Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-23 / 8. szám

Hiúságok hiúsága. Holdvilágos éjszakákon járni-kelni széjjel, Lángragyujt’ni képzeletet S álmodozni kéjjel; Szeretni és a szerelmet, Csak szokásból űzni; S szivromokra a csalódás Lobogóját tűzni; Borba ölni büt-bánatot, Élni a világnak, Feledni a lélek üdvét: Csaló-tűnő álmák. ♦ * * Meddig lesztek még lakói Az ember szivének: Meddig űztök hiú vágyak Ábránd, szenvedélyek ? I Virág F. EGYLETEK TÁRSULATOK. „Szegzárdi takarékpénztár.“ Folyó hó 19-én tartotta a „szegzárdi takarék- pénztár“ részvénytársaság ez idei közgyűlését, mely a társaság örvendetes fejlődését constatálta és nyil­vánvalóvá tette, hogy ügyeit intéző igazgató­ságot és felügyelő-bizottságot nem csupán a rész­vényesek jogosult érdeke, hanem ezzel kapcsolatban a huraanismusnak és a társaságnak, mint erkölcsi személynek magasztosabb érdeke is vezeti s összes törekvését az általa kitűzött czélnak minél teljesebb megvalósítására irányozza. Természetes, hogy a kellő szakértelemmel való vezetés, a társasággal üzleti összeköttetésben álló közönséggel a törvények ős szabályok folytonos szem- előtt tartása mellett való előzékeny szolgálatkészség párosulva a legszigorúbb pontossággal, elmaradbatat- I lanul maga után vonja a közönség bizalmát, az üzleti összeköttetések állandóságát s ez alapon a társaság virágzását. Az ez évi közgyűlésen az 1889 évről, mely a 43-ik Uzletév volt, számolt be az igazgatóság s je­lentésének főbb tételei a következők: A társaságnál elhelyezett betétek összege viszo­nyítva az előző évi betétállományhoz mintegy 45000 írttal emelkedett s az év végén 1576434 frt 34 krt tett. Váltókölcsönökben az előző évhez képest mint­egy 8000 írttal kevesebb volt ez óv végén elhelyezve, de ennek okát abban találja az igazgatóság, hogy az idei bortermés nagyobb mennyisége s a bor árak magas volta és a termés gyors értékesítése annyi pénzt juttatott a bortermelő társasági adózók kezeibe, hogy ezek az óv utolsó két havában 139 drb. váltót fizettek vissza mintegy 43000 frt értékben. Ugyanezen ok következtében jelentékeny vissza­fizetések történtek a jelzálog-kölcsönökben is, ezek­nek összege azonban ennek daczára is az előző évi­hez képest emelkedett. A többi üzletág u. m.: az előleg-, kezességi kötelezvény-, folyó-számla-, aranypénz, mind emelke­dést mutat; — az értékpapírok állománya pedig az előző évihez hasonló maradt. Az összes üzletágakban 1889. évben elért emel­kedés meghaladja a 40000 frtot, mely kétségtelen bizonyítéka a régi pénzintézet virágzásának. ügy a betétekben, mint a pénzek elhelyezésé­ben elért ezen eredmény — az előző évihez viszo­nyítva — nagyobb nyereséget is hozott a társaságnak. A társaság mérlege 1889. évre 1714761 frt 91 krnyi vagyont tüntet fel s ebből a tiszta-nyereség 26397 frt 16 kr., az előző évről áthozott nyereség 418 frt 66 kr. A nyereség felosztására nézve az igazgatóság a felügyelő-bizottsággal együtt következő javaslatot terjesztett elő: Az alapszabályok 65. §-ban megállapított juta­lékokra a tiszta-nyereség 25%-ja lévén fordítandó ez összeg: 6599 frt 29 kr. mindenek előtt levonandó; — rőszvőnyenkint az osztalék 36 frt, ez 14400 frtot igényel, — 400 drb. szelvény utáni bélyeg 50 frt 40 kr., — az értékpapírok árkülönbözeti nyereségé­nek megfelelő 1073 frt adassék a különleges tarta­lékalaphoz; — jótókonyczőlokra fordittassók az óv folyamán már adott 147 frt 73 kron felül 352 frt 27 kr., vagyis összesen 500 frt, — az intézet ötven­éves fennállásának emlékére teendő alapítvány léte­sítésére fordittassók 300 frt, a szolga jutalmazására adassék 40 frt 86 kr., a rendes tartalékalaphoz csa­I toltassók 2000 frt s az 1890. évre vitessék át nye­reségül 2000 frt. A közgyűlésen miutegy 30 részvényes jelent meg, a kik 115 drb. részvényt képviseltek, igy a közgyű­lés határozatképessége constatáltatván a közgyűlés vezetésére dr. Kramolin Emil választatott meg elnö­kül, a jegyzőkönyv elkészítésével pedig Török Béla társulati ügyész bízatott meg. Elnök üdvözölvén a megjelent részvényeseket a határozatképesség nyilvánítása után kőt részvényest kór kijelöltetni a közgyűlési jegyzőköny hitelesítésére. A közgyűlés hitelesitőkül Szondy István és László Lajos részvényeseket jelölte ki. Az igazgatóság — fentebb ismertetett — jelen­tése felolvastatván, ennek úgyszintén a felügyelő- bizottság jelentésének alapján a beterjesztett 1889. évi mérleg megállapittatott, a felmentvóny úgy az igazgatóság mint a felügyelő-bizottság részére szo­kott óvás mellett megadatott és a tiszta nyereség felosztása iránti javaslat elfogadása mellett a fel­osztás olykép határozottá emeltetett. Az igazgatóság jelentése igaz vonzalamról ta­núskodó meleg szavakban emlékezett meg az inté­zetnek alapitó és igazgató részvényeséről néhai Alba- nich J. Györgyről s indítványozza, hogy az elhunyt emléke jegyzőkönyvileg is megörökittessók. Ezen in­dítványt a közgyűlésen a vezérigazgató azzal egószi- tettette ki, hogy hasonló megörökítésben rószesites- sők a közgyűlés előtti napokban elhunyt Georgievich Pál részvényes emléke is, mely indítványokat a köz­gyűlés a meghatottság világos nyilvánulásai között egyhangúlag el is fogadott. Elnöklő Kramolin Emil, mint a megboldogult Albanich J. György veje, úgy a maga, mint az elhunyt özvegye és leánya, valamint a család többi tagja nevében is meleg köszönetét mond a közgyűlésnek elismerő határozatáért, az igazgatóság-, felügyelő-bi­zottság és tisztviselőknek pedig a haláleset valamint a temetés alkalmával tettekben is kifejezést nyert és a sújtottakra való vigasztalólag hatott részvét nyilvánításért. Az alapszabályok 15. §-a értelmében egy indít­vány volt bejelentve dr. Steiner Lajos részvényesé. Nevezett indítványozta, hogy miután a vezérigazgató jutaléka az általa a részvénytársaság érdekében tel­jesített és elmaradhatatlan szolgálmányokkal arány­ban nem áll, — a vezórigatónak az alapszabályszerü jutalékon felül a társasági közgyűlés további intéz­kedéséig évenkint ötven forint tiszteletdij adassák. Ezen indítványt, melyet az igazgazgatóság az érdek- lett vezérigazgató kizárásával tartott üléséből me­legen pártolt, s melyet az indítványt tevő ez alka­lommal még bővebben is indokolt, a közgyűlés egy­hangúlag elfogadta és határozattá emelte. Ezzel a közgyűlés tárgysorozata kimerítve le­vőn, elnök által az igazgatóság, felügyelő-bizottság és tisztviselő kar iránt nyilvánított s a közgyűlés által helyesléssel fogadott elismerés után bezáratott. ■* 8. KÜLÖNFÉLÉK. — Gyászlobogó a község középületein hirdeti hogy Tolnamegyének gyásza van Georgievich Pál hajdan uevelő, később zombai földbirtokos e hó 14-én meg­halt. A boldogult élénk részt vett Tolnamegye köz­életében. Mint bizottsági tag alig hiányzott a gyű­lésekről ; jótékonysága a megye minden lakosa előtt ismeretes volt. Sokszor maga kereste fel adományai­val a gyűjtőket és jótékony egyesületeket. Az utóbbi években egészségi állapota gátolta abban, hogy a közügyéit vezetésében aktiv részt vegyen, de azért melegen érdeklődött minden megyei ügy iránt. Ro­konai a vidéken nem maradtak; vagyona egy ré­szét úgy halljuk Döry Miklós gyermekeire és Hor­vátországban élő testvérére hagyta. Zombai birtokát még életében eladta Döry Jenőnek. Temetése a me­gyei előkelőségek részvétele mellett e hó 18-án ment végbe. A gyászszertartást a grábóczi görögkeleti lel­kész végezte, a kit a Horvátországból megérkezett rokonok kértek fel a functió végzésére. Haláláról a Döry-család a következő gyászjelentést bocsájtotta ki; Jobaházi Döry Béla és testvérei Matild férje­zett Döry Jenőné, Gabriella férjezett Döry Pálné, Etelka és Ödön úgy saját maguk mint a távollakó rokonok nevében fájó szívvel tudatják a hőn szere­tett atyai jó barátnak, illetőleg a legjobb rokonnak Őrien ti Georgievich Pál urnák Tolnavár- raegyei bizottsági tagnak, h. ügyvédnek, gróf Peja- chevich László jószágkormányzójának, a szegények felejthetetlen jótevőjének áldásos élete 77. évében a haldoklók szentségének felvétele után végelgyengü­lésbén történt gyászos elhunytát. A nemes lélek por­landó hüvelye folyó hó 18-án délután fél 3 órakor fog a róm. kath. vallás szertartásai között a zombai sírkertben levő néhai jobaházi Döry Gyula családi sírboltjában örök nyugalomra helyeztetni és az en­gesztelő szentmise ugyancsak e napon délelőtt io órakor a Magasságbelinek bemutattatni. Zomba, 1890. évi február hó 16-án. Áldás és béke lebegjen a leg­önzetlenebb emberbarát hamvai felett! — A gyászlobogókat középületeinkről alig húz­tuk be nyomban ki kellett azt tűznünk országos gyász miatt. A napi lapok hozták azt a szomorú hirt, hogy Andrássy Gyula gr. volt miniszter elnök s ké­sőbb külügyminiszter Voloscaban meghalt. Szűk ami lapunk tere arra, hogy az ő érdemeiről írjunk, meg­írták azt a napi lapok bőven. Mi tisztán arra szo­rítkozunk, hogy felemlítjük azt a lesújtó érzést, a mely valamenyinket meglepett a hir vétele alkalmá­val. Tolnamegye babérkoszorút küldött a nagy honfi ravatalára. A koszorú sötét-kék szalagján e felírás volt: Tolnamegye magyarország büszkeségének. Az nap, a melyen e sorok nyilvánosságra jőnek a magyar nemzet büszkesége, a zseniális államférfi Andrássy Gyula gr. már ott pihen ősei mellett a tőketerebesi családi sírboltban. — Igazságügyi palotánk alapozási munkálatai­hoz minden valószínűség szerint még ez idén hozzá fognak. Tolnamegye közönsége tudvalevőleg ingyen* telket ajánlott fel annak idején a városunkban épí­tendő igazságügyi palota számára. Az igazságügymi- uister most törvényszékünk elnökéhez leiratot inté­zett, a melyben megköszöni a megye áldozatkózsó- gót, de egyúttal kijelenti, hogy az építkezésbe addig nem bocsátkozhatik, inig a megye nem biztosit in­gyen telket a törvényszéki palota mellett később emelendő fogház számára is. Némi módosítás végett leküldte a tervet is s törvényszéki elnökün­ket sürgős jelentéstételre hívta fel. Reméljük, hogy Tóin vármegye közönségének határozata a minister kívánságának megfelelő lesz. — Esküvő. Dobrovits Sándor urod. pénztárnok folyó hó 12-én vezette oltárhoz Tolnán Breslmayer József ottani ügyvédnek szép és kedves leányát Gab­riella kisasszonyt. Állandó boldogságot kívánunk az ifjú párnak. — A vármegye házi pénztáráról szerkesztett, s az állandó választmány pénzügyi szakosztálya által is tárgyalt 1889. évi számadás, az 1886. évi XXI. t. ez. 17. §-ának rendelkezéséhez képest a számvevői vőleménynyel s a pénzügyi szakosztály előterjeszté­sével együtt folyó év márczius hó 1-től számított 15 nap tartamára vármegye levéltári helyiségében köz­szemlére ki fog tétetni. A számadásra vonatkozó ne- táni észrevételek, a folyó évi márczius hó második felében tartandó tavaszi rendes közgyűlést megelő­zőleg legalább is 5 nappal, az állandó választmány­hoz czimezve nyújtandók be. — Tűzoltóból. Dunaföldvárról írják: Folyó hó 16-án tartatott meg az idei tüzoltóbál a Szarvas vendéglő nagy termőben. Szikesen jegyezzük fel, hogy az minden tekintetben sikerült. Nem csoda, mi­kor nincs egyesület városunkban, mely nagyobb nép­szerűségnek s lelkesebb rokonszenvnek örvendene, mint épen a tüzoltó-egyesület, melynek vezetését már 14 év óta a ritka ügybuzgalmu Reit tér Jó­zsef viszi. A legénység — mert tulajdonkőpen an­nak a mulatsága volt ez — kitünően érezte magát. Hogyne, mikor volt jó bor, pompás zene és szép leánysereg. Még reggeli nyolezkor is vigan mulatott a jókedvű társaság. A bálon Reitter főparancsnok élőn a tüzoltó-testttlat tisztjei is megjelentek. Volt is ott oltani való elég . . . — Szegzárd község képviselő testületé folyó hó 20-án délután 2 órakor népes gyűlést tartott a községház nagytermében. A 15 pontból álló tárgy- sorozatot, sajnos, előzetesen nem ismertethettük, a mennyiben az 16-án lett kibocsájtva s 17-én kiosztva. Az első két pont, a múlt ülés jegyzőkönyvének fel­olvasása és az ezen gyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére 3 tag kiküldése után a testület jóvá­hagyta a városmalom, szöllő, présház és magtár ela­dását. A gyüszü-völgyben levő ut tárgyában beadott kérvény kiadatott a hegybírónak oly utasítással, hogy a vitás kérdésben hozzon egyezséget létre s ha ez nem sikerül, menjen az ügy rendes per útjára. Az ovodák segélyezése tárgyában beadott kérvények tár­gyalásába a testület nem merült; megvárja a testü­let mig az óvodákról alkotott törvényjavaslat tör- vónynyó lesz s e törvény szelleme szerint fogja az óvodákat vagy fentartani vagy segélyezni. Az iparos tanoncz iskola-bizottság azt kérte a testülettől, hogy időnkint akkora összeget bocsásson a rendelkezésére, a mekkora összeg az iskola fentartására szükséges.

Next

/
Thumbnails
Contents