Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-10-29 / 44. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (44. sz.)

6

átalakítása ügyében. A küldöttség vezetője beszéd kíséretében átnyújtotta Zalamegye közönségének feliratát, melyben a jnár megkezdett tárgyalásoknak minél előbb való befejezését és e czélra a miniszter megbízottjának kiküldését kérik. Gróf Csáky Albin in niszter indokoltnak találta a zalaiak kérelmét, de kijelentette, hogy számítani kell az érdekeiek áldozatkészségére is. A küldöttség tisztelgett Berzeviczy Albert államtitkárnál és Klama- rik János miniszteri tanác-osnál is, kik megígérték, bogy a kérelmet támogatni fogják. Mint biztos forrásból tudjuk, K1 a merik János miniszteri tanácsos Bonyhádi-ól Pécsre, onnét pedig Z a 1 a- Egerszegre utazik, hogy az ottani viszonyokat tanulmányozza.

— Színészet. Balog Árpád színigazgató, ki közönségünket gyakori ittműködése folytán ismeri, újból kérvényez a szinügyi-bizottságnál 20 előadásra engedélyt november 15-től. Az igazgató közönségünk igényeihez mórt társulattal óhajt körükbe jönni, társulatánál igen jó nevű erők vannak | vau hót tagból álló zenekara is. A műsor e rövid időre csupa újdonság. És pedig: Szultán, Fanchon asszony leánya, Libapásztor operettek; Pezsgő, Pont Bquet család, Mongodin ur felesége vígjátékok; Búbos pacsirta, Lengyel zsidó, Lemondás, Gazdag szegények, színmüvek; Dadai uzsorás, Délibábok népszínművek Özvegy kisasszony, Primadonna bohózatok stb. stb. Ismerjük Balogot, hogy Ígéreteit be szokta váltani, közönségünket nem terheli, s igy teljes jó indulattal a rövid idény iránt, melynek esetleges sikerén nem is kételkedünk.

— A „hazánk“ irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság alakuló közgyűlése — mint nekünk Írják — szinte páratlan a részvénytársaságok alakuló közgyűléseinek történetében. A Köztelek dísztermében, részint személyesen, részint meghatalmazással képviselve 780 részvényes gyűlt össze, s örömmel vették tudomásul a jelenvoltak, hogy az alapítók buzgólkodása következtében a vállalat megindítására szükséges részvénytőke már tuljegyeztetett, a mi igazán feltűnő olyan alapitásnál, a hol első sorban az eszmei törekvések tűzettek ki czélul. Az alakuló közgyűlést Forster Géza, az Orsz. m. gazdasági egyesület igazgatója vezette, s a közgyűlés nem egy mozzanata árulta el, hogy valódi lelkesedés tölti el a részvényeseket, mikor a mezőgazdasági ős vele kapcsolatos körök érdekeinek előmozdítására szolgáló hírlapi orgánum megteremtésére teszik meg a döntő lépést. A közgyűlés során konstatálták, hogy 1569 részvény van jegyezve, az alaptőke törvényszerű háromnegyede be van fizetve, s a közgyűlés határozatképes. Az alapszabályok megvitatása után megtörténtek a választások s az igazgatóság a következőkből alakult meg: Barcza Károly, műszaki tanácsos, Baross Károly, az o, m. g. e. titkára, Bedő Albert, orsz. főerdőmerster, dr. Bernát István, közgazd. iró, Bujanovics Sándor orsz. gyűl. képviselő, Cserháti Sándor, m.-óvári gazd. ak. tanár, Fábián János, műszaki tanácsos, Forster Géza, földb., az 0. m. g. e. igazgatója, Förster Lajos, föld- birtokos, Hollán Ernő, nyug. altbnagy, Kiss István, műegy. mtanár, Kvassay Jenő', min. tanácsos, Losson- czy. Mihály, földbirtokos, Máday Izidor, min. oszt. tanácsos, Miklós Ödön, földbirtokos, földmivelés- tigyi államtitkár, Ney Béla, műszaki tanácsos, dr. Szabó Ferencz, nagybérlő. A felügyelő-bizottságba: Jancsó Jenő, Landau Gusztáv, Kubinek Gyula, dr. Rudnyánszky Béla, Serák Károly ős Zachár Gyula választattak meg. A részvénytársaság nyomda- és hivatalos helyiségei a Köztelken rendeztettek be, itt szervezik a deczcmberben meginduló „Hazánk“ czimü politikai napilap szerkesztőségét is.

— Alapszabály jóváhagyás. A szegzárdi izraelita hitközség módosított alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta.

— Halottak napja. Jövő szerdán lesz a halottak napja, s e napot a kegyeletes megemlékezés a rideg sirban nyugvóknak szenteli. Mindenszentek estéjén, azaz szerdán világítják ki a virágokkal s koszorúkkal ékesített sirhalmokat. A halottak napjának közeledtét több kereskedés kirakataiban elhelyezett gyönyörű koszorúk is eszükbe juttatjuk.

— Tanítói pályázat. Báttaszők községhez tartozó Lajvér-pusztán tanítói ál oraás jött üresedésbe, melyre november 5-ig lehet pályázni. Fizetés: szabad lakás, 300 frt készpénz, 12 méteröl hasábfa, 9 frt tisztogatási átalány és három hold föld haszon- élvezete. A kellően felszerelt folyamodványok a községi iskolaszéki elnökre czimezve, Báttaszékre küldendők.

— As idei kukoriczának soronkivül való elszállítása. A m. kir. államvasutak igazgatósága a kereskedelemügyi m. kir. miniszter rendeletére a szállító közönség érdekében azt az intézkedést léptette életbe, hogy az uj termésű morzsolt tengeri akár zsákokban, akár ömlesztett (ala rimfusa) állapotban került feladásra, ez évi október hó 15-től kezdve visszavonásig, de legkésőbb jövő évi február végéig minden egyéb áru és gabonaszállitmány előtt első sorban szállíttassák el.

— Műbőr. A fogyasztó közönség nagyörömére felemlítjük, hogy a műbor gyártását eltiltó törvény

1894. január hó 1-én lép életbe. — Ezzel egyúttal figyelmeztetjük a vendéglősöket és korcsmárosokat, hogy saját érdekük szempontjából pinczeikben műborokat raktáron ne tartsanak, mert azok elkoboz- tatnak.

— Tüzek a vidéken. Folyó hó 21-én Móricz István bölcskei lakos kárára szőlőhegyi présháza ismeretlen módon kigyult és a bennlevö összes felszereléssel 250 frt értékben leégett. — Folyó hó 21-őn Ka ez Lajos bölcskei lakos kárára szalmával fedett lakháza ismeretlen módon kigyuladt s ennek kövőt- keztében a padláson volt kukoriczája s több gazdasági eszközei 198 frt értőkben leégett. — Folyó hó 20-án Szigeti András bölcskei lakos este 8 órakor őzv. Baranyai József ottani lakos náddal fedett háztetőzetét boszuból felgyújtotta s onnan elmenekült, ezen gyújtogatást Baranyainé idejekorán észrevette s többek segélyével a meggyujtott háztető részét eloltották. — A tettest a dunaföldvári csendőrség letartóztatta s az ottani járásbíróságnak átadta. — Folyó hó 23-án Král János bonyhádi lakos kárára istállója ismeretlen módon kigyuladt s 185 frt értékben leégett, biztosítva nem volt.

— Hadköteles szökevény. Kolompár Simon Judás kóbor czigány letartóztatott azért, mert 1870. évben Agárdon született s kóbor életmódjánál fogva sorozaton nem volt s igy, mint hadköteles szökevény, a helyi szolgabiróságnak átadatott.

— Meghívó. A róm. kath. hitközségi tanács és iskolaszék f. évi október hó 29-én d. u. 3 és fél órakor a belvárosi iskola tanácstermében közgyűlést tart. Tárgy: 1. Múlt ülésen függőben maradt ügyek elintézése. 2. Pénzügyek rendezése; a conversio kérdésében az elnökség által előterjesztendő javaslat tárgyalása. 3. A számvizsgáló bizottság jelentése.

4. Folyó ügyek. Életbevágó kérdések megoldásáról Jővén szó, óhajtandó, hogy a t. ez. tagtárs urak lehetőleg teljes számban jelenjenek meg. Szegzárd, 1893. október 27-én Mikó Görgy, elnök.

— Megtámadtak. Folyó hó 22-én ifj. Dani János és Dani István decsi lakosok Cseh József ugyauottani lakost állítólag minden ok nélkül megtámadták és rajta — a kezelt orvosi látlelet szerint — súlyos testi sértést okoztak.

— Boszu. Folyó hó 22-én Nyéki Tóth István őcsényi lakos boszuból késsel megtámadta Nagy János őcsényi lakost s azon a kezelt orvosi látlelet szerint 21 nap időtartami súlyos testi sértés bűntettet okozott.

— Bonyhádon folyó hó 22-én éjjel tűz volt, mely egy jóravaló iparosnak, ki több éven keresztül községi tisztviselő is volt, pajtáját, abban összes takarmányát s több értékes gazdasági eszközt hamvasztott el. A tűz oka alkalmasint boszu müve, mivel a károsult a Bonyhádon alakult hetedik hitközségnek, a baptistáknak buzgó apostola. Ugyanis a bonyhádi ág. eváng. felekezettől több mint száz egyén szakadt el és „baptisták“ név alatt uj hitközséget képeztek. Ezen uj felekezetnek e hó 22-én halottja volt, kit az ág. eváng. lelkész eltemetni vonakodott, sőt azt sem akarták megengedni, hogy az az eváng. temetőbe temettessék; azért a fentebb érintett iparos, a baptisták hitbuzgó tagja, saját földjéből egy holdat adott át baptista temetőnek, hová halottjukat baptista szertartás, szerint eltemették. Miután az uj felekezethez tartozó hívek sokat zaklattalak azon hitközség némely tagjai által, hová előbb tartoztak, tehát az e hó 22-én végbement izgalmas temetés után támadt tüzet is ennek gondolják. Hogy az éjfél utáni órákban kiütött tűz tovább nem terjedt, a most alakult uj bonyhádi tűzoltóságnak köszönheti; mert ez a báttaszéki tűzoltóság parancsnokának, ki az uj tűzoltóságot tanítandó, éppen Bonyhádon tartózkodott, vezetése mellett sikeresen működött.

— Az ország czimerének használata. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter leiratilag közli a kamarákkal, hogy az 1883. évi XVIII. t.-cz. értelmében Magyarország külön czimerét, vagy a magyar |

korona országainak egyesitett czimerét, csak azon egyének, ezógek vagy intézetek használhatják, akik erre az idézett törvény alapján engedélyt nyertek. Minthogy a czimerek használata körül egyes kereskedők és iparosok részéről ez irányban még mindig visszaélések tapasztalhatók, felhívja a miniszter a kamarát, hogy az idézett törvény határozmányainak, foganatosítása és ellenőrzése körül az erre illetékes közigazgatási hatóságokat a maga részéről is támogassa s nevezetesen a tudomására jutó törvényellenes használatot az illetékes alispánoknak, illetve szab. kir. város polgármestereinek további eljárás végett esetről-esetre jelentse be. Az állandó engedélyek jegyzékét időről-időre rendesen közölni fogja a kereskedelmi és iparkamarával is s tájékozásul még megjegyzi a miniszter azt, hogy a találmányi szabadalom nem ád egyúttal jogot az országos czimerek bármelyikének használatára s következőleg a találmányi szabadalmak birtokosai az emlitett czimerek használatára csak az 1883. évi XVIII. t.-cz. alapján szerezhetnek jogot.

— Emberáldozatok Oroszországban. Szibériai lapok az ővszáz szégyene gyanánt említik, hogy a csu- kes néptörzsben még napirenden vannak az emberáldozatok. Ha a csukes megvénül vagy gyógyíthatatlan betegségbe esik, kijelenti családja előtt, hogy meg akar halni, mert ez a legbiztosabb módja az üdvözülésnek. A szándék hire gyorsan elterjed s a rokonok ős jóbarátok kérik a halni akarót, hogy ne áldozza fel magát. Azt azonban nem ingatja meg semmi; folyton a másvilágról beszél s emlegeti, hogy a halottak feljárnak hozzá és hívják. Mikor hozzátartozói meggyőződtek, hogy szándéka megmásíthatatlan, a kivégzéshez készülnek. Ráadják halottas ruháit s fölfegyverzik, hogy a másvilágra legyen mivel védelmezni magát a gonosz lélek ellen s taránd- szarvasra vadászni. Mikor igy fölkészültek, a legközelebbi rokon előlép a kivégzés eszközeivel, mely kés, lándzsa vagy kötél. Ha a csukes kés vagy lándzsa által akar meghalni, két jó barátja karonfogja, a rokon pedig keresztül döfi a szivét. Ha a kötelet választja : kettő fogja, másik kettő meg összeszoritja nyakán a "hurkot. A gyásznép bekeni arczát és kezét az áldozat vérével s a holttestet taránd-szarva- soktól vont szánkán kiviszik az égető-helyre. Itt a szarvasokat leölik, a halottat levetkőztetik ős fölteszik a máglyára. Az elhamvasztás alatt imádkoznak, hogy a boldogult részesítse őket kegyelmeiben. Az ily módon való meghalás oly általános, hogy alig akad csukes, ki természetes halállal múl ki. (M Sz.)

— Dunába fűlt lovak. F. hó 21-én d. e. 10 órakor Beck András mohácsi birtokos kocsisa kihajtott a Dunához, hogy a parton levő zsákokban fekvő kukoriczát hazahordja. Előzőleg meg kellett volna fordulnia, mit nem a kikötő előtt levő széles utón tett, hanem lehajtott egészen a Duna szélére; itt azonban — a magas part miatt — keskeny lóvén a hely, nem fordulhatott meg, a kocsis tehát behajtott a partról pár lépésnyire a Dunába, hogy megfordulhasson, bár szemtanuk állítása szerint nem akart a vizbe hajtani, de később Beck egy másik alkalmazottja biztatta erre — de itt egyszerre mélyebb helyre érvén, a lovak elveszítették lábuk alól a talajt s minthogy be voltak fogva, úszásukat meggátolta a szerszám és a kocsi mindenestől eltűntek a Duna habjaiban. Szerencsére a közelben levő molnárok a kocsist egy feléje nyújtott csáklyával kihúzták. Körülbelől félórái keresés után a halászok ráakadtak a víz fenekén a kocsira és a befogott lovak hulláira. A kár tetemes, mert mind a két ló szép és fiatal volt.

— A „dunaföldvári vár ostroma és bevétele 1705-ben“. Hadtörténeti epizód a kui ucz világból. Ily czimü becses, nagy gonddal készített mű került ki a napokban a sajtó alól, melyet Cziráky Gyula ka- locsa-egyházmegyei áldozár, bogojevai segéd-lelkesz irt meg ügyes tollal, ki lapunkat is szerencséltette már becses közleményeivel. A 33 oldalra terjedő történelmi füzet igen sok érdekes dolgot tartalmaz a dunaföldvári várra vonatkozólag. A mű nyelvezete gördülékeny, magyaros s minden sorából kiviláglik, hogy szerzője hivatottsággal bir a történelmi események megírására. Tartalma: Elöljáró beszéd, a vár, 1704, 1075, az ostrom, a monostor-erőd romjai 1864- beu képpel, (Beszédes Kálmán felvétele után) a roham, következmények, befejezés. Tisztelt olvasóink becses figyelmébe a legmelegebben ajánlhatjuk e történelmi füzetet, melynek ára csekély 20 kr s kapható a szerzőnél Bogojeván (Bács-Bodrog megye), Dunaföldvárott pedig Csekey Károly róm. kath. néptanítónál és Scwartz Manó könyvkereskedőnél.

1893. október 29.