Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-10-08 / 41. szám

XXI. évfolyam.

^1- szám.

Szegzárd, 1893. október ő.

KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASAGI HETILAP.

Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak* a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitó- _______________ egyletnek s a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének hivatalos értesítője.

El

őfizetési ár;

Egész évre Fél évre . Negyed évre . Egyes szám

......................6 frt —

ws

mm • 3 -> • S S& 50

a kiadóhivatalban I 2 kr.

kr.

Szerkesztőség:

Kiadóhivatal:

Bezerédj István-utcza 6. szám alatt, hová a

Széchényi utcza 176. szám alatt, hová az

lap szellemi részét illető közlemények inelőfizetések, hirdetések és felszólamlások

tézendők.

küldendők.

Megjelen: hetenkint egyszer, vasárnap.

Nyilttér 3 hasábos petitsor 15 kr, — hirdetések jutányosán számíttatnak.

A báttaszék-bajai vasút.

Adott ígéretemhez híven van szerencsém a »Tolnamegyei Közlöny« n. é. olvasóit a báttaszék-bajai vasút kiépítése czéljából folyó évi október bó 1-én Báttaszéken tartott értekezletről a következőkben értesíteni: Jegyzőkönyv

felvétetett Báttaszéken 1893. évi október 1-ón a „báttaszék-bajai vasút“ kiépítése czéljából tartott értekezleten.

Jelen vannak:

Tafner János községi biró, Werner Antal II. bíró, Mászler Orbán, Gerner Miklós, Rohr Péter, Halász István, Novák György, Magyar Athanáz, Tafner Imre, Angyalffy Imre főjegyző, dr. Boszkovitz Mór községi orvos elöljárók; Mitweg Henrik uradalmi főtiszt, Dörnyei Ferencz ig. tanító, Hohmann József, Bauer Antal, König János, Máyer István, dr. Stark Gusztáv, dr. Kovács Bálint, Holndonner Ferencz plébános, Kopáry Gyula lelkész, Biegl Bálint, Máyer Péter, Máyer János, Francz János, Késmárky György, Beszedits Lajos, Beszedits Ödön, Rüll Nándor, Rüll János, Tiringer Bálint, Eichardt József, Kleiszner György, Gotzi N. János, Weidinger Lipót, Schuler József, Engel Mór Báttaszókről; Perczel Dezső orsz. képviselő Budapestről; Boda Vilmos orsz. képviselő, dr. Hiding Ádám főjegyző, Döry László főszolgabíró, dr. Leopold Kornél lapszerkesztő, Leopold Lajos Szegzárdról; Drescher Ede orsz. képviselő, dr. Hegedűs Aladár polgármester, Mesko László tanácsos, Schwarcz László, Somogyi Emil, Jeney Mihály, Ekkert István főkönyvelő, Scherer Antal, Bauer Mihály jegyző, Ekkert Antal nagybérlő, Hunyady Antal épitész, Drescher Gyula nagy- kereskedő, Herczfeld Samu nagykereskedő, Berger Zsiga nagybérlő Bajáról; Bekker János, Kühner Ferencz jegyző, Lengyel Zsiga, * Juszinger János

Bonyhádi’ól; Papp János bíró, Szentpótery Sándor jegyző Alsónyékről; Molnár István, Czecze János, Herczeg József jegyző Pilisről; Szél István biró, Erdős Gábor jegyző Decsről; Nyéki

M. István biró, Dús Dániel jegyző Őcsényből; Bárdos Dániel h. biró, Dancsa Ignácz elölj., Német Béla jegyző Bátárói; Tóth István biró, Dallos János h. biró, Freytag Gyula jegyző, Kukenberger János építész, Steiner Ignácz keresk. Szászvárról; Lehne elöljáró, Szentesy József jegyző Várdombról; lovag Zirnfeld Armin T-V á ra 1 j á r ó I: Glaub József birŐ, Jily Ignácz jegyző B.-Mágo csról; Riegl Antal bányaigazgató, Biegl Richard. Lovászv (HKoT\~HánkT Xntár N a g~y-M á n y o k r 11; Schlei- ning Lajos jegyző Mórágyról; Purth Adolf jző, Krämer Henrik, Knittl Jakab elöljárók Alsó- Náuáról; Helfenbeim Dáuiel jegy/ő, Stökl Henrik elölj. Apáthiból; Freytag Lajos jegyző, Johanni- desz Géza ellenőr D.-S zekcsőről; Szászy Frigyes biró, Parti József jegyző Tolnáré,!.

Táfner János közs. biró megnyitja az értekezletet, üdvözölvén a szép számmal megjelent érdekeltséget, fölhívja dr. Boszkovitz Mór községi orvost, miszerint adná elő az értekezlet czélját, valamint a napirenden levő báttaszék-bajai vasút kiépítése érdekében eddig végzett tényeket.

Dr. Boszkovitz Mór hosszabb tanulmányt olvas föl, melyben jelzett vasútra vonatkozó összes ténykörülményeket kiváló prácizitással megvilágította, a kérdésben forgó vasút szükséges voltát kimerítően megokolván, Perczel Dezső orsz. képviselőt elnöknek, és Engel Mór tanítót jegyzőnek ajánlja; mi egyhangúlag nagy lelkesedéssel fogadtatott,

Perczel Dezső az elnökséget elfogadva, köszönetét mond a szép bizalomért; ékes szavakban fejtegeti az ügy kiváló fontos voltát, kijelenti, miként ez országosnak tekintendő és hogy bírja a magas kormány Ígéretét arra nézve, miként az Alduna hidja csakis itt lesz építendő.

Boda, Vilmos orsz. képviselő javaslatot terjeszt az értekezlet elé, mely szerint ajánlja az országos agitácziót, nemkülönben egy mennél kevesebb számú végrebajtő-bizoitság megválasztását.

Drescher Ede orsz. képv. Boda Vilmos ajánlatát elfogadja azon módosítással, miként választassák egy s/.ükebb kürü állandó Budapesten működő és egy tágabb körű, az érdekelt vidéken működő végrehajtó-bizottság.

Boda Vilmos javaslata Drescher Ede módosításával egyhangúlag elfogadtatott.

Dr. Boszkovitz Mór a sajtó jóakaratának kikérését ajánlja ; mi helj es’őleg vétetett tudomásul, nemkülönben helyeslőleg fogadtatott dr. Leopold Kornél magyarázó fölszólalása is.

Perczel Dezső elnök a végrehajtó-bizottság tagjainak kijólöíheté§fi_czóljából az értekezletet 15 perez re felfüggeszti.

Szünet után elnök újból megnyitván az értekezletet, fölolvastatjá a nagy végrehajtó-bizottság ki jelölt tagjainak névsorát, mely egyhaugulag elfogadtatott. Beválasztattak a nagybizottságba: Gróf Szé- csenyi Sándor Tolnavármegye főispánja, Talliáir Gyu'a Somogymegye főispánja, Kardoss Kálmán Bárány amegy e főispánja, Bajsai Vojnits István Baja és Szabadka városok főispánja, Sándor Béla Zom- bor szabad királyi város főispánja, dr. Hegedűs Aladár polgármester- Baja,' Olaj Lajos atmási képviselő, Mamusits Lázár polgármester Szabadka, Kisbudafai Vermess Béla orszgy. képviselő Szabadka, dr. Almási Antonovits József orsz. képviselő Szabadka, Vályi Árpád nagybirt. Kula, Erdélyi Gyula főjegyző Baja, Szutrély Lipót tp. igazgató Baja, Borsodi és Katymári Latinovits Ernő orsz. képv. Borsódon, Borsódi és Katymári Latiuovits Pál nagybirtokos Borsód, Arnold Antal jegyző B.-Almás, Tomano- vits Gyula jegyző Bikity, Bittermanu Károly jegy/ő Sz.-István (Baja), Maar Gyula alispán, Makfalvay 1 Géza lapszerkesztő, Kapocsfy Jenő orsz. képviselő Kaposvár, Szily Géza alispán, Erretli János országgy. képviselő, Stajevits János orsz. képviselő Mohács,

TÁRCZA.

Vándor madár.

Ha északról hűs szól fuval:

A vén cser lombja megremeg S erdőn, mezőn megszün a dal,

Mert ím az ősz jő, — közeleg! . . . .

•jjci!

Lehull a fáról egy levél S megsárgult lapján irva áll:.! „Vándor madár siessI — — elér Az őszi heruadás, halál“

S vándor madár e hirt vevén,

Hamar szétbontja szárnyait S repülve nagy magasra inén,

Nézvén: uj tavasz merre nyit? . . .

S mert érzi észak hűs szelét,

Úgy véli: e sárgu't levél Azt mondja — mint egy jel beszéd — „Uj s szebb hazád az enyhe dél!“ j? ; - '

Vándor madár hát arra tart.

Hol enyhe, játszi napsugár Nem hint be fénnyel büs avart,

De zöld lomb közt mosolygva jár.

Hói nincsen őszi hervadás,

Csak illatos virág-kehely, —

Csupa élet — — feltámadás — —

Ott üt tanyát, ott énekel! . . . .

Vándor madár vagy földfia Szintigy te is — jól megjegyezd! —

Éltednek el kell múlnia,

Lelked szavát hát meg ne vesd! . .

\ 4»

E lélek int — nem egyszer ám! —

I jobban, mint egy sárgult levél,

Mondván: „Ott fenn az én hazám A magas égben, Istennél! ..."

Gondolkoztál-e már ezen? — —

Megnőtt-e már bited szárnya? — —■

Hogy majd ha őszöd itt leszen,

Elrepülhess szebb hazádba? — —

4c _

Óh, ha eddig földi érdek Milliója lánczra vert tán:

Kérlek, eszmélj! — — élj az égnek Itt alant is jobban eztán.

* ■

Szebb hazát, örök-derűs hont Nyerni volna édes vágyad? . .

Lesz! — —i de tartsd, mit szent hitünk mond: „Jó tettekből fűzd a szárnyat!“

* Borzsák Endre.

Egyleti életünk.

Irta: PURT ADOLF.

. (Folytatás.)

Tisztelt közgyűlés!

1. Mi az egyletünk czólja? értekezésem első tárgya. — Hogy ezen kérdés lényegét és tartalmát minden oldalról és minden részletében megvilágítva láthassuk, átérthessük és ez által magunknak tiszta képet és fogalmat alkothassunk, szükséges, hogy egy általános igazságból kiindulva, a helyes következtetés segítségével ama igazság fényével vizsgáljuk a kérdést. —• Ezen kérdést megvilágító általános igazsághoz pedig oly formán jutunk el, ha a hivatalos állásunk és a közigazgatás, a közigazgatás és az állami közélet közt fenálló, egymásra kölcsönösen átható és egymást kiegészítő, sőt egymást föltételező viszonyt tesszük tanulmányunk tárgyává.

Minden ember, mint akaratképes egyén, személyt képez és igy az állam is, mely személyiséggel biró egyénekből áll: szintén személyiséggel bir, még pedig annak legfejlettebb és legváltozatosabb alakjaival.

Tehát az állam is bir tényleges léttel ős 'ön- rendeltetóssel, vagyis léteiének tudatával; akarattal és cselekvőséggel. | ai • 1

Ha már most figyelembe vesszük, hogy a törvényhozás által kifejezett államakaratot, törvényt ennek végrehajtása viszi át a népesség tényleges viszonyaiba, ezekben nyilvánítja és megvalósítja,

ha figyelembe vesszük, hogy ezen életviszonyok az államőlét minden ágában és körében, a legválto- zatosabbab, és hogy ezen viszonyok az élet folya-