Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-07-23 / 30. szám

főgimnáziumhoz rendes tanárrá, Gál Kálmánt, a fehértemplomi állami főgimnázium helyettes taná­rát ugyanezen főgimnáziumhoz rendes tanárrá, Cso- mossy Sándor esztergomi alreáliskolai helyettes tanárt pedig a paksi állami polgári fiúiskolához segédtanítóvá nevezte ki. — Kaszinói estély. A szegzárdi kaszinó folyó hó 15-ón tartotta meg nyári helyiségében vacsorával egybekötött tánczestélyét, mely ép oly kitünően si­került, miut az eddig tartott előbbi estélyek. A ka­szinó tagjai közül többen családjaikkal jelentek meg. Az előkelő társaság éjfél utáni fél 3 óráig maradt együtt és mindvégig pompáson mulatott Garay Ferkó fülbemászó zenéje mellett. A tánczestély rendezése Vargha Lajosnak, a kaszinó fárad­hatatlan igazgatójának érdeme, ki — dicséretére legyen mondva — nagy igyekezettel és buzgósággal azon van, hogy a különben lanyha társadalmi életbe minél több életet s elevenséget öntsön. Jelen volt asszonyok: Antal Ferencznó, Bodnár Istvánné, Di- centy Gyulánö, Geiger Gyuláné, Mayer Antalné, Mat­yón Béláné, 'Mathisz Kálmánná, Nits Istvánná, Őrffy Lajosné, Rácz Józsefaé, Sust Viktornő, Szabó Lajosné, Tekus Vi’mosné, Tóth Károlyné, Török Béláné, Várkonyi Sándorné, Walter Károlyné, Weininger Sándorné; leányok: Antal Ilona, Arlow Mari, Dicenty Sarolta, Gutrüng nővérek (Varsád), Jasek Etelka (Himesháza), Perlaky Mariska (Kis-Hidja), Szabó Vilma, Vargha Margit, Weininger Gizella. — Felmentés. Dr. Dulánszky Nándor megyés püspökünk Reiner Ferencz volt tótkeszii és Svert.sits Damonkos volt dobröközi káplá­nokat megrongált egészségük helyreállitása czéljából állásuktól bizonytalan időre felmentette. — Halálozás. Cziráky János, Szegzárd nagyközségnek több éven át volt közgyámja f. hó 19- én élete 64-ik évében szélhüdés következtében Szegzárdon elhunyt. A boldogult temetése folyó hó 20- án délután ment végbe általános részvét mellett. Béke hamvaira! — Alapszabály-megerősítés. A szegzárdi első magyar asztaltársaság alapszabályait a belügyminisz­ter jóváhagyta. — Hymen. Lauschmann Ödön megyei köz» igazgatási iktató tegnap tartotta eljegyzését özv. Fontányi Béláné kedves és szép leányával, 'M a r i s fe a ‘kisasszonyhyal.'* TártóS' boldogságét kívánunk az ifjú jegyespárnak. — Százhuszonegy kisdedóvoda vagy gyermek­kort. Tolna vármegye közig, bizottsága f. hó 15-én tartott ülésében a vármegye területén levő közsé­gekben 20 óvoda, 101 állandó menedókház ős gyer­mekkert, valamint 54 nyári menház felállítását ren­delvén el: a vármegye kir. tanfelügyelője figyelmez­teti mindazokat, kik ezen — 120 írttól fölfelé 400 írtig .terjedő évi fizetéssel és szabad lakással — szervezendő állomások valamelyikén működni óhaj­tanak, hogy életük folyásának leírása mellett képe­sítő okmányuknak sajátkezüleg kiállított másolatát hozzá Szegzárdra mielőbb oly czólból küldjék be, hogy a felmerülő szükséghez képest a rendes meg­választásnál figyelembe vehetők, esetleg ajánlatba hozhatók vagy ideiglenesen megbízhatók vagy ki- uevezhetők legyenek. — Halálozás. Egy viruló hajadont, Szeredy Rozinát, élete 18-ik évében ragadta el a kérlel­hetetlen halál. A gyászesetről a következő jelentést vettük: Alulírottak úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében mély fájdalommal jelentik Sze­redy Rozinának folyó évi julius hó 14-én esti 9 órakor, hosszas szenvedés ős a halotti szentségek ájtatos felvétele után életének 18-ik évében történt gyászos elhuny tát. A boldogultnak hült tetemei f. évi julius hó 16-án délután 5 órakor fognak a káptalan-utcza 8. számú háznál beszenteltetni s onnan a budai külvárosi közsirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat pedig az elhunyt lelki üdvéért f. hó 17-én dólelőttt fél 11 ólakor fog a székesegyházban a Mindenhatónak be- mutattatni. Pécsett, 1893. évi julius hó 15-őn. Áldott legyen emléke! Ifj. Szeredy János, Szeredy Paulina, Szeredy Mariska, Szeredy István, Szeredy Lajos testvérei. Szeredy János, Jesekv Borbála szülei. Dr. Szeredy József apát-kanonok nagybátyja. — Véletlenül elsült fegyver. Eckert Pál, a paksi izr. hitközség iskola szolgája, ki egyúttal éjjeli őr is volt, folyó hó 15-én fegyverét tisztogatva, az eközben véletlenül elsült és a golyó Eckert szi­vébe fúródott, ki rögtön halva rogyott össze. A sze­rencsétlen embert özvegye és három kiskorú árvája siratja. I _____________________________ — Uj kaszinói tag. A szegzárdi kaszinó választ­mánya folyó hó 18-án tartott ülésén a rendes tagok sorába folytatólag felvette Schmidt Imre szeg­zárdi kir. törvényszéki bírót. — Megharapott kis gyermek. Tolnán Taubner Adolf kereskedő kis fiát egy kutya ' összo-vissza tépte, különösen arczán mély sebeket ejtett; hogy a kutya veszett volt-e, azt meghatározni nem sikerült, a ■ mi a szülőknek nagy nyugtalanságot szerez. — Közegészség elleni kihágás. A helybeli csendőrsőg Észtérbauer Mihály szegzárdi la­kost tetten érte, midőn, a taplósi erdőben valamely betegségben elhullott tehenét szétbonczolva, azt ki­mérni szándékozván, Szén te Pál bogyiszlói ré­vésznek már egyrészt a búsból át is adott, mit el­vitt, mig Eszterbauer Mihály, Reiter Fe rencz és Ágoston Ferencz a húsból Berecz Istvánné „kutyatanyai“ csárdásnóval papri­kást főzetett. A csendőrök a húst elkobozták, elásat- ták, a paprikást pedig a Sió vizébe öntötték, mert később tudomásul vették, hogy-a tehén lőpbajban bú lőtt el. E három egyén közegészség elleni ki­hágás miatt a szolgabiróságnak feljelentetett. — Névváltoztatás. Köles zár Mihály, a Pakson felállítandó polg. fiuiskola kinevezett igazga­tója, vezetéknevét belügyminiszteri egedőlylyel „Ká- szonyi“-ra változtatta. — A községi és körjegyzők mulatsága. A tol­namegyei községi ős körjegyzők a szokásos nyári táiiczmulatságükat ez évben Hőgyészen, az úgyneve­zett „Nyúlás“ erdőben augusztus hó 3-án tartják meg. A mulatság tiszta, jövedelmét ezúttal is, mint az előző években, az országos községi jegyzői árvaház alaptőkéjének gyarapítására fordítják. A rendező-bizottság serényen munkálkodik a mulatság sikei'én. Óhajtandó, hogy Tolnavármegye egyetlen egy jegyzője se maradjon el e kitűnőnek s kedélyes­nek Ígérkező mulatságról. — Vakmerő rablás. Báttaszéken folyó hó 18-án világos nappal ismeretlen tettesek vakmerő rablást követtek el Szukfiel Péter házában. Ugyanis mig Szukfiel Péter családjával temetésen volt, az alatt vakmerő rablók feltörték a lakását ős a pén­zes szekrényből 502 frt készpénzt vittek el; ezen összegen kívül még 1400 frt is volt a székréjuyben, de ,ezt. érintetlenül hagyták...... , —iÖngyilkosság. F r.ei,d,t;fr J,á?n os, r.báUaszó^i1 jómódú polgár f. hó 18-án sógora házánál fölakasz­totta magát. Mire a szerencsétlen öngyilkosra rá­találtak, már meg volt halva. A boldogtalan embert, ki már régóta üldözési mániában szenvedett, özvegye ős öt gyermeke siratják. , . , i — A járásorvosok. Általánosan tudva van, hogy Magyarországban a körorvosi állásoknak egy negyed­része betöltetlen; mert oly csekély fizetéssel vannak dotálva, hogy abból képtelenség megélni. Ez a kö­rülmény arra indította a közegészségügyi tanácsot, hogy egy terjedelmes munkálatban javasolta a belügyminiszternek a járásorvosi intézmény államo­sítását. A javaslat szerint a kör- és községi orvosok, mint állami hivatalnokok 600 frt fizetósminimumot kapnának a látogatási ős fuvardíjakon kívül. A köz­egészségügyi tanács javaslatát — nrnt értesülünk — a belügyminiszter haladéktalanul tárgyalni fogja s igy lehetséges, hogy a reformot rövid idő múlva behozza. — Az egyházmegye gyásza. Az egyházmegye egyik magas állású és magas korú tagja, Sláby Ferencz pécsi kanonok, czimzetes püspök folyó hó 19 én hosszas betegség után élete 82-ik évében Pé­csett meghalt. A boldogult temetése nagy részvét mellett ment végbe, s az egyházmegye minden ré­széből sokan jelentek meg, hogy a boldogult főpapot utolsó útjára elkísérjék.' Mint halljuk,' az ősz főpap nagy vagyont hagyott hátra, melyből szép összeg jut jótékonyczőlra is. Életrajzi adatait jövő számunkban közöljük. — Az egyházmegye köréből. Megyés püspökünk a következő kálpáuókat helyezte át: S v e t i c s Gá­bort Németbolyból' Pécsváradrá, "B1 um Feren- czet Somberegről Németbolyba, Antál Györgyöt Bogdásáról Mohácsra, Pel ez Árpádot Ölasziból Döbröközre, Röszler Ferenezet Kurdról Mozs- góra Kiss Rezsőt Szebőnyből Villányba, Blaze- koviő Istvánt Villányból Harkanovezera helyezted — A pécsi ügyvédi kamara köréből. A pécsi ügyvédi kamara választmánya közhírré teszi, hogy Illés Sándor dr. lakhelyét Szent-Lőrinczi'ől a kamara területén belül Dárdára tette át. — Faddon a légközelebbi országos vásár folyó övi julis hó 31-én fog megtartatni. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (30. sz.) — Esküvők. Schön Béla .tolnai kereskedő e hó 31én tartja Bezdánbán-i esküvőjétü L a schätz Malvin kisasszonynyal. Ric-btárszkysiEr n-ő buda­pesti kereskedő pedig ma esküszik Szégzárdon .örűk hűséget .menyasszonyának, Tóth Er.£sike kis­asszonynak. — Pénzhamisítók.. Tolnavármegye valósággal már arról kezd nevezetes lenni, hogy itt születnek a könnyű szerrel meggazdagodni óhajtó bankócsiná- lók. Ezúttal - Csapó József regölyi: lakosról ázóL a krónika, .ki litográfgéppel gyártotta a százasokat ..lés ötvene eket ős szerződött Takács István, Hooj­v.áth István ós Nagy. György Mihályijai, kik a gyarló hamisítványokat forgalomba hoztáki^E hó 6-áú azonban a csendői'sőg elfogta a bűnös pénz­gyártó társaságot ős a lefoglalt kőt litográfgéppel meg a bankóhamisit vágyókkal együtt.-átadta őket a kir. ügyészségnek. ’ r£lpl ífven — Sajtárba fűlt kis gyermek. Könnyelmű ; vi­gyázatlanságnak esett áldozatul folyó hó« lS^őn Pak­son.He rczl Márk us 16 hónapos fiacskája. A szo­morú eset úgy történt, hogy mig a fiúcska édesanyja a templomban volt, azalatt a gyermekre a férj Vi­gyázó‘t ugyan, de egyszer, csak- észrevétlenül a 16 hónapos fiúcska kitotypgottv a??;,udvaron levő sajtár vizhez, melybe fejjel belebukpités -f- .mire az apa észrevette —már megfult. $ ; i&r.ji?­— 25 éves iskolatársi összejövetel. Folyó ; hó 12-én jöttek össze először Pécsen azon ^néptanítók, kik 1868-ban tanképesitő vizsgát tettek. Miután ezek között többen voltak megyénkből is, tehát nem lesz érdektelen, ha e, találkát röviden leirjuK; 25;év, vagyis egy negyed század az emberi életben, .számot tevő idő ős igy nem csoda, ha az., iskolatársak, az ifjúkori pajtások, kik 25 év előtt mint lelkes ifjak, telve a legszebb reményekkel, a pécsi ^ |^nitóképez- dét elhagyva, szétmentek drága hazánk mindem, yi- dékére, hogy,ki-ki, saját községében a Jhaza kis -pol­gárait derék, hű magyarokká nevelje,^most mint ős.z, kopasz, megtörődött,, kjomoly férfiak,^nem. ismertek egymásra. Egymást vizsgálva kérdezték,:, ki ..vagy te? Hát fe ki., vagy ? Soknak r ejpiqkpzö 6tehetsége cserben hagyá,;mert nem tudták egymást felispo^r^i ; csak a,z űreg.s szeretett vo.lt igazgató, S/antej;. Antal, görcsönyi plébános, ragadta bámulstra.a1,meg^ejtt!ejf^t ropdkiv^i §ipl§kező, yápya y?o,lt,íl.idiQlí^5 $$$<­Jfeozqtt és mégis —,kevés, k i vétellel —:t mindegyjket megismerte. Midőn .a, öreg;.paXt43,ok:..(‘gj^sti.iStQ^jE^‘ mertek, volt aztán, ölelkezés és ^zivhql,,fakadó,,^ic- A „Pécsi dalárda“ .terméből hol, a gyjllekezós y<^t, délelőtt 10 órakpr testületileg meptek. á^..Aíik^fft^'- sak az öreg igazgató, vezetése algtt a székpsegybázka, hol a már többször nevezett igazgató, szép., :ó,rezes hangon énekes- misét, ^mopdott « é£.„n)i(iőn a „Te Deum“-ot intonálta, az égy begyűjt^,annyira előrző- kenyültek, hogy többen törölgőtíé^köotj^ket..Az egyházi szertartást nagyon emelő Giajdössik., Győző fajszi kántortanitónak , sz0p orgónajátókat.vŐS óriási hangja, melytől harsogott, a , nagy ,, szóke^egykáz. Szauternak magas tenor hangon mondott j „Dominus vobiscum“-ára pedig Schuler József háttasz.óki tanító felelt négy hanggal magasabban éles tenor hangjával. Megható jelenet volt még, midőn; Szauter Antal a templomban egykori tanártársával, Bőkor Ferencz- czel — most már nyugalmazott tanár — találkozva, egymást átölelve megcsókolá. — Délután égy órakor közös ebéd volt a „Mátyás király1%czimti 'véndőgfő- ben, hol először Szvácsik Mihály, “mint á talÁíká rendezője, mondott szép pohárköszöntőt a jelén volt igazgatóra, melyre Szauter igaz : magyár szellemű beszédben felelt, hivatkozva áz:, I860, évi iskoíátör- vényre, 68-as ’tanítványait alkotmányos tauitöknak nevező. A sok sikerült fel köszöntő-' ’kö^ll íkülöfttósen ki kel emelnünk Horváth Károly&t, ki gazdag toasztját azonban be,«hem fejezhető,.mert az sírásig elérzókenyült; továbbá Somogyi.c Jánost (bony­hádi tanító és énnek orvostanhallgató fia felkösíön- tőit. Ebéd? után az iskolatársak igazgatójuk» lób(-‘4a- nárukkal lefényképéztettók roagukát, azutá^égy-’ele­gáns kávéházban’ csoportokban: összeülve; elbeszélték egymásnak a lefolyt 25 óv alatti >itéíményeiketj -;4fiig végre érzékeny búcsút véve - égyiöá5tól/; HciKp'Jhaza -sietett tűzhelyéhez.' Három budapöstij^%0t:ii¥fid5 s égy nagyváradi iskolatárs távstirgönybeh igázöltá^el- maradását; de zokön. vették az egybegyülték ’ázt, hogy néhány társuk, kik Pécs közelőbetí^ iüűkiídfiek, igazolás - nélkül távol máradt. Az iskólatársálePak igen nagy százaléka elmaradt azért, inért: mégúúva a terhes tanító pályát, örök flyugalonirá vándorolt. Ezeknek legyén könnyű a földi 1 • _______1893. julius 23v

Next

/
Thumbnails
Contents