Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-03-23 / 12. szám
telligens nők legnagyobb része nem lúd felső I dómban lesz megtenni, hiszen a vallás- és ruhát szabni és varrni. Sokszor egy-egy. ruha közoktalásügyi miniszter oly csekély fellétel- varralása majdnem annyiba kerül, mint maga hez kötötte a szükséges tanerők kinevezését, a ruha anyaga, úgyhogy a varratásért fizetendő hogy annak teljesítését az iskolaszék és nagyközség részéről, a mint értesültünk, a mérvadó személyiségek, előre biztosították. . így például az anyagi hozzájárulás nem áll egyébből, mint néhány tábla és pad beszerzéséből. Mikor Tolnamegye nevelés ügyének ilyen fejlődését látom, öröm fogja el lelkemet. Látom ezen iskola működésének messzekiható üdvös eredményét úgy megyénkre, mint városunkra. A megyében levő intelligens családok ezen iskolában intézetet találnak, a melyben gyermekeiket taníttathatják. A város lakossága pedig ezenkívül, még ezen iskolában kapcsot nyer, a melylyel a megyét az eddiginél erősebben magához kapcsolja. Nem fog ártani, ha Tolnamegye egy kissé erősebben érintkezik székvárosával. K. összegen egy másik ruhát lehetne szerezni. Ezt az igazán szép és hasznos női kézi munkát minden nőnek ismerni kellene. Ha azulán anyagilag olyan helyzetbe jut a nő, hogy varrathassa ruháit, hát varrassa, de azért mindenesetre jó, ha ismeri a varrás módját, legalább a ruháit szakértelemmel tudja megbírálni. Ha pedig a nő anyagilag nem lesz olyan körülmények között, hogy a ruháit varassa, hát kiszabja és megvárja maga. Azt hisszük, hogy ez a nő értékéből sem férje sem barátnői előtt egy cseppet sem von le, sőt az igazi müveit ember előtt az ilyen nő csak nyer becsülésben, tiszteltetésben. A midőn hangsúlyozzuk, hogy a polgári leányiskola nagy gondot fordít a női kézi munkára, ugyanakkor azt is kiemeljük, hogy a müveit nőnek szükséges egyéb ismeretekről sem feledkezik meg. Hátra van még, hogy feltüntessem a polgári leányiskola előnyeit a felső leányiskola fölött az iskola által nyújtott qualificatiót illetőleg. Ma már nagy hiba volna ezt figyelmen kívül hagynunk, hisz a nők is seregestől mennek a kenyérkereseti pályákra. A házasulásra való hajlam csökken a férfi nemben, jól lehet talán azért, mert évről-évre nehezebbé van téve a család fentartása. De meg a statisztika azt mondja, hogy az emberiség kél neme közül sokkal több a nő, mint a férfi s igy jó, ha a családapák úgy nevelik leányaikat, hogy szükség esetén képesek legyenek azok saját maguk kenyerüket megkeresni. E szempontból nálunk nagy előnye van a polgári leányiskolának a felső leányiskola fölött, mert amaz sokkal több pályára qualifical, mint ez. A polgári leányiskola képesít képezdékbe való belépésre, póstánál és távírdánál teljesítendő szolgálatra — illetve — posta és táv- irdai kezelő szakvizsgálat letehetésére Egy szóval a szükséges szakvizsgálat letevése után a polgári leányiskola képesit mindazon állásokra, a melyeket a nők elfoglalhatnak. Nincs már ez iskoláról egyébb mondani valóm, csupán az, hogy bár jelenthetném lapunk olvasóinak a jövő tanév elején az iskola megnyitását. Én erősen hiszem, hogy azt móvolt, mely az iktató számát 288-ra emelte fel. Ebből az előző havi 74 hátraléknak feldolgozása mellett el- intéztetett 129, összesen 203 drb. Visszamaradt tehát további munkaanyagul 23 drb. Tolna vármegye közigazgatási bizottsága által folyó évi márczius hó 13-án tartott ülésről adjuk a következő jelentéseket: (Vége.) Kir. tanfelügyelő jelentése. Az evang. ág. hitv. egyházak elöfiárósága közül felhívtam a Sár-szent-lőrinczit, hogy a tervbe vett uj iskolaház építése alkalmából, a harmadik tanteremről is gondoskodjék; valamint a kétyit, hogy alacsony és szűk tantermei helyett, mielőbb újak létesítése iránt intézkedjék. Decseu az ev. református egyház két uj tanítói lakásnak és három tanteremnek még az idén leendő felépítése czóljából, a tervrajzokat és költségvetéseket hozzám beterjesztvén, azokat, mint az 1868. évi 38. t. ez. 27. és 142. §-ának megfelelőket helybenhagytam. Tolnán a vörhény az iskolás növendékek között járványszerüleg kiütvén : orvosi véleményezés következtében a hónap végén további rendelkezésig bezáratott. Vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister ur ő nagyméltósága, folyó évi január 20-án 3245. sz. a. kelt rendeletével, az országos tanítói nyugdíjtörvény szándékolt módosításával kapcsolatban, meghagyván a megyebeli összes tanítók és család tagjaik nevei és fizetésének kimutatását; a leküldött rovatos nyomtatványokat — minthogy a kir. s. tanfelügyelő családi ügy miatt 6 napig távol volt — a polgári iskolai tanítók szives segítségével, az iskola fentartóknak és hatóságoknak gyorsan kiosztottam, begyűjtöttem s Holub János szinte polgári iskolai tanító által feldolgoztatva, az adatokat felterjesztettem. A múlt hóban beérkezett ügyiratok száma 152 Kir. pénzügy igazgató ság jel en tóse , I. Egyenes adó. A múlt 1889. év végével fennmaradt hátralék tesz . . . . 39924 frt 94 kr. Éhez a folyó 1890. óv első óvnegyedi tartozást a múlt 1889. évi előírás szerint . . . . 400022 frt 56 V, kr. Valamint a folyó évi január-február havi szaporodást véve 24097 frt 01 kr. Összes tartozás . . 464044 frt 5iy, kr. Ebből levonva a folyó évi január-február havi törléseket . 1110 frt 13 kr. Marad előírásban . 462934 frt kr. Erre befizettetett . 1890. évi január hóban . . . 36546 frt 24 kr. 1890. évi február hóban . . 261785 frt 41V, kr. Összesen . 308331 frt 647, kr. Ezek szerint a valóságos hátralók február hó végével tesz 154602 frt 74 kr. A múlt 1889. óv január és február hóban befizettetett. . . 304787 frt 11 kr. E szerint a folyó évi hason időszakban teljesített befizetés 3544 frt 53 Va krral több. II. Hadmentess égi dij A múlt 1889. óv végével fennmaradt hátralék tett .... 7573 frt 787, kr. Éhez a folyó évi január ős február havi szaporodásokat véve 139 frt äyj kr. lesz az összes tartozás . 7712 frt 787. kr. Ebből ismét levonva a folyó évi január-február havi toriéseket ........................................... 502 frt 22 kr. Marad összesen . 7210 frt 567, kr. Erre befizettetett . 1890. évi január hóban . . . 497 frt 69 kr. 1890. évi február hóban . . 358 frt 50 kr. Összesen . 856 frt 19 kr. marad hátralék február végével 6354 frt 377, kr. A múlt 1889. évi január ős február hóban befolyt . . . t 2102 frt 44 kr. E szerint a folyó évi hason időszakban teljesített befizetés 1246 frt 257a krral kevesebb. III. Jogilletók, bólyegil 1 e t ó k ó s egy enér tóki illeték. Az 1889. óv vógóveli hátralék, valamint a folyó 1890. évi I-ső évnegyedi előírás (a törlések levonásával) tesz . . . . . 133309 frt 83 V, kr. Erre befizettetett 1890. januárfebruár hóban .......................... 37 606 frt 98 kr. Marad hátralék február végével 95702 frt 857, kr. marku ellenzéki kezébe, fölajánlván azt bizonyos czélra; gondolta magában jó Sághi bátyám, majd csak akad erre alkalom, kivált ha ott lesz Gőzsy bátyánk is, az ily alkalmakkor elmaradhatatlan és kifogyhatatlan tósztozó. Avagy talán t. polgártársam mindig magánál hordozta a bukott bankókat ? — Ezt nem gondolom. És csakugyan midőn már a halvacsoráról elkésettek is jóllaktak, élt az alkalommal Fránek barátom, mert időközben Sághi bátyám ezt a népszónokot bízta meg a Kossuth-bankók felajánlásával, ki megbízatásának ipartestületi elnöki méltósággal megfelelt. Több sem kellett az élelmes Adler bankáromnak, ki rögtön felfogva a helyzet signaturáját, elővette bő zsebéből, mely még sosem volt üres, a „Tálylyai Kossuth-templom“ javára szóló gyűjtő-ivet, melyet hozzá, mint Kossuth személyes ismerőséhez s a turini kirándulás alkalmával Kossuthnak egyik elöljárójához küldött a Tálylyai protestáns eklézsia, azt hívén, hogy a mi Adlerunk vagy vastagnyaku kálomista, avagy pedig furfangos lutheránus. Ebben ugyan nagyon csalódtak zempléni atyámfiái, de Adlerban nem; mert az ő indítványára az elárverezett Kossuth-bankókból a tálylyai Kossuth-templom helyreállítására 28 frt 40 kr. jött be készpénzben, o. é. forintok és krajezárokban. íme t. hazámfiai, igy keltek el a Kossuth-bankók s a ma már értéktelen papiros 28 frtot s nehány krajezárt hozott az említett czélra. S mégis elmerem mondani azt, hogy bármily nemes czélra történt is az árverés, a liczitálók lelki széniéi előtt ez esetben nem tisztán a szent czél lebegett, hanem azon lelkesedés, azon határtalan ragaszkodás, melylyel minden igaz magyar tartozik azon férfiúnak, ki 42 év előtt a magyar népet a nemzetek sorába emelte. Carolus. Észrevételek (y. l.-nek »a dunaföldvári sz. Ilonáról czimzett benezés-rendi apátság történeté«-ről irt czikkére a »Tolnamegyei Közlöny« folyó évi márczius 2. és 9-én megjelent számában.) Minthogy y. 1. ezen czikkében, rólam is megemlékezik, ki szintén évek előtt foglalkoztam az apátság történetével, szükségesnek látom az övétől eltérő nézeteimet nyilvánítanom. Azt Írja ő első jegyzetében: „Sajátságos ingadozást mutat Hőke ez ügyben. A hatvanas években a Magyar Sionban Anamatiát Baracsra helyezi. A hetvenes években a Tolnamegyei Közlönyben Földvárra s a Vasárnapi Újság 1882. évi 6-ik számában ismét előbbi véleményének ad kifejezést.“ így irtam-e mint y. 1. rám fogja ? annyi idő óta pontosan már nem emlékezem. Az igaz, hogy a római Anamatiát kezdetben mások után én is Duna-Föld- várra helyeztem, de miután a hely fekvéséből, az u. n. felső hegynek, a felső és alsó tónak a Dunába lefolyását és az e két tócsát valaha egybekötött mocsár közti szigeti voltáról meggyőződtem, minél fogva e mocsárt, melynek a századok folytán szélbehordta homoktalaján épült Duna-Földvár lapályos része és zöldséges kertjei, kaszálóiterülnek, — e mocsárt mondom a római hadi ut kikerülte, azt kelle következtetnem, hogy a mostani Földvár helyén római község nem lehetett, hanem ha a kálvária hegyen katonai őrállás-custodia. 1882. augusztus közepén, Széllé Zsig- mond földvári járásbiró úrral egy kapás napszámost véve magunkhoz, fölváltva kocsin, gyalog bejártuk a baracsi quadriburgumtól a Kömlődig vezetett római hadi utat, a szántó földeken, legelőkön kapával fölka- partattuk itt-ott, a kavicsos római utat. Az eredmény^innak idején a Tolnamegyei Közlönyben megirtuk mindketten. A baracsi Maximinianus és Decius római császárok utoszlopain — Kr. u. 238 248. a távolság Aquincumtól O-Budától LV ezret, a bölcskei plébánia szántóföldén Alex Severus idejéből, Kr. u. 220-tól LXVI. ezer lépést mutatott, még amott az uj ut.néret szerint az utszéli faczölöp 82, az utóbbinál 100 kilométert jelzett, beleszámítva a dföldvári négy km. ki-betérést. — Azon véleményem mellett hogy a földvári Alsóhegy hármas előfoka, kivált a kálvária hegy, a Krisztus előtti gallok egyik főemberének, tán királyának földvára volt, melyről a helység két ezer év óta a régi szlávoknál „Zemony“-nak, magyarul Földvárnak neveztetik, most is állott Adnamatus fölirattal gallnéven van a nemzeti múzeumban, ily néven két sírirat is találtatott. A gall fejedelmi földvárról nevezett Anamatia közelsége adhatott a baracsi egykori kornisféle szöllőben létezett, már most csak északi felén látható kettős sánczu földvárnak hason- nevet. Az alsó baracsi v. pázmándi — a kuruez háborúban ketté metszett földvár, az avarok egyik győre, a 8-ik századból. A mely római utoszlopok valának
