Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-08-27 / 35. szám

1893. augusztus 27.

hogy a nagymőlt. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur — az 1886. év szeptember hó 8-án 28,472. sz. a. kelt, valamint 1887. évi április hó 3-án kibocsátott körrendelet értelmében — az alkalmas tankönyveket engedélyezési záradékkal látja el.

A népiskálák számára irt valamennyi történelem szerzőjét s ezek müveit nem ismerem, tehát körülhelől sem tudom megmondani számukat; de azok, akiknek müveit ón is ismerem, többnyire csak rövidített Magyarok történetét Írták. Ilyenek: Seidel Pál, Győrffy, Dr. Kiss Áron, Faludi János, Jókai Mór. Az ókori népek s a világtörténelem minket is közelről érdeklő nevezetesebb eseményeivel bővítve Írtak: Ballagi Károly és Nagy László, Yargyas Endre, Horváth Ignácz. A miniszteri tantervnek legjobban megfelel a két utóbbi szerző munkája. Az előbbiekről tehát nem is szólók, de a kőt utóbbiról együtt kell megemlékeznem, mivel midkettő egy utón halad és maradandó becsű munkát végzett történelmének megírásával.

Yargyas Endre kir. tenfelügyelőt ős jeles írót még kőpezdész koromból ismerem, ki mint győri tanítónak is 3 évig volt tanfelügyelőm. Vargyas Endre tolla ragyogó, zamatos és magyaros, kit ezen jó tulajdonságaiért a győriek el is neveztek második Vas Gerebennek. Jeles történelmi munkáját a miniszter a népiskolák használatára általánosan engedélyezte, Budapest fő- és székváros közoktatásügyi tanácsa pedig összes népiskoláiba való behozatalát rendelte el.

Én azonban e két jeles történelmi munkánál a babért mégis Horváth Ignácz szegzárdi tanítónak, egyesületünk munkás, jeles tagjának és jegyzőjének ítélem oda. Az ő tolla is ragyogó, magyaros, egyszerű, világos, tiszta, telve költői szépségekkel; e mellett termékeny is, miről elég tanúságot tesz az a sok arany, melyet jeles dolgozataival megyénk két tanitóegyletőben is kiérdemelt. Tanúságot tehet még a „Tolnamegyei Közlöny“ is, melynek hasábjain évek hosszú sora óta számtalan czikk s egyéb közlemény jelent meg névtelenül, a saját vagy Amicus neve alatt.

Történelmi munkájának minden során meglátszik a kitűnő tanító, a tapasztalt paedagogus, ki teljesei! leszáll a gyermekhez, vele érez, gondolkodik mulattatva vezeti be történelmi ismeretek elsajátításába.

Müvében az életrajzi képekre van fektetve a fő- suly, de azért magában foglalja a magyar nemzet összefüggő történetét is. A világesemények közül nem ölel fel sokat, mert ezzel megterhelné a gyermeket s veszélyeztetné a népiskolai történelem tanításának fő- czólját. Az egésznek áttanulása után lesz a gyermeknek általános fogalma a magyar nem/et összefüggő történelméről és betekentést szerez a világtörténet főbb eseményeibe. Ismerni fogja a magyar nemzet, valamint a világtörténet főszereplőinek életrajzát s azon kornak, melyben éltek, viszonyait.

Horváth Ignácz nem nyomatta könyvét kisebb és nagyobb betűkkel, hogy a nagyobb az 5-ik, a kisebb pedig a 6-ik osztály tananyaga, hanem a beosztást a tanítóra bízza. S ezt igen helyesen teszi. Meg is mondja a mű előszavában az okot a következő szavakban: „Az egyes osztályok tanítási anyagát különböző nagyságú betűkkel nyomatni azért nem tartottam szükségesnek, mivel ma már — Istennek hála — olyan tanítói karunk van, mely elég szakképzett arra, hogy a növendékekhez mért anyagot minden útmutatás nélkül is kiválaszthassa.“ Én az apró betűkkel való nyomást azért sem tartom helyesnek, mert az apró betűk olvasása káros hatással van a gyermek szemére.

A könyv egyforma szép nagy bettükkel van nyomva erős papíron s oly tisztán, hogy e tekintetben azon történelmi könyvek közül, melyeket ón ismerek, egy sem versenyezhet vele. Igazán díszére válik Báter János nyomdájának. Kötése is erős s e tekintetben is kiállja a versenyt bármelyikkel. Ilyen kiállítás mellett ára 25 kr. még olcsónak mondható.

A könyv 5 szakaszra van beosztva.

I. szakasz. Őskor. Szól az ember fejlődési állapotáról, a kő-, bronz- és vaskorszakról; az első emberpárról, az emberfajok- és nyelvcsaládokról; az ókori népek közül röviden a chinaiak, indusok, egyiptomiak, fönicziek és izraelitákról, hosszabban a görögök- ős rómaiakról.

II. szakasz. Középkor. A népvándorlás, hunok, avarok, Nagy Károly ős Mohamedről.

III. szakasz. A magyarok története. Szól a magyarok bejöveteléről, szokásai, vallása, a fejedelmek

korszaka és a kereszténység kezdetéről; az Árpd- ' házból származott királyok korszakáról, közbeszőve I a világ események közül a keresztes hádoruk és j habsburgi Rudolf.

IV. szakasz. A vegyesházból származott királyok korszaka. A világ események közül: a találmányok, Kolumbus Kristóf Amerika, Tasman Ábel Ausztrália felfedezőjéről s a protestáns vallásról.

V. szakasz. A Habsburgházból származott királyok korszaka A világesenmőnyek közül: a fran- czi forradalom ős Bonaparte Napoleon s a nevezetesebb találmányokról.

A nyelvezet egyes szépségeire nem mutathatok rá, mert az egész mű, az első betűtől az utolsóig a kidolgozás ős nyelvezet valóságos remeke. Igazi remekmű, melyet ha a gyermek kezébe adunk, élvezettel, érdekkel kedvvel fogja olvasni, tanulni.

A magyar nemzet története lesz legkedvenczebb tantárgya, melyből hazaszereteten, valláserkölcsösségen kívül felebaráti szeretet, zengzetes nyelvünk szépségeit ős tiszta, szabatos kifejezést is tanul.

Itt mégis ki kell emelnem és a mélyen tisztelt közgyűlés figyelmét fel kell hívnom az V. szakasz befejezésének kiváló szépségeire különösen ott, hol Széchenyi Istvánról, a magyar nemzet előrehaladásáról, a szabadságharczról, a kigyezósről, Kossuth Lajos- és Deák Ferenczről, I. Ferencz József dicsőségesen uralkodó igazságos királyunkról ős szeretett felséges asszonyunk, Erzsébet királynéról emlékezik meg, kinek nemes szive s a magyar nemzet iránt érzett szeretete és kegyes pártfogása nagyban elősegítették a magyar nemzet ős a király közt létrejött kibékülést. Ezen fejezetek kidolgozásánál a hazát és királyt egyaránt szerető igaz hazafi s bölcs államférfi szép tulajdonságai nyilatkoztak meg szerzőb n ős vezették tollát.

A szerző nagy tapintatosságáról s igaz keresztényi szerétéről pedig igen szép tanúságot tesz az, midőn a IV. szakasz végén a protestáns vallás keletkezéséről, a protestánsok és katholikusok közt folyt véres harczokról szólva azt mondja: „Szép, hogy ma már felebaráti szeretettel kölcsönösen becsülik ős tisztelik egymást a külünböző vallás hívei.“ íme mélyen tisztelt közgyűlés, ,éz az igazi szeretet vallása, ez az igazi Krisztus tana!

Nem volnék következetes magamhoz, ha a műben észlelt jelentéktelen hiányokra is rá nem mutatnék. Nevezetesen: midőn Hunyady János — Ka- pisztrán János szerzetes barátjának segítségével —

II. Mohamed török szultán seregeit Nándorfehérvárnál tönkreverte, Dugovits Titus egy törököt rántott le a vár faláról. Ezen hős neve Dugonitsnak van szedve; továbbá I. Lipót király olasz eredetű hadvezére, Montecuculi neve két c-vel van szedve. Lehetnek ezek sajtóhibák, de akkor jó lesz a könyv hátlapján megjegyezni. Aztán még azt is óhajtanám, hogy Petneházi Dávid oroszlán-bátorságu magyar vitéz neve is megörökít tessék e jeles műben, mert ő volt az első, ki a vár legmagasabb tornyán kitűzte a magyar zászlót, midőn ős Buda várát 1686-ban az egyesült keresztény hadseregek fölszabadították a 145 évig tartott török járom alól.

Ezen hiányok azonban semmit sem vonnak le a mű becséből, mert a tanító ezeket maga kijavíthatja, még Petneházy nevét ős hősies tettét is közölheti tanítványaival, de szükségesnek tartottam megemlíteni, hogy a jeles szerző a mű második kiadásánál tekintettel legyen ezekre is, hogy müve ment legyen még a hasonló csekély jelentőségű hiányoktól is.

Ezek után, mélyen tisztelt közgyűlés, azt vagyok bátor indítványozni: „nyújtson be egyesületünk kérvényt a nagymőlt. megyés püikök úrhoz, egyletünk szeretett védnökéhez, hogy az egyházmegye róm. kath. iskoláiba való behozatalra az egyházközségeknek ajánlani kegyeskedjek ezen pártolásra érdemes jeles történelmi könyvet; továbbá kérvényezze egyesületünk a nagymólt. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnái, hogy Horváth Ignácz Magyarok történetét, mely a miniszter tantervuek teljesen megfelelőleg, igen jelesen van készítve, a nép iskolákban való használatra általánosan engedélyezni kegyeskedjék“,

Addig is mélyen tisztelt közgyűlés, mig ezek bekövetkeznek, jó lélekkel, hosszas tapasztalaton alapuló legjobb meggyőződéssel ajánlom, hogy iskoláinkba hozzuk be ezt a történelmi könyvet, hogy igy megjutalmazzuk szeretett kartársunkat, a jeles tankönyv irót, ezen nagy gonddal és fáradsággal elkészített remek művéért. De ezzel nem csak a szerzőt iutalTOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (35. sz.)

3

mázzuk meg, hanem az iskolát s a gyermekeket is, kik oly nagybecsű könyvet vesznek kezükbe, mely legkedvesebb lesz nekik összes könyveik között; s igy fog tényleg megvalósulni Jókai Mór koszorús iróuknak azon mondása: „A történetírás az élet tanítója, s Magyarország története a magyar ember legjobb oktatója.“

Németh Márton

tanító.

________T A N Ü G Y.________

Tá

jékozásul a szülőknek.

A szegzárdi államilag segélyezett községi polgári leányiskolában az 18J3/94. tanévben a felvételek és beiratások f. évi szeptember hó 1-től 6-ig tartatnak d. e 9—12 óráig az igazgatósági irodában. E napok délutánjain fognak megtartatni a felvételi-, pótló-, javító- és magánvizsgálatok. E határidőn túl szeptember 15-ig csak a késedelmet igazoló alapos ok mellett vehetők fel a növendékek. A rendes tanítás szeptember 7-én veszi kezdetét.

A felvételre jelentkezők szülőik vagy ezek helyettesítői kíséretében tartozik a beiratásnál megjelenni és bemutatni: keresztlevelüket, illetve születési bizonyítványukat, újra oltási- ős az előző évi iskolai bizonyítványukat.

A polgári leányiskola I. osztályába felvehető minden tanuló, a ki legalább 10. évében van és az elemi iskola IV. osztályában megkívánt ismeretekkel bir. Ennek igazolására szolgál a bizonyítvány és a felvételi vizsgálat.

A polg. leányiskola II, III. és IV. osztályába azon tanuló vehető be, a ki koránál ős képzettségénél fogva az illető osztályba beillik s e képzettségéről vizsgálaton bizonyságot tesz; vagy a ki a megelőző osztályt valamely polgári vagy felsőbb leányiskolában végezte s azt hiteles bizonyitványnyal igazolja.

Azon növendékek, kik egy vagy kőt rendes tantárgyból elégtelen osztályzatot nyertek s felsőbb osztályba kívánnak felvétetni, javító vizsgálatra jelentkezhetnek s ebbeli szándékukról f. hó 29-ig kö- I telesek az igazgatóságot kérvény utján értesíteni. A felvételi-, pót- és javító vizsgálatok díjmentesek. A magánvizsgálat dija 15 fit, ha a növendék egy osztályról tesz vizsgalatot, összevont vizsgálat esetén (2 oszt.) 25 frt.

Iskolánknál beiratási dij 1 frt, a tandíj 4 frt. Fizetendő ezenkívül nyomtatványok dija 50 kr., könyvtári illeték 50 kr., tanítói nyugdíjalapra 15 kr. Hitoktatási dij fejében fizetnek a róm. kath. növendékek 1 irtot, az ev. ref. ős ág05t. hitvallású, valamint az izraelita tanalók 2 frtot. A kik franczia nyelvet tanulnak, egész évre e tárgy tanulásáért 10 frtot fizetnek.

Tandij elengedésben azon szegőnysorsu szorgalmas és jóviseletü növendékek részesülhetnek, kik szegénységüket községi bizonyitványnyal igazolják. A tandij elengedés iránti kérvények a községi iskolaszékhez czimezve szegénységi és az iskolai bizonyitványnyal felszerelve a beiratás alkalmával adandók be az igazgatósághoz. Szegény tanulók tankönyvekben is nyerhetnek segélyt.

A vidéki tiszteltszülők gyermekeik szálláshelyeinek megválasztásánál útmutatást nyerhetnek az igazgatóságnál.

A polgári leányiskola czőljára vonatkozólag szükségesnek látom felemlíteni a kövétkezőket:

A polg. 1. iskola főczélja művelt magyar nők képzőse. — Ezen kívül képesíti a polg. 1. iskola növendékeit egyes keresetforrások elnyerésére is.

így pl. a polg. leányiskola négy osztályát jó sikerrel bevőgzett tanuló beléphet:

a) A női kézimunka-, női kereskedelmi-, posta- és távirda tanfolyamba és alkalmazható a vasúti

: pénztárak kezelésénél (18 éves korában).

b) Az országos zeneakadémiába a zongora- tanitónői tanfolyamba, ha a zongorában a kellő képzettséggel bir (16 éves korban).

c) Az országos mintarajziskolába (16 éves korban).

d) A felsőbb leányiskola V. osztályába, ha a franczia nyelvet az előirt mértékben tanulta.

e) Az állami nevelőnő képezdőbe (15 éves korban), ha a magyar nyelven kívül a német, franczia, vagy az angol nyelv közül az egyiket bírja ős zenei előismerettel rendelkezik.

f) Az óvónő képezdőbe.

g) A tanítónő kőpezdébe.

Szegzárd, 1893. augusztus 18-án.

Kovácsáé Nagy Luiza