Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1893-12-10 / 50. szám
1893. deczember 10. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (50. sz.) 3 minden nemzeti érzést megvesztegetni készek voltak és a protestantizmus elnyomása czi- mén a tulajdonképeni nemzeti önállóságra való törekvés elfojtása czeljából kivált a 17. században kegyetlen tortúrák kilátásba való helyezésétől sem rettentek vissza. Bírókra ösztönzők a katholikusokat és protestánsokat egymás ellen az eddig köztök csak Írásban és szóval folytatott viták helyett. Habár a még későbbi hosszú időközökben a viszonyok változásához mérten e lappangó politika hol erősebben, hol enyhébben nyilvánult: a protestantizmus végleges egyenjogositása csak mégis II. József alatt ment lelkiismereti, nemzetünknek a lehelő viszonyokhoz képest való önállósítása pedig V. Ferdinánd alatt nyelvi győ- zedelem számba. Pápay Géza. A községi képviselők és elöljárók választásához. A községi képviselők ős elöljárók választása küszöbén állunk. Kérdés: hogy kiket válasszunk? — közvetve és közvetlenül a társadalom minden osztálya előtt kell, hogy megfontolás tárgya legyen. Mint a haza érdeke: közérdek, úgy kötelessége . is a haza minden fiának az ország sorsát oly egyének intézésére bízni, kik eltelve hamisitlan hazaszeretettel az ország lakóinak, a nemzetnek javát előmozdítani tekintik feladatuknak; ős amint a község ügye szintén közérdek: nem lehet előttünk másod-harmadrendű dolog a képviselőtestület és elöljáróság választása sem. Nem lehet közömbös előttünk községünk érdeke, midőn látnunk kel), hogy sehol sem olyan az ügyek folyama, mint annak lenni kellene ós ezen tény nagyon is elszomorító. Hiszen az utóbbi évek tapasztalatai szerint ítélve, nem sokára alig lesz ember, ki egy kis időt a közérdeknek, a közjónak szentelni fog. Tapasztaljuk ős volt akalmunk ép a deczember 2-án megejtett községi képviselők választása alkalmával meggyőződést szerezni arról, hogy férfiak, kik községi ügyekben kiváló szerepet játszottak, kik mindenütt, hol a közjóért hatni és alkotni kellett: résen állottak; hol a felületességet elűzni, gonosz szándékokat csirájában elfojtani kellett: hathatósan közreműködtek — egészen visszavonultak. — Erre névé mindannyian a társadalmukban uralkodó és minden téren mutatkozó indolencziát hozzák föl indokul, amely szerint községi közgyűlésre csak akkor megyünk, ha olyan választás stb. van napifelül emelkedett a népszínház nívóján. Eleinte érzelmes jelenetei, majd hatalmas^ kitörései mesteriek ós mindenekfölött természetesek. Rátkay poetikus mondásait teljesen érvényre juttatta és Blahánő ínellett a sikerben nagy része van. Komáromi Mariska lénye egész kedvességét ós báját öntő szerepébe, duettjei Blahánőval és Vidorral az évődő férjjel, — ki a gépész szerepében, bár ismert, de mégis pompás bursot alakított tapsorkánt okoztak. Siposnó (Csipkőnó) jóságos anya; Csongori Mariska pompás vén lány volt és Tollagi, a gyakornok kissé operettes, de mégis rendkívül sikerült alakjával, Pártónyinó (Bükkinó) az anya komoly szerepében jóizü derültségeknek voltak okozói. Kiss Mihály rosszul játszott, mig Gazsi Mariska (Rúzsa) ós Fenyőn (Hamvas ispán) jók voltak. A közönség eleinte hidegen viselkedett, de már a második felvonás után elismeréssel hajolt meg a szerző tehetsége előtt, kit felvonások után többször hivott a lámpák elé. A kritika legtekintélyesebb része szépen nyilatkozik a darabról: a „Budapesti Hírlap“, „Pester Lloyd“, „Hót“, „Magyar Géniusz“, mely arczkópőt is hozza, határozott sikert konstatálnak; a mese és a szerkezet hiányait abban látják, hogy: „Duna- földváron nem lehet jó drámát Írni*. És ez igaz is. Ha a nagytehetsógü szerző a kisváros nevetséges ós kicsinyes személyes harczai helyett, a főváros szellemi életében venne részt, darabjainak sikere még határozottabb lenne, mint a „Csillaghullásé“, melynek 3-dik előadásának jegyei különben már reggel 11 órakor mind elkeltek. B. J. renden, a melyen a hivatott „heczraacherek“ nem épületes skándálumot provokálnak. Részünkről ezen indokolást el nem fogadhatjuk, mert a legközelebbi idő tapasztalatai bizonyítják, hogy mióta jobbérzósü polgártársaink a nyilvános küzdtért el-elhagyják: szaporodik a tolakodók száma, kerülvén oly elemek felszínre, melyek határozottan károsak a közügyro; elemek, melyek nem közügyek hanem az őket megillető körbe kellene szorittatniok. Nem tagadható : nagy, igen nagy az indolenczia, mely a köigazgatás, egyházi életben ós minden téren dermesztőleg hat, ámde azért a jobbérzósüeknek nem lehet, nem szabad visszavonulniok, mert különben hovatovább oly viszonyok fognak életbe lépni, melyek fölött az utókor joggal pálczát fog törni. A közvélemény tolmácsolását, missziókat nem olyanokra kell bízni, kik a közvéleményt meghamisítják, hanem igen is oly férfiakra, kiknek jellemtisztasága ós szilárdsága minden kétséget kizár; oly fórfiaki’a, kiknek multjok biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a jövőben is érdemesek lesznek a közbizalomra ós közmegbecsülésre. Olyan messze kiható ügyek vannak napirenden, melyek elől kitérni lehetetlen. Ilyen első sorban a báttaszéki rom. kath. templom építése. Concedálom, hogy ez tisztán katholikus, tehát felekezeti ügy; de amennyiben községünk lakosságának kilencz tizedét képezik a katholikusok: községünk ügyének kell, hogy tekintessék a templom ügye. Sajnos, hogy ezen ügy torzsalkodások következtében a szó teljes értelmében a „megfeneklés“ stádiumába jutott; sajnos, hogy ép azon testület, mely hivatva volna a lebonyolítást erejének egész teljével, vallásosságának teljes buzgalmával eszközölni: kicsinyes nézeteltérések következtében a fonalat olyannyira összekuszálta, hogy egyhamar abból való kibontakozás bűvészi mesterséget igényel. Már ezen nagy horderejű ügy is azt parancsolja, hogy jobbjaink ne késsenek az indolencziát megtörni; igenis kötelessége községünk miuden rendű ós rangú polgárának szilárdan összetartani, egy közös szent czól előmozdításán fáradni. Itt az ideje, hogy társadalmunk jobbjai polgártársaikat az önzők ós minden áron szerepelni vágyók karjaiból kimentsék; itt az ideje, hogy megszívleljük, miként mások hibáit nem tesszük avval jóvá, ha a hibásokhoz csatlakozunk, hanem ha helyes eljárás által bennük a jobb meggyőződés iránti szikrát felkeltjük. (Báttaszék.) Engel Mór. Magyarország. Ez lesz a czime az uj politikai napilapnak, mely „Holló Lajos“ országgy. képviselő szerkesztése s az országgyűlési függetlenségi ós 48-as párt erkölcsi támogatása mellett a napokban fog megjelenni. A lap czólja minden idegen befolyástól menten szolgálni a nagy eszméket, melyet a párt az országgyűlésen képvisel. Midőn olvasóink figyelmét felhívjuk ez uj vállalatra, egyszersmind egész terjedelmében közöljük az országgyűlési függetlenségi ós 48-as párt elnökének kiadott körlevelét ős az előfizetési felhívást. Tisztelt Uram 1 Azon nagy harczban, melyet Magyarország állami önállóságáért ós függetlenségéért minden téren ős minden törvényes eszközzel önzetlenül ős teljes odaadással felvettünk, égetü szükségünk van egy a fővárosban megjelenő oly politikai napilapra, mely tántorithatlan elvhűsóggel kész küzdeni ós harczolni azon dicső és magasztos elvekért, melyek a függetlenségi ós 48-as párt lobogójára vannak felírva. Rég érzett hiányt van hivatva pótolni egy oly pártlap létesítése, melynek törekvései mindenben megegyeznek pártunk törekvéseivel ós a melyet ennélfogva czólunk azonosságánál fogva magunkénak tarthatunk. Örömmel értesíthetem Önt t. Uram, hogy azon nehézségeket, melyek egy ily pártlap lótesitósőnek " mindezideig útjában állottak, főleg Holló Lajos elvtársunk fáradozása és áldozatkészsége folytán sikerült leküzdenünk ós hogy pártunk lapja az ő szerkesztése alatt az országgyűlési függetlenségi ós 48-as párt erkölcsi támogatása ós pártunk kitűnőségeinek ós azonfejül legjelesebb íróink szellemi közreműködése mellett már f. évi deczember hó 20-án, itt a fővárosban „Magyarország“ czimen fog megindulni. Amidőn Önt t. Uram, erről az országgyűlési függetlenségi ós 48-as párt megbízásából teljes bizalommal felkérem, hogy lapunk ügyét becses pártfogásába venni, jelen levelemben közölteket ottani elvtársainknak ós becses lapja olvasóinak szives figyelmébe ajánlani méltóztassék. Hazafias üdvözlettel Justh Gyula, a függetlenségi és 48-as párt elnöke. Felhívás előfizetésre. Deczember hó 20-án jelenik meg a függetlenségi és 48-as párt elveit valló politikai napilap „Magyarország.“ Szerkesztő és kiadótulajdonos: dr. Holló Lajos orsz. képviselő. Főmunkatárs ós vezórczikkiró: Bartha Miklós. Helyettes szerkesztő : Inczédy László. A „Magyarország“-ot a nemzeti közszellem ébredése szülte. A magyar nemzet kebelében a közöny, az el- zsibbadás kezd kiveszni és egy hatalmas tetterős nemzeti öntudat van keletkezőben! Nemzeti öntudat, mely Európa hatalmas nemzeteit is napjainkban áthatja ős a mely nélkül egy kicsiny nemzet elvesz és megsemmisül! A magyar nemzet tudja ós érzi, hogy magyarságát az ellenséges támadásokkal szemben meg kell védenie. Tudja és őrzi, hogy kultúráját ós állanái intézményeit erőteljes nemzeti érzéssel kell áthatnia; hogy anyagi erőit saját czóljaira, saját felvirágzására kell fordítania. A magyar nemzet tudja, hogy Magyarországot vissza kell adni önmagának, mert egy uj ezredév viharait, a magyarságban megerősödött, anyagi erőiben ós kultúrájában megizmosodott ós intézményeiben megszilárdult magyar nemzet lesz csupán képes dicsőségesen kiállani. A „Magyarország“ czólja: hogy a magyar nemzeti állam kiópitősónek egyik előharczosa legyen. Hogy a szétforgácsolt hazafias erők együttműködését a nemes czól érdekében előmozdítsa. Mert törekvésünk és vógczélunk az, ami minden magyar ember lelkében erősen van bevésve: hogy a trón ős nemzet kölcsönös bizalma alapján mielőbb felőpittessók az egységes, nemzeti, önálló ós szabad Magyar- ország ! A „Magyarország“ a közjogi ellenzék programm- jáuak alapján áll s igy közjogi téren Magyarország önállóságának ós független állami létének kivívásáért, belügyi téren pedig állami intézményeinknek szabadelvű és demokratikus alapon leendő átalakításáért küzd. A „Magyarország“ irányában ós politikai elveiben nem ingadozik, hanem hűséggel, önzetlenül, minden mellókérdekre való tekintet nélkül kívánja szolgálni az elébe tűzött czélokat. Yólemónyót szabadon nyilvánítja mindig ós mindenkivel szemben. Igazságos, elfogulatlan ős tárgyilagos lesz miuden sorában. Figyelmét kiterjeszti a közélet minden ágának fejlesztésére, tehát úgy a közművelődés, mint az anyagi jólét előmozdítására, az igazságszolgáltatás és közigazgatás bajainak orvoslására, a mezőgazdaság, ipar ós kereskedelem fejlesztésére. Kiváló súlyt helyez a főváros érdekeinek gondozására, de a mellett élénk szószólója lesz az egyes városok és általában a vidék előhaladásának. Politikai híreit a legelső forrásokból meríti. A külföldi nagyobb városokkal állandó telefon- ós távirati összeköttetéseket tart fönn. Az ország minden részéből állandó tudósítói vannak, úgy hogy kö^ zönsógót minden eseményről gyorsan, hűen ős kimerítően tájékoztatja. Tárcza rovatát elsőrendű írók vezetik, hogy e téren is kielégíthesse a művelt olvasó közönség igényeit. A „Magyarország“ naponkint legalább 16 oldatos tartatomban fog megjelenni. A „Magyarország“ hozza be először a külföldi lapok példájára a magyar hírlapirodalomban még egyedül álló azon újítást, hogy a lap teljes szövegben az ország legtávolabb eső részeiben is már a reggeli órákban az olvasó közönség kezeiben lesz. Minden számban közölni fogja vezórczikken ós legutálsó belpolitikai hi reken kívül az aznapi országgyűlést, teljesen kimerítő szövegben, az összes aznapi kül- ós belpolitikai eseményeket teljes részletességgel, úgy a bel- mint a külföldi aznapi tőzsdei árfolyamokat hiteles alakban, kimerítő közgazdasági tudósításokat, azonkívül naponkint ad tárczát, regényt ós más közleményeket. A „Magyarország“ ezen tudósításaival az ösz- szes hazai lapokat megelőzi. Ennek elérése végett, a
