Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-23 / 8. szám

Hiúságok hiúsága.

Holdvilágos éjszakákon járni-kelni széjjel,

Lángragyujt’ni képzeletet S álmodozni kéjjel;

Szeretni és a szerelmet,

Csak szokásból űzni;

S szivromokra a csalódás Lobogóját tűzni;

Borba ölni büt-bánatot,

Élni a világnak,

Feledni a lélek üdvét:

Csaló-tűnő álmák.

♦ *

*

Meddig lesztek még lakói Az ember szivének:

Meddig űztök hiú vágyak Ábránd, szenvedélyek ? I

Virág F.

EGYLETEK TÁRSULATOK.

„Szegzárdi takarékpénztár.“

Folyó hó 19-én tartotta a „szegzárdi takarék- pénztár“ részvénytársaság ez idei közgyűlését, mely a társaság örvendetes fejlődését constatálta és nyilvánvalóvá tette, hogy ügyeit intéző igazgatóságot és felügyelő-bizottságot nem csupán a részvényesek jogosult érdeke, hanem ezzel kapcsolatban a huraanismusnak és a társaságnak, mint erkölcsi személynek magasztosabb érdeke is vezeti s összes törekvését az általa kitűzött czélnak minél teljesebb megvalósítására irányozza.

Természetes, hogy a kellő szakértelemmel való vezetés, a társasággal üzleti összeköttetésben álló közönséggel a törvények ős szabályok folytonos szem- előtt tartása mellett való előzékeny szolgálatkészség párosulva a legszigorúbb pontossággal, elmaradbatat- I lanul maga után vonja a közönség bizalmát, az üzleti összeköttetések állandóságát s ez alapon a társaság virágzását.

Az ez évi közgyűlésen az 1889 évről, mely a 43-ik Uzletév volt, számolt be az igazgatóság s jelentésének főbb tételei a következők:

A társaságnál elhelyezett betétek összege viszonyítva az előző évi betétállományhoz mintegy 45000 írttal emelkedett s az év végén 1576434 frt 34 krt tett.

Váltókölcsönökben az előző évhez képest mintegy 8000 írttal kevesebb volt ez óv végén elhelyezve, de ennek okát abban találja az igazgatóság, hogy az idei bortermés nagyobb mennyisége s a bor árak magas volta és a termés gyors értékesítése annyi pénzt juttatott a bortermelő társasági adózók kezeibe, hogy ezek az óv utolsó két havában 139 drb. váltót fizettek vissza mintegy 43000 frt értékben.

Ugyanezen ok következtében jelentékeny visszafizetések történtek a jelzálog-kölcsönökben is, ezeknek összege azonban ennek daczára is az előző évihez képest emelkedett.

A többi üzletág u. m.: az előleg-, kezességi kötelezvény-, folyó-számla-, aranypénz, mind emelkedést mutat; — az értékpapírok állománya pedig az előző évihez hasonló maradt.

Az összes üzletágakban 1889. évben elért emelkedés meghaladja a 40000 frtot, mely kétségtelen bizonyítéka a régi pénzintézet virágzásának.

ügy a betétekben, mint a pénzek elhelyezésében elért ezen eredmény — az előző évihez viszonyítva — nagyobb nyereséget is hozott a társaságnak.

A társaság mérlege 1889. évre 1714761 frt 91 krnyi vagyont tüntet fel s ebből a tiszta-nyereség 26397 frt 16 kr., az előző évről áthozott nyereség 418 frt 66 kr.

A nyereség felosztására nézve az igazgatóság a felügyelő-bizottsággal együtt következő javaslatot terjesztett elő:

Az alapszabályok 65. §-ban megállapított jutalékokra a tiszta-nyereség 25%-ja lévén fordítandó ez összeg: 6599 frt 29 kr. mindenek előtt levonandó;

— rőszvőnyenkint az osztalék 36 frt, ez 14400 frtot igényel, — 400 drb. szelvény utáni bélyeg 50 frt 40 kr., — az értékpapírok árkülönbözeti nyereségének megfelelő 1073 frt adassék a különleges tartalékalaphoz; — jótókonyczőlokra fordittassók az óv folyamán már adott 147 frt 73 kron felül 352 frt 27 kr., vagyis összesen 500 frt, — az intézet ötvenéves fennállásának emlékére teendő alapítvány létesítésére fordittassók 300 frt, a szolga jutalmazására adassék 40 frt 86 kr., a rendes tartalékalaphoz csaI toltassók 2000 frt s az 1890. évre vitessék át nyereségül 2000 frt.

A közgyűlésen miutegy 30 részvényes jelent meg, a kik 115 drb. részvényt képviseltek, igy a közgyűlés határozatképessége constatáltatván a közgyűlés vezetésére dr. Kramolin Emil választatott meg elnökül, a jegyzőkönyv elkészítésével pedig Török Béla társulati ügyész bízatott meg.

Elnök üdvözölvén a megjelent részvényeseket a határozatképesség nyilvánítása után kőt részvényest kór kijelöltetni a közgyűlési jegyzőköny hitelesítésére. A közgyűlés hitelesitőkül Szondy István és László Lajos részvényeseket jelölte ki.

Az igazgatóság — fentebb ismertetett — jelentése felolvastatván, ennek úgyszintén a felügyelő- bizottság jelentésének alapján a beterjesztett 1889. évi mérleg megállapittatott, a felmentvóny úgy az igazgatóság mint a felügyelő-bizottság részére szokott óvás mellett megadatott és a tiszta nyereség felosztása iránti javaslat elfogadása mellett a felosztás olykép határozottá emeltetett.

Az igazgatóság jelentése igaz vonzalamról tanúskodó meleg szavakban emlékezett meg az intézetnek alapitó és igazgató részvényeséről néhai Alba- nich J. Györgyről s indítványozza, hogy az elhunyt emléke jegyzőkönyvileg is megörökittessók. Ezen indítványt a közgyűlésen a vezérigazgató azzal egószi- tettette ki, hogy hasonló megörökítésben rószesites- sők a közgyűlés előtti napokban elhunyt Georgievich Pál részvényes emléke is, mely indítványokat a közgyűlés a meghatottság világos nyilvánulásai között egyhangúlag el is fogadott.

Elnöklő Kramolin Emil, mint a megboldogult Albanich J. György veje, úgy a maga, mint az elhunyt özvegye és leánya, valamint a család többi tagja nevében is meleg köszönetét mond a közgyűlésnek elismerő határozatáért, az igazgatóság-, felügyelő-bizottság és tisztviselőknek pedig a haláleset valamint a temetés alkalmával tettekben is kifejezést nyert és a sújtottakra való vigasztalólag hatott részvét nyilvánításért.

Az alapszabályok 15. §-a értelmében egy indítvány volt bejelentve dr. Steiner Lajos részvényesé. Nevezett indítványozta, hogy miután a vezérigazgató jutaléka az általa a részvénytársaság érdekében teljesített és elmaradhatatlan szolgálmányokkal arányban nem áll, — a vezórigatónak az alapszabályszerü jutalékon felül a társasági közgyűlés további intézkedéséig évenkint ötven forint tiszteletdij adassák. Ezen indítványt, melyet az igazgazgatóság az érdek- lett vezérigazgató kizárásával tartott üléséből melegen pártolt, s melyet az indítványt tevő ez alkalommal még bővebben is indokolt, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta és határozattá emelte.

Ezzel a közgyűlés tárgysorozata kimerítve levőn, elnök által az igazgatóság, felügyelő-bizottság és tisztviselő kar iránt nyilvánított s a közgyűlés által helyesléssel fogadott elismerés után bezáratott.

■* 8.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Gyászlobogó a község középületein hirdeti hogy Tolnamegyének gyásza van Georgievich Pál hajdan uevelő, később zombai földbirtokos e hó 14-én meghalt. A boldogult élénk részt vett Tolnamegye közéletében. Mint bizottsági tag alig hiányzott a gyűlésekről ; jótékonysága a megye minden lakosa előtt ismeretes volt. Sokszor maga kereste fel adományaival a gyűjtőket és jótékony egyesületeket. Az utóbbi években egészségi állapota gátolta abban, hogy a közügyéit vezetésében aktiv részt vegyen, de azért melegen érdeklődött minden megyei ügy iránt. Rokonai a vidéken nem maradtak; vagyona egy részét úgy halljuk Döry Miklós gyermekeire és Horvátországban élő testvérére hagyta. Zombai birtokát még életében eladta Döry Jenőnek. Temetése a megyei előkelőségek részvétele mellett e hó 18-án ment végbe. A gyászszertartást a grábóczi görögkeleti lelkész végezte, a kit a Horvátországból megérkezett rokonok kértek fel a functió végzésére. Haláláról a Döry-család a következő gyászjelentést bocsájtotta ki; Jobaházi Döry Béla és testvérei Matild férjezett Döry Jenőné, Gabriella férjezett Döry Pálné, Etelka és Ödön úgy saját maguk mint a távollakó rokonok nevében fájó szívvel tudatják a hőn szeretett atyai jó barátnak, illetőleg a legjobb rokonnak Őrien ti Georgievich Pál urnák Tolnavár- raegyei bizottsági tagnak, h. ügyvédnek, gróf Peja- chevich László jószágkormányzójának, a szegények felejthetetlen jótevőjének áldásos élete 77. évében a haldoklók szentségének felvétele után végelgyengülésbén történt gyászos elhunytát. A nemes lélek porlandó hüvelye folyó hó 18-án délután fél 3 órakor fog a róm. kath. vallás szertartásai között a zombai sírkertben levő néhai jobaházi Döry Gyula családi sírboltjában örök nyugalomra helyeztetni és az engesztelő szentmise ugyancsak e napon délelőtt io órakor a Magasságbelinek bemutattatni. Zomba, 1890. évi február hó 16-án. Áldás és béke lebegjen a legönzetlenebb emberbarát hamvai felett!

— A gyászlobogókat középületeinkről alig húztuk be nyomban ki kellett azt tűznünk országos gyász miatt. A napi lapok hozták azt a szomorú hirt, hogy Andrássy Gyula gr. volt miniszter elnök s később külügyminiszter Voloscaban meghalt. Szűk ami lapunk tere arra, hogy az ő érdemeiről írjunk, megírták azt a napi lapok bőven. Mi tisztán arra szorítkozunk, hogy felemlítjük azt a lesújtó érzést, a mely valamenyinket meglepett a hir vétele alkalmával. Tolnamegye babérkoszorút küldött a nagy honfi ravatalára. A koszorú sötét-kék szalagján e felírás volt: Tolnamegye magyarország büszkeségének. Az nap, a melyen e sorok nyilvánosságra jőnek a magyar nemzet büszkesége, a zseniális államférfi Andrássy Gyula gr. már ott pihen ősei mellett a tőketerebesi családi sírboltban.

— Igazságügyi palotánk alapozási munkálataihoz minden valószínűség szerint még ez idén hozzá fognak. Tolnamegye közönsége tudvalevőleg ingyen* telket ajánlott fel annak idején a városunkban építendő igazságügyi palota számára. Az igazságügymi- uister most törvényszékünk elnökéhez leiratot intézett, a melyben megköszöni a megye áldozatkózsó- gót, de egyúttal kijelenti, hogy az építkezésbe addig nem bocsátkozhatik, inig a megye nem biztosit ingyen telket a törvényszéki palota mellett később emelendő fogház számára is. Némi módosítás végett leküldte a tervet is s törvényszéki elnökünket sürgős jelentéstételre hívta fel. Reméljük, hogy Tóin vármegye közönségének határozata a minister kívánságának megfelelő lesz.

— Esküvő. Dobrovits Sándor urod. pénztárnok folyó hó 12-én vezette oltárhoz Tolnán Breslmayer József ottani ügyvédnek szép és kedves leányát Gabriella kisasszonyt. Állandó boldogságot kívánunk az ifjú párnak.

— A vármegye házi pénztáráról szerkesztett, s az állandó választmány pénzügyi szakosztálya által is tárgyalt 1889. évi számadás, az 1886. évi XXI. t. ez. 17. §-ának rendelkezéséhez képest a számvevői vőleménynyel s a pénzügyi szakosztály előterjesztésével együtt folyó év márczius hó 1-től számított 15 nap tartamára vármegye levéltári helyiségében közszemlére ki fog tétetni. A számadásra vonatkozó ne- táni észrevételek, a folyó évi márczius hó második felében tartandó tavaszi rendes közgyűlést megelőzőleg legalább is 5 nappal, az állandó választmányhoz czimezve nyújtandók be.

— Tűzoltóból. Dunaföldvárról írják: Folyó hó 16-án tartatott meg az idei tüzoltóbál a Szarvas vendéglő nagy termőben. Szikesen jegyezzük fel, hogy az minden tekintetben sikerült. Nem csoda, mikor nincs egyesület városunkban, mely nagyobb népszerűségnek s lelkesebb rokonszenvnek örvendene, mint épen a tüzoltó-egyesület, melynek vezetését már 14 év óta a ritka ügybuzgalmu Reit tér József viszi. A legénység — mert tulajdonkőpen annak a mulatsága volt ez — kitünően érezte magát. Hogyne, mikor volt jó bor, pompás zene és szép leánysereg. Még reggeli nyolezkor is vigan mulatott a jókedvű társaság. A bálon Reitter főparancsnok élőn a tüzoltó-testttlat tisztjei is megjelentek. Volt is ott oltani való elég . . .

— Szegzárd község képviselő testületé folyó hó 20-án délután 2 órakor népes gyűlést tartott a községház nagytermében. A 15 pontból álló tárgy- sorozatot, sajnos, előzetesen nem ismertethettük, a mennyiben az 16-án lett kibocsájtva s 17-én kiosztva. Az első két pont, a múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása és az ezen gyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére 3 tag kiküldése után a testület jóváhagyta a városmalom, szöllő, présház és magtár eladását. A gyüszü-völgyben levő ut tárgyában beadott kérvény kiadatott a hegybírónak oly utasítással, hogy a vitás kérdésben hozzon egyezséget létre s ha ez nem sikerül, menjen az ügy rendes per útjára. Az ovodák segélyezése tárgyában beadott kérvények tárgyalásába a testület nem merült; megvárja a testület mig az óvodákról alkotott törvényjavaslat tör- vónynyó lesz s e törvény szelleme szerint fogja az óvodákat vagy fentartani vagy segélyezni. Az iparos tanoncz iskola-bizottság azt kérte a testülettől, hogy időnkint akkora összeget bocsásson a rendelkezésére, a mekkora összeg az iskola fentartására szükséges.