk tanári kara neraesszívű erkölcsi ős anyagi támogatásának köszönhető. Magyarország technikusai eme őlite-jőnek támo­gatása egyúttal a legerősebb bizonyítók olvasókörünk létezésének szükséges volta mellet. Ha valaki, úgy a kir. József-műegyetem tanárai azok, a kik e tekintetben iránytadók lehetnek; ők vannak hivatva véleményt mondani arról, hogy a technikai tanulmányokon kívül mi hasznos és mi szükséges a jövő Magyarország techniknsainak. Körünk szólja — az alapszabályok 4. §. értel­mében — „a műegyetem ifjúsága önképzése és a társulati szellem fejlesztése. Szaktudományok hallgatása az ifjak művelődé­sében szüksőgképen bizonyos egyolda’úságot ered- . mőnyez. Körünk éppen ennek megakadályozását ezó- lozza. Alkalmat nyújt a műegyetem hallgatóinak, — hogy alapos szakképzettségük mellett, melyet műe­gyetemünkön a kor magaslatán álló előadások nyúj­tanak — elsajátíthassák azon képességet, hogy értel­mesen ős élvezhetőén bárkivel megőrtéthessenek még szakkérdéseket is. Alkalmat nyújt erre körünk: pályázatok kitűzésével, nyilvános vita estélyek ren­dezésével, könyvtárával, napi és heti lapok olvasásá­val. Czőlja továbbá a társulati szellem fejlesztése. Szorosabbra akarja fűzni a technikusok közti kap­csot, hogy egymást támogatva a kor követelményei­nek minden tekintetben megfelelő mérnöki kart al­kothassanak, a mely a haza javára munkálkodjék. Nem hihetjük, hogy társadalmunk ne ismerné azon fontos ás hasznos, de nehéz feladatot, mely a technikusoknak jut osztályrészükül; nem hihetjük, hogy társadalmunk bármely része ne látta volna mű­ködésük hasznát. Bizalommal fordulunk tehát hazánk közönségéhez azon kéréssel, hogy a nagymélt. Belügyminiszter Ur által engedélyezett országos gyűjtés útján körünk alaptőkéjét gyarapítani szíveskedjék. Budapest, 1892. november hó. Hazafias tisztelettel Sz. Jármy Tamás, Jermy Sándor, e. i. elnök. e. i. titkár. Látta: Dr. König Gyula, e. i. rektor, mint az olvasókör tiszteletbeli elnöke. MULATSÁGOK. — Az „ Egyesült Szegzárd-Tolnamegyei Nőegylet“ által folyó hó 1-én a „Szegzárd Szálló“ dísz­termében tartott tánczvigalom az id-ei farsang egyik legelőkelőbb és legsikerültebb mulatsága volt. A fé­nyesen kivilágított táneztermet nagy és előkelő helybeli és vidéki közönség töltötte be. Különösen a vidékiek jelentek meg impozáns számmal, mintha csak összebeszéltek volna, hogy tömeges megjelené­sükkel emeljék a tánczvigalom fényét és támogassák azt a humánus egyesületet, mely a legszebb és leg­nemesebb czélt tűzte zászlajára, már évek óta el­ismerésre méltó módon működik a szegények, árvák ős özvegyek gyámolitására. Már 10 óra lehetett, midőn Garay Ferkó kitűnő zenekara rázendített nemzeti tánezunkra, az első csárdásra, melyet az arany fiatalság éppen oly animóval járt, mint a befejező csárdást. A bál képe hasonlított egy szép kerthez, mely­nek viruló virágait a boldogságtól sugárzó, tündéri szépségű ifjú hölgyeink képezték, kik szebbnél szebb elegáns toilettet viseltek. A pez^gővőrü tánezosok, kik dicséretes nagy számmal voltak — valóban kitettek magukért, mert oly odaadással áldoztak Terpsichorónak, hogy a tán- czolni szerető hölgyeink nevében elismerést szava­zunk nekik.

Next

/
Thumbnails
Contents