Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-12 / 46. szám

— A „Szegzárdi szinpártoló egyesület“ köz­gyűlése. A szegzárdi szinpártoló egyesület n<ult va­sárnap tartott Totth Ödön elnöklete alatt közgyű­lést. Elnökké Bod a Vilmos lapunk szerkesztője; alelelnökkő Dőry László főszolgabíró, ügyószszé Őrffy Laj'os, titkárrá dr. Leopold Kornél és pónztárnokká Rácz József választattak meg. Adókivetés. RehákÖdön szegzárdi m. kir. p. ü. igazgató folyó hó 4-én 34,707. szám alatt körrendeletét böcsájtott ki Tolnavármegye összes elöljáróságaihoz és jegyzőihez, melyben az 1894. évre szóló adókivetési munkálatok megkezdését rendeli el. Kellő utasítással látván el a kivetéssel megbí­zott községeket az adók arányos s törvényszabta módon leendő kivetéséhez. Az igazán szépen kidol­gozott körrendeletét csakis helyszűke miatt nem közölhetjük egészben. — Betörési kísérlet. Czéh István szegzárdi la­kos csendes-utczai lakásába szerdán reggel virra­dóra ismeretlen betörők óhajtották látogatásukat tenni. Az utczai ablakot már betörték, midőn a gazda felébredt, lármájára a jó madarak csakhamar elillantak. — Közgyűlés. A szegzárdi korcsolya egylet legutóbb tartott közgyűlésén megbízta Perlaky József vasúti mérnököt a tervezett pavilion felépítésével, mely 1200 frtba fog kerülni. Volt alkalmunk meg­tekinteni a kibővített korcsolyapályát, mely hófogó- sánczokkal van észak felől ellátva s oly tágas, hogy azon több száz ember kényelmesen elférhet. Kívá­natos, hogy minél többen ezen testedző sport-egye­sületbe belépjenek — A községi és hitfeiekezeti tanítók fizetése. Az 1893. évi XXVI. t. czikk, — mely a községi, valamint a hitfelekezetek által fenntartott elemi is­kolákban működő tanítók és tanítónők fizetésének rendezéséről szól — 4. §-a szerint a tanító kész­pénz fizetését köteles az iskola fentartó havonként, vagy évnegyedenként, de mindig előlegesen ki­szolgáltatni. Ezt azért tartottuk szükségesnek kö­zölni, mert tudomásunk szerint a megye több közsé­gében a tanítókat utólagosan fizetik, kiknek a most hivatkozott törvény értelmében, a községek és fele­kezetek előre tartóznak járandóságukat kiutalni. — Helyettes-jegyző. Szeutpótery Sándor felfüggesztett alsó-nyéki jegyző helyetteséül Dőry László központi főszolgabíró Zsigmond László szakályi segédjegyzőt nevezte ki. — Bátta község felfüggesztett helyettes jegy­zője. Németh Béla bátai helyettes jegyzőt, ki ellen több rendbeli panasz merült fel, a vármegyei alispán állásától felfüggesztette. A községnek kétségtelenüj nagy hátrányára van, hogy a felfüggesztett Kopacsek Aurél jegyző ügye még mindig nincs befejezve, máris a helyettesét kellett állásától elmozdítani. — Beszámoló beszéd. S z 1 u h a István, a paksi kerület orsz.-gyülósi képviselője,folyó hó 5-én d. e. 11 órakor tartotta választói előtt Pakson beszámoló beszédét. A választó polgárok nagy számmal gyűltek összes mindvégig figyelemmel hallgatták képviselő­jüket, kit többszörösen megéljeneztek. Ugyancsak megemlítjük, hogy az előtte való vasárnapon Duna- földváron számolt be Szluba István választói előtt s a beszéd rendkívüli hatást tett a hallgatókra. Este Nagy Imre vendéglőjében sikerült bankettet tartottak. — A vonat kerekei alatt. Uj-Dombováron nagy szerencsétlenség történt a napokban, hol ugyanis kocsitolatás közben Rácz Vendel váltóőr a tolató lokomotív kerekei alá került. A mozdony leszelte lábát és kezét s a megcszonkitott ember borzaszztó kínlódás után meghalt. — Áthelyezés. A budapesti kir. főügyész Mo­ra vek Gábor rimaszombati kir. ügyészségi írnokot saját kérelmére hason minőségben a szegzárdi kir. ügyészséghez helyezte át. — Nagy összeütközés. Folyó 10 én reggel fél 5 órakor a Dombóvárról Sárbogárdra érkező 1003. sz. személyvonat az állomáson levő négy, szénnel megrakott kocsinak, melyek ugyanazon vágányon álltak, melyen a dombóvári vonat berobogott, — a sötétben — oly erővel ment neki, hogy a négy ko­csit darabokra összetörte és a mozdonyon lévő czi- linder is teljesen összetört. — A vizsgálat folya­matban van. A kár eddig már meghaladja az 5000 forintot. — Betöréses lopás. K é s m á r k y Iván paksi ügyvéd irodáját a múlt héten szerdán este feltör­ték, onnan 180 frt készpénzt elloptak s az irodában levő összes okmányokat megsemmisítették. 1893. november 12. — „Négyesi Szepesy Ignácz báró pécsi püspök és emlékszobra Pécsett“ czimen egy füzet jelent meg dr. Gerecze Péter tollából. A négy fény­képpel ellátott füzet a nagynevű püspök életrajzát I I szobor részletes és tudományos leírását tartal­mazza. Kiadja: a Szepesy-szobor-bizottság. Ára: egy korona. — A siketnémák száma a különböző nemze­teknél a lakosság számarányához képes a következő: 100,000 lakosra Svájczban 245-5, Ausztriában 130.7, Magyarországban 126 3, Svédországban 102 3, Porosz- országban 10P9, Finnországban 10P8, Németország­ban (Poroszország kivételével) 93‘1, Norvégiában 86'4, Portugáliában 74.7, az Egyesült Államokban 67 5, Görögországban 64 6, Belgiumban 43.9, Hol­landiában 33.5 siketnéma esik. Ezek nagyobb részt a fiatalság köréből valók. — Pályázat jegyzői állásra. A pécsi kir. tör­vényszéknél egy jegyzői állás jött üresedésbe, melyre a napokban Íratott ki a pályázat két heti határidővel. — Utazás bélyeggel. Lukács Béla keres­kedelemügyi miniszter 1894. évi január 1-én érde­kes újítást fog behozni az államvasutak ügyvitelében Ugyanis vasúti jegyek helyett tervezete szerint va­súti bélyegekkel fog az utazó közönség zónázhatni. Az utazni akaró bármely trafikban vesz erre szánt egy filléres blankettát, a melyre annyi e czólra ké­szített bélyeget ragaszt rá, a mennyit az ut hossza igényel s ráírja egyszersmind a végállomást. A bé­lyegek 25—75 krosok és 1—5 frtosok lesznek. Az ellenőrzést úgy fogják végezni, hogy a bélyegek kö­zepén át lesznek lyukasztva, és az ellenőrző az egyik felét le fogja tépni. — Rakodási határidő leszállítása. A ír. kir. államvasutak igazgatósága közhírré tesszi, hogy vo­nalain, a forgalom rendes lebonyolítását jelentéke­nyen nehezítő árutorlódás elhárítása végett, kocsi­jainak rakodási határidejét mindazon árukra nézve, melyeknek be-, illetve kirakására a felek vannak kötelezve, valamennyi állomáson — Fiume állomást kivéve — folyó hó 1-től kezdve, további intézkedé­sig a dijszabásszerü rakodási időről 6 nappali órára szállítja le. — Tanítói állás. A felső-ireghi osztálytanítói állásra záros idő nélkül pályázat hirdettetik. Fize­tés: 150 frt és élelmezés. Zongorázni képeseknek alkalmuk van több háznál zongora-órákat is adni. Tannyelv magyar. Folyamodványok a rk. iskolaszék elnökéhez küldendők. — Fogorvos. Városunkban az elmúlt tavaszi praxis folytán már előnyösen ismert bécsi fogorvos, dr. D al ma Dezső rövid idő múlva ismét Szegzárdra jő és itt a „Szegzárd Szállódban ismét a fog- ős szájbetegek rendelkezésére fog állani. — Megérke­zése napja lapunk hasábjain, falragaszok és körözvé- nyek által lesz jelezve. — Japánban ez évben 776 lap jelent meg és pedig 228 társadalmi, 176 tudományos, 167 mező- gazdasági, kereskedelmi és iparügyi, 75 nevelésügyi, 69 vallásos, 40 egészségügyi, 6 jogi, 3 politikai ős 2 gazdászati tartalommal. Ezenkívül 7334 uj könyv is jelent meg. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Visszaemlékezés. A múltkor — szeptember hó 19—20-án — vé­letlenül szerencsés voltam jelen lehetni a tolnai ev. reform, egyházmegye közgyűlésén Szegzárdon, hol évekkel előbb jártam, — még akkor, mikor se Pir- nitzer, se Adler, se törvénykezési-palota nem volt, se keramit járda, se széles gyalog-járó a főépületek mellett, se díszes nagy vendéglő, sok kényelmes szobával, elegáns kávóházzal — stb. — Mindezen újítás — megvallom — igen kellemesen lepett meg. Beszállásoltam magamat pár napra a „Szegzárd- Szálló“ egyik kényelmes szobájába, — s mondha­tom, hogy ellátásom, úgy szállás, mint ételek és ita­lok dolgában teljesen kifogástalan volt. Tóth Gyula ur, a vendéglős, eddig nem tapasztalt szívességgel sürgölődött, hogy minden lehető igényem bőségesen kielőgittessők. A pinczőrek, a konyha ős a borok el­len nincs semmi kifogásom, sőt határozottan dicsér­nem kell őket. De egy dolog tűnt szemembe, a melyre fel kell hívnom a t. közönség, legkivált pe­dig Tóth Gy. ur figyelmét, — hogy t. i. bár ő maga is — mint mondám — a lehető leggavallőrosabb ud­variassággal ismertette s tette kedvelttó magát, a pinczórei is igen ügyesen forgolódtak, mégis azt TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (46. sz.) 5 mondhatnám majdnem figyelmen kívül hagyja azt a fiatal embert, a ki vendéglőjében a legtöbbet őr. Ez az ifjú ember, ki nekem arczképes névjegyét is át­adta, — de kijelentem határozottan — e sorok Írására fel nem kért, sőt róla semmit sem tud, nem más, mint Hajcskó Sándor, ebédlői pinczőr, ki oly finom modorú, előzékeny szivessőgü, szolgálat­kész, ügyes, gyors és megbízható, e mellett láttam, hogy a közönség kedvencze, régi hű pinczór, Szeg­zárdon lenni nagyon szeret, gazdájához engedelmes, a vendégekkel szemben illedelmes, egyszóval igen derék gyerek, hogy párját ritkítja. — Kérdem: mi­ért nem emeli őt Tóth Gy. ur fizető piuczérró? — mit rég megérdemelt volna. — Tessék elhinni, hogy ez, úgy az ő javára, mint a t. közönség előnyére szolgálna. Annyi kedvesség és annyi érdem van e fiatal emberben, hogy ezt hallgatással nem mellőz­hettem. Fel is tettem magamban, hogy e nézetemet a megye első lapjában a „Tolnamegyei Köz­lönyében hazatérésem után azonnal kitárom a nyilvánosság előtt, melynek mélyen tisztelt nagyér­demű szerkesztője bizonyosan helyet fog adni igény­telen soraimnak a szent igazság érdekében! — Hogy e sorokat csak most közlöm, annak oka eddigi váratlanul nagy elfoglaltságom volt. — De hiszem, most se késő. — Ez ügy tovább — ős hova fejlődé­sét nagy figyelemmel kisérem. Hiszem, hogy soraim­nak meg lesz a kívánt hatása. Budapest, 1893. november hó. Commis Voyageur. Nyilvános köszönet. Mehrwerth Ferencz szegzárdi kereskedő és iskolaszéki tag ur, nagyobb mennyiségű iró- és tan­szereket, — nemkülönben többrendbeli ruhaneműt volt szives a szegzárd-báttaszéki-utezai r. k. népis­kola szegény növendékei részére adományozni, mely jószivü adományért e helyütt is őszinte köszenetemet nyilvánítom a szegőn/sorsu iskolás gyermekek nevében. Szegzárdon, 1893. évi november hó 11-én. Razgha Lajos, administrator. Köszönetnyilvánítás. Grósz Mátyás szegzárdi lakos, a szegzárdi ön­kéntes tornász tűzoltó-egyletnek 2 frt, azaz két fo­rintot adományozott; — ezen nemesszivü adományá­ért ez nton is köszönetét mond az egylet nevében: Szegzárdon, 1893. november 11. Nikitits Imre, egyl. pénztáros. Köszönetnyilvánítás. Azon alkalomból, hogy a báttaszéki önk. tüz- oltó-egylet 10 éves jubileumát ünnepelte, október 5-ón a r. k. templomban ft. Holndonner Ferencz plébános ur fényes segédlettel diszmisőt tartott. Joó Károly kántor-helyettes kiváló vezetése mellett Wohlkal „D dur“ miséje és betétül Raphael József „Ave Máriája“ énekeltetett az ünnepélyhez méltó preaczizitással. Az énekkarban közreműködtek: Szá­méi Karola, Rovátsek Irén, Rovátsek Lina, Schuler, Terus, Schuler Málvin, Kallenberger Katicza kisasz- szonyok; továbbá: Szauer Péter, Szauer József, Biegl Bálint. Janosits Károly és Szélig Gáspár. Különösen dicséretet érdemelnek mint solvén énekesnők: Kal­lenberger Katicza ős Rováesek Lina kisasszonyok. Kedves kötelességet vélek teljesíteni, ha* az itt ne­vezetteknek és általán mind — kik a tűzoltói ünne­pély emelése czéljából akár anyagilag, akár szelle­mileg közreműködni szívesek voltak, az egylet ne­vében őszinte hálás elismerést és köszönetét nyil­vánítani. Báttaszőken, 1893. november 9. Engel Mór, egyleti titkár. Tisztelt Szerkesztő Úr! Becses lapjának folyó évi 44-ik számában a „Különfélék“ rovata alatt a bonyhádi ág. hitv. ev. egyházközséget és annak lelkészét érintő tudósítás jelent meg, mely olyan nagymérvű valótlan­ságokat tartalmaz, hogy késztetve érzem magam azokat a következőkben helyreigazítani: A tudósítás ugyanis azt mondja: „A bonyhádi ág. eváng. felekezetiül több mint száz egyén szakadt el és „baptisták“ név alatt uj hitközséget"képeztek. A valóság ez: Hivatalomnál tizennyolezan jelent­keztek mint olyanok, kik baptistáknak megkeresz- telkedtek — egynéhány pedig nem jelent meg ná­lam. Ez az egész baptista hitközség Bonyhádon!

Next

/
Thumbnails
Contents