Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-10-08 / 41. szám

1893. október 8. 5 a Jilk-féle házban, hol W a g ne y Káról y harang­öntő műhelyének padlásán keletkezett a tti/, melyet csakhamar eloltottak.- A képviselőhöz alelnöke. B.ok ross Elek halála következtében megüresedett képviselőházi al- elnökségre — mint a fővárosi lapokból olvas: uk — Pe rezei Dezső bonyhádkerüle i országyülósi kép­viselőt fogják megválasztani. — Sport. A pécsi „Mecsek és Veloczi- péd“ egyesület három tagja múlt hó 30-án veloc/i- péden Pécsről Szegzárdra rándult. A derék sport- kedvelők jó kondiczióban érkeztek hozzánk, s Zwetkó Lajos, a „Korona“ kávóház bérlőjénél tartva pi­henőt, másnap visszatértek Pécsre. Szegzárdon is annyi jelenleg a veloczipód-sportot űzők száma, hogy: bízvást megalikithatnák a „Szegzárdi Sport- egyletet“, mely ápolni és nemesíteni volna hi­vatva a testedző sportokat. — Jóváhagyóit alapszabály. A „S z e g z á r d- vidéki méhészeti egyesület“ módosított alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. — Emberkaszálás. Tavasz óta egész október 1-ig napirenden voltak Szegzárdon a verekedések a besorozott katonák között, melyek rendesen szomorú véget értek. Fegyverül rendesen furkót, kést h-isz- nálntak; a berukkolás előtti napon azonban, midőn kurjongatva járták be a várost, hogy búcsút vegye­nek az itthon maradottaktól, furkó és kés helyett kas ával rontottak egymásnak. Az ádáz tusa hőse Domonyai János volt, ki egy jó. inegélesitett kaszával vágott társainak, m’ntha csak az arany­színű kalászokat akarta volna leteriteni. A villogó kasza az ebő csapáskor Lengyel János 21 éves katonnujonezot érte, kinek bordacsontjaiban akadt meg a kasza éles pengéje. A vérengző kaszást le­tartóztatták, I átadták a büntető hatóságnak. — Öngyilkos községi rendőr. Szóró István szegzárdi községi rendőr múlt hétfőn délután fel­kettőkor lakáján szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. A dun anásra a házban lakó esztergályos futott be a rendőr1 szobájába, hol elterülve találta a sze­rencsétlen öngyilkost, ki még egy-kettőt hörögve, meg­szűnt élni. A gyilkos golyó átfúrta a koponya csontot és jó mélyen még a falba is behatolt. Szóró leve­let nem hagyott hátra, csupán annyit irt az asztalra, hogy egy ügyvéd 50 frt adósság helyeit 100 irtot kórt volna tőle, és hogy ez vitte a végzetes lépésre. Az elszánt öngyilkos különben iszákos, összeférhetlen természetű volt s igen gyakran czivakodott feleségé­vel, kinek mosás által szerzett keresményét is rende­sen elitta. — Kitüntetett veterán tanító. Dr. D u 1 án szky Nándor megyés püspökünk szép kitüntetésben részesítette id. K r a m m e r János nádasdi nyugal­mazott kántor-tanitót, Krammer János szegzárdi polg. fiúiskola igazgatónak édes atyját. Ugyanis a a megyés püspök meleghangú elismerő levelet inté­zett a veterán paedagógushoz, melyben köszönetét fejezi ki felszázadot meghaladó fáradhatatlan áldásos működéséért. A főpásztor levele a következő: T. Krammer János nyug. kántortanitó urnák Nádavdon. Folyó évben történt nyugdíjaztatása alkalmat nyújt nekünk, hogy mint az egyházmegye főpásztora és az egyházmegye tanítói karának legfőbb elöljárója, kifejezést adjunk főpásztori elismerésünknek s kö- szönetünknek azon hasznos és eredményes szolgála­tokért, melyeket Ön t. tanító ur, fólszázadnál tovább tartó fáradhatatlan kántortanitói működésével az Egyháznak és Hazának tett. Ha a választott pályán való kitartásnak, a vele járó kötelességek hü és lelkiismeretes teljesítésének egyik legbiztosabb mé­rővesszője működésünk tanúinak elismerése, akkor Ön tiszta és boldogító öntudattal élvezheti a nyuga­lom napjait; mert azok, kiknek alkalmuk nyílt működését kissé közelebbről szemlélni, őszinte elis­meréssel hajolnak meg érdemei előtt, melyeket úgy kántori minőségben, mint az egyházi zene és ének hivatott, buzgó művelője, valamint tanítói minőség­ben, mint a kisdedeknek minden jóban és szépben lelkes oktatója szerzett, melyeknek jóleső jutalmául egy egész község lakóinak hálája környékezi. Fogadja részünkről is a vallás-erkö'csö.* és hazafias nevelés terén kifejtett áldásos működésiért főpásztori élis­merésünket, köS'önetünkeL s a/.on őszinte óhajtásunk kifezósót, hogy az egek Ura engedje Önnek teljes megelégedésben élvezni a jól kiérdemelt pihenés napjait. — Pécs 1893. szept. 20 án. Nándor püs­pök. Dr. Lehner János apát-kanonok, egyház- megyei tanfelügyelő. — Hamis ezüstforintosok és koronák. Nincs tán széles e hazában annyi pénzhamisító, mint a mi megyénkben, melyről már ország-világ tudja, hogy itt szü’etnek a dologkerülő pénzcsinálók, kiket azonban erélyes csendőrségünk rendesen kézre kerít. Ezúttal Tóth János paksi lakos és társainak bűnös cse­lekedeteiről szól az éuek, kik ezüst forintosok és egy koronások gyártásával foglalkoztak. A csemlőr- ség a napokban ugyananis rájött, hogy Tóth Ist­ván inár jó ideje gyártja társaival az 1 forintosokat és egykoronásokat. A megtartott házkutatáskor 100 drb ezüst frtost és nagyobb összeg egykoronást ko­boztak el. A nyomozás során Tóth Jánoson kivül le lettek még tartóztatva Apfl Imre és taki M a d a c I Ferencz is, mint bűnrészesek. — Örökös kerestetik. Valami Simon János nevű szegzárdi születésű fiú Turony községből (Ba­ranya megye) 1854-ik évben az 52-ik gyalog ezred­hez besoroztatván, 1859-ben a solferinói ütközetben elesett. Ennek az embernek 500 írtja van gyáini kezelés alatt. A ki rokonságát igazolni tudja, a pénzt felveheti még most, de rövid idő malva már ez ösz- szeg az áPamkincstárba jut. Ez ügyben bővebb fel­világosítást adhat Bor zsák Endre. — Felakasztotta magát. Szigethi József •24 éves föld mi vés, kónyii lakos a napokban felakasz­totta magát, § mire hozzátartozói észrevették, már a nyakát átszoritó kötél megfojtotta. A szerencsétlen öngyilkos tettének oka ismeretlen. — A Duna hullámaiban. Kiss Antal és Groosz Pál csizmadia mesterek Duna-Patajra mentek vásárra s midőn a Dunán át akartak a paksi felső révnél kelni, László Sándor, László Jó­zsef és Groosz Mátyás oly ügyetlenül tolták a kompba a kocsit, hogy az a lovakkal együtt a Du­nába szaladt. A jelenlevők nagy erőfeszítésébe került, inig I hullámokban már-már eltűnő lovakat a kocsi­val együtt szerencsésen megmentették. A kocsin levő portéka természetesen átnedvesedett, s ezért Kiss Antal és Groosz Pál csizmadia mesterek 50 frt kártérítést követelnek. — A régi egyforintos államjegyek beváltása. Az 1882. évi január hó 1-től keltezett s forgalmon kivül helyzeti 1 frtos államjegyek kicserélésének határideje 1893. évi deczember 31-vel lejár; ezeu időpontig a kicserélést csak a cs. és kir. közös pénzügyminisztériumhoz intézendő, szabályszerűen bé­lyegezett folyamodvány alapján engedik meg. A folyó évi deczember 31-ike után az 1882. évi január 1-től keltezett 1 frtos államjegyeket többé sem be nem váltják, sem ki nem cserélik. — A sipkák. A közelmúltban Sárközi Lizi bátai és Kolompár Kati báttaszéki kóbor czigá- nyok bejártak több községet s mintegy 700 frt ára sipkát a lakosok között potom áron eladtak. A ne­vezett kóbor czigányok úgy jutottak a tömérdek sipkához, hogy Furkó puszta közelében Hause- nauer Ádám mohácsi szücsmestert megtámadták, § portékáját elemeitek. Az erélyes csendőrsóg a tet­teseket elfogta, s a lopott sipkákból Alsó-Nána köz­ségben 30 drbot elkobozott. — Lócsiszárok látogattak el a napokban a Sütvényi pusztára, honnót Lukács János 4 éves sötét pej lovát elvezették. A tettesek ismeretlenek. — Öngyilkos csendőr. Rostásilstván tamá- sii csendőr szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Rostási Istvánt rendszerető, becsületes embernek ismerte mindenki, s azért felebbvalói is szerették. Hogy mi vitte a végzetes lépésre, azt senkinek sem árulta el. — Uj hetilap a vidéken. „Csurgó és Vi­déke“ czimén uj hetilap indult meg Csurgón. A lapszerkesztője Hegyi József tanár; kiadója: Vágó Gyula. Az első számból ítélve, a lapnak nem nagy jövőt jósolhatunk. — Ötven üres lakás. Szegzárdon, hol azelőtt drága pénzen sem igen lehetett mindig alkalmas la­kást bérelni, ma nem kevesebb, mint ötven lakás áll üresen. Az üres lakások ily megszaporodását ab­ból a megváltozott szomorú anyagi viszonyokból le­het kimagyarázni, mely ólomsulykónt nehezedik mind­azon családokra, melyeknek jövedelmét a fillokszera pusztítása megsemmisítette Feltűnő, hogy olyan há­zakon is látunk mostanában lakáshirdető ezódulákat, melyeknek tulajdonosai eddig maguk lakták egész házukat. Ily körülmények között a házigazdák az ed­digi magas lakbért a helyzet pressziója alatt tete­mesen leszállították, ezek kaptak is lakót, mig a rá- tartós háztulajdonosok lakása ma is üresen áll. — Katonai ellenőrzési szemle a központi járás­ban. A honvédség részéről a következő sorrendben tartatik meg az ellenőrzési szemle: október 10., 11 és 12-ón Szegzárdon. Október 10-én Alsó-Nyék ______TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (41. sz.) Al só-Nána, Decs, Báta és Mözs. Október 11-én Bát- taszók, Tolna, Simonmajor, Szedres és Ocsóny. Okt. 12-én Szegzárd, Agárd, Várdomb, Bilis és Harcz. A cs. és kir. hadsereg részéről okt. 26., 27. ős 28-án Szegzárdon a következő sorrendben lesz az ellenőrzési szemle megtartva: okt. 26-án Alsó-Nyék, Alsó-Nána, Decs, Báta, Mözs. Okt. 27-én Báttaszók, Tolna, Si­monmajor, Szedres, Őcsóny. Okt. 28-án Szegzárd, Agárd, Várdomb, Bilis, Harcz. Az ellenőrzési szemlén úgy a közös hadsereg, mint a honvédség részéről megjelenni taitoznak: 1) Mindazon tartalékos, sza­badságolt és póttartalékos összes feg) veruembeli le­génység és huszár, valamint a közös hadseregtől áthelyezett 1881. és 1882. óvfolyambeli tartalékosok akár a saját, vagy pedig más ezred állományába tartoznak es végre a c- ős kir. Landverekhez tar­tozó legénység. 2) Az ellenőrzési szemle alól fel van mentve mindazon legénység, a kik a folyó évben bárminemű czimén tényleges szolgálatot teljesítettek és egyáltalában mindazok, a kik a védtörvény utasí­tás III. rósz, 36. §-ában felemlítve vaunak 3) Mind­azok, a kik a főellenőrzési szemlétől elmaradnak, utószeinlóre lesznek utasítva. 4) Az utóellenőizési szemle a közöshadseregbeli legénységgel Kaposváron f. évi november hó 10-én, a in. kir. honvédséghez tartozó legénységgel pedig Pécsett f. év november hó 9-ón lesz megtartva. A szemle naponta reggeli 8 órakor veszi kezdetét, amely időben a megjelenni tartozók az illető községi elöljárósága által össze- á'litva lesznek elővezetendők. Jegyző urak a nyilván­tartási jegyzőkönyvekkel és közsógenkint egy-egy elö'járóval tartozik megjelenni. Az ellenőrzési szemle S/egzárdon a városháza udvarán fog megtartatui. — Közgyűlés. A „Szegzárd-bátai duna- v é 11 á t-t á r s ul a t f. hó 9-én Szegzárdon déle'őtt 9 órakor rendes közgyűlést tart. — Halálozás. Laky József, a szegzárdi ta­karékpénztárnak volt könyvvezetője, kit a takarék- pénztár betegsége miatt csak a tavaszszal vógkieló- gitett, — mint részvéttel értesülünk, — folyó hó 3-án élete 37-ik évében Budapesten elhunyt. Az el­hunytat hű neje s kis leánykája siratják. Béke ham­vaira ! — Uj kasznár. Bezeródj Andor cs. ős kir. kamarás, jegenyósi birtokához kasznárrá, Szarka Dezső gazdatisztet nevezte ki. A volt gazdatiszt, Gavallér György kasznárt pedig, Stankováns/.ky János kajdacsi nagybirtokos, Mocsoládra (Bárányam.) nevezte ki kasznárrá. — Girk kanonok halála. Girk Alajos pécsi kanonok múlt kedden élete 76-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A boldogultat csak a na­pokban léptették elő, kinek életrajzi adatai a követ­kezők: Girk Alajos Bácsmegyóben, Baján, 1817. szept. 15-ikén született. Tanulmányait Baján kez­dette, Kalocsán folytatta. A böcsószeti tanfolyamot Győrött, Pécsett és Szegeden végezte. A hittani tanfolyamnak négy éven át a kalocsai papnöveldé­ben volt hallgatója. A felszenteléshez megkivántató kort még nem érve el, mint szerpap a kalocsai ér­seki irodában nyert alkalmazást. 1840-iki juuius 5-ón szenteltetett föl s ugyan ez évi junius 7-én akkor pünkösd ünnepén mondotta első miséjét nagy­bátyja, a jó emlékű Girk György, később pécsi püs­pök segódkezóse mellett Priglevicza Szent-Ivánban ős Hódsághon volt két éven át káplán. E két óv eltelte után Kalocsára először a felszentelt püspök s nem sokára az érsek mellé neveztetett ki szertar­tóvá s a püspöki iroda iktatójává s levéltárosáéá. 1881-ben a kalocsai főszentszekház jegyzővé. Három nagy érsek: Klobusiczky Péter, gróf Nádasdy Ferencz és Kunszt J. alatt a legnagyobb pontossággal s bá­mulatos rendszeretettel töltötte be hivatalát és pe­dig oly megelégedésére különösen a legutóbbi érsek­nek, Kunszt Józsefnek, hogy midőn a király nagy­bátyját, Girk Györgyöt, a pécsi püspöki székre ki­nevezte s a pécsi káptalan s a káptalani hely nők, Farkas József ezt felkérték, hogy uuokaöcscsét hozza át magával Pécsre a megyébe, Kunszt József érsek nem akarta elbocsájtani s csakis egy évre adott en­gedélyt az elmaradásra ily szavakkal: Ita abeat, quasi rediturus!“ A kalocsai főegyházraegyóben 13 ővet töltött el, 1853-ban Pécsre jővén, itt azonnnal szentszóki jegyzővé s püspöki titkárrá neveztetett ki. Grósa József paksi plébánosnak 1842. bekövetkezett halála után paksi plébános lett s nemsokára a du- naföldvári kerület esperesévé és tanfelügyelőjévé lön előmozdítva. A pécsi káptalan s a legtöbb pócsegy- házmegyei esperesi kerület 1857-ben azon kérelem­mel járult a pécsi püspök elé, hogy Girk Alajost neveztesse ki kanonokká. így történt, hogy 1867

Next

/
Thumbnails
Contents