Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-12-17 / 51. szám

1893. deczember 17.

— Esküvő. Vikkerth Károly Agárd község jegyzője, f. hó 12-én tartotta esküvőjét Csankó Antal leányával, Róza kisasszony nyal Alsó-Nánán.

— Eljegyzés. Csankó Károly hátai mészáros eljegyezte Gömöri Andor földbirtokos kedves leányát, Etelka kisasszonyt Barancskáról.

— Halálozás. Mélyen lesújtó szomorú csapás érte László Lajos szegzárdi ügyvédet, forrón sze retett fiatal nejének korai halálával. A kesergő szülők egyetlen leányukat, a kiskorú gyermekek pedig szerető édes anyjukat vesztették el. A boldogult temetése múlt hétfőn ment végbe általános részvét mellett. A háznál Bor zsák Endre ref. lelkész megindító gyászbeszédet tartott s a most alakult énekkar pedig Mogyoróssy Kálmán ref. kántor vezetése alatt szép gyászdalt zengett. A gyászesetről a következő jelentést vettük: László Lajos ügyvéd és kiskorú gyermekei: Lajos, Sándor, Vilma és Béla; id. Sáiközi Sándor ev. ref. lelkész és neje Sebestyén Zsófia; ilj. Sárközy Sándor ev. ref. lelkész a legmélyebb fájdalommal tudatják forrón szeretett nejének, illetve édesanyjuknak, egyetlen leányuk és testvérének László Lajosné szül. Sárközi Vilmának f. hó 10-ón délutáni fél 1 órakor, eletének 31-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunyták A boldogultnak hült tetemei folyó hó 11-én délutáni 3 ólakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint a szegzárdi felső-temetőben örök nyugalomra tétetni, Szegzárd, 1893. évi deczember 10-én. Áldás és béke poraira!

— Hrubos Árpád, a Szegzárdon működő színtársulat előnyösen ismert kiváló tagja, jövő kedden, deczember 19-én tartja jutalomjátékát. Színre kerül „Gazdag szegények“ Jókai Mór hatásos színdarabja.

— A szegzárdi népkonyhára újabban adakoztak: Stankovánszky Mária úrnő 25 frt. Ozv. Nagy Lajosné úrnő 10 frt. Szeniczev Cecil úrnő 10 frt. Csapó Vilmos kamarás 5 frt. Őrffy Lajosné úrnő 5 frt. Császár Istvánná 2 frt. Angyal Ferencz 1 frt. Bezerédy Pál 2 birkát. Dőry Andrásné (Zorabáról) 3 zsák szemes kukoriczát, 1 zsák babot. Angyal Ferencz 1 véka burgonyát, 8 liter babot, 1 liter eczetet és 1 nagy tököt, Krámer Ármin Fiúméból a következő levél kíséretében küldött a népkonyha részére 50 klgr. rizst: „Nagságos Simontsits Béláné urhölgy- nek Szegzárdon. Miután a „Szekzárd Vidéké“-ben olvastam, nemes felhívását, hogy 1-ső deczembertől kezdve, a népkonyha Szegzárdon, nemes működését újra megkezdte, vagyok bátor e csekély adomány- nyaí hozzájárulni és innen vasúttal beküldeni. Maradok az ily nemes czélra mindig szívesen hozzájáruló alázatos szolgája Krammer Ármin ez időben Fiumében, A szives adakozóknak hálás köszönetét öjilvánitja,,Simontsits Béláné. ,

— A tankönyvek bírálata. Sok tinta folyt már annak bebizonyítására, hogy az életbe léptetett tan- könyv-birálat mennyire igazságtalanul haj tátik végre az országos közoktatásügyi tanács által, melyre e jog ruháztatott. Egyesek valósággal monopolizálják magasabb összeköttetéseik folytán a tankönyvirást, a mi által természetesen sokszor a legjobban irt könyvek Szorulnak ki az iskolából. E tűrhetetlen állapotnak óhajt a vallás- és közoktatásügyi miniszter véget vetni s azért sürgősen felhívta az országos közoktatásügyi tanácsot, mint a tankönyvek bírálatával és az engedélyezés iránti javaslattétellel megbízott.szaktestületet, hogy a tankönyvbirálás és engedélyezés ügyét, nevezetesen a fennálló rendszernek életbeléptetése óta kifejtett gyakorlatot és eredmé- ményeket, á kapcsolatos összes kérdésekkel együtt vegye alapos vizsgálat alá s tegyen javaslatot arra nézve, hogy a tanügy érdekében Szüksé- ges-e továbbra is fentartani a rendszeres t an k öny vb'iráláto t ? A vallás- és közoktatásügyi miniszter e fontos kérdés tisztázását azért tartjá égetően szükségesnek ; mert számos panasz merült fel a szakirodalomban, a napi sajtóban, az érdekelt szerzők körében, a tanítói és tanári testületekben és a törvényhozás színe előtt a tankönyvek mostani bírálása és engedélyezése ellen. Mi azt hisszük, hogy ismét vissza fogják állítani a szabad versenyt, melynek mi is hívei vagyunk.

— Rendkívüli közgyűlés. A szegzárdi kaszinó folyó hó 10-én délután 5 órakor Ágoston István alelnök elnöklőse alatt rendkívüli közgyűlést tartott, mely iránt a kaszinói'tagok felette nagy érdeklődést tanúsítottak. A szokatlan érdeklődés abban leli magyarázatát, mert két fontos tárgyban kellett határozni. Ágoston István bejelentvén Fördős Vilmos gyengélkedését, a közgyűlést megnyitottnak nyilvánitá. Először is felolvastatott a kaszinó választmányának Jókai Mór diszkiadásának megren. delésére egyhangúlag hozott javaslatát. A közgyűlés lelkesedéssel elfogadva a választmány javaslatát, határozatiig kimondotta, hogy a lángelméjü Írónak, Jókai Mór műveinek diszkiadását egy példány- baü megrendeli a kaszinói könyvtár részére. Ekkor az elnök megismertette a választmánynak a G&ray-szo- borra vonatkozó javaslatát. A választmánnyal ugyanis

azt javasolta a közgyűlésnek, hogy a Garay-szobor elhelyezésére még 1891-ben hozott határozatát — mely szerint a Garay-szobor az alsó-sétatéren lenne felállítandó — változtassa meg és a szobor helyéül az erre egyedül alkalmas Garay-teret jelölje ki és hogy utasítsa a szobor-bizottságot, miszerint a szobor felállítására vonatkozó kész tervet már 1894. évi jan. hó 1 én tartandó közgyűlés elé terjessze be, hogy a szobor a milleniumra felállítható legyen, melynek összege akkorra eléri a 15,000 frtot. A fontos ügyhöz először Tóth Károly szólott, ki beszédjében azt állította, hogy azok az érvek, melyek 1891-ben a közgyűlést azon határozat hozatalban vezették, hogy a szobor az alsó-sétatéren állíttassák fel, még most is fennállanak, azért ő nem siklanék a szobor elhelyezésének kérdése fölött el; miért is indítványozza, hogy ne mondaná ki a közgyűlés a szobor helyéül egyedül ki a Garay-teret, hanem ennek meghatározását bízná a pályázó szoborművészekre. Bod a Vilmos nincs Tóth Károlylyal egy véleményen, a mennyiben különösen három szempontból egyedül a Garay-teret tartja a szobor felállítására alkalmasnak. — Először érzelmi szempontból, mert legillőbb, hogy azon a téren álljon a halhatatlan emlékű költő szobra, a melyen szülő-háza is áll; másodszor, mert a Garay-téren díszes épületek adják meg a szobornak a keretet, a mi a művészek előtt is figyelembe jő; harmadszor, mert e teret a város készséggel engedi át ingyen. M;ijd Krammer János rövid felszó'alása után, ki a kegyeletre hivatkozva, szintén a Garay-teret tartja egyedül alkalmas helynek a szobor felállítására, — elnök figyelmezteti a közgyűlést, hogy a szobor helyéül már megvótetett az alsó-.-étatér az uradalomtól, s ha nem ott Aliit tátik fel a szobor, úgy azt az uradalom visz- sza is követelheti. Boda Vilmos kijelenti, miszerint egyátalán nem tételezi fel az uradalom felől azt a szűkkeblű állásfoglalást, hogy a sétateret, midőn már azt egy Ízben áruba bocsájtotta, visszakövetelje, de akár mit határoz is az uradalom, ő mégis egyedül a Garay-térre kívánja a szobrot állíttatni; különben, ha visszakövetelné az uradalom az alsó-sétateret; akkor bizonyáia a község fog gondoskodni sétatérről, a melyre alkalmas hely ül tartaná a fazekas-teret. Miután a tárgyhoz többen nem kiváuak szólani, az elnök kimondotta a közgyűlés egyhangúlag hozott határozatát, mely szerint koszorús költőnk szobrát a Garay-téren 1896-ban állíttatja fel, s utasítja a szobor-bizottságot, hogy 1894. évi jauuár hó 1-én tartandó közgyűlés elé ez ügyben terjeszszen be javaslatot.

— Mulatság vége. Múlt héten különös eset történt az egyik szegzárdi vendéglőben, hol hét tagból álló mulató kompánia verődött össze. Pohárcsen- gés, barátkozás s vig zeneszó mellett gyorsan repült az idő s már bőven áldoztak Bachus oltárán, mire a kedélyes társaság tagjai egyenkint eltűntek Marfeus karjaiba. Csupán csak egy jómódú vidéki gazda maradt meg rendű’etlentil a poharakkal s borosüvegekkel megrakott asztal mellett, várva barátjai visszatértét. Hiábá volt azonban a várakozás, s igy fizetni akart, hogy távozhassák. De mennyire meg volt le- petve, mikor a pinezér nemcsak az általa rendelt, hanem az összes elfogyasztott italokért követelte tőle a pénzt. Hasztalan szabadkozott, hogy ő nem vállal szolidáritást társaiért, — s nem fizetheti ki az elfogyasztott bort; mert az erélyes pinezér nem tágított, sőt annyira nem bízott vendégeiben, hogy kárpótlásul elvette a bor erejétől elgyengült gazdától a zsebórát.

— Esküvő. Lovag Kir eh may er Ottó cs. és kir. huszár főhadnagy folyó hó 5-én esküdött Pakson örök hűséget bájos menyasszonyának, bojári V i- gyázó Stefánia urhölgynek. Az eskettetést Spiesz János paksi apát-plébános végezte. Az ifjú pár esküvő után nászutra ment.

— Az „Orsz. magyar dalár-egyesület“ folyó hó 16-án Budapesten a nemzeti zenedében választmányi ülést tartott, melyen több fontos ügy nyert elintézést. Az ülésen Abaffy József, a szegzárdi dalárda tiszteletbeli karnagya is részt vett.

— Uj kaszinói tagok. A szegzárdi kaszinó választmánya az egylet rendes tagjai közé folytatólag felvette: Mogyorósy Kálmán szegzárdi ref. kántor-tanítót és Antal Pál alapitványi tisztviselőt.

— Országos vásárok. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Kölesden folyó hó 19-én, Zombán pedig 20-án pótvásár tar- tassék.

— Szegény tanulók felruházása. A szegzárdi magyar I-ső asztal-társaság humános dolgot cselekeTOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (51. sz.)

dett. Ugyanis több szegény iskolás gyermeket látott el téli meleg ruhával. A felruházott gyermekek áldják jótevőiket.

— Szerencsétlenség a szászvári bányában. Tóth István szászvári bányamunkás, ki nemrég lépett a bányamunkások közé, múlt csütörtökön véletlenül lezuhant egy 40 méter mélységű tárnába és szörnyet halt. A szerencsétlen munkást fiatal felesége gyászolja, kivel csak tizennégy napig élt boldog házasságot.

— Pályázat kántor-tanitói állásra. A nagy-vej- kei róm. kath. iskolaszék pályázatot hirdet kántor- tanitó állásra folyó hó 24-ig terjedő határidővel.

— Uj személydijszabás a m. á. v. vonalain. 1894. év január 1-ével uj személydijszabás lép életbe. Ez uj személydijszabás életbeléptetését az igazgatóság indokolása szerint szükségessé tették ama körülmények, hogy részint számos uj vona', mint a szab. osztrák-magyar államvasuttársaság magyar vonalai, a magyar északkeleti és az arad-temesvári vasutak, nemkülönben a pócs-barcsi vasutak államo- sittattak, részben pedig, hogy a zóna-dijszabás életbelépte óta számos uj megállóhely és állomás rendszeresittetett. Ez uj díjszabás a zónák szerinti menetdijak teljes épségben tartásával leginkább a szomszédos forgalmú állomásokra tartalmaz újításokat s jórészben idevonatkozólag menetáremelkedéseket. Fontos' újítás továbbá még az, hogy nagyobb távolságoknál mint különösen a XIV. vonal- szakasznál a menetjegyek ezentúl csak 24 óráig lesznek érvényesek s hogy azok csak egyszerű megszakítás nélküli utazásra jogosítanak. A menetjegy érvényesógének e 24 órai tartama a XIV. vonalszakasznál viszont azon előnynyel jár, hogy a XIV. vo- vanalszakaszu jegyek a 24 órai érvényességi időn belül bármely tetszés szerinti kerülő utón is használhatók, ha azokkal az utasok a budapesti állomásokat nem érintik.

— A locomobil- és cséplőgépkezelök tanfolyama, melyet az állami ipariskolánál a nagyméltóságu kereskedelemügyi m. kir. minisztérium évenként rendezni szokott, január hó 2-án nyílik meg s márczius hó végéig tart. E tanfolyamon a gőzmozdony (locomobil) és a külömböző cséplőgépek szerkezete és kezelése fog taníttatni. Tanulókul felvételnek a 18-ik életévöket betöltött irni és olvasni tudó önálló kovácsok | a különböző gépgyárak főbb munkásai, továbbá gazdatisztek, birtokosok, géptulajdono- sok. A belépők erkölcsi bizonyítványt tartoznak előmutatni; a nem önálló munkások ezenkivül, ha munkában állauak, a munkaadótól kiállítandó mun- kabizonyitványt, ha nem állanak munkában, munkakönyvüket tartoznak benyújtani. A tandíj 5 frt, a mit előzetesen, a beiratkozás alkalmával kell lefizetni. A beiratások f. évi deczember I5-iktől január 2-ig tartatnak az intézet helyiségében (Budapesten, VIII. kér. Nópszinház-utcza 8. sz.) Vidékiek a tandíj beküldése mellett levélben is iratkozhatnak. A vidékről jövő tanulóknak január 2-ig nem szükséges személyesen megjelenni az intézetben.

— „Divat-Szalon“, mely méltó versenytárs nélkül áll irodalmunkban, úgy a divatot, mint a szépirodalmi közleményeket illetőleg egy-egy dustartalmu, különálló egész számot, nem pedig úgynevezett mellékletet ad, mindjobban tért hódit a -művelt magyar hölgyek körében és kiszorítja az idegen nyelvű vállalatokat. Szépirodalmi közleményeit első rangú magyar irók adják, válogatott és gondosan fordított külföldi jelesebb termékekkel vegyesen, a szerkesztés élén pedig Szabóné Nogáll Janka, ki mint a Petőfi-társaság tagja s a tevékeny irodalom egyik legkedveltebb írója ismeretes. A divatrész hasonlóképen női kéz vezetése alatt áll, még pedig Fanghné Gyújtó Izabella nevéhez van fűzve, kinek ismert és érdemes irodalmi működése kezességet vállal azért, hogy a divattudósitások olyan Ízléssel, gonddal és leírásokkal kerülnek az_olvasó elé, a milyen eddig még nem volt. A lap csinos, tetszetős formában, rendkívül elegáns kiállításban jelenik meg, temérdek képpel tarkítva. Szépirodalmi részében pedig minden számban érdekes női arczképet hoz, a magyar szellemi és társadalmi élet egy-egy kiválóbb nőalakjáról. Szívesen használjuk fel ez alkalmat, hogy ezt a valóban czéljának megfelelő lapot, mely minden előnye mellett még a legolcsóbb is, melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Előfizetési ára egy évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Előfizetések és megrendelések czimzen- dök a »Divat Szalon« kiadóhivatalához Budapesten, Gizella- tér, Haas-palota. Mutatványszámok ingyen küldetnek.

— „Ifjúsági Lapok.“ Bármily lendületet vett is újabban a magyar ifjúsági irodalom, mégis érezhető volt mindeddig egy olyan lapuak hiánya, mely a serdülő ifjúság szellemi szükségleteinek megfelel. Ezen hiány pótolva lesz, midőn »Ifjúsági Lapok« czimmel egy oly heteniknt megjelenő közlöny indul meg karácsony első napján, mely mind a két nembelinek hasznos és szórakoztató olvasmányt nyújt. Az »Ifjúsági Lapok« hetenkint másfél—két Ívnyi terjedelemben és számos illusztráczióval jelenik meg. Munkatársai a legjelesebb magyar irók sorából valók. Mellékletül hetenkint »Leányvilág« czimmel olyan lapot ad, mely leginkább a fiatal leányok számára szórakoztató és hasznos olvasmányt nyújt. Mindkét lapnak előfizetési ára egész évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyed évre I frt 50 kr. Előfizetések és megrendelések küldendők az »Ifjúsági Lapok« kiadóhivatalához Budapesten, Gizella-tér 1. sz. Haas-palota. Mutatványszámok bárkinek ingyen küldetnek.

_________________________________________5_