Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1893-12-03 / 49. szám
6 1893. deczember 3. iránti köteles tiszteletből sem!) ha kimondom, hogy a kitünően alakított s egész szívvel játszott Ágotái (Zsiga), Balogh Á. (Peti), H r u b o s Árpád (Gyuri) Csanádi Lenke (Rebeka), E. Kovács Ilka (Évi) főszereplők között e napon a fényes diadal csilláma városunk szülöttje, a vendég Szikora Annára esett, ki Rózsi szerepében valóban bámulatot keltő és megható szép játékával, perfekt művészetével sokszoros tapsokra ragadta a mi — legtöbbször ebben igen takarékos — közönségünket. S valljuk meg őszintén, hogy az autodidakt Szikora Anna, kit nem taníttatott a nőegylet felkaroló meleg szeretete konzervatóriumban, hanem egyedül önmaga küzdötte fel magát e művészi szép magaslatra, teljes mértékben megérdemli csodálattal vegyes tiszteletünket, tapsainkat! . . . Ennyit szívesen előlegül! Nagy kíváncsisággal nézünk Elektrájára, mit pénteken (deczember 1-én) személyesít. November 29-én (szerdán) bérlet 2. számban adatott „Mongodiu ur felesége“. Igen kedves, mulattató vígjáték. Az előadás pompás volt, minden szereplő remekül állta helyét, e darabot kérjük majd még egyszer ismételni. November 30-án (csütörtökön) a szép zeuéjti operette „Madarász“ került színre bérlet 3. számban. Közönségünk már igen jól ismeri Zeller e sikerült operette bohózatát, tehát az előadásra nézve most csak annyit jegyzek meg, hogy meglehetősen ment. Mehetett volna jobban is, mert már ilyet is láttunk. Hvubos igen szépen énekelt, nemkülönben Réthy Lina, E. Kovács Ilka, Ágotái F, Balogh Á. illető szerepeikben fényes sikert és elég tapsot arattak. Végül megjegyezzük, hogy az igazgató ur „saját külön színházi zenekara“ bármily hangzatos frázist alkosson is, de népszínművekben a népdalok kíséreténél „abszolúte lehetetlen“ — miut a Próbaházasság czubringerje mondja; népdalt kisérni nem tud, taktust nem tart, rosszul intonál, magyar érzelemről fogalma sincs stb. Készséggel elismerjük — a Madarász előadása után — hogy operette kíséretre nagyon alkalmas, bár igen kicsiny ez a zenekar, (4 szál lengyel muzsikus) azt is, hogy jó kottisták mind, de hiába, a magyar dalról és zenéről annyi fogalmuk sincs, mint hajdúnak a haraugöntósről. Jobb volna, ha a népdalokat Balogh Á. ur maga kisérné szép hegedüjátékával, meg egy kontrás a Garay bandájából! — Ennyit megszivlelésül a nagy közönség nevében. Palást. IRODALOM. — „Tóth Kálmán Albuma“. Baja városa szobrot állít jeles fiának, Tóth Kálmánnak. Az ezen ügyben alakított bizottság nem tartotta elégnek, hogy a szülőváros kegyeletét csupán az órczben formált művészi képmás hirdesse; össze akarta gyűjteni mindazt, a mi Tóth Kálmán irodalmában becses, a mi jellemző adat a költő életéből még nem forog közkézen; hivatott irók tollával jellemeztetni óhajtotta Tóth Kálmán életét és munkálkodását s elhatározta, hogy a szoboralap javára „Tóth Kálmán Albuma“ czimmel könyvet bocsát közre, mely a nagy- közönség számára érdekes és hasznos olvasmányul, az irodalom tanulmányozójának hiteles forrásmunkául szolgálhat. A „Tóth Kálmán Albuma“ tehát nemcsak kegyeletes mű akar lenni, hanem irodalmi becsű munka is, méltó a költő emlékéhez. Tartalmát emlékbeszédek, tanulmányok, emlékezések, eddig kiadatlan versek közlései, Tóth Kálmánra vonatkozó jeles költemények, adomák, apróságok stb alkotják. A közlemények Ágai Adolf, Badics Ferencz, Balassa József, Bartók Lajos, Beöthy Zsolt, Dömötör Pál, Drescher Rezső, Eötvös Károly, Erdélyi Gyula, Erődi Dániel, Ferenczy József, Komócsi József, Rakodczay Pál, Szaák Lujza, Szana Tamás, Ponori Thewrewk Emil, Vadnay Károly, Zlinszky Aladár és a szerkesztő tollából származnak. A czikkeket, nagyrészben Bellosics B. tanártól, érdekes és eredeti illusz- trácziók, továbbá hasonmások, arczképek fogják kisérni s a mű papírja a legkényesebb Ízlést is ki fogja elégíteni. Mindamellett 11—12 nagy ivre terjedő munka ára a lehető legcsekélyebb. Egy—egy fűzött és pergamen utánzatu diszes borítékba foglalt példánynak ára 1 frt 20 kr.; diszes kötésűé 2 frt, díszpéldányé 4 frt. A bolti ár jelentékenyen nagyobb lesz. Az előfizetéseket Bajára, a Tóth Kálmán-szoborbizottság elnökéhez, Dí. Hegedűs Aladár polgármester úrhoz tessék küldeni. A beküldés határideje 1894. január 1-je, — ezen időn túl a pénzeket postai megbízás utján fogjuk beszedni. A munka a következő 1894. óv május havában, Tóth Kálmán érczszobrának leleplezésére jelenik meg s fog az előfizetőknek szétküldetni. Alulírottak hazafias tisztelettel kérjük a n. é. közönséget, különösen hazánk hölgyeit, kiknek Tóth Kálmán egykor any- nyira kedvelt írójuk volt, vegyék e vállalatot mennél lelkesebb párfogásukba s támogassák a szobrot emelő várost kegyeletes törekvésében. A Tóth Kálmán-szoborbizottság nevében: Dr. Hegedűs Aladár, polgármester, a szoborbizotság elnöke. Dr. Horváth Cyrill, tanár, a szoborbizottság tagja, az Album szerkesztője. Állaga Ottó, ügyvéd, a szoborbizottság tagja. „Athenaeum Képes Irodalomtörténetéiből (szerkeszti Beöthy Zsolt) megjelent a 13-ik füzet. Ebben Rupp Kornél értekezik Gyöngyösi Istvánról, a múlt századok legnépszerűbb elbeszélő költőjéről; részletesen foglalkozik életével s munkáival, kimutatván azt az eddig kevéssé méltatott hatást, melyet Ovidius gyakorolt Gyöngyösire. A czikk másik része Listius Lászlóval, a Magyar Márs Írójával foglalkozik. A füzeit második czikkében Négyesy László, a XVII. század szép próza és szinészet czim alatt a mulattató olvasmányait: Fortunatus és Szép Magye- lona ez. kedvelt népkönyveket ismerteti, majd részletesebben méltatja „Haller János Hármas Históriá“- ját „Rozsnyai Dávid Horologium Turcicum“-át. Aztán áttér a század régi színészetére, ismertetve Felvin- czi György erdélyi színigazgató törekvéseit s végül két Comico-tragoedia ez. színművet, melyek egyike énekes-játék, másika moralitás. A haimadik czikk- ben Badics Ferencz, a vállalat segédszerkesztője, „A kuruezvilág költészete“ czim alatt a Thököly és Rákóczi kori közállapotokat kezdi ismertetni, jellemző vonásokkal méltatván az udvar és a hazafiak ellentétes érdekeit és törekvéseit. A füzethez külön műmellékletül van csatolva: Felvinczi György szabadalom-levelének hasonmása és Gyöngyösy Murányi Vónus-ának czimlapja. A szövegben is nagyér- dekü illusztrácziókat találunk, minők Wesselényi F. arczképe, a bevehetetlennek tartott Murány vára, Zrínyi Ilona, Lónyai Anna és Haller János aláírásai, Kemény János tatár rabságból irt levelének hasonmása. Haller Hármas Históriá-jának diszes czim- képe, az Árvaváraljai kivégzések s egyik záróképül: a „Rákóczi-biblia“ táblájának czimeres diszitmónye. A „Képes Irodalnmtörténet“ két heti füzetekben jelenik meg s füzetenkint 40 krért minden könyvkereskedésben megrendelhető. közgazdaság! Értesítés a keszthelyi m. kir. gazd. tanintézeten szervezett gazdasági tanácsadó intézmény ügyében. A földmivelésügyi m. kir. miniszter meghagyásából a keszthelyi m. kir. gazd. intézet tanári testületéből oly bizottságot alakított, mely hivatva van mezőgazdasági ügyekben és kérdésekben a gazda-közönségnek szakvóleménynyel szolgálni. A tanácsadó-bizottság tagjai: dr. Csanády Gusztáv igazgató, mint a bizottság elnöke, Kiss József állattenyésztési tanszék tanára és Czakó Béla a gazdasági üzemtani és növénytermelési tanszék tanára. A tanácsadó-bizottság működési köre kiterjed: Zala-, Vas-, Veszprém-, Fehér-, Pest-Pilis-Solt-Kis- kun-, Bács-Bodrog-, Somogy-, Tolna- és Baranya megyékre. A szakvéleményadás, oly ügyekre és kérdésekre terjed, melyekre nézve más intézmények, vagy hivatalok ezideig szervezve nincsenek. Vonatkozhatik névszerint gazdaságok berendezésére, gazdasági üzemtervek készítésére, vetősfor- gások megállapítására vagy módosítására, eladó és bérbeadó birtokok értékbecslésére, haszonbéri szerződésekre, a gazdasági számvitel berendezésére, számadások felülvizsgálatára, továbbá állattenyésztési berendezésekre, az állatfajták megválasztására, állat- beszerzési forrásokra, tejgazdasági berendezésekre, a takarmányozásra vonatkozó különböző kérdésekre stb. Ellenben nem tartoznak a tanácsadó-bizottság elé chemiai vizsgálatokra, például: műtrágya, takarmány, talajvizsgálatokra, növények termelésére, magvak vizsgálatára, növényi s állati betegségekre, állati ellenségekre, gazdasági gépekre, talajjavításokra, kertészeti ős szőlészeti ügyekre vonatkozó kézdesek, minthogy ezek elintézésére külön állómások vagy hivatalok máris a gazdaközönség rendelkezésére állanak. ______TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (49. sz.) Szin túgy nem tartoznak a tanácsadó-bizottság elé azon peres ügyek, melyekben a bíróságok vagy hatóságok a tanintézet egyik vagy másik szaktanárát szakértői működésére felkérik. A ki a tanácsadó-bizottság szakvéleményét ős működését igénybe venni óhajtja, ez tránt a tanintézet igazgatóságához fordul; beadványaiban részletesen előadja kivánatait, s a mennyiben a kérdés elintézése helyszíni vizsgálatot tenne szükségessé, kijelöli erre az óhajtott időpontot és az utazás módozatait. A megkereső félnek az Írásban foglalt tanács vagy szakvélemény az igazgató által hitelesített másolatban küldetik meg. A megkereső fél csak a kiküldött szakértő utazásából s az őt állami szolgálatban megillető napidijakból fölmerülő költséget viseli, azonkívül a szekér fuvart tartozik teljesíteni. A felmerült költségekről az igazgató utján vesz tudomást, mely költségeket tartozik a megkereső fél, az értesítés vétele után 8 nap alatt az igazgatónak beszolgáltatni; ellenben az írásban adott tanácsok vagy véleményekért, valamint az esetleges tervezések, rajzok vagy költségvetésekért dijat nem fizet. Az írásban adott tanácsok és vélemények, valamint az esetleges tervezések, rajzok vagy költségvetések készítését a bizottsági elnök előterjesztésére az ezen czőlra rendelkezésre álló hitel keretén belül a földmivelésügyi m. kir. minisztérium dijjára. A keszthelyi m. kir. gazd. tanintézet igazgatósága. Állatbiztosítás. Nem lesz érdektelen t. olvasóink előtt, ha megismertetjük a kötelező állatbiztosításról szóló törvényjavaslatot, melyet a földmivelésügyi miniszter összehívására az országos gazdatanácS tagjai november hó 30-án tárgyaltak. A kötelező állatbiztosításról szóló törvényjavaslat a következő: „A biztosítást a kormány községi állatbiztosító szövetkezeti intézetekkel akarja keresztülvinni, t Indokolja ezt azzál, hogy a községi állatbiztosító intézet nem szorul bonyolult szervezetre, feladatai egyszerűek, világosak, könyvvezetése kevés és könnyen végezhető munkából áll, úgy, hogy az egyszerű parasztemberek is kifogástalanul végezhetik. Hogy nye- resőgi kvóta nem drágítja a dijakat, az a szövetkezet természetében rejlik. Kimondja, hogy a ló- és szavasmarha állományában előforduló elhullások ős kényszervágások okozta veszteségek kárpótlására minden község, illetve körjegyzőség területén állatbiztosító szövetkezet alakítandó. A szövetkezeteken belül a lovak és szarvasmarhák biztositása elkülönítve történik. Kimondja, hogy 10 darab, biztosításra alkalmas állat tulajdonosának, vagy tulajdonosainak kérelmére, a községi elöljáróság szövetkezet alakítása czőljából a községi (körjegyzőségbeli) állattulajdonosokat egybehívni tartozik. Az értekezlet szavazattöbbséggel határozza1 el biztosító szövetkezet alakítását. A ló- és §zarvas- marha-biztositást illetőleg külön szavazás történik. A meghívottak, de meg nem jelenteket úgy tekintik, mintha a szövetkezet megalakítása mellett szavaztak volna. Ha az értekezlet a biztositó szövetkezet megalakítását eredményezi, a község minden érdekelt állattulajdonosa köteles szövetkezeti tag lenni. A közbirtokossághoz nem tartozó pusztai nagy- birtokos csak úgy lehet biztositó szövetkezeti tag ha ebbeli óhaját a szövetkezet igazgatóságával Írásban közli és belépése ellen kifogást nem emelnek. jA szövetkezet ügykezelése állandóan az orsz. állategészségügyi hivatal felügyelete alatt áll. A szövetkezet megalakulása után azonnal, azontúl pedig évente kétszer a község területén ős a biztosítás kötelékébe tartozó állatok, választott becsüsök által községi (kör-) állatorvos közbenjöttóvel összeirandók és felbecsülendők. Ez a szövetkezet költségén történik. Az összeírás után érkező állatok becsülési költségeit az állattulajdonos viseli. A biztosításra vállalható egy-egy állat érték- maximumát a földmivelésügyi miniszter szabályozza. Bejelentett betegség esetében a szövetkezet orvosi vizsgálatot rendel el annak megállapítására, hogy mi czélszerübb egészségi és gazdasági szempontból, a gyógyítás megkísérlése, vagy az állat levágása-e? Ha az orvos az állat levágását javasolja ős a tulajdonos ebbe beleegyezik, a szövetkezet az
