Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-08-20 / 34. szám

4

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (34. sz.)

1893. augusztus 20.

Ezeknek előadásával megfejtettnek vélem feladatomat; kijeleltem azon főbb vonalokat, a melyeken a paedagogia és a philosophia mint rokon tudományok érintkeznek. Röviden tehettem ezt csak, de iparkodtam ezt úgy tenni, hogy szellemi haszonnal járjon? hogy mennyiben sikerült ez, annak megítélése a mélyen tisztelt közgyűlés elé tartozik.

Tanulmányozzuk egyéb tudományok mellett a bölcsészetet is, hogy minél alaposabban és öntuda- tosabban végezhessük a nevelés nagy munkáját. Nem annyira a törvény paragrafusa támasztják velünk szemben e követelményt — hisz a törvény követelményének már az oklevél felmutatásával megfeleltünk, — hanem az, ami e követelményt támasztja, az emberiség legdrágább kincse a növekvő nemzedék.

Szkicsák Sándor.

________T A N Ü G Y.________

Ál

lami polgári iskola megnyitása Pakson.

A nagymóltóságu vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur Pakson állami polgári fiúiskolát létesített.

Paks város érdemes elöljárósága a megnyitandó állami polgári iskola czéljára a Kornis-féle házban egy kilencz szobából álló helyiséget bérelt ki három évi időtartamra s azt augusztus hó 5-én délelőtt alulirt igazgatónak hivatalosan átadta.

A bérbevett iskolahelyiség úgy egészségi, nemkülönben nevelóstani kivánalmaknak teljesen megfelel; miért is őszinte elismeréssel kell adóznom a város képviselőtestületének e helyen is, hogy a magyar nemzeti kultúrát terjesztő polgári iskolának ilyen díszes és kényelmes épületet jelölt ki.

Az ifjú nemzedék, mely ezentúl ebben az iskolában fogja megszerezni maga boldogulására a nélkülözhetetlen közismereteket és magasabb fokú műveltséget: hálás szívvel visszaemlékezik majd azon derék, lelkes és önzetlen honpolgárokra, a kik ezt az iskolát a város javára megszerezni iparkodtak.

Ezek előrebocsátása után tájékozásul a következőket jelenthetem a m. t. szülőknek:

Az iskola első osztálya f. ó. szeptember elején fog megnyílni s óvről-évre fokozatosan egy-egy osztállyal kibővülni, még pedig olyformán, hogy az a negyedik osztály megnyitása alkalmával a közszükséglet szerint vagy egy ipari szaktanodával, vagy esetleg közép kereskedelmi iskolával egészittetik ki.

A rendes és magán tanulók beiratása szeptember 1-től 4-ig bezárólag fog eszközöltetni, még pedig reggeli 9 órától 12-ig és délután 3-tól 5-ig az igazgató irodájában.

A polgári iskola első osztályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet be:

a) ki életének 9. évét betöltötte;

b) a kinek az elemi iskola negyedik osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van s ebbeli ismereteit felvételi vizsgálat utján igazolja.

Minden tanuló első felvétele alkalmával személyesen és rendszerint atyja, anyja vagy ezek külön megbízottja kíséretében tartozik az igazgatónál megjelenni s beiratáskor keresztlevelét, nemkülönben ujraoltásáról szóló orvosi igazolványát előmutatni.

Minden tanuló felvételekor 1 frt beiratási dijat és tandíj fejőben egész évre 5 frtot fizet.

A szegónysorsu, példás magaviseletü, jó bizo- nyitványnyal birő tanulók a tandij-fizetés alól teljesen felmentetnek s ezenkívül iskolai könyvekben és tanszerekben segélyeztetnek. Továbbá az igazgató arra is fog törekedni, hogy egyes tehetséges, de szegónysorsu vidéki tanulók a helybeli jómódú s nemesszivü családoknál hetenkint cgy-egy napon ingyenes ebéd élvezetében részesüljenek.

A vidéki tanulók elszállásolására nézve örömest szolgálok útbaigazítással bárkinek, a ki hozzám fordul.

A polgári iskola négy elsó osztálya egyrangu a gimnázium és reáliskola négy alsó osztályával. Azon tanulók tehát, a kik polgári iskolából gimnáziumba vagy reáliskolába akarnának átlépni, kötelesek a latin, illetve franczia nyelvet magán utón tanulni s ebből vizsgát tenni. A vizsga sikeres letétele után a tanuló a következő osztályba felvétetik.

Végül az iskolát érintő minden egyes ügyben szolgálok felvilágosítással a szülőknek. (Kornis-ház, igazgatósági iroda, délelőtt 9 — 12; délután 3—5 óráig.)

Paks, 1893. évi augusztus hó 6-án.

Kászonyi Mihály, igazgató.

— Értesítés. A Majer-Árlow-féle ny. joggal felruházott fiú- és leánytanintózetben az 1893/4. tanévre a beiratás szept. 1. 2. és 3-án történik, mely alkalommal minden növendék 1 frt beiratási és 1 frt hitoktatási dijat fizet. A rendes előadás szept. 4-ón kezdődik. A bejáró növendékek rendes tantárgyakért havonkint előre fizetnek az I. és II. osztályban 2 frt 50 krt, a III. és IV. osztályban 3 frtot, az V, es

VI. ozstályban 3 frt 50 krt. Franczia nyelvőrt havonkint 1 frt, zongoratanitásőrt hetenkint 3-szor vett tauitásórt 6 frt, 6-szor vett tanitásórt 12 frt fizetendő. A benlakó növendékek teljes ellátásért, beleértve a rendes tantárgyakért járó tandijat is, egész tanévre fizetnek 250 frtot. Oly növendékek is vétetnek fel teljes ellátásra, kik a helybeli polg. iskolába járnak. Szegzárdon, 1893. aug. 17-ón. Majer Antal.

16802. sz. I,» I ■ r

dfap. 89a. Hirdetmény.

A legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagok 1894. évre kiigazítandó névjegyzékére vonatkozólag a következők tétetnek közhírré:

A névjegyzék kiigazításánál alapul szolgáló adókimutatások az 1886. XXI. t.-cz. 25. §-ának rendelkezéséhez képest, szeptember hó 2-től szeptember hó 10 ig Lőrinczy József megyei alszámvevő hivatalos helyiségében lesznek közszemlére a hivatalos órák alatt kitéve. A felszólamlások ezen adókimutatások ellen f. évi szeptember hó 2-től kezdve az igazoló választmánynak f. évi szeptember hó 12-őre kitűzött ülése napjáig a vármegyei főjegyzőhöz, mint az igazoló választmány előadójához, az ülések tartama alatt pedig az igazoló választmányhoz is benyújthatók.

Azok részéről, kik ez évben először vannak az adókimutatásokban a legtöbb adót fizetők között kitüntetve, az igazoló választmányhoz közvetlenül intézendő beadványban f. évi szeptember hó 12-ig igazolandó lesz, hogy az 1886 évi XXI. t.-cz. 23. §. e) pántjának megfelelőleg a törvényhatóság területén legalább is két év óta ingatlannal bírnak, vagy ugyanannyi idő óta itt laknak és adót fizetnek.

Az igazoló választmány által egybeállitaadó névjegyzék az 1886. évi XXI. t.-cz. 28. §-a értelmében f. évi szeptember 13-án fog a vármegyei levéltári helyiségben közszemlére kitőtetni és a vármegye szókházának bejáratában levő hirdetési táblán kifüggesztetni.

Kelt Szegzárdon 1893. augusztus 11-én.

Simontsits Béla,

alispán.

■i/isok Hirdetmény.

Tolnavármegye igazoló választmánya f. évi szeptember hó 12-én d. e. 9 órától déli 12 óráig és d.

u. 3 órától 5 óráig nyilvánosan tartandó üléseiben fogja összeállítani, illetőleg kiigazítani a legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagoknak 1894. évre ór- vénynyel birandó névjegyzékét és ugyanazon ülések tartama alatt intézeodi él, az 1886. évi XXI. t.-cz. 25. §-a értelmében a folyó évi 16802/alisp. 93. szám alatt ezzel egyidejűleg közzétett hirdetmény szerint Lőrinczy József megyei alszámvevő urnái ez évi szeptember hó 2-től 10-ig bezárólag betekinthető adókimutatások ellen benyújtható felszólamlásokat is.

Azok, akik adójuk kétszeres számításának kedvezményét a már idézett t.-czikk 26. §-a alapján igénybe venni kívánják, kötelesek az ülések fenn kitett tartama alatt az igazoló választmány előtt szóval vagy Írásban jelentkezni s jogosultságukat igazolni. A ki nem jelentkezett, vagy jogosultságát igazolni nem tudja, az idő kétszeres beszámításának kedvezményétől ezen egy alkalomra elesik.

A feutebb már érintett 16802/alisp. 93. számú hirdetmény szerint f. évi szeptember hó 13-án közszemlére kiteendő, illetve kifüggesztendő névjegyzék ellen általában a kifüggesztéstől, a törvény 28. §-a értelmében hozandó határozatok ellen pedig, a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a bíráló választmányhoz intézhető felebbezések az igazoló választmánynál nyújtandók be.

Szegzárdon, 1893. augusztus 11-én.

Döry Dénes,

igazoló választm. elnök.

KÜLÖNFÉLÉK.

— A király születésnapja. Ő felségének, I. Ferencz József uralkodó királyunknak születése évfordulóját folyó hó 18-án Szeg/árdon méltóan ülték meg. Ez alkalommal a belvárosi róm. kath. templomban délelőtt 9 órakor ünnepi istentisztelet tartatott, melyen Hanny Gábor apát-plébános I

pontifikáit fényes segédlettel. Az ünnepi misén részt vettek a helybeli hatóságok, testületek és nagyszámú közönség. A megyei testületet gróf Széchenyi Sándor főispán, a kir. törvényszéket Ágoston István h. elnök, a kir. pénzügyi igazgatóságot Rehák Ödön pénztigyigazgató, a községi testületet pedig Takler József biró és dr. Hir 1 ing Ádám főjegyző vezették. Az ünnepies istentisztelet alatt szépen értekéitek Klieber György kántor által betanított kis leányok két szólamra; ifjú Stokkinger János pedig offertóriumra szólót énekelt, kitünően előadva „Ave Máriát“. Majd a mise végén Hoff er Károly „Királyhimnusz“-át igen szépen énekelte az ez alkalomra összeállított férfikar, melyet Éber Géza theologus ügyesen vezetett. A „Királyhimnusz“-t a jelenlevők felálva hallgatták végig. — Gróf Széchenyi Sándor főispán a megyeház dísztermében nagy ebédet adott, melyen az egyetlen tósztot a főispán mondotta dicsőén uralkodó legalkotmáuyosabb királyunkra és fenséges családjára.

— Ki lesz a szegzárdi törvényszéki elnök? Ez a kérdés foglalkoztatja az érdekelteket jó idő óta s most már a legnagyobb valószínűséggel bír, hogy az elnöki állásra Seltz József pécsi kir. táblai elnöki titkár fog a napokban kineveztetni.

— Kinevezések. Kletzár Lajos pécsi kir. trvszéki aljegyző a pécsi, Kelemen József pécsi kir. trvszéki aljegyző a szabadkai törvényszékhez jegyzővé; Decleva Ignácz pécsi kir. járásbiró- sági joggyakornoka pécsi kir. trvszékhez aljegyzővé neveztetett ki.

— Tolnavármegye a király előtt. Kőszegen megtartandó nagy hadgyakorlatokra tudvalőleg lejő a király is és ez alakalommal többek között, a megyék küldötteit is fogadja. Tolnavármegye törvény- hatósági bizottsága folyó 12-én tartott közgyűlésén választotta meg a tisztelgő deputácziót, melyet gróf Széchenyi Sándor főispán vezet 0 Felsége elé.

— Ünnepies istentisztelet. A király születése napját, mint levelezőnk Írja, Grábóczon a róm. kath. és gör. kelt. vallásu hívek hálaadó istentisztelettel ülték meg. Dicsérettel kell kiemelnünk azt az örvendetes tényt, hogy ez alkalommal Szeiler Gábor kán- tor-tanitó magyarul énekelt híveivel s a mise végén előadta a „KÁí ály-bi m.pug z“fc-t.,u

— Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Leopold Lajos szegzárdi vállalkozónak Szegzárdtól Báttaszékig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra megadta az előmunkálati engedélyt. E tényt örömmel regisztráljuk, melynek méltatására legközelebb rátérünk.

— Ids. Miklós Gyula, királyi tanácsos, országos borászati kormánybiztos legközelebb Tolnavármegyó- ben körutat tesz, hogy az amerikai szőlőtelepeket és a rekonstruált szőlőket megvizsgálja. Kőrútját Pakson fogja megkezdeni. Kimerítő úti programmját különben a jövő számunkban hozzuk.

— Képviselő-testületi ülés. Szegzárd nagyközség kópviselő-testülete folyó hó 17-ón a városháza nagy tanácstermében ülést tartott, melynek csupán két fontos tárgya volt. A képviselő-testület ugyanis letárgyalta az 1894. évre vonatkozó községi költségvetést, melyet egyhangúlag fogadtak el. Olvastatott a közigazgatási bizottságnak a felállítandó ovoda. és menedókházakra vonatkozó határozata. A határozatot a képviselő-testület intézkedés végett átteszi a községi iskolaszékhez. Egyéb ügy elintézése után az ülés véget ért.

— Az egyházmegye köréből. Goszt onyi Jenő paksi káplán, ki somogy-szentlászlói plébánossá neveztetett ki, folyó hó 16-án foglalta el állását. — Az igy megüresedett paksi segédlelkészi állásra a megyés püspök Iloracsek András re- gölyi káplánt helyezte át.

— Királyi kitüntetés. Nagy kitüntetés érte Y e- rényi Tamást, a faddi dohánybeváltó-hivatal kezelőjét, kinek ő felsége a király sok évi buzgó és hasznos szolgálata elismeréséül a koronás arany ór- demkeresztet adományozta.

— Legfelsőbb elismerés. Ő felsége a király elrendelte, hogy egy hirhedt rablónak különösen nehéz viszonyok között, kézi tusában való elejtéséért, B a k- say Sándor VI. oszt. csendőrkerületbeli főhadnagynak — ki néhány évvel ezelőtt a szegzárdi kerületi csendőrség parancsnoka volt . — a legfelsőbb megelégedés kifejezése tudtul adassák.

— Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Tel eky Jánosnó szült. Króm er Gizella okleveles kisdedóvónőt a maros-illyei kisded- óvódához kisdedóvónővó nevezte ki.