Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-04-16 / 16. szám

6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (16. sz.) 1893. április 16. — Pályázat. A nagymélt. m. kir. pénzügyminis- terium folyó évi márczius hó 14-én kelt 785/P. M. számú rendelete szerint Bosznia és Herczegovinában 800 frt sególydijjal javadalmazott, több fogalmazó gyakornoki állomás üresedvén meg, ezeknek betöl­tése czéljából pályázat hirdettetik. Pályázni kívánók folyamodványaikat a fogalmazó gyakornoki állás eléréséhez szükséges az anyaországban előirt képe­sítésre vonatkozó bizonyítványaikkal felszerelve, va­lamint egészségi állapotuk és nyelvismeretük igazo­lása mellett a megyei főispán utján továbbítás czél- jából a szegzárdi kir. pénzügyigazgatósághoz ter­jesszék be. — Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Dőry Andor zombai földbirtokosnak a m. kir. államvasutak Nagy-Mányok állomásától Bonyhádon át a m. kir. államvasutak Szegzárd állo­másáig, innen Báttaszék állomásához való csatla­kozással és Mohács érintésével a m. kir államvasu­tak Baranyavár-Monostor állomásáig, Vojnics István főispánnak am. kir. államvasutak Baja állo­másától kiindulva a Duna áthidalásával am. kir. államvasutak Báttaszék állomásáig vezetendő helyiérdekű vonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megengette. — Csaló könyöradománygyüjtők. Furfangos s lelketlen csalók, hogy pénzhez jussanak, nem riadnak vissza olyan eszközhöz sem nyúlni, melyekkel a jó­hiszemű embereket rútul becsaphatják. Legjobban szeretik a kárvallottak szerepét adn;, mert tudják, hogy igy legkönnyebben részvétre indíthatják a kö­zönséget. Ugyanis a múlt héten néhány lelketlen csaló járt a fővárosban hamisított könyöradománygyüjtő könyvecskével és a g e rj e n i árvízkárosultak részére nagyobb összeget sikerült gyüjteniök. Sorba pum- polták a pénzintzeteket és egyesületeket, mig végre a paksi főszolgabiróság utján intézkedés történt a csalók kézrekeritésére, hogy a fővárosiak furfangos csalóknak ültek fel, azt abból tudjuk, mert senki sem nyert engedélyt könyöradományok gyűjtésére. — Öngyilkos csendőrőrsparancsnok. Gévay János csendőrőrsvezető faddi őrsparancsnok folyó hó 4-én szolgálati fegyverével a laktanyában szivén lőtte magát. Az ügy megvizsgálása és a temetés rendezé­sére Buday Gyula hadnagy szakaszparancsnoka azonnal Faddra utazott a vizsgálat megejtésére, hol megáilapittatott, hogy nevezett őrsparancsnok szol­gálaton kívül keletkezett súrlódások folytán egyik csendőr társát meggondolatlanul fegyver használatra utasította, mely meggondolatlan intézkedése annyira felingerelte felelősség érzetében, hogy tartva a kö­vetkezményektől, öngyilkos lett. Temetése f. hó 6-án ment végbe, az őt megillető katonai temetési kísé­retet Darnay Károly százados, paksi állomás­parancsnok rendelte ki, kinek vezetése mellett a tisztikar, Buday Gyula szakaszparancsnoka, a já­rásbíróság és szolgabiróság szintén képviselve volt. A temetésnél maga Spiesz János apát-plébános pontifikáit. Gévay őrsvezető egy igen buzgó, tapasz­talt és szorgalmas csendőrőrsparancsnok volt, ki a hatóságok megelégedését kivívta magának s a ki őnórzetességből annyira szivére vette tettét, hogy becsületből agyonlőtte magát, holott ő volt legke­vésbé hibás. Valótlan a lapok azon állítása, hogy csendőrtársát a szolgabiró letartóztatta volna, mert nem is követtek el oly nagy mérvű szabálytalansá­got, hogy letartóztatása szükségessé vált volna. — A „dunaföldvári egyenlőségi kör“ pompás uj helyiséget épit magának a lebontott Schmitzberger féle vendéglő telkén. A kényelmes mellékhelyisége­ken kívül lesz a körnek egy hatalmas és fényes terme is, mely szini előadások tartására is alkalmas leend. Az építkezés, melyet Eichmüller Alajos jónevű épí­tész vezet, augusztus hó 1-ére lesz befejezve. Az építés költségeit a kör tagjai közösen viselik, aláírás utján mintegy 8 ezer forintot gyüjtvén össze e czélra. — A pécsi kereskedelmi és iparkamara közle­ményei. A kereskedelemügyi m. kir. minisztériumnak 6855. sz. a. kelt leirata értelmében értesittetnek az érdekelt körök, hogy magyarországi kereskedői há­zak utazói, kik minták nélkül vagy mintákkal Svájczba megrendelések gyűjtése végett megjelen­nek, igazolványt tartoznak váltani. Ezen igazolványok oly hazai kereskedői házak utazói részére, kik Svájczban csupán iparosokat és kereskedőket keres­nek fel, díjtalanul, — egyéb utazók részére évi 150 frc s félévi 100 frc. fizetése mellett adatnak ki. Ilyen igazolvány több utazó részére is kiállítható, de csupán egy által használható. — Ugyanazon mi­nisztériumnak 14576. sz. leirata szerint, tekintettel a Francziaország és Svájcz közt fennálló vámhábo­rura, a gabonát és magvakat kivéve minden áruhoz, mely hazánkból Svájczba kivitetik, származási bizo­nyítványt kell mellékelni, mely bizonyítványok a ke­reskedelmi és iparkamaránál megszerezhetők. Kap­csolatban ezzel tudomására hozatik az export czégek- nek, hogy azon czikkek nemeit ős mennyiségét fel­tüntető statistikai kimutatások, melyek tekintetében Svájcz bevitelre van utalva s hazánkból oda előnyö­sen szállíthatók, a kereskedelmi és iparkamaránál betekinthetők. — Élelmiszerek hamisítása. Több oldalról hal­lottunk már panaszt, hogy a szegzárdi piaczon ha­misított őlelmiczikket is árulnak. Különösen a tejet és tejfelt szokták hamisítani, a mit már egy alka­lommal a megtartott vizsgálatkor dr. Komáromy Gyula községi orvos is konstatált. Felhívjuk tehát az ügybuzgóságárol előnyösen ismert községi orvo­sunkat, hogy tartson ismételve vizsgálatot a piaczon és kobozza el az egészségre ártalmas czikkeket. — Előkerült pénztárcza. Még a múlt évben történt, hogy Fehér József Tupi szegzárdi gazda elvesztette 97 frtot tartalmazó pénztárczáját, melyet Orbán Imre és Pók László találtak meg, de Pók kijátszotta Orbánt; a mennyiben ő vette fel a tárczát és azt mondotta, hogy nincs benne semmi, mire 10 krajczárt adott Orbánnak, hogy az övé ma­radhasson a pénztárcza. Most Orbán tudomására hozta a károsultuak, hogy tárczája Póknál van, ki beismerte ugyan, miszerint a tárcza nála van, azon­ban tartalmáról mitsem akar tudni. Az ügy a bíró­ság elé került. — Társas kirándulás Konstantinápolyba. A magyar királyi államvasutak városi m e- netj egy irod áj a (Hun gár ia szálló) ez évben is társas utazást rendez a török fővárosba, a melyre vonatkozó programm már megjelent. A menetjegyiroda az előző években oda rendezett társas utazásokból merített tapasztalatokon okulva, az ez idei kirándulást oly időre tervezte, mely a keleten való utazásra és ott tartózkodásra legkellemesebbnek bizonyult, és ez május hava. A programm, mint előzőleg már je­lezve volt, hű képét nyújtja a rendező menetjegyiroda ismert azon törekvésének, mely az utazás kényelmé­nek szem előtt tartásával abban összpontosul, hogy a résztvevőkkel a kelet, legfőbben a török főváros érdekességekben gazdag tárházát megismertethesse. Kényelmes lesz az utazás, mert az háló és étkező kocsival is ellátott külön gyorsvonaton történik: ér­dekes és tanulságos lesz a Konstántinápolyban való 5 napi tartózkodás, a mennyiben a menetjegy iroda jó előzőleg gondolkodott a török főváros minden ízüle­tét jól ismerő kalauzokról (dragománok), kiknek gyakorlott vezetése mellett megtekintik a résztvevők a török főváros mindennemű hírneves egyes részle­teit, alkalmuk lesz május 12-ón, pénteki napon, a török szultán mecsetbe vonulását (Szelamlik) meg­tekinteni és meglátogatják a török császárság legfőbb méltóságait, Konstantinápoly helyőrségét s magának a szultánnak testőrsógét is. Hozzávéve még azt, hogy a résztvevők lakással és étkezéssel való ellátá­sára a legmodernebb szállodák lettek Konstantiná­polyba lefoglalva, méltán következtethetni azt, hogy egy valódi élvezetekben gazdag kirándulásról van szó, melyre a résztvevők mindig kellemesen fognak visszaemlékezni. A programm egyes részleteire nem terjeszkedhetünk ki; csak annyit, hogy a különvonat f. ó. május 6-án este 6 órakor indul a keleti pálya­udvarból és 7-én déli 12 óra 42 perczkor érkezik Konstantinápolyba. Részvételi dijak: I osztály 195 frt, II oszt. 160 frt, beleértve az étkezést a vasúton Konstantinápolyig és az 5 napra való teljes ellátást Konstantinápolyban, elláttás nélkül I oszt. 120 frt, II oszt. 90 frt. Jelentkezéseket 50 frt előleg bófizetése mellett elfogadnak május hó 1 ig bezárólag a magyar királyi államvasutak budapest, (Hungária szálló) aradi, belgrádi, brassói, fiumei, kolozsvári, kassai, nagyváradi, pécsi, temesvári és zágrábi városi me­netjegyirodái, a melyek készségesen és bérmentve szolgálnak progrmmal. J — Elfojtott tűz. Múlt pénteken hajnalban, miy’’ dőn orkánszerüen dühöngött a szél, a felső-utczábaíi majdnem végzetes tűz támadt. Ugyanis a kémény melletti gerenda már tüzet fogott, mit a gazda sze­rencsére még idejekorán észrevett és a ház népével eloltott. j — Öngyilkosság. Magyar Ináczvoltí szeg­zárdi korcsmáros fólyó hó 15-én, mig felesége/a piar- czon járt, azalatt felakasztotta magát. A szerencsét­len öngyikos lelkét — úgy mondják — so« gonosz­ság terhelte s az ebből származott kergette az öngyilkosságba. leljíi furdalás — Az ipari szakiskolák szaporítása. Az ipari szakoktatás szervezése, illetőleg rendezése érdekében nagyobb mérvű akczió indult meg. A szakiskolák számát szaporítani fogják s az országos iparoktatási tanács tervezetébe többek közt fel van véve Paks is, hol építő ipari tanfolyamot fognak léte­síteni. — Tüzeset a vidéken. Kis-Vejkón — mint leve­lezőnk írja — a múlt vasárnap éjfélkor kigyulladt egy szegény özvegy asszony szalmafödeles háza. A mélyen alvó asszonyt a szomszédok keltették fel, hogy meneküljön ki a lángokban álló házból. Az összesza­ladt lakosság erélyesen hozzálátott a tűzoltáshoz és igy sikérült a tüzet lokolizálni. A halálra ijedt sze­gény özv. asszony mentés közben súlyos égőseket szenvedett. A tűz oka ismeretlen, mely mintegy 100—200 frt kárt okozott. — Ha a pusztító elem egypár órával előbb tört volna ki, mikor még az egész nap dühöngött szél erősen fújt — úgy ismétlődhetett volna a tűzvész, mely ezelőtt éppen 30 évvel a fél községet elhamvasztotta. — Csődtömeg eladás. A Heisler és KIein­féle csődtömegnek elárusitása a legolcsóbb árak mel­lett megkezdődött. Minden czikk 50%-kal a bevásár­lási áron alul kapható. Az elárusitás a Heisler és Klein-féle eddigi üzlethelyiségben (Széchenyi-utcza, Mayer János-féle ház) történik. — Tűzvész. Folyó hó 13-án az óriási szélvi­harban majdnem egy időben Zombán ős Bölcs- kén tűz ütött ki, mely száz és száz családot tett földönfutóvá. Zombán úgy két óra körül Brukmann háza gyűlt ki s a fékevesztett elem a következők házait pusztította el: Jós János, Dettl József, Jemo- sits Antal, Plasz Keresztély, Weisz Fanni, Müller Pál, Puti György, Maurer Jánosné, Weisz Mihály, Németh József, Puthy Mihály, Kohn András, Fetser Márton, Ujváry Jánosné, Mercz Mihály, Angely György, Wenk József, Ganz Márton, Fink Tamás, Serich Mátyás, Geisz János, Kelemen Szabó János, Dőry Andor, Pálffy József, ifj. Fink János, Klik János, Saeligmann Mátyás, Heublender Mihály, Welt József, Wiener János, Wenki József, Fekete Szabó József, Kelemen István, Wenk Jánosné, Vörös István, ifj. Klik János, Folbrech Antal, Sieber István, Phól Istvánné, Makt József, Mercz György, Hemwald András ős Mühl Mihály házai, vagyis 44, mellék­épület 23. Emberélet nem esett ugyan áldozatul, de kisebb égési sebet szenvedett 5 ember, köztük 3 tűzoltó. Megsemmisült 160 házi állat. Az összes kár 36.905 frt, biztosítva voltak a házak 15,230 forint erejéig, az elégett házi ingóságok értéke 8600 frt. — B ö 1 c s k ő n délután 2 órakor a község felső részé­ben támadt a tűz s csakhamar a község legnagyobb része lángokban állott. A féktelen elem 200 háznál többet emésztett fel. A kár még most megállapithatlan. — Most jelent meg az „Első magy. gazdasági gépgyár-részvénytársaság“ díszes kiállítású képes ár­jegyzéke, melyet a nevezett társulat ingyen ős bérmentve hajlandó megküldeni mindazoknak, akik ez iránt hozzá fordulnak. ' Kiadótulajdonos és felelős szerkeszti: BODA VILMOS. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 2215. sz. r J m tk. 1893/ Árverési hirdetmény. A szegzárdi' kir. törvényszék, mint telekkönyvi ható­ság részéről bözhirré tétetik, hogy Tóth János és neje Hor­váth Szabó (Anna szegzárdi lakosoknak kérelmére a szeg­zárdi kir./' törvényszék területén fekvő Szegzárd köz­ségi 315. sz. tjkvben kérvényezők tulajdonát képező 343. hr. 313./ népsz. ház 800 frt, — a 2400. sz. tjkvben ugyanazok tulajdozhául felvett 4323. hrsz. szántó 127 frt — a 4506. sz. tjkvb/fen szinte ezek tulajdonát képező 9460/t. hrszámu szőlő 488 Jtrt, az 5095. sz. tjkvben Horváth Szabó Anna tulajdo­nául felvett 8934/b. hrszámu szántó és szőlő 116 forint és a 6192. sz. tjkvben szinte utóbb nevezett tulajdonát képező l/Ö689/a, hrszámu szántó 142 frt kikiáltási áron 1893. évi junius hó 19-ik napján délelőtt 10 órakor Szegzárdon a kir. igazságügyi palotának telekkönyvi irattárában végrehajtási joghatálylyal megtar­tandó árverésen eladatni fognak. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előttafennti kikiáltási ár 10°/o-át bánatpénz fe­jében letenni és a vételárt 4 egyenlő részletben 6°/0 kama­tokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pénz­tárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirott telekkönyvi hatóságnál, úgy Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osz­tályánál 1893. évi április hó 2-án. Kiss Károlyf kir. tszki biró.

Next

/
Thumbnails
Contents