Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1893-01-29 / 5. szám
1893. január 29. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (5. sz.) 5 egyletünk nem igen dicsekedhetik, és ez intő jele annak, hogy egyletünknek biztató jövője nincsen. Más városokban, hol dalárdák lőte/nen, ha azok az óv végével beszámoló és tisztújító közgyűlést tartanak, azokon a miveit, a társadalom élén álló urak szoknak leginkább megjelenni és e nemes törekvésű egylet szükségletei és fejlesztése felett tanácskozni. Addig nálunk éppen ellenkezője történik; éppen ez a kör nem tartja érdemesnek egyletünket, hogy tanácskozásaira eljöjjön, pedig az a lehető legnagyobb behatással lenne egyletünkre nézve, mert a nagyközönség a jó példa után szokott indulni; mindazonáltal mégis lelki megnyugvással kell kijelentenem, hogy egyletünknek eddig legalkalmasabb támasza volt a középosztály, mert ezeu osztályban felébredett minden nemes iránti vágy, a mivelődéshez juthatás forró óhaja, tehát egyletünket végkép eltapodtnak tekinteni nem lehet. A báttaszéki dalárda különösen szolgálatot tesz akkor, midőn lankadatlan fáradozik és szép magyar dalaival ébreszti és ébren tartani igyekszik a magyarosodásnak indult helyi közönségünket. Szolgálatot tesz Istennek ős házánknak, midőn a dal varázshatalmával egyszerre gyújtja meg ezrek szivében á lelkesedés szikráját; a vallásos és hazafias érzelmeket leginkább és legkönynyebben a dal csepegteti az emberek szivébe. Mily szép, hogy hazájuknak tesznek szolgálatot, hogy ezen varázshatalmat Önök tartják kezeikben. Hogy nem hagyták elesni ezen kulturális tényezőjű egyletet. Mély, megbecsülendő hazafiság az Önöktől uraim: ez a legszebb jellem! Ez mutatja, hogy a báttaszéki iparosnak van műveltsége, van a szép ős nemes törekvésekhez nyilvánuló hajlama, hogy van lángoló hazafiui kebele. Erre büszke lehet Báttaszék, büszkék lehetnek uraim Önök, kik haza.-zeretettel igyekszenek azon czélt diadalra juttatni, melyet egyletünk magának kitűzött. Fáradtságuk jutalma az lehet csak, ha tiszta önérzettel tekinthetnek azon férfiúi munkájokra, mely által Istennek és szűkebb hazájuknak tesznek szolgálatot. Midőn ezt bizonyították, el nem mulaszthatom, hogy köszönetemet. ne tolmácsoljam azoknak, kik híven, buzgóan és kitartóan fáradoztak ez egylet fen- maradhatásáert: köszönetemet fejezem ki a tisztikar és választmány nevében minden működő tagnak, különösen Ravácsek Pál karmesternek (általános éljenzés), kinek kitűnő zene tehetsége, közönségünk busás megelégedését kiérdemelte.“ Ezután előadja, hogy ez évben tartottunk egy igen sikerült* tánczvigalmát, két jól látogatott dal- estélyt, egy nyilvános szerenádot, énekeltünk két temetésen a legnagyobb elismeréssel. Az idén beiratkozott 10 pártoló tag, kimaradtak az elhaltak az elköltözöttekkel együtt 7-en, uj műkődő tagokul felvétettek 11-en, kilépett 1. így van most a dalárdának 52 pártoló és 22 működő tagja, tiszteletbeli tagja 6, összesen 80 tagja. Van egy szép, 600 frtot érő zászlaja, egy jó karban lévő harmoniuma, egy gazdagon felszerelt leltára, kőt darab kitüntetése, melyek egyike egy diszokmány, a másik egy versenynyeremóuy: egy arany lira és készpénze. „És most, midőn az egylet szelleme erkölcsileg ős anyagilag is erősítve lévőn, köszönetét mondok a tisztikar és választmány nevében azoknak, kik bizalmukkal az 1892. évre ezen egylet vezetésével bíztak meg. Kérem a jelenlévőket, hogy állítsanak ismét oly buzgó tisztikart az egylet fenmaradása czőljából, kik bebizonyították, hogy az egyletnek jóakarói.“ Ezzel az elnöki széket elhagyta. Tisztujitás. Korelnökül Liebhauser István, jegyzőül Szóiig Gáspár választatott meg. A tisztikar következőképen: Egyhangúlag elnöknek megválasztatott ismét Szániel János, Il-od elnök: Rovácsek János, első karnagynak: Rovácsek Pál, Il-od karmesternek: Pápay Gó<a, tiszteletbeli karmesternek: Dörnyei Ferencz, I. jegyzőnek: ifj. Bajomi Ferencz, II. jegyzőnek: Szélig Gáspár, pénztárnoknak: Jäger József, ellenőrnek: Máyer Alajos, zászlótartónak: S, auer József, leveltárnoknak: Bajomi Vilmos. Választmányi tagokul a pártoló tagok sorából: Liebhauser István, Wiezner Frigyes, Nun Imre, Fülöp József, Egle Károly, Kleiszner György és ifj. Ulein István. Választmáuyi tagokul a működő tagok sorából : Hofmeister János, Reinhardt János, Csida Sándor, Kovácsics Ferencz, Szauer Péter, Stelcz Simon ós Bakó András. Póttagokul: Müller József és Vas- váry József. Számvizsgálókul az 1893. évre: Veidin- ger Lipót, Rull Nándor és Luszt Samu. Hosszas vonakodás után Szániel Jánós ismét elfoglalja zajos éljenzések közt az elnöki széket, mely után buzdítja az egyletnek működő tagjait munkára, egyetértés- ós összetartásra. A közbejött kérdések elintóztettek, úgy szintén a belépő és kilépőknek felolvastatott szándékuk. Ezután a zászlófelszentelés indítványozva lön, melyet az egylet már rég elérni óhajt, mi azonban anyagi ős más közbejött bajok miatt mindeddig elmaradt. Eluök ur indítványozza a jelenlevők helyeslése kíséretében, hogy az egylet drága ós gyönyörű zászlaja fölszeutelésőt lehetőleg elodázni továbbra nem kell. Minden törekvése oda irányuland, hogy ez ünnepély és egyházi áldás, mely megfogja pecsételni létezését, még a folyó nyáron megtartassák. Más tárgy nem lővén, elnök az ülést lelkes éljenzés közt bezárta. Báttaszék, 1893. évi január hó 18-án. Ifj. Bajomi Ferencz, egyleti jegyző. KÜLÖNFÉLÉK. ___ — Miniszteri adomány. Gróf Bethlen András földmivelősügyi miniszter a „Szegzárd-vidéki m ő h ő s z-e g y es ül e t“-nek egy méheskert megszerzése czőljóra 100 frtot adományozott. — Tisztelgés. A „Bony hád-vidéki tanitó- egylet“ Somogyi János bonyhádi igazgatóis ni tó s egyleti elnök vezetése alatt tisztelgett f. hó 18-án délelőtt Rill József kir. tanfelügyelőnél. — Névünnep. Sághy Pál, agárdi plébánost folyó hó 25-őn névünnepe alkalmából, a rossz idő daczára is, számosán ku-esték fel a vidékről paptársai, barátai és tisztelői közül, hogy szerencsekivá- nataikat kifejezzék. A közszeretetnek örvendő plébános vendégeit lukullusi lakomára hívta meg, melyen az első toásztot Hanny Gábor, szegzárdi apát- plébános mondotta az ünnepeltre, kívánván neki boldogságot, kitartást s hosszú életet. A vendégszerető házigazda melegen megköszönvén az őszinte szívből jövő jókivánatokat, vendégeit éltette, kik szembe- szállva a hóviharral, szívesek voltak őt felkeresni. Mi is őszintén csatlakozunk az üdvözlök jókívána- taihoz. — Színészet. Balogh Árpád, Szegzárdon előnyösen ismert színigazgató a kibocsátott elöleges szini jelentős szerint február hó 13-án színtársulatával Szegzárdra jő, s- február 15-ón az „Örök törvény“ Csiky Gergelynek nagyhatású társadalmi színművével az előadások sorozatát a „Szegzárd szálló“ dísztermében megkezdi. — A tizenöt előadásra hirdetett bérlet gyűjtését Hrubos Árpád, szintársu- lati titkár eszközli. — Mint halljuk a „szegzárdi szinpártoló egyesület“ 1000 frtot biztosított a társulatnak. — Névváltoztatás. Kiskorú Ind rák János szegzárdi illetőségű bajai lakos vezeték nevének Bártfai“-ra, Pane? Sámue 1 bonyhádi illetőségű zselizi lakos vezeték nevének „Pataki“-ra kórt átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. — A nöegyleti bál iránt úgy helyben, mint a vidéken nagy az érdeklődés s e kedvező jelenségből ítélve, azt kell következtetnünk, hogy az a régi jó hírnévhez méltóan fényesen fog sikerülni. — Az újvárosi Mikó-féle óvódát tudvalevőleg a község még az ősz folyamán átvette, de továbbra is meghagyatott a gyermekbarát plébános házában, honnan Sz. György napkor bőreit helyiségbe költözik az óvóda. A képviselő-testület jövőben képesített kisdedóvónőt alkalma/, az óvódában s a kiirt pályázat szerint 400 frt fiizetése lesz a kisdedóvónőnek. — A szegzárdi kerületi betegsegélyző pénztár folyó évi február hó 5-én délelőtt 11 órakor Mehr- werth Ferencz elnöklete alatt Szegzárdon, a városháza kistermében igazgatósági ülést tart. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Könyvelő ős pénztárnok választása. 3. Irodahelyiség kibérelése és annak bebútorozására szükséges intézkedés. 4. Indítványok. 5. Folyó ügyek tárgyalása. — A szegzárdi népbanknál megüresedett gyakornoki állásra Wallacher Lajost, budapesti illetőségűt, választották meg, ki szorgalmatossága ós törekvése által már is megnyerte a vele együtt működő tisztviselők becsülősét. — Adakozások a népkonyhára: Salamon testvérek 200 adag leveskivonatot, egy emberbarát 2 frt, Császár Józsefné 2 frt, N. N. 1 frt. Fogadják a ne- messzivü adakozók áz elnökség köszönetét. — Aranybánya Báttaszéken. E czim alatt a következő panaszos levelet vesszük: Fölfedezte az ital ős fogyasztási adó bérlő. Valóságos lázadás van Báttaszéken. Miért ? — mert oly dolgok vitetnek végbe a törvény nevében, melyek Ázsiába, de nem a szabad Magyarországba valók. De micsoda cselekmények? Hallják meg Toluamegye törvónyismerői, olvassák egy hétig az olvasókörök tagjai és érdé'.eltek. Olyan dolgok ezek, melyek körmönfontságra nézve ritkítják párjukat. Az nem igaz, hogy Báttaszéken a bérlő egy spiczlijót valaki meglőtte. Ezt legfölebb valamely hit- sorsos súgta be, hogy a spiczli urak minden szemle alkalmával elöljárót vagy pár csendőrt vihessenek magukkal. Egész sorozat „tévedés“ kíséri őket, tehát csak törvényes fedezet mellett mernek odujokból kibújni. Ha ez tovább igy megy, úgy önkéntelenül hatalmas antiszemita áramlat keletkezeud Báttaszéken. Nálunk még múlt évi deczember utolsó napjaiban is a község volt a bérletért a legtöbbet Ígérő fél. Sőt szerződtetett e nembeli hivatalnokai működésüket is megkezdték, mig nem tudatta a községgel a pénzügyi hatóság, hogy a bérlet nem az övé, hanem a községnél kevesebbet adó bérlőé. És uj év óta kezdődik a paradicsomi boldogsága a bérlő uraknak, vagy urnák. Amennyire törvőnyismeretünk engedi, rákoppintunk bérlő uraimék karmaira. Füleikbe kiáltjuk és kérdezzük, vájjon ki hatalmazta őket föl védtelen polgárokat családjuk, községük előtt megbélyegezni azzal, hogy azokat csendőrökkel megkötöztetik, megszurkáltatják ? — s miért — mert boraikat föl nem jelentették, vagy följelenteni nem ismerték kötelességüknek ; kell-e és szabad-e minden bőrletcsou- kitásnál, a felsőbb hatóságnak minden egyes, szükséges esetre adandó alkalmi engedélye nélkül csendőrökhöz folyamodni? kivált olyanokkal szemben, ahol anyagi garanczia van? Hiszen, ha minden bérlőnek csendőrség kell ős elöljáró annyiszor, mint Báttaszéken, akkor Tolnába egész ezredet kellene fölálli tani és mozgósítani. — A tanulók mulatsága. A szegzárdi polg. fiúiskola nagyobb tanulói szombaton a szegzárdi belvárosi óvóda tantermében jól sikerült tánczestólyt tartottak, melynek tiszta jövedelmét a polgári iskola szegény tanulóinak segélyzésére fordítják. — Öngyilkos szép asszony. Kupsza Sándor né, szül. Hosszú Jolán f. hó 23-án önkezével oltotta ki ifjú életét. — A szenzácziós eset hire hamar elterjedt a városban s az öngyilkosság okáról a legkülömbözőbb verziók keltek szárnyra. — Az ifjú szép asszonyt mindenütt, a hol megfordult, szentimentálisnak ismerték, ki épen nem titkolta, hogy helyzetével nincs megelégedve. Tizenhat éves korában ment férjhez s még alig volt 24 éves, midőn végzetes tettét elkövette. — Férje a jó egyetértés kedvéért sokat megengedett a nyugtalan asszonykának, mindazonáltal a családi boldogság nem akart tanyát ütni közöttük. — A végzetes napon a szép asszony férje csak éjfél után tért haza s mikor elaludt, a kis menyecske felkelt ágyából, hogy kivegye férje zsebéből a szekrény kulcsát, melylyel kinyitva a szekrényt, kivette a revolver töltényeket ős megtöltötte a feje fölött függő forpó pisztolyt. — A mint a gyilkoló fegyvert rendbe hozta, még sokáig küzdhetett a borzalmas gondolatokkal, mert csak hajnali 5 órakor irányozta azt nyugtalanul dobogó szivének. — A durranásra rémülve rettent fel a férj álmából s jajveszékelve kiálltott segítségért. — A golyó nem ölte meg mindjárt az elszánt asszonyt, de az elősiető orvos konstatálta, hogy a halál rövid idő alatt be fog következni, mi délután 1 órakor be is következett.— A boldogtalan sem férjének, sem környezetének nem árulta el végzetes lépésének okát. Temetése e hó 25-én ment végbe. — Halálát férjén kívül három éves kis leánya gyászolja. Nyugodjék békében! — Tisztviselők egyesülete. Mint múlt számunkban megemlítettük, a szegzárdi állami-, vármegyei-, községi- ős magántisztviselők tekintélyes része mozgalmat indított meg, hogy Szegzárdon „Tisztviselők Egyesülete“ czimen egy uj egyesületet hozzon létre. Az előkészítő bizottság ma tart Szegzárdon a városháza nagytermében előórtekezletet a következő tárgy- sorozattal: 1. A „Tisztviselők Egyesülete“ létrehozásának kimondása. 2. Az egyesületi helyiség kijelölése és az alapszabályok elkészítésére egy bizottság választása. — Uj pénzintézet. A „Baranya megyei gazdasági-, ipari- és kere.-kedelmi részvénytársaság“ e hó 20-án bocsátotta ki az aláírási felhívását. A társaság alaptőkéje 100 ezer frt, 1000 drb 100 frtos részvényekre osztva.