Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-02-09 / 6. szám
Az „Eötvös-alap“-nak szánt adományok Örley ános pénztárnokhoz (Budapest VIII. Szpntkirályi-ut- zai iskola) küldendők. Midőn kérésem isméi lése mellett újólag köszöntemet fejezném ki a néptanítók szegényei nevében |a kimutatott adományokért, maradtam tisztelt szer- ikesztő urnák igaz hive Haiszer Henrik, tanító. A hét szomorú eseménye. Nagy-Szokolyban 1888. januáv 18-áa esti 10—11 ■óra között Gulyás István házában ez, ennek édes- lauyja özv. Gulyás Jánosné, Lázár István, ennek ágyasa ■Sebők Julianna és id. Sebők István lakásának ajtaI lját kívülről megzörgették és éji szállás ürügye alatt bebocsátást kértek. — A csak éppen akkor fejüket Iji nyugalomra hajtők közül Lázár István felkelt és ■az ajtót felnyitá'— melyeu két egyén lépett be, — Ireáparancsolván Lázárra, hogy gyújtson világot és ■az ablakot függönyözze el, — mit midőn Lázár teljesített volna, a két bekonnozott arczu, egy nagyobb lés egy jóval kissebb termetű jövevény közül a na- Igyobbik fölszólitá Lázárt, hogy nevezné meg a szolgában fekvő egyéneket, — minek teljesítése után ■egyúttal azt mondá Lázár „fene kell ezeknek — nem ■ szállás, ezek Pista pajtásai“, rögtön erre egy hang ■kívülről azt kiáltá be „ne papoljatok — hanem vé- Igezzetek.“ — Alig hangzottak el e szavak, a két ■idegen forgó pisztolyokkal először Lázár Istvánt, — Imajd id. Sebők Istvánt meglőtték, — azután pedig [fejszékkel ezeket és Sebők Júliát meg vagdalták, — I Iminek megtörténte után az idegenek anélkül, hogy j ■bármit is magukkal vittek — illetve loptak volna — ■ eltávoztak. Id. Sebők István azonnal azaz 1888. évi január ■ hó 18-án, Lázár István másnap 1888. évi január 19, ■Juhász Istvánné szül. Sebők Julianna pedig 10-ed nap ■ 1888. évi január 28-án elhunytak. Ezen rémes gyilkosság elkövetésével Molnár ■ János és Molnár ..MiLily. az arra való felbujtással [ifjú Sebők István és id. Sebők Istvánné, a segédke- ■ zéssel pedig Csernák József ős Gulyás István vá- Idoltattak és ezek közül Molnár János és Molnár ■ Mihály a bórgyilkosságbau, ifjú Sebők István a fel- I bujtásban és Csernák József a bünrészességben bünö- I sökttL mondattak, ki ,s. ezért..első. kötólMtali ha- I Iáira, a negyedik 15 évi fegyházrá ítéltetett. Az Ítélet már szerdán megérkezett, de a tör- I vónyszőki elnökön ős az ügyészeken kívül egy na- I pig nem tudta senki sem. A kik tudták, gondossan ■ titkolták, hogy a közönséget ne izgassák vele. A I trónörökös halála évfordulójának a napját nem akar- I ták zavarni azzal, hogy egy-kót nap múlva akasztás [lesz. A titok azonban csakhamar kiszivárgott a kö- [ zönség közé s már február elsején igen sokan tudták I a városban, hogy tisztán Kozarektől függ az akasz- I tás ideje. Elsején sürgönyzött a kir. ügyész Kozarekőrt, a I ki másnap azaz vasárnap meg is érkezett. A vonat- I tál utazó közönség el nem tudta gondolni, hogy mi- I féle herczeget, avagytán minisztert, vagy épen ural- [ kodót hozott Szegzárdra a vonat, a ki elé egész I tömeg kiváncsi ember vonult ki az indulóházhoz. Pedig a vonat Kozareket — a hóhért — hozta két I segédjével együtt; azoknak megérkezésére vonult ki annyi ember a városból Kozarek jól megtermett férfi, csehszármazásu, örökségképen maradt ránk a Bach-korszakból. Különben budapesti főpeczér és pest-vármegyei hóhér. Munkája diját még mindég helytartósági rendelet alapján számítja és szedi fel. Az indulóházhoz elibe ment a fogházfelügyelő és két segédjével együtt egyenesen az ügyészséghez vezette. Az utczán imitt-amott kiváncsi asszonyok, emberek, gyermekek ácsorogtak; Kozareket akarták látni. Az ügyész közölte vele teendőjét, az akasztás idejét s azután elbocsájtá. Az egyik szobából disz- tingvált hölgyközönség nézegetett ki félénken s Ko- zarekben egy tiszteletre méltó, jól megtermett mészáros vagy hentes-mester alakját látta. A nagyvendéglőben ütötte fel tanyáját és másnap onnan meut intézkedéseit megtenni. Megrendelte Pekary ácsnál a két egyszerű akasztófát és sötét este felállittatta a kis megyeház udvarán. Az ítélet kihirdetése. Hétfőn reggel hirdette ki a kir törvényszék I a vádlottaknak a legfelsőbb ítéletet. A kir. törvény- | szék következőleg alakult: elnök Dezseöffy Géza, bi- I rák: Ágoston István és ifj. Závody Albin kir. törvény- j széki bírák, Módly Béla jegyző; a kir. ügyészség ró- ] szőlői: S/erónvi Kálmán kir. ügyész, valamennyi feketébe öltözve. A kihirdetésnél nagyszámú distin- guált közönség, a többi közt néhány hölgy is jelent meg. Pontban 7 és.3/4 órakor vezették be a vádlottakat : a két gyilkos Molnár János és Molnár Mihály kö/.ül az utóbbi valóságos megrögzött gazember benyomását tette a hallgatóságra; továbbá Sebők István és Csernák Józsefet. Az elnök ekkor néma csöndben olvasta fel a legfelsőbb ítéletet, mint következik : 0 Felsége a király nevében. A magyar királyi Curia gyilkosság büntette, illetve abbani részessége miatt vádolt ifj. Sebők Istvánná, Molnár János, Molnár Mihály, Csernák József és Gulyás István ellen a szegzárdi kir. törvényszék előtt folyamatba tett és ugyanott 13S9 évi január hó 25-őn 566 sz. alatti Sebők István, Molnár János, Molnár Miháty 'Ös-G&er- nák József vádlottaknak, ezek védőinek, úgy a nevezett vádlottak terhére, valamint özv. Sebők Istvánná és Gulyás István vádlottak felmentése miatt a kir. ügyésznek fellebbezésére pedig a budapesti kir. ítélő tábla 1889. évi május hó 8-án 12138 sz. a. ítélettel elintézett bűnügyet: ifj. Sebők István, Molnár János, Molnár Mihály vádlottaknak, úgy a kir. ügyésznek előbb jelzett értelemben a kihirdetéskor bejelentett és ifj. Sebők István, Molnár János ős Csernák József vádlottak érdekében 2416, 2417 ős 2350/1889. sz. alatt Írásban is kifejtett további fellebbezésük folytán, de az ügy természeténél fogva hivatalból is 1889. évi október hó 1-ső napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat ala vevőn, következő Ítéleteit hozott: Tekintve egyrészt, hogy a vizsgálati és tárgyalási iratok tüzetes egybevetése alapján ezen m. kir. Curia és ifj. Sebők István, Molnár János, Molnár Mihály és Csernák József vádlottak bűnösségét jog ős törvényszerűen hólyre áhítottnak, ifj. Sebők István és Csernák József cselekményét mindkét alsó bíróság részéről, a kőt Mölnál'ót pedig a budapesti kir. Ítélő tábla által helyesen minősftet- nek és valamennyi nevezett vádlott büntetését az alsó bíróságok összhangzó Ítéleteivel a B. T. K. ott idézett szakaszai értelmében megfelelőeu megállapítottnak találta; tekintve másrészt, hogy ugyanezen harmadfokú bíróság a halálra Ítélt ifj. Sebők István, Molnár János és Molnár Mihály egyikére nézve sem tartotta alkalmazhatónak a B. T. K. 91. §-át azért, mert ifj. Sebők István javára enyhítőül szóló azon egyetlen körülmény, hogy eddig még büntetve nem volt, nagy mérvben tulsulyoztatik az által, hogy haszonlesésből a legiszonyúbb bűntett egyikének az apa, illetve bőreit gyilkosságnak előidézője volt; Molnár János ős Molnár Mihályra nézve pedig azért, mivel hasonlókóp haszonlesésből eredő bűntett miatt már büntetve voltak és mert eljárásuk által vőrlázitó hidegséggel három, nekik mit sem vétett egyént ős pedig azok egyikót előre megállapított bérért, a másik kettőt pedig csak azért, hogy útjukban ne legyenek, ős általuk el ne áruitassanak, fosztották meg életüktől, ugyanazért a kir. Curia a budapesti kir. ítélő táblának fenn idézett keltű ős számú Ítéletét az abban felhozott, illetve az elsőfokú bíróság ítéletéből elfogadott ind tkoknál fogva, mindazon által Csernák József vádlottra vonatkozóan azon közelebbi meghatározással hagyja helyben, hogy ezen vádlott büntetése a mai, mint jogerejü őlitóltetőse napjától számítandó, abból azonban 1888. évi raárczius hó 16-tól tartó fogsága által a B. T. K. 94. §-ban meghatározott engedmény alapján egy év kitöltöttnek veendő. Ennek kihirdetése után az elnök Sebők Istvánt ős Csernák Józsefet kivezettette s ekkor hirdette ki a két bennmaradt Molnárnak a tulajdon- képeni halálos ítéletet mint következik : A kir. igazságügyministeriumnak 1890. évi január 20-án 2681. sz. a. kelt átirata szerint 0 Császári és Apostoli kir. Felsége 1890. évi január hó 14-én kelt legfelsőbb elhatározásával az ifj. Sebők István ellen gyilkosjágra való felbujtás büntette miatt kimondott halálbüntetést legkegyelmesebben elengedni s megengedni móltóztatott, hogy a helyett .irányában életfogytig tartó fegyházbüntetés ős te- kínífettei' t| rüiivényszerü eshetőségre, a hivatalvesztés büntetés 10 évi'' rdölaT^jnbau alkalmaztassák, továbbá egyidejűleg megengedni m'óítö2táx0íV<= feüíZr a gyilkosság és szándékos emberölés bűntettei miatt' ugyancsak halálbüntetésre ítélt Molnár János ős Molnár Mihály irányában a törvény ős igazságszolgáltatás rendes lefolyása bekövetkezzék. Budapesten, 1890. évi január 28-án. Daruváry s. k. Andrásovics Béla s. k curiai biró. A halálos ítélet kihirdetése mély benyomást tett a közönségre. Maga az elnök remegő hangon — benső meghatottságát visszafojtva — vógzó be szavait a két elitélthez mondván: a törvény értelmében az ítélet önökön 24 óra múlva végre lesz hajtva, vagyis holnap reggel 3/4 8 órakor. Használják fel ezen időt isteuükhöz térni, a vallás vigaszairól gondoskodva lészen s bízzák megbánásukat a két lelki atyára, kiket nemsokára kapnak. Isten legyen Önöknek irgalmas és kegyelmes. Isten áldja meg magokat! I s a jelen század elején i8ii. Király József püspök ■ alatt történt egyházlátogatásra. Ha ez adatokat össze- I vetjük, Méreyt kell a templom épitőjjeül elfogadnunk. Ezen felül, ha Trautsonht fogadnók el, akkor I azt is el kellene fogadnunk, hogy azon építés, da- I czára az akkori, már nyugodt időknek, oly slendrián l volt, hogy 1732-ben már reformálásra szorult s alig I 60 évi fennállás után a templom már napról-napra I bedöléssel fenyegetett. Mig ha Méreyt fogadjuk el, oly szépen megma- i gyarázhatő minden., Mikor az apátságot elfoglalta, I természet szerint a legszükségesebb volt a rombadőlt ■ templom felépítése. Kivette az esztergomi káptalantól a 15000 írtját, azt az építésre fordította, a melyhez igénybe vette a jobbágyok munkáját is. A templom I a régi romok felett1) a mai megyeház udvarán, egészen beboltozva, csúcsíves stylben készült, oszlopokkal. I r Hamarjában épült s ezért 1726-ban már javított rajta Trautsohn, sőt 1732-ben már újabb javítást látott szükségesnek. E restaurálásnak, melynek megtörténtéről tudomásunk nincs, egyik czélja az volt, hogy újból felállittassék s a templommal összeköttessék a sekrestye mellett egészen romokban fekvő kál) Igen szépen mondja Sluha: reaedificavit in ruinis antiquae ecclesiae. \ polna, melyben I. Béla király, az apátság alapitója eltemettetett.* 1) 1776-ban a templom még jó állapotban volt. Hat változatú régi orgonával bírt. Órája is volt és három harangja, a melyek közül a nagyobbat az uradalom szerezte, a két kisebbet a község. Három oltár volt benne : a főoltár a Megváltó, az evangelium-oldali szent Józsei, a leczke-oldali szent László tiszteletére.2 I *) Mind a háromnak képe csinosan festett. Egy negyedik oltárt is állítottak képekből a múlt évszáz har- minczas évei körül a plébániát vezető ferenczrendiek a „szivet viselők“3) társulatának kedvéért; de mert oltárköve nem volt, misézni rajta nem lehetett.4 5) Egyéb felszerelésekről a múlt évszázbeli egyházlátogatások nem szólnak. Roth biborós-apát, az itt működő ferencziek s az első plébános, Kovárszky Márton,6) úgy látszik, I Fuxboffer T. I. 212 1., Brüsztle 391 1.-) L. az 1776. Vis. Can. *) A »szivet viselők társulata«, confraternitas cordi- gerorum, a mostani skapuláré vagy Mária-leányok társulatához hasonló jámbor társulat lehetett, melynek tagjai jelvény gyanánt szivet viseltek. 4) L. az 1732. Vis Can. 5) Trautsohn halála után 1758-ben Mária Terézia Roth biborost, konstánczi püspököt nevezte ki apáttá. Elhunyt 1775-ben. ő volt az utolsó reális apát. / Alatta szintén a ferencziek látták el a plébániát, miglen Barkóczy Ferencz primás a plébániák vezetésétől a szerzeteseket el nem tiltotta I helyökbe világi papokat nem rendelt. Szegszárdra nem sokat törődtek sem magával a templommal, sem kellékeivel, mert mikor Sluha lett a plébános, akkorra már minden pusztulásnak indult. A templom majd a hívek nyalkába szakadt; egyébként is nedves, sötét és szűk volt. " A Mérey és Trautsohn által szerzett ruhák elrongyöáodtak, újak nem szereztettek. Sluha ezt látva, Budára utazott, hol a II. József által eltörölt szerzetes-házak templomaiból összehordott szerek felhalmozva voltak s eladásra kináltattak. Kérvényt nyújtott be és sikerült ily módon 10 miseruhát és 2 köpenyt, a melyeknek értéke az 1000 frtot meghaladta, fele áron alul megszereznie. Megvette a kasz- szált győri ferencziek két harangját, mázsáját 37 frtért. Az egyik 12 mázsa 54 fontot nyomott, a másik 8 mázsa 5 fontos. Hasonlókép megvette ugyanazon kolostor 1800 frtot érő 16 változatú orgonáját 350 frtért.1) így buzgólkodott Sluha templomát felszerelni. De öröme nem sokáig tartott, mert az 1794-iki tűzvész a ruhák kivételével, mindent elpusztított. 1763. május 4-ikén Kovárszky Márton berkesdi plébános, esztergommegyei pap küldetett. Roth nehezen egyezett a változásba s Kovárszky csak a következő év február 4-ikén installál tató Lt. 1792-ben pécsi kanonokká lett. Szegszárd kivett plébánia volt 1776-ig. Ekkor kebeleztetett a pécsi egyházmegyébe. ■ (i Hist. par. 10. 1. (Vége következik.)
