Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1893-07-16 / 29. szám
1893. julius 16. 3 megjelent kartársakat és az egyesület tiz éves fennállása alkalmából áldást mondva reájok, kitartó munkásságra, kölcsönös szeretetre és összetartásra buzdítva őket, a közgyűlést megnyitottnak nyilvánította. A lelkes éljenzéssel fogadott elnöki megnyitóbeszéd után Póchy József egyházkerületi tanfelügyelő s tolnai prépost-plébános üdvözölte az egyesületeket és örömének adott kifejezést, hogy a közgyűlés helyéül Tolnát választották, a hol a kartársakat mindig szeretettel fogadják; továbbá kiemelte az elnöki beszéd szépségét ős indítványozta, hogy az egész terjedelmében közzétótessők. Az elnök ezután körülményesen referált mindazon ügyekről, melyek a választmányt foglalkoztatták. Bejelentette, hogy a választmány két ülést tartott, melyeken a közgyülésileg megszavazott 100 frtnyi segélyt Bencze Sándor, Szándtner Pál, Kálmán Károly és Jung Károly egyl. tagok között osztotta ki; továbbá a közgyűlés tudomására hozta, hogy egyesületünk a felekezeti és községi tanítók és tanítónők fizetéseinek törvényhozás által való rendezése alkalmából kérvényt nyújtott be a képviselő- házhoz, melyben a tanítói ős tanítónői fizetések minimumának 600 írtban leendő megállapítását kérte. Még több kisebb ügyön kívül bejelentette, hogy Troli F e r e n c z prelátus-“ jubileumán az egyesületet az elnökség képviselte, és hogy az egyházmegyei főtan- felügyelő által kitűzött tételek sikeres kidolgozásáért Lengyel Ferencz tolnai ős Bozso 1 ik Ferencz decsi tanítók pályadijban részesültek. A közgyűlés az elnöki jelentést helyeslő tudomásul véve, felolvastatta a múlt ülésről felvett jegyzőkönyvet, melynek hitelesítésére Parti Ferencz és Stelczer Antal egyleti tagokat kérte fel. Bencze Sándor bölcskei tanító előadást tartott a tizedes törtekről, illetve a tizedes tört fogalmának kifejtéséről melyet az általa feltalált számológépen, egy tiz részre szédszedhető palatáblán, igen ügyesen és könnyen érthető módon mutatott be. A táblát a gyermek egységül fogadja el, s midőn a tanító a gyermek szeme láttára részekre osztja és szót is szedi, úgy rögtön tisztába jő a tizedes tört fogalmával. A közgyűlés Bencze Sán dór tagtárs eredeti s praktikus előadását mindvégig a legnagyobb érdeklődéssel- hallgatta és neki elismerésül jegyző- könyvi köszönetét szavazott. Skicsák Sándor a „Philosophia és a pae- dagógia érintési pontjai“ czim alatt valóban nagy bölcseleti ismeretre ős paedagógiára valló értekezést olvasott fel, melyért a -felolvasót a jelenlévők megéljenezték ős neki köszönetét szavaztak. Megemlítjük, hogy a közgyűlés határozata folytán a nagy gonddal és alapos tudással készített dolgozatot legközelebb közölni fogjuk. Németh Márton behatóan ismertette Hor- váthlgnácz szegzárditanítónak ily czimü könyvét: „A magyarok története kapcsolatban a világtörténet főbb eseményeivel." — E könyvről Németh Márton kimerítő szép tanulmányt olvasott fel, melyben kimutatta, hogy Horváth történelmi könyvét a jelenleg használt legjobb iskolai könyvek közé lehet sorozni, s végül indítványozta, hogy: „Nyújtson be egyesületünk kér- uényt a nagymélt. megyés püspök úrhoz, egyletünk- szeretett védnökéhez, hogy az egyházmegye róm. kath. iskoláiba való behozatalra az egyházközségeknek ajánlani kegyeskedjék Horváth könyvét; továbbá kérvényezze egyesületünk a nagymélt. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnái, hogy nevezett könyvet, mely a miniszteri tantervnek is teljesen megfelel, a népiskolában való használatra általánosan engedélyezni kegyeskedjék.“ Az indítványt a kö/.gyülős egyhangúlag elfogadván, Németh tagtársnak elismerésül jegyző- könyvi köszenetet szavazott és felkérte őt, hogy jeles felolvasását a „Tolnamegyei Közlönyében közzétenni szíveskedjék. Nemes Győző a méhészet köréből tartott sikerült, ügyes felolvasást. A hallgatóság felolvasót megéljenezte és jegyzőkönyvi köszönettel tüntette ki. Szép dolgozatát legközelebb hozzuk. Á távollevő pénztáros helyett az elnök tette meg a szokásos jelentőst és az egyesület jubileumára való tekintetből azt indítványozta, hogy a tagdij- hátrálékok, melyeket úgyis csak nehezen lehetne behajtani, engedtessenek el mindazoknak, a kik az 1893. évre a tagdijat befizetik. Az indítvány közhe- lyesléssel elfogadtatott. Az indítványok során Parti Ferencz a következő indítványt tette: „Főtisztelendő elnök urnák a mai ülés kezdetén említeni méltóztatott, hogy egyletünknek két tagja, — sikerült dolgozatukért — jutalomban részesült. Mindez tudjuk, hogy nekünk nagy örömet okozott s örömünknek kifejezést is adtunk, a mennyiben megéljeneztük a kitüntetteket. Az egyházmegyei főtanfelügyelő urnák — gondolom az tűzi ki a kidolgozandó tételeket — ezen intézkedése a tanítókat önképzésre akarja serkenteni, s czőlját részben el is őri, tényleg vannak ügybuzgó tantóinik, kik dolgoznak, de ezek száma igen csekély. A tanítók legnagyobb része különféle okból nem dolgozik. Ezeknek, kik közé csekélységem is tartozik, szeretném az ilyen sikerült ős kitüntetett dolgozatokat felolvastatni. Kérem tehát Főt. elnök urat, hatna oda illetékes helyen, hogy az ilyen dolgozatok a bi- rá'at és kitüntetés után ne ad acta tétessenek, hanem osztassanak ki az egyesületeknek, hogy azok üléseiken ezen dolgozatokat felolvashassák, esetleg fölöttük egy kis eszmecserét tarthassanak; szóval, hogy azok is tanuljanak, illetőleg Ítéletet mondhassanak, kik, mint már említettem is, bármily okból nem dolgozhatnak. Az indítvány helyeslőleg elfogadtatott. Felolvastatott a „Bács-Tiszavidéki róm. I kath. tani tó-egyes ül et“ átirata. Az átiratban foglaltakat a közgyűlés magáévá tette ős az elnökséget bizta meg a szükséges lépések megtételével. Pártos Zsigmond szóvá tette a kántorTOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (29. sz.) tanitók nyugdíjaztatásának kérdését, melyhez többen hozzászólottak s végül a fontos ügy elintézése a választmányra bízatott. Uj tagul felvétetett Ruzsinszky József kölesdi tanitó. Mikó György elnök a minden tekintetben tanulságos közgyűlést fél 1 órakor berekesztette. Amicus. ______VJJD ÉJUiJÍL_______ Tis ztelt Szerkesztő url Tisztelettel kérném, kegyeskednék az alább irt rövid közleményt b. lapjában közzétenni, miszerint azok, kiket e közlemény közelebbről érint, tájékozást és tudomást szerezzenek róla. Jól tudom, hogy őszinte szókimondásum miatt sokaknak állok útjában, de ez engem legkevésbbő sem érint. Már fél éve múlt, hogy községünk írástudói a leendő kántor és tanitó állások mikénti betöltéséről tanácskoznak és vitatkoznak. A községi iskolaszék kötelezettségévé akarja tenni a leendő r. k. kántornak, hogy a községi iskolában kisegitő tanitóként szerepeljen. Ez páratlan eset a maga nemében! A községi tanitó uraknak — kik ezen ötletet oly kitartóan támogatni méltóz- tatnak — eddig nem volt szükségük kisegítőre; de reményiem ily módon nem is lesz. Feleslegesnek, de mégis helyén valónak tartom megjegyezni, hogy a kántor felett nem az iskolaszék, hanem a kath. hitközség képviselőtestülete rendelkezik. A belvárosi iskolánál lévő lakás felett — mely eddig a volt kántortanitó lakásául szolgált — folyik egy véget nem érő diéta, a mennyiben az iskolaszék a szóban levő lakást a tanitó számára akarja megnyerni. Tudvalevőleg a belvárosi iskolaépület lakással együtt a rom. kath. hitközség tulajdonát képezi; és mivel a nevezett lakás közvetlen a templom mellett van, okvetlenül a kántoré lesz. Jobb lesz az iskolaszéknek nem feszegetni e kérdést, mert könnyen megeshetik, hogy a hitközség egyszerűen megtagadja a polgári községtől az iskolában lévő négy tanterem és még két lakóház használatát. Reméljük, hogy az ujonan megválasztott hitközségi tanács községünkben uralkodó viszás állapotokon gyökeresen segíteni fog ős reméljük, hogy a kántorválasztásnál a nép óhajának és akaratának eleget fog tenni. Megkülönböztetett tiszteletem nyilvánítása mellett Báttaszék, 1893. jul. 12-ón vagyok a tisztelt szerkesztő ur hive 1 N. N. TÖVISEK. Az első dolgom volt magam kipihenni a Máli nénitől huszonöt kilométernyi távolságban. Tudod, hogy öreg csontjaim nem igen bírják már az ilyen utazást. Másnap széttekintettera a városban. Azaz szőt- tekihtettem volna, ha a pornak miatta lehetett volna. így csak óriási felhőket láttam s alattuk házakat s melegtől ténfergő alakokat. A por majdnem olyaij nevezetessége Földvárnak, mint Szegzárdnak a bora. Csakhogy mig Szegzárdon nincs bor, addig Földvárnak van por. Ezt el nem pusztítja senki és semmi. Sőt ellenkezőleg. Ha pár napra megszűnt, gondoskodnak róla, hogy újra legyen: hadd erősödjék a tüdő meg a szem. A hatóság ugyanis kirendeli á városi koldusokat s ezek, mint az egykori nemzetőrök, hatalmas seprőkkel felfegyverkezve úgy felkavarják a port, hogy a ki nem benszülött, az jobban menekül előle, mint a Számum elől. A földváriak pedig önelégülten mosolyognak ehhez a rögtönzött, kis afrikai képhez. S csodálatos, azért mégis nagy számban vannak itt idegenek a szomszédból, sőt még a távol Budapestről is. De — amint illetékes helyén értesültem — ezek nem szamarakat látni s port élvezni jöttek ide, hanem a fürdőknek miatta. Van itt ugyanis iszapfürdő, gőzfürdő, melegfürdő, római fürdő, csak zsidó fürdő nincs, pedig azok fürödnek legtöbbet. De nem akarok egyházi politikát e levőibe keverni, úgyis eléggé dominálja a helyzet szignaturáját, mint a Gábor sógorod mondja. Szó a mi szó, öcsém, olyan uszodája van Földvárnak Etl kománk böcsületéből, hogy sok ismeretlen uszoda eltörpül, érted; eltörpül mellette. Alig fürödtem meg benne háromszor s már érzem, hogy gyógyulok. Van is ám benne elevenség. Reggel öt órakor kezdődik a vig lubic/.kolás s foly a késő estig. A kaszinó üres, a kávéház üres, a vendéglő üres, csak az uszoda van tele. Tegnap már a tarokk-kártyákat is az uszodába vitték. Meg is mondd ám a Máli né- nédnek, hogy Tátrafüred helyett idejöjjön a Cziczel- lével, Teruskával s Gizivel. Ha itt nem mennek férjhez, akkor sehol. Annyi itt a fiatal ember, hogy öreget alig látni. Úgy hallatszik, hogy a braganzai herczeg is eljön pár napra. Jó volna, ha Máli nénéd már akkorra itt volna a leányokkal, mert tudod öcsém, az ilyen németnek bolond a gusztusa. De most megyek fürödni. Az itteni életről, meg egyebekről majd a jövendő levelemben. Szeretettel ölel benneteket hű bátyád Darázs Máté. U. i. Köszöntőm Etl komát. A Máli az eltörött kis táj tőkpipám helyett hozzon másikat. A Báternek meg mondd meg öcsém, hogy tisztelem, küldje el már a névjegyeket meg levélpapirost, amit Ígért, mert a nélkül nem tudok levelet írni. Fenti.-A. népm.-u.latság'ról. Igen jól sikerült most is, mint óvónként szokott, értvén a jó siker alatt 1-ör a jól 'mulatóst, 2-or a dús bevételt. Volt népség:jtengernyi; bevétel — tekintettel a 30 ős 15 kros szerény belépti díjra — óriási, ügy mondják, több 600 , koronánál... (Már csak nagyzoljunk kicsinyiWef1 j mint a kecskeméti embör szokott, ki sohasem mondja, hogy termett neki a f. évben 100 kila vagy köböl ? búzája, hanem azt mondja: négyszáz vékái Ekkóp mi is Wekerlőzztiük — akarom mondani nagyzoljunk, úgy, hogy a többet mutató koróttátbán beszéljünk forintok helyett!) Hatszáz koronái... mily rengeteg pénz , ez manapság a szegény embereknek, mikor egy koronára is oly epedvé vágynak sok dicső fejedelmi ősök büszke sarjai!? ... És íme a mi népmulatságunkat — daczára a rajtunk uralkodó ellenséges filloxera hadak pusztító filiszteusi táborának, daczára a júliusi borzasztó hőségnek, rettentő pornak, daczára a vámerdő messzeségének és a művészestély közelségének — ily szép siker koronázta! Tehát igazán fejedelmi mulatság volt, 600 koronával ékesítve !... Pedig a „felséges nép“, melyért e mulatság czimszerüleg rendeztetett, jóformán távol maradt s a mulatók, a résztvevők nagy zömét azok alkották, a kik ott voltak jobbadán az 5 frtos művészestélyen is. Úristen! van-e annyi pénztáros a világon, a ki kiszámítaná, mennyi jövedelem lett volna itt 5 frtos helyárakkal és amolyan Jászai s-konczert-fóle
