Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-10-29 / 44. szám

4

társulat ügyei körül kifejtett buzgó és hasznos működéséért a közgyűlés elismerését és köszönetét kifejezi.

Választmányi tagságra a közbizalom Steineck- ker Ferencz, Mittvegh Henrik, Kelecsónyi Ambró, dr. Heidekker Béla, Rüll János, Papp János, Szőke István és Balázs József személyéhez irányulván, minthogy még négy rendes és négy póttakra nézet eltérések merültek fel: elnök indítványára csupán utóbbiakra nézve rendeltetett el titkos szavazat. Szavazatszedő küldöttség elnökéül dr. Heidekker Béla, tagokul ifj. Duzs Dániel ős Papp János ártéri képviselők felkéretvón, — működésük befejeztével a szavazatszedő küldöttség elnöke előterjeszti jelentését, mely szerint legtöbb szavazatot nyertek választmányi rendes tagságra: Szél P. István, Balázs István, Sörös István és Horváth Pál; póttagságra: dr. Kramolin Emil, Takler József (Vesztergombi,) Balázs János és Pörnyi P. István.

Mindezek folytán elnök részéről:

1. Steinecker Ferencz (Szegzárd.)

2. Mittvegh Henrik (Báttaszék.)

3. Kelecsónyi Ambró (Szegzárd.)

4. dr. Heidekker Béla (Szegzárd.)

5. Rüll János (Báttaszék.)

6. Papp János (Alsó-Nyék.)

7. Szőke István (Pilis.)

8. Balázs József (Báta.)

9. Szól P. István (Decs.)

10. Balázs István (Decs.)

11. Sörös István (Őcsény) ős

12. Horváth Pál (Őcsény)

a társulati választmány rendes, úgy

1. Dr. Kramolin Emil (Szegzárd.)

2. Takler József Vesztergombi (Szegzárd.)

3. Balázs János (Decs) és

4. Pörnyi P. István (Decs)

a társulati választmány póttagjaiul megválasztottaknak kijelentettek.

Végül a számvizsgáló bizottsági tagok választása kerülvén napirendre, miután a közgyűlés bizalma az eddig működüttek személyére irányult:

Ujfalusy Imre, Bencsik Kálmán ős Hajpál S. a társulat számvizsgáló bizostsága rendes tagjaiul, Háry Ede pedig póttagul megválasztottaknak nyilváníttattak.

8. sz. Olvastatott az 1894. évi társulati költségelőirányzat tervezete s az arra vonatkozó folyó évi szeptember 21-ről 23. sz. alatt kelt választmányi javaslat, — mely szerint az összes szükséglet 17382 frt 15 kr, fedezet 1894. év végén 30338 frt 58 kr ős mely javaslat értelmében a mentesített területek után költségjárulék kivetése 1894-ik évre is mellőzendőnek véleményeztetik. Továbbá felolvastatott a költségelőirányzat részletes indokolása, melynek Il-ad 5. d.) tételére társulati mérnök előTOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (4L sz.)

terjeszti a közgyűlésnek, hogy egy ponton helyett a czőlnak megfelelő kőt ponton volna beszerzendő.

Hekler Károly kir. főmérnök, miniszteri megbízott pártolja társulati mérnök indítványát, mert szerinte egy ponton beszerzésének nincs czélja; ponton használata csak úgy felel meg a czólnak, ha összekapcsolható legalább is kettő áll rendelkezésre, különösen hangsúlyozván, hogy árvíz veszély alkalmával esetleg vizen szükségelt pilóta-verés — egyedüli biztos alapot nyújtó kőt összekapcsolt pontonról lehetséges.

Erre Steinecker Ferencz ártéri képviselő előadja, hogy a választmány behatólag tárgyalta a költség előirányzat minden tételét és — habár anyagszállításra ponton használatát szükségtelennek látja — a választmány csak kisőrletül javalta egy ponton beszerzését. — Ennélfogva a választmány javaslatát fentartandó véli és legalább is szokatlannak jelezi társulati mérnöknek a választmány javaslata elleni felszólalását.

Társulati mérnök kijelenti, hogy kötelességét teljesítette és jogában állónak tartja műszaki tekintetben hozott bármely választmányi javaslatot a közgyűléshez felebbezni akkor, midőn azáltal a társulat érdekét látja fenforogni.

Mittvegh Henrik ártéri képviselő — a miniszteri megbízott előadására reflektálva — ponton beszerzését egyátalán feleslegesnek véli, szerinte — ez műszaki bírálat tárgyát nem képezi és ha oly jármű eddig nem volt szükséges; annál kevésbbő szükségeltetik jövőben a védtöltés fölmagasitása után; a választmányi javaslatot mégis elfogadja.

Miniszteiú megbízott tiltakozik előtte szóló ártéri képviselő kifejezései ellen; neki — úgymond — mint állami felügyeletet gyakorló miniszteri megbízottnak ily ügyekhez szólási joga van és ragaszkodik — jegyzőkönyvbe is felvetetni kért — indítványához, melynek el nem fogadása esetén a felelősséget a társulatra hárítja.

Ezek után elnök fölhívja a közgyűlés tagjait, hogy azok, kik a választmány javaslatát elfogadják, ebbeli beleegyezésüket felállással jeleznék. — Mely felhívásra a választmány javaslata mellett túlnyomó nagy többség konstatáltatván,

a folyó évi 23. számú választmányi javaslat a közgyűlés részéről határozat erejére emeltetik és az ekként megállapitott 1894. évi társulati költségelőirányzat két példányban — részletes indokolással együtt — a nagyméltóságu földmive- lésügyi m. kir. minisztériumhoz jóváhagyásra leendő felterjesztés végett Hekler Károly kir. főmérnök, miniszteri megbízott urnák beküldetni rendeltetik.

9. sz. Tóth Károly társulati mérnök által a folyó munkálatokról a választmányi ülésen 22/1893.

1893. október

29.

szám alatt előterjesztett s a mai közgyűlésen is _ csekély változással felolvasott jelentés,

a közgyűlés részéről tudomásul vétetett és a túlköltekezések iránti választmányi határozat jóváhagyatott.

10. sz. Olvastatott a társulat pénztári állapotáról előterjesztett jelentés, mely szerint a folyó 1893. évi január 1-től mai napig az összes bevétel . . . 61421 frt 13 kr,

az összes kiadás 60342 frt 13 kr>

Eddig a pénztári maradvány . 1079 frt

Eme maradványon túl .a tolnamegyei takarók- és hitelbank részvénytársaságnál — gyümölcsözós végett — elhelyezve van „tartalékalap“ czimén, melynek kamatai a rendelkezési alapot illetik ....... 61500 frt — kr.

Ugyanazon hitelb. „rendelkezési alap“ czimén................... 16000 frt — kr,

és a szegzárdi takai’ékpénztárnál

„rendelkezési alap“ czimén . 13000 frt — kr.

Pénztári maradványban és elhelyezett pénzekben, tehát ösz- szesen . .■ ............................. 91579 frt — kr.

A társulatnak egyes ártéri birtokosoknál künlevő követelése 1892. évi deczember bó végével volt tőkében................... 26456 frt 04 kr.

Eb

ből: a) folyó évben Báta község, mint erkölcsi testület, a bátai közbirtokosság és javadal- masok részéről közvetlen a társulat pénztáránál befizettetett . 3095 frt 96 kr,

b) a kir. pénzügyigazgatóság utján behajtatott.................... 241 frt 41 kr,

c) közvetlen a társulat pénztáránál befolyt............................. 798 frt 33 kr,

d) folyó évben leírásba hozatott 14 frt 86 kr.

Összesen . 4150 frt 06 kr,

melyet a hátralékból levonva, . 4150 frt 06 kr,

mutatkozik hátralék . 22305 frt 98 kr.

Ezen hátralékból adósak:

Báta község, mint erkölcsi testület, a bátai közbirtokosság és javadalmasok . v ^r''. • ®$1' 9077''frV BT 'k'f.

egyes ártéri birtokosok pedig . 12928 fit 17 kr.

Összesen 22305 frt 98 kr.

Ez előadottak szerint tehát a társulat vagyona:

1. Pénztári maradványban . 1079 frt — kr.

2. A tolnamegyei takarékés hitelbankban......................... 77500 frt — kr.

3. A szegzárdi takarókp.-ban 13000 frt — kr.

4. Hátralékokban .... 22305 frt 98 kr.

Összesen . 113884 frt 98 kr.

feleljenek azok a szavak, miket ugyancsak Politeia czimü művében mond:

„Mig az államokban a bölcsek nem fognak uralkodni, vagy a királyok ős hatalmasok nem lesznek bölcsekké s a politika egygyé nem lesz a bölcselemmel: mig azok, kik most külön az országos dolgokra s külön a bölcselemre adják magokat, nem kénytelenek avval felhagyni, addig az állam, sőt mondhatni az emberi nem bajainak vége nem lesz; s mindaddig a mi államunk sem lát napvilágot!“

Egyleti életünk.

Irta: PURT ADOLF.

(Folytatás és vége.)

De, mert nem lehet és nem szabad feltételeznem, hogy a tolnamegyei jegyzői egylet tagjai a hi- vatásórzet ős kötelességtudás hiányában szenved nek, hanem most azon meggyőződésben vagyok, hogy éppen állásuk politikai és társadalmi jelentőségének helyes megitóléséből és a szellemi fejlődés szükségességének felismeréséből keletkezett az egylet: biztat a hit és remény, hogy jegyzői egyletünk eszméjének maghintői megérik, hogy az általuk elvetett mag az egyleti tagokban nem kősziklás, hanem termékeny talajra talált, mely meghozza a várt gyümölcsöt.

Nem szabad megengedni, hogy az egylet csak névleges léttel bírjon, nem lelket és tartalmat kell adni, oda kell törekednünk, hogy az egylet minden tagjában tevékeny egyleti szervet nyerjünk, mely őletfunctiót végez.

Az egyleti élet súlypontját — szerény nézetem szerint — az önképzésre, önmivelésre kell fektetni.

Az egyleti közgyűléseket a szellemi munkásság, tevékenység, elmeélesitő és tudásfejlesztő nemes vitatkozás ős eszmecsere színhelyévé kell tenni. — Ha pedig ez sikerül, gondoskodva lesz érdekes és vonzó közgyűlésről, friss egyleti életről.

Ennek kivitelét illetőleg következő javaslatot bátorkodom előterjeszteni.

Minden közgyűlést megelőzőleg tartatni szokott választmányi ülésen állapittassék meg több szakkérdés ős egy-egy kérdés kidolgozásával megbízandó egy-egy egyleti tag. — A megbízás vagy önkéntes ajánkozás vagy a választmány javaslatán alapuló elnöki kijelölés utján történjék. — Azonban a megbízottnak szabadságában áll szabadon választott themáról is értekezni.

Továbbá felkérendők volnának az egyleti tagok, hogy a hivataloskodásuk alatt előforduló nevezetesebb esetekről, valamint a gyakorlatukban előforduló vitás természetű kérdésekről jegyzéket vezessenek ős ezt az év folyama alatt bármikor az egyleti elnökhöz beküldjék, ki is a beérkezett kérdés jegyzékeket a legközelebbi választmányi gyűlésen bemutatja azon czőlból, hogy annak segítségével a kidolgozásra kiadandó kérdések meghatároztassanak.

Ily utón érdekes, a gyakorlatból merített anye- got nyernének feldolgozásra, mely körülmény minden esetre hozzájárulna a munkakedv fokozásához és fentartásához; — de másrészt átnézetet nyernénk arról, hogy a községek megyeszerte mily konkret alakú közigazgatási feladatok megoldásával vannak megbízva, betekintést nyernénk abba, hogy milyen a megye területén a községi életnek folyása, alkalmunk nyílnék ismereteink, tapasztalataink gazdagítására, az eljárási elveknek és szabályoknak megállapítására ős az ügykezelés lehető egységesítésére vagy legalább szabályozására.

De most minden kérdés kidolgozásánál a fő- suly arra volna fektetendő, hogy az alapos szak- szerűséggel történjék, mi a kérdésnek tanulmányozását igényli, szükséges, hogy tanulmányukat valamely hiteles és köztekintőlyt képező forrásból meríthessék, vagyis szükség van segédeszközre. Minthogy pedig az egyes egyleti tagoktól nem lehet kívánni, hogy ezen segédeszköz beszerzéséről saját költségükön gondoskodjanak, czélszerünek tartom, hogy az egyleti költségvetés keretében történjék, arról gondoskodás, vagyis az egylet létesítsen egy könyvtárt, mely ővről-évre gyarapitandó volna.

Ez által lehető és kivihető volna a szakképzésnek fejlesztése és módot nyernénk a jegy/ői szakképzés hiányainak pótlására, minek következtében képesbbekké és alkalmasabbakká tétetnénk a jövő igényeinek kielégítésére is.

Ilyen irányban haladva, lehetetlenség, hogy törekvésünk ős munkásságunk erkölcsi és anyagi jutalom nólkrjl maradjon.

Előre tehát, munkára! folytassuk a fejlődés és haladás útjait és törekvésünk bő jutalmát azon édes öntudatban fogjuk feltalálni, hogy a magunk és a haza iránti kötelességünket híven teljesítettük.

Tisztelt közgyűlés!

Bocsánatot kérek, hogy türelmét ennyire igényűé vettem, valamint azért is, ha a fentiekben kifejezett nézeteimmel a tisztelt közgyűlés pártolását ős helyeslését nem sikerült megnyernem; csak arra kérem a tisztelt közgyűlést, tartsa méltó feladatának arról gondoskodni, hogy az egyleti életben fellépett közönyösség, ügyszeretet ős órdeklődőshiány zsib-