Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-03-16 / 11. szám
!_ «i — Folyó hó 9-én a „Tolnamegyei Nőegylet“ választmánya 11 szazazattal 6 ellenében elhatározta, hogy 3600 írttal hozzájárul egy ház megvételéhez ovoda és gyermekmenhely czéljára, mely határozatot a kisebbség a közgyűléshez megfellebbezte. E tárgyban az egylet választmánya folyó hó 16-án ismét ülést tart, melyen a rendkívüli közgyűlés ideje s tárgysorozata leszen megállapítandó. — Uj könyvkötő S/egzárdon. Kálmán János könyvkötő, ki több évig külföldön is dolgozott s tapasztalatait Szegzárdon óhajtja érvényesíteni, Kálmán Károly helybeli tanító öcscse, a jövő hó 24-én könyvkötő üzletet nyit a Széchényi utczában, özv. Rhradeknó házában, Mayer Antal ur magánintézete mellett. Ajánljuk őt a nagyérdemű közönség becses figyelmébe. — Horváth Károly szegzárdi kir. járási)irósági albiró, ki alig néhány hónapja foglalta el ez állását, mint halljuk, a kalocsai takarékpénztárhoz ügyésznek választatott. Tehát ismét egy albirói állás lesz üresedésben Szegzárdon. — 200 forintott vesztett el Bauer Simon, szegzárdi vasúti alkalmazott múlt kedden, a mint a vasúti állomásra vpzető utón haza felé indult a Pir- nitzer-féle kereskedésből, hol két drb százast 4 drb ötvenesre felváltatott. Tudtunkkal még senki sem jelentkezett, ki a károsultat a pénz megtalálásával megörvendeztette volna. — Nyilvános köszönet és nyugta. A „báttaszéki kerületi takarékpénztár“ tekintetes igazaatóságának ezen utón hálás köszönetét tolmácsolja azon 70 o. é. forintnyi kegyes adományért, melyet felszerelési czélra juttatni szives volt. A „báttaszéki önkéntes tűzoltó-egylet.“ — Halálozás. A múlt héten két tisztes matróna halt el hosszas betegség után Szegzárdon. Özv. Himli Lajosné és özv. íme Ignáczné. Nyugodjanak bókévei! — A szegzárdi polg. olvasókör Pernitz József egyleti vállalkozóval folyó évi április hó 24-től a szerződést újabb 3 évre megkötötte. — Két vándorszínész mulattatott egy kevés publicumot múlt szerdán este a városi vendéglő nagytermében, hol Polgár Gyula és Szentkatolnai Dömény Albert magán szinielőadást tartottak. — Tolnán az izr. népiskolában a leköszönt Oberländer József tanító helyére Berger Mór taaitó vVfäkztätott meg, ki állását e hó 12-én már el is foglalta. — A nóna, az influenza utódja, már hazánkban is jelentkezett. Ugyanis Székesfehérvárott egy nő néhány nap előtt hirtelen rosszul lett s rövid idő múlva elaludt. A mély álomba merült asszonyt ha- ] lottnak tartották és már a koporsóba akarták fektetni. Később azonban hosszas rázás után felnyitotta szemeit, de utána ismét álomba merült. Az orvosok j azt hiszik, hogy az asszony a nóna betegség áldozata. (P. N.) — Siketek figyelmébe. Egy egyén, ki a már 23 óv óta tartó fülzugás és siketsógéből egy egyszerű szer használata által teljesen meggyógyult, késznek nyilatkozik e gyógymód leírását német nyelven ingyen megküldóni mindazoknak, kik eziránt hozzá fordulnak. Czim J. H. Nicholsen Bócs IX. Kolings- gasse 4. — A »Budapesti Hírlap« újévvel pályafutása tizedik évébe lépett. Az elmúlt évek óriási haladás korszakát alkotják a magyar zsurnalisztika történetében és a »Budapesti Hirlap« talán elfogultság nélkül mondhatja magáról, hogy övé az elsőség e korszak megindításában, mely a magyar sajtót a legmodernebb és legkitűnőbb európai sajtó magaslatára emelte. A »Budapesti Hirlap«-ot ebbeli törekvésében hétről hétre, hónapról hónapra, évről évre, szakadatlanul nagy arányokban növekedve, támogatta Magyarország intelli- gencziája: a világ legfogékonyabb, legméltányosabb és ragaszkodásban leghUbb közönsége. A decennium küszöbén elmondhatjuk, hogy a »Budapesti Hirlap« a müveit magyar újságolvasó közönség mandatariusa. E megbízatás óriási erkölcsi súlyával veszünk részt a vélemények harczában és a közdolgok intézésében. Hogy milyen sikerrel, arról az elmúlt és a jelen viszonyok legékesebben tanúskodhatnak. A védelmi vita alatt, az alkotmány- és nemzetellenes kísérletekkel vívott elszánt küzdelmünkben, valamint a ferde pártviszonyokból eredt fonák helyzetek kritikájában, melyek okai és forrása a jelenlegi válság, a »Budapesti Hirlap« minden egyes száma a nemzeti jogok és aspirációk diadalmas hőseként szállott síkra. A közönség érezte, hogy lapunkban a legőszin- tébben, legbátrabban és legelszántábban nyilatkozott meg a közérzület szava. És a mikor a közönség napról-napra lavinaként növekedő tömegével segítségünkre és támogatásunkra jött: a »Budapesti Hirlap« döntő erővel működött közre a vitás kérdések megostromlásában, a politikai fordulat és az uj események előkészítésében. A pártoktól független, csakis a közérdek által vezérelt és saját becsületes meggyőződésünktől diktált működésűnk akkor érte el legszebb jutalmát, a mikor minden igaz magyar ember a »Budapesti Hirlap« - ban kereste és találta a nemzeti ügyek legfáradbatatlanabb, legszívósabb és legvehemensebb védelmét. — Legbuzgóbb iparkodásunk, hogy a »Budapesti Hirlap« a jövőben is az maradjon, a mi volt, a minek indult, a mely irányban hatalommá növekedett, a miben az elsőséget nem engedheti át soha senkinek: a legmagyarabb újság, tartalomban, lélekben, szóban egyformán. A legmagyarabb újság és mint ilyen a nemzeti érzület leghübb tolmácsa, ébresztője, izgatója «"mm? _______ és h a kell lángba borítója. A legtisztább tudatossággal hirdetjük és valljuk, hogy olyan időkben, a mikor a nemzeti eszme fajfentartó és államalkotó erővel érvényesíti magát mindenütt, hogy ugyanakkor nemcsak jog. hanem kötelesség nekünk magyaroknak a sovinizmus lelkesedésével, sőt türelmetlenségével szolgálni a nemzeti irányt mindenben és mindenkor. Ez a mi programmunk. — E prograrnmunkkal nekünk adott igazat a magyar közönség, mely semmitől sem irtózik inkább, mint a színtelen és lelketlen kozmopolitaságtól, a hamisságokra és az elmék megtévesztésére alkalmas czifra jelszavaktól; nekünk adott igazat, midőn lapunkat szinte hihetetlen mértékben felkarolta és egyre jobban terjeszti. E programmal folytatjuk a jövőben is mindennapi munkánkat a közügyek szolgálatában. Folytatjuk erősen fegyverkezve a nagy tusákra, a melyek a közeljövőben a nyilvános élet minden munkására várnak. A nemzeti munkából részt kérünk és részt fogunk benne venni legjobb tebehetségünk szerint, pártolva és támogatva mindent, ami szükséges, életképes, derék és jó; ostromolva, üldözve mindent, ami czéltalan, félszeg és becstelen. Ebbéli szándékunkban nem fog bennünket korlátozni semmiféle személyi tekintet, párt- és hatalmi érdek és nincs az a politikai fordulat, melynek kedvéért és érdekében pártatlanságunkat és elfogulatlanságunkat csak egy pillanatra is feladnók. A szigorú objektivitás útját fogjuk követni a zsurnalisztika minden egyébb ágában. Az irodalom és művészet kérdéseiben mint eddig, úgy ezentúl is szigorúan mellőzni fogjuk a pajláskodást és klikk-szellemet. Ami megfelel a szép és nemes ízlésnek, az mindig elfogulatlan méltatásra fog találni lapunkban. Mi magunk is azzal vélünk legjobb szolgálatot tenni az irodalomnak, hogy egy sor se jelenjék meg lapunkban, amely az irodalmi mértéket meg nem üti. Közleményeink irodalmi színvonalának előkelősége kezdettől fogva legfőbb gondunkat képezte. El is értük vele azt, hogy a »Budapesti Hírlap« a legkifogástalanabb magyarsággal irt újság és mindenekfölött vezérczikkei és tárczái irodalmi érték dolgában verseny nélkül állanak. Tudósítások és hírek dolgában a leggazdagabb és legmegbízhatóbb forrásokkal rendelkezünk. E nemű közleményeink meg- válogatásáuál mindig szem előtt tartjuk, hogy a legműveltebb és legkényesebb Ízlésű közönséget szolgáljuk. A valóságot, igazságot és ildomosságot sohasem áldozzuk fel a szenzációnak. Az erkölcsi tisztaság, a jó és nemes érzés tiszteletben tartásával a »B u d a p e s t i H i r 1 a p« hű, szolgálat- kész és lelkiismeretes házibarátja óhajt lenni minden magyar úri háznak. Az előfizetés leltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra I frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerübben postautalványnyal eszközölhetők következő czim alatt- A »Budapesti Hírlap« kiadó-hivatalának, IV. kei* *, kalap-utcza 16. sz. Az egész fürdő-évad alatt előfizetőink kívánságára a lapot bárhová utáuuk küldjük, még akkor is, ha a nyáron át többször változtatnak tartózkodási helyet. A »Budapesti Hirlap« jelenleg rendkívül érdekes két kötetes angol regényt közöl: „Doktor Kupido“ irta Broughthon Rhoda. E regénynek április hó 1-ig a lapban megjelent részét (26 folytatás) az uj előfizetők külön lenyomatban ingyen megkapják. IRODALOM. * Nagybecsű szakmunka jelent meg az idén január hó közepén, melyet az egész fővárosi sajtó osztatlan elismeréssel fogadott. Czime : „Telekkönyv, birtokrendezés, telekkönyvi átalakítás, betétszerkesztés.“ Irta Káplány Géza budapesti kir. ítélőtáblái biró. Első kötet (Telekkönyv.) Ara 5 frt. Kapható szerző lakásán Budapesten, VIII. kerület Sándor-utcza 36-szám. Szak- és napilapok kivétel nélkül akként ítélnek szerző bámulatos szorgalmának e gyümölcséről, hogy e nagy fáradsággal, és nagy koczkázattal (mint halljuk szerzőre e kötet kiadása 5200 frt terhet rótt, mit egy év alatt kell az Athe- naeumnak kifizetnie) létrehozott, 81 sűrűn nyomott ivre, és 1284 oldalra terjedő munka, hasznára lesz nemcsak a jogszolgáltatási, hanem a közigazgatási, de különösen a községi élet gyakorlati embereinek s magának a közérdeknek is. A Jogi Szemle pedig egyenesen kijelenti, hogy e könyv, mely bámulatosan olcsó áron óriási anyagot juttat birtokunkba, valóban nagy elterjedést érdemel, szerzője pedig igazi nagy hálára kötelezte a közönséget. Széles e hazában az osztályleveleknek. Az adás-vételi csere ajándékozási stb. szerződéleknek az adós-leveleknek nyugtáknak törlési engedélyeknek, úgy nemkülönben az ezekre vonatkozó telekkönyvi kérvényeknek 9/10 részét községi és körjegyzők készítik, minélfogva nekik is épen úgy mint a bíráknak, kir. közjegyzőknek, ügyvédeknek és telekkönyvvezetőknek ismerniök kell az összes telekkönyvi rendeleteket, a reájok vonatkozó törvényeket, utasításokat, és felső bírósági megállapodásokat, mert máskülömben milliókra menő károkat okozhatnak, temérdek bonyodalmakra, perekre szolgáltathatnak okot. — De ma már annyi a törvény, rendelet, utasítás, oly sok a felső bírósági elvi jelentőségű határozat, hogy lehetetlen azokra mind még csak emlékezni is. A magyar biró, ügyvéd, kir. közjegyző, telekkönyvvezető, községi jegyző, arcit gyakran jön abba a szerfelett kínos és kellemetlen helyzetbe, hogy úgy sejti, mintha a fönforgó esetre léteznék valami törvény, rendelet vagy utasítás, vagy volna már valami felsőbirósági megállapodás, de nem tudja, hogy mit és hol keressen ? Keres, kutat, aztán vaktában itt is, ott is órákat elpazarol a drága munka-időből s igen gyakran eredménytelenül. A legtöbb esetben azonban nem is keres; mert nincs miből. Egész kis könyvtárt tesz ki már a törvények, rendeletek és felsőbirósági határozatok gyűjteménye, melynek megszerzéséhez egész kis vagyon kell. Már pedig kevés ember van oly szerencsés helyzetben, hogy ily könyvtárt is létesíthet. Ezen a bajon akart Káplán Géza első sorban segíteni. A telekkönyvi intézménynek ezen alapos ismerője és irodalmának lelkes művelője, a ki ezen a téren már oly sok munkával gazdagitofta irodalmunkat, hazafias kötelességének tartotta, a tudománynak az ismereteknek mindama kincseit, melyeket ő folytonosan tanulmány és tapasztalat által évek hosszú során át hangya szorgalommal összegyűjtött, honfitársai elöl el nem zárni, hanem azokat e munkában közrebocsátani; mert meg van győződve arról, hogy ha szerencsés lesz e munka általános elteredésnek örvendeni, a közhitei emelése s a vagyon biztonság megszilárdítása végett nélkülözhetetlen telekkönyvi intézménynek népszerűsítését; a telekkönyvi ismeretek alapos elsajátítását és terjesztését, s ezek következményeként, az okiratok és kérvények szaba- tosabb szerkesztését, a telekkönyvi hatóságoknál pedig az eljárás lehető egyöntetűségét s az ügyek alaposabb elintézését előmozdítani fogja. E munkában meg van minden, a mi a telekkönyvre vonatkozik, vagy azzal összefüggésben áll. A bevezetés ismerteti a telekkönyvi intézmény alapelveit és történetét. Azután jönnek az összes helyszinelési szabályok. Ezeket követik a magyarországi és erdélyi telekkönyvi rendtartás egymással szembeállítva az összefüggő szakaszokkal való vonatkozásokkal. A telekkönyvi rendtartás minden egyes §-ánál közölve vannak eredti és hiteles szövegük szerint as összes ama §-ra vonatkozó törvények, rendeletek, utasítások és felső bírósági határozatok, s ezeken felül ott találjuk szerzőnek tiszta, világos, könnyen érthető nyelven irt kimerítő magyarázatait. A telekkönyvi rendtartás után következnek a vasutakra és csatornákra, a határőrvidéki házközösségre és kisajátításra vonatkozó törvények és rendeletek. Végre jön a Függelék, mely maga egész könyv, 21. sűrűn nyomott Ívnyi tartalommal (a 60—81 ivek). Ebben foglaltatnak a polgári törvénykezési rendtartás és a birói ügyviteli szabályok a szükséges terjedelemben, továbbá a magyar földhitelintézetre, a kisbirtokosok országos földhitelintézetére és az osztrákmagyar bankra vonatkozó összes törvények és rendeletek a magyar földhitelintézetnek legújabb alapszabályai és végre a végrehajtási törvény egész terjedelemben, még pedig úgy, hogy az egyes szakaszoknál csoportosítva vannak az összes felső bírósági határozatok és megállapodások, a mi már magában véve is igen becses és hasznos gyűjtemény s hivatva van arra, hogy a kir. ítélő táblának küszöbön álló szétosztása következtében keletkezendő uj kir. ítélő táblákhoz a budapesti kir. Ítélőtáblának megállapodásait szellemi hagyatékul át vigye. Igazán elmondbátjuk, hogy ez a könyv a telekkönyvnek bibliája. A jogirodalom kétségtelenül egy kitűnő munkával gazdagodott, mely a szószoros értelmében megérdemli a legnagyobb pártolást, a legteljesebb elismerést, mert valóban hézagot pótol és egy régen érzett nagy szükségnek felel meg s mert igazán nélkülözhetetlen nemcsak a tulajdonképeni szakférfiakra, hanem a nagy- közönségre nézve is, mivel annak nagy hasznát fogja venni a közigazgatás minden tisztviselője, minden községi jegyző, minden pénzintézet, minden földbirtokos és hitelező. A munkabecsét emeli még az is‘ hogy a vonatkozó bélyeg és jogilletékre vonatkozó szabályokat és közli. Nincs e köteten kívül egyetlenegy telekkönyvi munka sem, melyet most már használni lehetne; mert az eddig megjelent összes telekkönyvi munkák, az időközben keletkezett számos törvény, rendelet, utasítás és felső és felső birósági határozat következtében részben elavultak. De ha mindettől el is tekintünk; maga az óriási fáradság, mely- lyel szerző az ismeretkincseknekáltala tanulmány és tapasztalat által évek során át hangya , szorgalommal összegyűjtött nagy halmazát emunkában nemcsak összehordozta, hanem el is rendezte megérdemli azt, hogy e saját költségén nagykoczkázattal kiadott munkája nemcsak a tulajdonképeni szaférfiak, hanem a nagyközönség által is fölkaroltassék, nehogy szerző fáradhatatlan szorgalmának jutalma bukás legyen. SZERKESZTŐSÉGI ÜZENETEK. * B. K. Budapest. — Hisz mi sohasem bántottuk önt, miért küldi ránk verseit. * Don Severoz Paks. — Szemüvege nagyon sötét. A nő még sem oly rósz, mint a minőnek ön festi, kinek úgy látszik csak a naturalizmus fűtött be. Miért keresi ön az életet, a természetességet a pocsolyában, mikor ott a virágos mező I Tegye le Zolát és forgassa inkább saját Íróinkat, azoknak majd több hasznát, veszi. Czikkét természetesen félretettük. * Elma ö nagyságának. — Illetékes forrásból vett értesülés folytán biztosíthatjuk, hogy a rege másik fele, mely már nem fért a papírra, sosem fog bekövetkezni. Egyébként a rege fölkeltette reflexiókat mai tárczánkban megtalálja. Üdvözlet és kézcsók!