Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-08-13 / 33. szám

— Öngyilkossági kísérlet. Dunaföldváron hör- I gonyozó „Búzás“ nevű hajóról folyó hó 4-én egy is­meretlen nő öngyilkossági szándékkal belevetette magát a Dunába. A szerencsétlen nőt még ideje­korán kimentették. ■ Tüzek. A lefolyt héten — mint dunaföld- vári levelezőnk értesít — Dunaföldvárott kétszer kellett a derék tűzoltóknak activitásba lépni. Mind­két alkalommal a külvárosban égett le egy-egy ház. — Öngyilkos asszony. F. hó 7-én özv. Pus­kás Jánosné szül. Ferenczi Zsuzsanna 67 éves faddi lakos hazulról minden szó nélkül reggeli 3—4 óra közt távozott s a községen kívül a tolnai ut felé vezető s homok partok alatt lévő kútba öngyilkos- sági szándékból beleugrott, hol meg is halt. Hulláját dr Brányi Kálmán körorvos megvizsgálta, rajta kül- erőszak nyomait nem észlelte, általános nézet az, hogy öngyilkosságát azért követte el, mert fejgör­csökben szenvedett. — A ki más családi ügyébe avatkozik. Nem épen ritka családi jelenet folyt le Grosz nevű paksi bádogos családi körében. Ugyanis: Grosz a példa­beszéd szavait követve, hogy az „asszony verve jó“ alaposan elkezdte tángálni hű élete társát s midőn már fojtogatta, hős Othellóként előrohant Glancz szabómester s védelmébe vette a megtámadott asz- szonyt. De vesztére avatkozott Groszék családi idill- jébe, mert a felbőszült férj — ki különben a háznál mindent összetört — az ő fejőt is fazéknak nézve, úgy fejbe találta kólintani a mozsártörővei, hogy most életveszély között nyomja az ágyat. — Müpártoló publikum. A napokban Szakáll Antal, ismert nevű recitátor — mint dunaföldvári levelezőnk irja — az ottani kaszinó nagytermében előadást tartott, melyen szépszámú közönség jelen­hetett volna meg, ha akart volna. A földvári publi­kum azonban részben nem tudva, mi az a recitátor, részben pedig nem érdeklődve ilyen előadás iránt, szépen otthon maradt s igy történt, hogy az érdekes előadást, mely más pártolást érdemelt volna, 8, mondd: n y o 1 c z a n hallgatták meg. Hamar még olyan 14,000 lakosú várost, melynek ilyen nagyszámú müpártoló publikuma volna! ii v;uuitf5n A 4elj)§i<i ref,: , egyházmegye .Körébő), Pilis községben megüresedett lelkószi állásra folyó hó 2-án történt meg a jelölés. Az aktus a ref. egyház tör­vényei szerint, semleges helyen: Alsó-Nyéken ment végbe. Kijelöltettek a következő pályázók:! Szen­tes János gyönki tanár, II. Babay Béla pilisi adminisztrátor, III. Szabó Károly halasi s. lelkés IV. Módra Imre gyönki s. lelkész, V. Dömötör Lajos bonyhádi lelkész. — Alapitó tag. Tolnavármegye 100 írttal be­lépett az országos iparegyesület alapitó tagjai közé. — Műkedvelői előadás. Dunaföldvárott a napokban a szegény iskolás gyermekek fölsegőlősóre jótékonyczélu műkedvelői előadást rendeztek, mely­nek szereplői 1—2 kivétellel csupa iczi-piczi kis lánykák voltak, mind megannyi kis virágbimbó. Elő­adásra került egy tündőries színmű „Az önfejű lány“ czimme! A czimszerepben Weisz Aranka k. a. tűnt ki sikkes s bátor játékával. Kapott is érte szép csokrot. Az „önfejű lány“-nak pompás, szinte ennivaló nagymamája volt Vasváry Aranka k. a személyében, ki nagymamás costümjóvel s öreges mozdulataival sokszor derítette hangos kaczajra a publikumot. Ugyancsak kedves volt kőt kis eredeti kobold: Honig Kornél s Lengyel Poldika. Jól megállták helyüket: Vasváry Camilla s Ibolya, R o m á n s z k y Irma s J é h n Margit kisasszonyok. Még egy másik tündórjátők is szinrekerült. „Aszent- ivánéji álom“ és „Csongor és Tündé-ből elóg ügyesen összeállítva. A főszerepeket Vasváry Camilla, Románszky Irma, Weisz Aranka s Mészöly Ella kisasszonyok játszták oly dicséretes ügyességgel, mely a közönséget valósággal elragadta. Emelte a sikert a pompásnál pompásabb, direct ez alkalomra készült, eredeti costüm. Az előadást, mely a jótókonyczólra szép összeget jövedelmezett, egy nemesszivü kisasszony, Vasváry Aranka kezdemé­nyezte s Korniss Gyula, széptehetsógü szinősz- növendók rendezte, a miért e helyütt is köszönetét érdemelnek. Közönség nagy számban volt. Taps és virág nem kevósbbé. — Sport. Báró Eliatschek Ede hajós kapitány a tolnai csolnakázó-egylet elnöke múlt vasárnap Fekete Ágoston káplánná', kőt hajósszolga kí­séretében „Elvira“ nevű csónakján Siófokra indult. Ez útra okot Eliatschek báró egy fogadása szolgál­tatott, mely fogadást meg kellett nyernie. A fogadás 1893. augusztus 13. arra vonatkozott, hogy egyáltalán lehetséges-e az utat megtenni, s másrészről arra, lehetséges-e 48 óra alatt? Eliatschek mind a két dologra fogadott; s megnyerte mind a kettőt; mert nemcsak Siófokot érték el a vállalkozó utasok, hanem odaértek 42 óra alatt — csónakázva természetesen éjjel is. Fölfelé az ut nehéz volt, mert szemben mentek az árral, hazafelé könnyű, mert az árral úsztak. Három napi siófoki mulatás után visszaindulva, Tolnára f. hó 4-őn érkeztek meg, hol a csolnakázási egylet összes férfi és hölgy tagjai ünnepélyes fogadtatásban rószesittet- ték őket. A fogadtatás a Dunán történt, hová az egész flotta kivonult a szerencsésen visszaérkezett utasok elé. Este a visszatérés örömére kedélyes mu­latságot rendeztek. — Ember tervez, Isten végez. Folyó hó 6-án kellett volna az uj uszoda ünnepélyes megnyitásának lenni, amely ünnepélyre nagyszerű előkészületek té­tettek. Egy feldíszített csónakon két matróz az uszoda víztükrén fényes tűzijáték mellett evezett volna, két úriember pedig ugyancsak a csónakon duetben fuvolán elfujta volna Palotásynak „A csó­nakos“ czimü dalát. De — „Ember tervez, Isten ren­dez“ a szakadó eső miatt a megnyitási ünnpólyt nem lehetett az uszoda helyiségében megtartani, ha­nem a megnyitási ünnepély csupán a „Lengyel szál­lodádban megtartott közvacsorából állott, hol a mu­lató közönség ugyan nem ázott meg, legföltebb nő- hányan „eláztak“. — A bonyhádi „Segélyegylet“ mint szövetkezet, melynek Szegzárd-, Tolna , Báttaszők- és Hőgyészen fiókjai vannak, e hó 6-án tartá évi rendes közgyű­lését, amely közgyűlésre a részvényesek oly nagy számban jentek meg, mint eddig még soha. A nagy érdeklődés nem a tiszta jövedelem felosztása-, vagy a „Segély egylet“ ügyeinek emelése, hanem a napi­rend egyik tárgya a „Segély egylet“ ügyészének megválasztása miatt volt és ezen állásért folyt oly elkeseredett korteskedés, minőt kevés országgyűlési képviselőválasztás alkalmával láthatunk. Nemcsak a bonyhádi és fiókok részvényesei jelentek meg részint személyesen, részint képviseltették magukat megha­talmazások által, hanem több megyéből voltak a rész­vényesek képviselve, úgy hogy ötezernél több rész- fény volt képviselve. Beadott közel ezerháromszáz szavazat, melyekből kilenczszázon fölül dr. Moldová- nyi Istvánra esett és igy ő nagy többséggel ügyész­nek választatott. A szavazatszedő bizottság este 1/2 9 órakor hirdette ki az eredményt; de ezzel még nem fejezte be teendőit, mivel az igazgatósági tagokra beadott szavazatokat magában foglaló urnát lepecsé­telték és másnap délután újra összeült a szavazat­szedő bizottság a szavazatok összeszámlása és az eredmény kiderítése czőljábó! pl Ajándék az újvárosi templomnak. W a gne r Ferencz törekvő szegzárdi réz- és harangöntő az újvárosi templomnak uj szerkezetű hármas csengé- tyüt ajándókokozott. — Kántorválasztás. A nádasdi jövedelmező kántori állás betöltése folyó hó 7-én ment végbe a lakosság általános érdeklődése mellett. Az öt pá­lyázó közül az iskolaszék Hűbner József czikói kántor-tanítót választotta meg, ki kellemes hangjával s alapos zenei tehetségével nyerte meg a választók bizalmát. — Tűzoltói tánczmulatság. A „Tolnai önkén­tes tüzoltó-egyesület“ folyó hó 15-őn a tolnai búcsú napján, a „Sörcsarnok-“ban Müller József jóhirü báttaszéki zenekarának közreműködésével tánczmu- latságot rendez. A tűzoltóság a tánczmulatsárgot meg­előzőleg este 6 órakor nagy gyakorlatot tart. Belőp- tidij 30 kr. A mulatság kezdete este 8 órakor leend. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. — Halálozások. Krammer János szegzárdi polg. iskola igazgatót édesanyja, Krammer Já­nos né halálával mély gyász érte. A boldogult 67 évet élt, s temetése nagy részvét mellett ment végbe f. hó 8-án d. e. 11 órakor Nádasdon. Temetésén Szegzárdról is többen részt vettek. — Özv. Kele­men Ákosné, boldogult Kelemen Ákos gyönki albiró neje, hosszas szenvedés után élete 30-ik évé­ben Pécsett elhunyt. Nyugodjék békében! Özv. Pol- lálr Jakabnó, szül. Haupt Zsófia a saját, valamint az összes rokonság nevében megtört szívvel jelenti a hőn szeretett felejthetetlen férj, illetőleg atya, ipa és nagyatyának, Pollák Jakabnak folyó évi augusztus hó 5-én, életének 81-ik, boldog házasságának 52-ik évében végelgyengülésben történt gyászos elhunytát. A boldogul tnak hült tetemei folyó hó 7-én délelőtt 10 órakor fognak az izr. szertartás szerint örök TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (33. sz.) 5 nyugalomra helyeztetni. Báttaszék, 1893. augusztus hó 6-án. Áldás lengjen a felejthetetlen hamvain! Pollák Adolf, Pollák Herman, Pollák Gyula fiai. Lőwy Fanni, Goldstein Teréz, Pollácsek Jozefa, Grünfeld Czeczilia leányai. Lőwy Jakab, Goldstein Manó, Pollácsek Mór, Grünfeld Sáudor vejei. Pollák Hermina, Pollák Regina, Pollák Izabella menyei. Lőwy Mór, Lőwy Mihály, Lőwy Zsiga, Lőwy Manó, Lőwy Malvin, férj. Lust Sarnunő, Lőwy Regina férj. Kauf- miun Kálmánné, Lőwy Riza, Lőwy Szidon, Lőwy Berta, Goldstein Miksa, Goldstein Arthur, Pollácsek Henrik, Pollácsek Irén, Pollácsek Kornélia, Pollák Giza, Pollák Riza, Pollák Margit, Pollák Blanka, Grünfeld Manó, Grünfeld Lipót, Grünfeld Kornélia, unokái. — Uj dohányraktar. A kincstár Faddon legkö­zelebb uj dohánygyárat fog áílitina, melyez a szük­séges telket a községtől kéri. Mint halljuk, ha Fad­don a dohánygyárat felállítják, úgy a tolnaiak el­vesztik a dohánybeváltó hivatalt, mert ez Faddra lesz áthelyezve. — Szomorú ébredés. Szetyánovits Sán­dor szálkai földmives Zombán vígan mulatott s annyit áldozott Bachus oltárán, hogy holt részegen szállította őt haza Kresztics Sándor. Hazaérve, Szetyánovits nem mert illuminált állapotban felesége elé menni, azért a kert magas füvében feküdt le. Itt édes álomba merülve aludt reggelig s midőn fel­ébredt, meglepedve vette észre, hogy tárczája hiány­zik, melyben 64 fírt készpénz volt. — Aki nem birt koplalni. A tisztességes mun­kának nagy ellensége volt Právits Antal, ki in­kább éhezett, semhogy megfogta volna a munka vé­gét. Pravits Antal azonban nem volt Tanner termé­szetű s igy nem is bírta sokáig ki a gyötrő éhséget. De mivel dolgozni nem akart, azért lopáshoz folya­modott s néhány nap alatt egymásután feltörte Ágner Józsf, Tóth István ős EkkertÁdám kocsolai lakosok pinczóit és kamráit, melyekből 10 kenyeret ős sok más őlelmiczikket lopott e! A szakcsi csendőrsóg a dologkertilő tolvajt elfogta és átadta a tamásii kir. járásbíróságnak. — Torokgyík a sertések között. Dunaföldváron junius hó 20-án a sertések között járványszerüleg fellépett a torokgyik, s a megbetegedett 130 drb. sertés közül csak 21 drb. gyógyult meg, mig a többi 109 elhullott. A járvány — mint értesülünk — most már megszűnt. — Lócsiszárok. Buday Gyula szegzárdi csendőrhadnagy ős kerületi szakaszparancsnok, ki ritka erőlylyel és ügyességgel keríti kézre a hírhedt lócsiszárokat és ezek czimboráit, újabban ismét több lókötőt és orgazdát tartóztatott le. A szegzázdi ügyészség börtönében már huszonnégyen várják méltó büntetésüket. Az erélyes hadnagy még tovább is folytatja a megindított irtóháborut a lókötők ellen. — Kiszabadult foglyok. Simontornya közőleben a napokban különös eset történt, mely mintegy 100 fogolynak adta vissza szabadságát ős mentette meg életöket a biztos haláltól. Ellenbóg Ignácz rá- tóthi illetőségi tyukász szállított erős fedezet mellett 100 foglyot s a karácsoló, csipegő foglyokat C z i n n István ős Pusztai József simontornyai lako­sok megsajnálva, a tyukketreczet felfeszitették és a benne levő tyúkokat, kakasokat és csirkéket kie­resztették. A kiszabadult állatok csakhamar szétfu­tottak, s közülök Ellenbógnak egyetlen egyet sem sikerült a ketreczbe visszacsalni. — Somogyvármegye uj alispánja. Somogyvár- megye törvényhatósági bizottsága folyó hó 7-én Ka­posvárott tartott közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel alispánná Maár Gyulát, a megye eddigi szeretett főjegyzőjét választotta meg. Az igy megüresedett főjegyzői állásra pedig Gabsovics Károly lön megválasztva. — Tanítói közgyűlés. A „Tolnai ev. ref. egy­házmegyei tanitó-egyesület“ folyó hó 16-án tartja Bátán évi rendes közgyűlését. — A belső-somogyi ev. ref. egyházmegye Ka­posváron tartott közgyűlésén a csurgói főgimnázium igazgatójává Yida Károlyt választotta meg. — Csalás. Annyi ma már a csaló, sikkasztó, hogy akár mást se tegyünk, mint ezeknek bűnös manipuláczióikról adjunk hirt" Vesztergombi Ferencz szegzárdi ős Bognár János, decsi földmivelők is olyan módját találták ki a csalásnak, mely elég gyakran előfordul ugyan, de ritka esetben követik azt el tanulatlan földmivesek. Az eset a kö­vetkező : Vesztergombi Ferencz ős Bogár János felutaztak Budapestre és ott beállítottak Deutsch ékszerészhez, kinél egy arany és egy ezüst

Next

/
Thumbnails
Contents