Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-09-03 / 36. szám

hogy Siófokon, Magyarország közepén, magyar vidéken a fürdőigazgató magyarul nem is hall, az összes szolgaszemélyzettel kénytelen a fürdőző közönség németül beszólni akár pnni, akár inni akar. Br. Eliatschek, ki a magyar szóval nincs a legjobb ismeretségben, erre azt mondotta, hogy ez gyalázat s én ismételten is utána mondom, hogy igenis szégyen és gyalázat a részvénytársaságra nézve, hogy Magyar- országon, hol a legtöbb részvényes már is tele szedte zsebét, I még tovább akarja tölteni, igy mer vétkezni Magyarország ellen, s igy mer visszaélni a magyar fürdőközönség türelmével. 1 a/.tkivánom: vagy gondoskodjék a fentisztelt részvénytársaság arról, hogy a magyar fürdő közönséget magyar cselédség szolgálja ki, s tartson a külföldiek számára megfelelő nyelven beszélő szolgaszemélyzetet., (majd meglássuk, hány németre lesz szükség?), vagy, ha ez nem történik meg, akkor kerülje el a magyar közönség azt a helyet, mint a hajósok a bélpoklosok szigetét, mert ha egészségesen megy oda, ettől a szégyenletes állapottól betegedhetik meg.

Balaton-Füred régibb fürdőhely, vendége is több vin, s ott jó a magyar szó?

Miért ne lehetne Siófokon is éppen igy.

Siófoki tartózkodásunkat arra is felhasználtuk’ hogy legalább egy kirándulást tegyünk. így jutottunk el B.-Füredre, somiét két igazi tengeri „patkánynyal“ átvitorláztunk Tihanyba felkeresendők a visszhangot s az ősi apátságot. A visszhangnak adtunk elég dolgot, különösen kapitányom, ki még ma is büszke rá, hogy a visszhang az ő szavait adta legjobb tn vissza.

Innét a templomba mentünk, mely megérdemli, hogy az utas megtekintse, s leszólva a gyönyörűen restaurált felső templomból a még első Endre király által épített alsó templomba, megálljon a szomorú véget ért I. Endre egyszerű síremléke előtt; elgondolkozzék édes hazánk múltjáról, melyben o’y sok a szenvedés, és itt e sz. helyen, mely 9 százazadot látott az ott nyugvó király síremléke felett elvonulni, imát küldjön a mindenható Istenhez, kinek házában áll, hogy a magyar népet, melyet ezer éven át megőrzött annyi vész, és dú'ó csaták között: ója, őrizze, áldja meg tovább is!

Nem kerültük el a csendes kolostort sem, a legmagyarabb szerzetnek, a bencéseknek e kedves sziklán épült fészkét. Magyaros szívességgel fogadtak, s mi mindig kellemesen fogunk visszaemlékezni azon rövid pár perezre, melyet körükben töltöttünk, már csak azért is, mert ott Blahánó, a mi nemzeti büszkeségünk azon szép elismerésben részesített bennünket, hogy az utazás meg sem látszik rajtunk. Kell-e erősebb bi/onyitók arra, hogy jó conditióban értünk el czélunkhoz, mintha egy hölgy mondja ezt?

Óránk ütött. Tihanyból indulnunk kellett, s mi onnét Füredig, innét Siófokig még elmerengtünk azon kéttornyú templomon, mely a magasból őrködve tekint le a lábainál zügó Balatonra, mintegy azt jelezve, hogy az Isten is, ki kezeivel hintette áldását e vidékre, ez országra, még őrködik fölöttünk.

Csütörlökről-póntekre éjfélt ütött az óra, midőn búcsút véve azon kedves körtől, mely Siófokon oly kellemessé tette tartózkodásunkat, kis csónakunkkal hazafelé indultunk, gyorsan, vigau úszva az árral. Szombaton érkeztünk s itthon öröm ünnepet ültünk. Ünneppé tette megérkezésünket a csónakázó egylet, mely ritka szívélyességgel fogadta a visszatért utasokat, kik még mindig elmerengenek egy heti utazásuk kedves emlékein.

Titkár.

_____K ÜLÖNFÉLÉK.

— A szegzárdi kir. törvényszék uj elnöke. A hivatalos lap a szegzárdi kir. törvényszék elnökének, Selcz Józsefnek kinevezéséi e vonatkozólag a következő legfelsőbb kéziratot hozta: „Igazságügyi magy. miniszterem előterjesztése folytán Selcz József pécsi Ítélőtáblái elnöki titkárt, a szegzárdi törvényszék elnökévé kinevezem. Kelt Ischlben, 1893, évi augusztus hó 13-án. Ferencz József s. k., Szilágyi Dezső s. k.“

— Kinevezés. A m. kir. igazságügyi miniszter Huszár Aladár székesfehérvári kir. járásbirósági joggyakornokot a bonyhádi kir. járásbirósághoz aljegyzővé, — Scheinbők Károly noaralii járásbirósági Írnokot pedig a tamásii kir. járásbirósághoz se- gód-telekkönyvvezetővé nevezte ki.

— Püspöki helynök. Dr. DulánszkyNándor megyés püspökünk a megüresedett püspöki helynöki állásra dr. Walter Antal apát-kanonokot nevezte

_4______________________________

ki

. E kinevezés fényesen tanúskodik a püspök kitüntető bizalmáról, melylyel már többször megajándékozta dr. Walter Antalt, ki a püspök oldalkanonoka, mágocsi apát, pápai kamarás, a püspöki con- cellária igazgatója.

— Hymen. Egerszeghy Mihály, a mohácspécsi vasút irodafőnöke, eljegyezte H a n n y Margit kisasszonyt, Hanny Imre bérlő leányát.

— A hazafias iskolaszék. A bonyhádi lóm. kath. iskolaszék legutóbb tartott ülésén egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy ezentúl iskoláinak felsőbb osztályaiban magyar legyen a tannyelv. Dicséret ős elismerés illeti a hazafias iskolaszéket e messzekiható határozatáért, s példájának követését figyelmébe ajánljuk másoknak is. Az iskolaszék továbbá elhatározta, hogy a az 1893/4-ik tanévre iskoláiba az igazgató-tauitó indítványára tankönyvül bevezeti Horváth Ignácz szegzárdi néptanító által szerkesztett „Magyarok története kapcsolatban a világtörténet főbb eseményeivel“ czimü hazafias szellemben irt népiskolai tankönyvét és Horváth Ignácz ős Kálmán Károly szegzárdi tanitók által szerkesztett „Általános Népiskolai Földrajz“-ot is.

— A tulliczitált házigazda. X. kalocsai nagyprépost és czimz. püspök egykor nehány vendéget hivott meg asztalához, köztük egy jó humoráról és nagy mondásairól ismeretes pécsmegyei káplánt is. A pecsenyeborra kerülvén a sor, a nagyprépost bizonyos ünnepélyességgel mondja: „Tudják e az urak, hogy milyen bor ez? Ez baranyamegyei kémőndi“. „Mőltóságos uram — felel a jókedvű b-irányai pap — hiszen otthon mi ezt pitliszám isszuk!“

— A szegzárdi önk. tűzoltók telefonhálózata. A szegzárdi önk. tűzoltó-egyesület, mely ugyan mindenkor feladata magaslatán állott, mégis úgy tapasz táljuk, hogy mostanában hatványozott nemes igyekezettel azon vannak az emberszerető czólokat szolgáló egyesület vezetői, mikőp a tűzoltóság gyakorlati kiképzése minél tökéletesebb, a felszerelés pedig minél kifogástalanabb legyen. Erre vall az a szándék is, mely szerint a megltvő tűzoltói telefonkészüléket — 40—50 frt ráfizetéssel — ujjal szándékoznak kicserélni és a hálózatot kibővítve, a mostani tűzjelző állomásokkal az al- és helyettes parancsnokok, valamint a kürtös lakását is összekötik.

— Czirkusz. Múlt szerdán kezdették meg a vásártéren felállított Enders-féle czirkuszban az előadásokat, melyek minden tekintetben várakozásunkat messze felülmúlták. A közönség a művészi előadások iránt, különösen csütörtökön, oly rendkívül nagy érdeklődést tanúsított, hogy a tágas czirkusz minden helyét elfoglalta. Előnyös tapasztalataink alapján bátran ajánlhatjuk a nevezett czirkuszt t. olvasóink pártfogásába.

— Kaszinó-estély. A szegzárdi kaszinó nyári helyiségében augusztus hó 26-án tartotta a nyári idény utolsó tánczestélyét, mely ezúttal is jól sikerült. Az első négyest 12 pár tánczolta. A kedélyes mulatság éjfél utánig tartotta együtt a díszes közönséget.

— Vásár. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy a Szegzárd nagyközségben szeptember 11-óre és 12-ére eső országos vásár szeptember 18. és 19-én tartassák meg kivételesen ez évben.

•—. Vallástanár. A dunamelléki ref. püspök a a budapesti egyházhoz P a t o n a y Dezső paksi segéd-lelkészt vallástanárrá nevezte ki.

— Tolvajok elítélése. A szegzárdi kir.- törvényszék múlt kedden ült törvényt Kész Gottfried szegzárdi szőlőtulajdonos pinezéjének feltörésével vádolt Baráti József és társai felett. Az Ítélet szerint Baráti József és Ferencz 3—3 évi, Szabó János Buzza pedig két évi fegyházat kaptak. Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal a helybeli csendőrségnek és a városi rendőrségnek a tettesek kipuhatolása körül kifejtett buzgó ténykedéseikről a legnagyobb elismeréssel nyilatkozni.

— A „Korona“ kávéház. A szegzárdi „Korona“ kávóházat Zwetkó Lajos vette át Krausz Mórtól, ki azt sörcsarnokkal és étkező teremmel fogja kibővíteni. Az igy kibővített kávóházat folyó hó 6-án, azaz szerdán, Garay Ferencz zenekara mellett nyitja meg.

— A kezdődő tanév. A bonyhádi róm. kath. népiskolákban az 1893/4-ik tanévre a beiratások augusztus hó 31-én és szeptember hó 1. és 2. napjain tartattak meg.- A tolnai róm. kath. népiskolában tankönyvül elfogadták Horváth Ignácz szegzárdi tanító

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (36. sz.)

„Magyarok története kapcsolatban a világ történet főbb eseményeivel“ czimü népiskolai tanköuyvót. Megjegyezzük, hogy a mű kapható a szerzőnél Szegzárdon.

— Lajos-estély. Mint minden évben, úgy az

idén is megtartotta Dunaföldvár közönsége Lajos napját, azonban nem oly lelkesedéssel, mint a megelőző években. Nem akarom ezzel mondani, hogy D föld vár közönsége nem viseltetik nagy hazánkfia, s a város díszpolgára iránt oly törhetetlen ragaszkodással mint azelőtt, nem akarom azt állítani, hogy nem tud lelkesedni Kossuth Li nevén, hanem hajlandó vagyok azt egyéb körülményeknek betudni. A Nagy Imre-főle vendéglőben gyűlt össze közvacsorára 50—60 emberre menő közönség, kik között ott láttuk Szluha Istvánt, képviselőnket, s városunkban időző hirneves festőnket, Kimnach Lászlót is. Az első toasztot Szluha István mondotta s poharát a függetlenségi eszmék győzelmére emelte. Utána — harangzúgás közt, miután időközben tűz ütött ki a városban — Rátkay László rokonszenves alakja tűnt fel, s általános figyelem s érdelődés mellett mondotta el költői szépségekben gazdag beszédét, melyben a/t fejtegette, hogy a 48 as eszmékkel szótszakithatlanul össze van forrva Kossuth L. neve. Beszéde elején kijelentette: nem fog politikáról beszélni, mert azt akarja, hogy a pohár felemelésben egyek legyenek, miként egy vallást követnek mindnyájan, melynek alapelvei: becsület s a tisztesség. Majd arról szólt, hogy mi már eltértünk K. L elveitől, mégis, mikor az ő nevét halljuk, mikor megrendül a nóta: „Kossuth Lajos azt izente“, felforr minden magvar emberben a vér, nem azért, mert K L. katonáj i, hanem — ha ke'lene, ha a szabadság veszélyeztetve lenne — azé lenne mind. K. L. dicsősége — mint mondá — nem csökkenik, hanem mindinkább növekszik, mint a leszálló esticsillag fénye. El fog következni — folytatá — mikor már vagy ott, mint hiszem is, hogy úgy lesz vagy a hazán kívül a sírban fog feküdni, de 100 év múlva is meg fog zendülni a dal: „Ne sírj* ne sírj Kossu'h Lajos“, de őt akkor már a fenséges magyar- országba keressük. Beszédét a 48-as eszmékkel egybeforrott Kossuth Lajos éltetésével végezte. A nagy hatást keltett beszédet hosszú szünet követte. Erre a beszédre felpezsdült egy kissé a vér, de aztáfi mindig alább szállt a lelkesedés, melyet már senki- sem ébreszthetett fel újra. Beszélték mégt^'Putei'^Ji István s Cseffáó Ferencz is. Az utóbbi Szluha Istvánt éltette Végül megjegyzem, hogy az estély 11 órakor' már végződött Excelsior.

— Öngyilkosság. Straubinger Katalin 44 éves tolnai asszony aug. 25-ón reggel — mikor magányosan volt otthon — a padláson felkasztotta magát. A szerencsétlen jó viszonyban ólt férjével, gyermeke sohasem volt s igy bizonyos, hogy sötét tettét beszámithatlan állapotban követte el; mit azon körülmény is igazol, hogy már több héten át ideglázban szenvedett.

— Tolnán az iskolai előadások e hó 4-ikén kezdődnek. Szept. 1-én és 2-én történtek a beiratások, s ma — szept. 3-án — volt az ünnepélyes „veni sancte“.

— Gőzmalom és gőzfürdő Tolnán. Nemcsak Tolnán, hanem az egész környéken nagy örömöt okozott azon hir, hogy a Szászy testvérek gőzmalmuk mellé gőzfürdőt is fognak felállítani. Ugylátszük azonban, hogy a gazdag vállalkozókban megszűnt — egy időre — az építkezési hajlam s most már csak azzal biztatják a gőzfürdőt váró tolnai publikumot: majd bevárjuk gőzmalnuuk egy évi forgalmát s ha kedve.Ők az állapotok, —■ úgy talán gőzfürdőt is építünk“. Hát erre mi azt mondjuk, hogy kár olyan nagyon halogatni a gőzfürdő-ópitést Tolnán, mert a gőzgép mel'ett aránylag igen csekély áldozatba kerülne és a közönség is azon volna, hogy minél jobban igénybe vegye a régen várt gőzfürdőt. Tolna közönsége nevében figyelmeztetjük és kérjük tehát Szászy urat, hogy a tervbe vett és sokat Ígérgetett gőzfürdőt, Tolna javára s saját előnyére, mielőbb állítsa föl.

— Meghívás. A tolna varmegyei tűzoltó szövetség alapszabályai a nagymélt. m. kir. belügyminisztérium 60894/93. sz. leiratával jóváhagyatván, az alakulás és tisztujitás czéljából megejtendő s a vármegyeház nagytermében tartandó közgyűlés határidejéül 1893-ik évi szeptember 8-nak d. e. 10 óráját kitűzöm, arra a vármegye területén levő tűzoltó egyleteket ezennel meghívom. Szegzárdon 1893. évi augusztus hó 28-án, Simontsits Béla ideiglenes elnök.

— Tolvaj leányzó. Alig múlt Sz... A... szegzárdi cselódleány 14 éves, máris áruba bocsátotta tavaszi sze1898. szeptember 3.