Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-12-17 / 51. szám

2 1893. deczember 17. czikke. Ama szavai méltók a megfigyelésre, méltók a megszivlelósre. A nagy végrehajtó-bizottság báttaszóki tagjai: Tafner János, dr. Boszkovitz Mór, Engel Mór e hó 10-én értekezletet tartottak a vasutügy megbeszé­lése végett. Nem hisszük, hogy akár a szükebb ötös, akár a nagy bizottság neheztelését vonnánk magunkra akkor, midőn ügyünk érdekében időnként felmerülő újabb mozzanatok mérlegelése czóljából úgy magunk között eszmecserét folytatva, a további teendőkre nézve szükségeseket beható tanulmány tárgyává tesszük. Azon hitben vagyunk mi kis em­berek, hogy: „parva scintilla maegnam ignem inscendit“; azon hitben vagyunk, hogy közérdekben, a nagy egész érdekében nemcsak szabad, de köte­lesség is csekély erőnket hasznosítani. Ebbéli hitünk vezetett bennünket e hó 10-iki értekezletünk alkal­mával, midőn kölcsönösen azon megállapodásra jutot­tunk, miként a báttaszók-bajai vasút kiépitésónók ügykörébe felveendő a szegzárd-báttaszéki vonal is. Nem vélünk csalatkozni azon feltevésünkben, hogy ezen vasút kiépítésének eszméje megyeszerte visz- hangra találand; nem vélünk csalatkozni azon fel­tevésünkben sem, hogy ezen eszme megnyervén Tolnamegye intéző köreit; megnyervén az összes érdekelt községeket, a legmesszebbre menő áldoza­toktól sem fognak visszariadni; nem különösen ak­kor, ha figyelembe veendik, miként a báttaszók- bajai, szegzárd-báttaszéki vonalok összeköttetése által három zsákvasutnak megszüntetése forog kér­désben. ügy hisszük, hogy a magas kormány haj­landósága is nagyobb mértékben fokozódik, ha a költséges dunai hid mintegy reconpensatiót nyer a hosszabb vonal és zsákvasutak megszüntetése által. Visszatérve Boda Vilmos, szeretett képviselőnk figyelemre méltó czikkére, engedje meg, miként az abban foglalt következő passusára: „de a „mikor“ kérdése attól függ, hogy az alakított végrehajtó­bizottság minő tevékenységet fejt ki?“ Továbbá: „ez a „mikor“ lehet néhány óv, lehet egy év­tized“ — reflektáljunk. Eme közleményre van szerencsénk az érdekelt­ségnek örömmel és tisztelettel jelenthetni, miként a báttaszóki-bajai vasút kiépítésének előtervezetei a szakminiszter ur által e hó 10-ig bekivántattak és hogy egy a miniszter úrhoz legközelebb álló férfiú nyilatkozata szerint: „A Báttaszéh és Baja közötti hídon 1896. éu őszén a vonat mindnyájunk örömére átrobogni fog." A midőn ezen örvendetes hírrel lépünk a n. ó. érdekeltség elé, nem vezet bennünket sem nagy­mondás, sem könnyelmű és alapot nélkülöző feltevés. Nem bírunk direct mandatummal e hir közlésére, de mivel határozott tilalom sem jutott hozzánk: ama nagyjelentőségű nyilatkozat elhallgatására — az ügy fontos órdeküsógóre való tekintettel — nem érez­hetjük magunkat kötelezetteknek. Forrásunk, hon­ruságnak, a fájdalomnak, a boldogtalanságnak azt az óriási terhét, mely alatt de hányán roskadtak össze. Nagyon tökéletes, az eszményt megközelítő volna a férfi, ha a testi erő mellé megadatott volna neki a szívnek az az ereje is, mely meg tudta volna bénítani a kart, mely jogtalan cselekedetet készült elkövetni, megtudta volna nómitani az ajkakat, miken sértő, fájó szó készült kitörni. Nem, nem lehetett ilyen a férfi is. Az ő szive is magán viseli az egész jelleget: az erőt és gyöngédségében, érzel­meiben, szerelmében is — csak férfi. Erzsiké is azok közé tartozott, a kik soha se ismerték a mózeshetek boldogságát. Az első mámor elmúltával rögtön beköszöntöttek azok a napok, a a mik aztán egvformány folytak tova mindaddig, mig egy reggel Erzsiké arra ébredt, hogy egyedül áll, elhagyatva még attól is, a kihez egy egész életre van lekötve — felodozhatatlanul. Szomorú napok voltak ezek. A szegény nő, a ki olyan szerettei töltötte be a hitves és anya kö­telességét, az egyiktől feloldva kétszeres buzgalom­mal szentelte magát gyermekének. Öröme telt az édes első szavában, első lépésen, aggódva őrködött minden mozdulata fölött... És élt szivében a re­mény, hogy egykor, egykor ... A zugó vihar vadul rázta az ablakot. Úgy tetszett az asszonynak, mintha a szól zo­kogásába ének, zene hangjai vegyültek volna. — Anyám! — sikoltott a gyermek. Erzsiké leborult az ágy előtt. Az ártatlan gyermek ajkait véres hab lepte el. nan e hirt világgá bocsájtjuk, hiteles, tiszta és biztos. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy már most ölbe tett kézzel egészen nyugodtan várhatja a végrehajtó-bizottság a dolgok folyását. Sőt ellenke­zőleg ! A bizottságra csak most háramlik a feladatok legnehezebb részét megoldani. Kötelességünknek tartjuk tudatni a n. é. érdekeltséggel, miszerint a magas kormány messzemenő önként felajánló áldo­zatokat fog kívánni. És ezért nem szabad késni sem Tolna- sem Bácsmegye törvényhatóságainak az áldo­zatok meghozatalával; az egyes községek pedig ver­senyezzenek jóakaratu ajánlataikkal; mert igy, de csakis igy érhetjük el ügyünknek diadalra jutását. Hogy pedig a báttaszék-hajai vasút kiópitóse a fön- nebb jelzett időre, azaz a millenium ünnepére an­nál biztosabban kiépítve legyen: elodázhatlan köte­lessége a végrehajtó-bizottságnak a szegzárd-bátta­széki vonal kiépítésének eszméjét ügykörébe vonni. Elérkezett volna tehát a szorgos cselekvésnek ideje! Fel tehát a munkára! — mondja szeretett képviselőnk — mi pedig azt mondjuk: „Előre!“ Engel Mór, végrehajtó biz. jegyző. ______TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (51. sz.) Fi gyelmeztetés a postát igénybe vevő közönség érdekében. A karácsonyi posta csomag forgalom fokozott mérvben veszi igénybe a postai alkalmazottak te­vékenységét s oly rendkívüli mérveket szokott öl­teni, hogy ha a fennálló postai szabályok a közönség által szorosan nem tartatnak be, a királyi posta a legkiterjedtebb intézkedések és a legnagyobb erő- megfeszités daczára sem volna képes a közönség minden igényének eleget tenni, minek következté­ben a közönség maga szenved kárt, ha küldeményei vágy nem érkeznek meg rendeltetésük helyére, vagy ha megérkeznek, nem kézbesíthetők, vagy végre ha kéz­besíthetők is, a tartalom meg van sérülve, romolva stb. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szabályok­nak a közönség részéről való pontos betartása a csomag sorsát biztosítja, ennélfogva a postát igény­bevevő közönség figyelmébe a következőket annál nyomatékosabban ajánlom, mert ezeknek figyelmen kívül hagyása az államkincstárnak kártérítési köte­lezettségét megszünteti. Minden egyes küldemény a tartalomnak meg­felelően, de minden esetre jó anyaggal ős tartósan csomagolandó. Élelmi szerek, játékok, gyümölcs, szövet, kalap, fehérnemű külön-külön burkolandók. Ezüst és aranynemüeket, továbbá pénzt a fen- nebb felsorolt tárgyakkal együvé csomagolni nem tanácsos, mert esetleges kártérítésnél figyelembe nem vétetnek; s már a nymozásnál is a tényállás kiderítését hátráttatják. A fiatal asszony tudta, hogy a válság percze elérkezett. Az a rettenetes betegség, mely annyi gyermeknek adott szárnyakat röpülni az ég felé, fordulóhoz ért. Képes lesz-e gyermeke túlesni rajta. — Elemér! Szivem üdvössége! Nézz anyács­kádra! Nézz ide! — Anyám! A gyermek melle görcsösen zihált. Rekedtes hang tolult ki ajkain, mely csaknem süvöltóssó vált. Oh hogy tépte szót ez a hang a jó anjra szivét. Most újra elcsöndesült a beteg. Erzsiké hideg borogatást rakott a nyak mind­két oldalát elborító daganatra. Majd letérdelt a boldogságos Szűz képe elé. Ebben a perczben lenn az ablak alatt meg­csendült a zene. A szól elállt pár perezre. Tisztán, csengőn ha­tottak fel a hangok az álomtalanságtól elgyötört asszony füleibe. Félig kábultan, térdein csúszott az ablakig. Kitekintett a sötét éjbe. Úgy sirt, ritt az a hegedű. Annyi fájdalom volt ebben a dalban, annyi bünbánat, annyi bocsánat­kórós, annyi szent fogadás: Tied leszek koporsóin bezártáig .... Sürü sötét volt az éj. És azon a sürü ' sötét­ségen áthatott a feleség éles szeme és meglátta a férjet a falhoz támaszkodva, fejét kezébe hajtva. — Károly! — rebegó könyein átcsillámló fájó mosolylyal. — Nézd e gyermeket... A csomagoknak általában úgy kell göngyölve lenni, hogy egyrészt a göngyölet (burkolat) a kül­demény tartalmát külső befolyás ellen megvédje, illetőleg, hogy tartalmukhoz a burkolat és a pecsé­tek megsértése nélkül hozzáférni ne lehessen, más­részt, hogy a tartalom más küldeményeken szállítás közben kárt ne tehessen. A csomag tartalmának minősége, természete, a hosszabb vagy rövidebb szállítási ut, a vizen vagy szárazon, vasutan vagy kocsin való szállítás majd egyszerűbb, majd erősebb ős tartósabb csomagolást igényel. Ehhez képest: Jelentékenyebb értékű tárgyak kivált, ha nedves­ség, dörzsölés nyomás, ütés által könnyen megsérül­hetnek, pl. csipkék, selyemkelmók stb. és oly külde­mények, melyek nagyobb távolságra és kivált ten­gelyen szállíttatnak, értékük, terjedelmük és sulyok­hoz képest megfelelő módon, közönséges vagy fonák­jával kifelé fordított viaszos vászonba, bőrbe, szük­ség esetén vászonnal körülburkolt dobozba teendők és jól körül kötözendők, vagy jó szerkezetű erős faládába csomagolandók. Ékszerek, drágaságok tokban elhelyezve, azon­felül vászonnal körülburkolt erős fadobozba, vagy faládácskába zárva és jól körül kötözve és lepecsé­telve adandók fel. Csekélyebb értékű tárgyak csomagolásához, ha azok nedvesség, dörzsölés, nyomás vagy ütés által egy könnyen nem sérülhetnek meg, elégséges, ha jó minőségű és többrétű csomagoló papírba burkol­tainak ős egy darabból álló erős zsineggel többszö­rösen körüköttetnek. Csomagolás nélkül csak bezárt utazó-táskák, böröndök, jól abroncsolt hordók, erősen beszegezett ládák; továbbá már nem vérző egy-egy darab vad adható fel. Több darab vad, pl.: nyúl, fáczán, fogoly stb. csakis csomagolva adható postára. Bécs városba ős annak kerületeibe szóló hal- küldemények göngyöletóre — könnyű fölismerés czéljából — egy negyedrót vörös papiros ragasztandó s a czimzett lakásának pontom megjelölésére (kerü­let, utcza neve, házszám, emelet, lakás száma) an­nál inkább kell kiváló gondot fordítani, hogy az ily gyors romlásnak alávetett küldemények lehetőleg gyorsan kézbesíthetők legyenek. A kosarakba helyezett tisztított szárnyasokat tartalmazó küldemények czimiratát úgy kell alkal­mazni, hogy a leszakadás lehetősége kizárassók s e czélból legczélszerübb, ha azok czimirata kereszt- öltésekkel erős zsineggel a kosárra köttetik, vagy pedig a czimirat fatáblácskára ragasztatik, vagy iratik s a czimtáblácska sodronynyal vagy erős zsi­neggel mindkét végénél fogva a csomaghoz tartósan hozzáköttetik, hogy a szállítás alatt a czim le ne szakadhasson. Hogy főleg a romlandó tartalmú küldemények kézbesithetése minden eshetőséggel szemben bizto­Hirtelen szivéhez kapott. Aztán egy ugrással az ágy előtt termett, mint bősz anyatigris ragadta fel gyermekét... Késő volt. A gyermek ajkáról nem tudott el­tűnni az a boldog mosoly, mit az angyalok szép meséje csalt oda. És a szegény anyában nem sokkal több élet volt, mikor szivetrázó sikojjal elterült az ágy előtt. * * * Minő fényes pompára vált az a tengernyi sö­tét gyász! Egy egész uj világ ébred a sírok között. A szivek fölött, mikből rég kihalt az érzés, ezernyi­ezer szív kesereg, megmórhetlen nagy fájdalmában. Könyek elapadt árja újra megindul és a nehéz csep­pekkel megkönnyebbül a lélek is nagy terhétől. A sok pislogó mécses tündóri ruhába öltözteti a fekete országot. Az apró lángok meglibbennek a keresztül suhanó széltől, de el nem alszik egyetlen egy sem. Égve tartja a kegyelet. A felmagasló sír­kövek áldozati oltár gyanánt állanak, tüznyelvektől körülvéve, de épen, sértetlenül. Oh az enyészet nem bántja a saját nagy hatalmának örök hirdetőit! Egyszerű kis fakereszt jelöli az alacsony sir- hanlot. Kicsi halom, alig nagyobb egy vakondtúrás­nál. Hogy is zárhat magába annyi örömet, annyi boldogságot! Hogy is áradhat belőle annyi bánat, annyi szomorúság! Csak az a fekete ruhás asszony tudná meg­mondani, a ki ott térdel fölötte és öntözi könyeivel

Next

/
Thumbnails
Contents