Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1893-05-21 / 21. szám
1898. május 21. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (21. sz.) sabb helyzetbe jutottak a szőlőtermelők, kiknek vagyonát a fillokszera tönkre tette. ily szomorú . körülmények között a legjobb lélekkel, törhetlen tetterővel azon kell a kormánynak lennie, hogy a selyemtenyésztésben eddig elért, eredmény ne essék hanyatlásba, hanem az állandóan megtartassák és fokoztassék annyira, hogy az általános mellék- jövedelmét képezze a megélhetés nehézségeivel küzdő szegény népünknek. Amicus. Fölhívás az ország gazdaközönségéhez, erdőbirtokosaihoz és erdészeihez. A magyar állam megállapításának ezredik évfordulóját készül 1896-ban megünnepelni a nemzet. Hogy ez ünnep minél méltóbb legyen, elhatározta a törvényhozás, hogy annak egyik részleteként az ország fővárosában országos kiállítás rendeztessék, mely bemutatandja nemzeti kultúránk fejlődését a múltban s állását a jelenben. Ő cs. és Apostoli királyi Felsége, legkegyelmesebb Urunk és Királyunk, ezen országos kiállítás védnökségét legkegyelmesebben elfogadni méltóztatott. A kereskedelemügyi miniszter ur, kire az 1892. évi II-ik törv.-czikk e kiállításnak az illetékes miniszterek és egyéb szakkörök közreműködésével leendő rendezését reá ruházta, annak érdekében lelkes hangú felhívást intézett a nagy közönséghez, felszólítván az ország minden egyes polgárát, hogy e feladatában a kormányt lelkesedéssel támogassa, s járuljon hozzá a nagy nemzeti mű sikeréhez. E felhívás kapcsán most én, mint a kormány, az ország mezőgazdasági ügyeinek vezetésére hivatott tagja, kire egyszersmind a létrejött megállapodások értelmében az 1896-ki országos kiállítás VI. és VII. mezőgazdasági és erdészeti csoportjainak réndezése bízatott, ezen minőségemben fordulok hazánk mezőgazdáihoz, erdőbirtokosaihoz és erdészeihez azon ké- remmel, hogy engem ezen feladatom megoldásában hazafias buzgalommal, szakértelmükkel lelkesen támogassanak, s járuljanak közre, hogy a kiállításon hazánknak, mint első sorban agrikultur államnak, mezőgazdasága és . erdészete nagy fontosságukhoz méltóan legyenek bemutatva. A magyar mezőgazdáknak és erdészeknek meg kell mutatniok, hogy az általuk birt föld nem parlag,. hogy daczára azon aránylag rövid időnek, mióta a haladás ösvényén járnak,. serényen dolgoztak és felküzdötték magukat oda, a hol bátran kiállhatják az összehasonlítást Nyugot-Európa gazdáival. Meg kell mutatnunk, mit tudunk, be kell mutatnunk, mink van Sj ez által felismerhetővé tenni azon erőt, mely mezőgazdaságunkban és erdészetünkben rejlik, mely kulturális missiónk teljesítésére bennünket elsősorban képesít, mely állami életünk legfontosabb alapját képezi. Nagy csend következett. Nem tudtam megszabadulni a gondolattól, hogy dervisünk osztrák katonaszökevény. Az általános hallgatás alatt kezembe akadt egy négyszögletű fenyü-deszkácska; gondoltam, hogy kiugratom a nyulat a bokorból s mintegy véletlenül elkezdtem ujjaimmal a marsot verni, de úgy, hogy közben-közben szándékosan hibákat ejték. Dervisünk figyelmes lett; hallgatta, hallgatta, mig végre türelmét veszítvén, hozzám szólt: — Nem jól csinálja uram azt a marsot, hiszen nagyon hibásan veri! — Ha maga jobban tudja, mutassa meg! Mire átadtam neki a táblát. El is verte oly szabályosan, mint valamely kitágult dobos. — Lássa dervis, hogy osztrák katona volt, most már nem tagadhatja! — Jaj! Hogy az Isten áldja meg az urakat! Kérem el ne áruljanak, mert akkor rögtön elfognak s felakasztanak. Ne tegyenek szerencsétlenné! — Ne féljen földi! Szabad országban vagyunk s Damaszkusban nem fogják keresni a húsz éves katona-szökevényt. Megnyugodni látszott ugyan, de csakhamar módját ejtette, hogy távozhassák s néhány nap múlva Beiruth felé járt. Mindörökre elmaradt a kemencze- csodának bemutatása. Ha mezőgazdáink, erdőbirtokosaink és erdészeink áthatva ennek tudatától körültera csoportosulnak, teljes buzgalommal és odaadással vesznek részt a a kiállítás munkálataiban, biztos a siker; s a nagy mű minden egyes munkatársa részesévé lesz azon felemelő tudatnak, hogy ő is tényezője ezen üdvös eredménynek, mely továbbhaladhatásunknak egyik útmutatója és nyugodtan elmondhaija, hogy híven teljesítette hazafiui kötelességét. A jelen a határ a múlt és jövő között, az évezredes ünnep határa leend a múltnak, de egyúttal a jövő kezdete. Mutassa be tehát a kiállítás is a múlt hü képét. legyen tükre a jelen életerős munkásságának s tanúságot. szalgáltató útmutató a jövőben haladásra. Egyesek, testületek, szövetkezetek és a törvényhatóságok mindannyian elszórtan, elkülönítve cselekedtek. Reményiem, hogy a nagy mű sikerének biztosítása végett végre egyesülni fogunk s ez alkalom szorosabban füzend bennünket egymáshoz. Hiszem, hogy a közélet minden érdekelt tényezője együttesen és fokozott mérvben fog a nagy czél érdekében munkálkodni: — összegyűjtik mindazt, a mi mezőgazdaságunk és erdészetünk múltjának megismerésére fontos, valamint mind azt, ami azoknak jelen szellemi és anyagi megizmosdását feltüntetni képes. Budapest, 1893. ápril Gróf Bethlen András, földmivelésügyi m. kir. miniszter. Művészi nagy előadás. Jászai Mari, Hiigermann Laura és Polonyi Elemér művészi nagy előadása Szegzárdon. Jászai Mari, a nemzeti színház nagy tragilcája és Hiigermann Laura, a m. kin operaház hírneves énekesnője elhatározták, hogy több helyről érkezett meghívás következtében junius ős julius hónapokban Magyarországon nagy művészi körutat tesznek. E körútra szerződtették Polonyi Elemér ismert nevű zongoraművészt is, ki részint mint önálló virtuóz, részint mint az énekszámok kísérője fog szerepelni a műsorban. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ily nagy művészi jelentőséggel biró körút még nem rendeztetek Magyarországon. Hazánk legnagyobb előadó művésznőjét, Jászai Marit felesleges ismertetnünk, a mi pedig Hiigermann Laurát, a bájos opera-énekesnőt illeti, az egész fővárosi kritika, mint a m. kir. opera elsőrangú művésznőjét ünnepli. Két ily érdekes művésznő egymás melletti fellépése' — meg vagyunk győződve — valóságos lázba fogja hozni városunk műértő közönségét s aki csak teheti, sietni fog a művészetek ez ünnepélyén jelen lenni. A közönség tömeges érdeklődése tehát már éleve biztosítva van, mert három művész különböző előadásaiban gyönyörködhetni egy estén — páratlan esemény. Hogy milyen élvezet vár a résztvevő közönségre, mutatja az előzetesen nagy műgonddal összeállított műsor, melyet ide jégyzünk: Műsor: 1. Zongoradarabok Chopin, Moszkovskytól, előadja Polonyi Elemér zongora-művész. 2. Kiss Józsefnek hatalmas drámai költeménye : „Jehova“, szavalja Jászay Mari. (E költemény elszavalása 20 perczet vesz igénybe.) 3. a) „Nagy ária“ (a 1 -ik századból), szerzó: Stra- della; b) „Bölcsődal“, szerzó: Mozart, énekli: Hiigermann Laura, Polonyi Elemér zongorakisérete mellett. 4. Nagy ábránd a „Lucia“ dallamai felett, szerző: Liszt, előadja Polonyi Elemér. 5. „Isten“ Alfred de Mussett-től, továbbá Arany, Petőfi, Kiss különféle hires költeményei, szavalja Jászai Mari. 6. A „Mignon“ opera hires románcza: „Ismered ama tájt?“ A „Baj az zó“ opera hires raadárdala. „Hagyj álmodni szerelemről“, Hubay Jenőtől, énekli Hiigermann Laura. 7. „Magyar Ábránd“, szerzé Polonyi, előadja Polonyi Elemér. — Simontsits Béláné urhölgy távirati utón kérte fel a Harmónia- társulat igazgatóságát, hogy a művésznőknek Szegzárdon való szereplését biztosítsa. Az előadás julius hó folyamán fog megtartatni a szegzárdi nóp- k o n y h a és tűzoltó-egylet javára. A rendezőség, mely vármegyénk legjobb nevű egyéneiből ala- kittatik, még e hónapban megkezdi működését. MEGYEI IRODALMI CSARNOK. Egy év múltán. (1893. május 20.) Gyere anyja, gyere, bátyja, Vegyük közre bölcsejót. Ma egy éve adta nékünk Ajándékul őt az i3g. 3 Mint a Krisztus jászolánál Az egyszerű pásztorok: Imádkozzunk, szeretteim, Legyen hálánk százszoros. Kis családfánk ifjú törzsén Jaj de szép a páros ág ! Bátyja s öcscse sziveinknek Az örömből menuyit ád! Venni ölbe, venni karra És ölelni mindkettőt, i úgy áldani, ki megtartá Őket, a jó Teremtőt. Nézzétek csak! szavaimra Hogy üti fel kis fejét. Énekeljünk egy bölcsődalt, Vagy zengessünk lágy zenét. Kacsóit az égre nyújtja; Nini! most meg térdepel. Ajka megnyil s gagyogni kezd: Imádkozik, ünnepel. Rózsa arczán bűvös mosoly. Szeme gyémánt. Lágy karja Kedves bátyja felé nyúl ki; Nézd! ölelni akarja. Gyertek, hintsünk reá csókot! Legyen köztünk vidámság: Isten előtt a szeretet A legszentebb imádság. Tóth István. KÜLÖNFÉLÉK. — A Szegzárdon felállítandó tolnamegyei fő- gimnázim ügyében legközelebb Szegzárdra érkezik KI amar ik János vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsos, hogy a helyi viszonyokról tájékozást szerezzen magának. Szegzárdról távozva, Bonyhádra, majd Gyönkre utazik, hogy e helyeket is tanulmányozza. Kinevezés. A szegzárdi kir. államópitószi hivatalnál megüresedett mérnöki állásra R e i s z József neveztetett ki. — Képviselői beszámoló. Boda Vilmos, a szegzárdi kerület országgyűlési képviselője^ nünLüiu vasárnap Őcsóny-, Dees-, Pilis- és ^ pünkösd hétfőn Báttaszék- és Bátán, njlitajű: Szegzárd' és Agárdon, junius 4-ón Mözsölhlb Tolnán fogja választói előtt beszámoló beszédjét elmondani. — Kaszinói közgyűlés. A szegzárdi kaszinó folyó hó 21-én délután 5 ős fél órakor közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. A választmány előterjesztése Jókai Mór jubileumára vonatkozólag. 2. A nyári helyiség tatarozására beérkezett ajánlatokra a választmány javaslatának előterjesztése. — Szakosztályi ülés. Tolnavármegye közigazgatási szakosztálya folyó évi május hó 25-én d. e. 9 órakor Szegzárdon a vármegyeházban rendes ülést tart. — Gyűjtés. A simontornyai járás községeinek fáradhatatlan elöljárói a szezencsétlen gerjeni árvízkárosultak javára összesen 421 frt 42 • krajezárt gyűjtöttek. Ez összeget a járási főszolgabíró a megyei alispáni hivatalba küldötte be. — Hymen. Németh Athánáz, m. kir. állami utmester folyó hó 18-án délután 5 órakor esküdött az újvárosi templomban örök hűséget szép menyasszonyának, Schaller Mariska kisasszonynak. — Lukács János földbirtokos múlt szombaton vezette oltárhoz Csanánd-Apátfalván kedves menyasszonyát, Zsigmond Lenke kisasszonyt. — Névváltoztatás. Pelgrund Náthán hő- gyészi illetőségű ozorai lakos vezetéknevének „V e- cIei“-re, Bubonyik Lajos tolnai illetőségi bajai lakos úgy saját, valamint Lajos nevű kiskorú fia vezeték nevének ,;Bubonyi“-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. — A pécsi ügyvédi kamara köréből. A pécsi ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Kirchknopf Ágoston bonyhádi ügyvéd, elhalálozása folytán, a kamara lajstromából kitöröltetett, s irodája részére Furhtnánn Károly bonyhádi ügyvéd rendeltetett ki gondnokul.- A „Szegzárdi Alapnevelési Egyesület“ választmánya, mint már megírtuk, kérvényt intézett Szegzárd nagyközség képviselő testületéhez, hogy az általa fentartott óvodát segélyezze, a mennyiben azt társadalmi utón továbbra is fentartani majdnem lehetetlen. A képviselő testület a választmány kérelmét nem teljesítette. (BR //.
