Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-12-21 / 51. szám

fellelkesitse és a nagy időkhöz méltó hangulatra ragadja, egyesült erővel, komoly méltósággal még előkészíthetnek. Iskolákban, templomokban, főterén fel fog hangzani a hálaadó nemzeti dal, mely Hadúr szelleméhez száll, hogy áldja ezeréves áldó kezét!

Gondoskodni fognak a város éltető elemei, hogy Szegzárd magyarságának ősi hírnevéhez méltóan ünnepelje mega nemzeti millenniumot. Igaz, hogy a sors csapásai nagyon látogatják s bajos volna most oly inditványnyal előállani, mely az amúgy is megadóztatott lakosságot újabb áldozatokra hívja fel. De van egy, a hatvanas évek dicső mozgalmaiban létrejött eszme s ennek oly összegű tőkéje, melyből egy külső emléket is emelhet Szegzárd az ezredéves forduló megörökítésére, a nélkül, hogy a lakosság adakozását igénybe venné. Állítsa fel Szegzárd a millennium megünneplésekor az Árpádok, Csatár és Szent László költőjének, Szegzárd nagynevű szülöttjének: Garay Jánosnak a szobrát! Hogyan? Mai számunkban közzétett nyílt levelemben mondom el!

Biztosító baleset ellen.

Az ellentmondást nem tűrő statisztika megczáfolhalatlan számokban tárja elénk azt a megdöbbentő képet, melyről világosan leolvashatjuk, hányán esnek évenkint előre nem látott baleseteknek áldozatul, . mennyi tőke vész el a munkaerő megkevesbedése által s hány család jut a legsanyarubb nyomorba, mert családfője, támasza hirtelen elhalálozott, mielőbb még hozzátartozói jövőjéről gondoskodhatott volna.

S a statisztika által kérlelhetetlen számokkal feltárt e szomorú kép adta meg az első impulzust az életbiztosító társulatok létrejöttéhez.

uu .

(Az a napi munkája után élő iparos vagy kereskedő csekély évi befizetés mellett biztosíthatja családját az anyagi nyomor ellen, melynek felesége és gyermekei akkor sem lesznek kitéve, ha esetleg ő, a gyámolitó, a kenyérkereső, hirtelen elhunyna. A tisztességes és szolid alapokon nyugvó életbiztosító társulat ugyanis ily esetekben a biztosított összeg teljes erejéig siet a támaszát elveszített s esetleg nélkülözéseknek kitett szerencsétlen család fölsegélésére.

régi apátok által szerzett ruhák elrongyosodtak, újak nem szereztettek.

Szluha fájdalommal szemlélte jegyesének éktelen voltát. De nem maradt meg a tétlen szemlélésnél, ha- I nem rögtön egész buzgósággal munkához fogott. Legelőször is a legégetőbb hiányokat igyekezet pótolni. — Budára utazott, hol a II. József által eltörölt szerzetes-házak templomaiból összehordott egyházi szerek felhalmozva voltak, s eladásra kináltattak. Kérvényt nyújtott be és sikerült ily módon io miseruhát és 2 köpenyt, melyeknek értéke az iooo forintot meghaladta, fele áron alul megszereznie. (Állítólag ezek közül való a még most is meglevő fehér bársony miseruha a köpenynyel, dalmatikákkal s püspöksüveggel együtt.) Megvette a kasszáit győri feren- cziek két harangját és ugyanazon kolostor 1800 frtot j érő 16 változatú orgonáját 350 forintért.1)

E közben az urodalommal, mint kegyurral, egyetértve megvizsgáltatta a templomot. Az építőmester úgy nyilatkozott, hogy a torony még jó, de I a többi résznek újból való épitése elodázhatatlanul szükséges. Az urodalom költség kímélés tekintetéből ily érteményben tett felterjesztést a helytartó tanácsnak, mely elrendelte, hogy a toronyhoz uj, az előbbinél hosszabb templom építtessék. E terv ellen kérvényezett a város és megye, mert az uj templom elzárta volna a közlekedést, állandő tűzveszélylyel fenyegetett volna, a gyakori harangozás zavarta volna a dolgozó tisztviselőket, stb.2)

i) L. »Tolnamegyei Közlöny« folyó évi 7. sz. »Szegzárd í’égi és uj plebánia-teinploma.«

®) L. 1794. ápr. gy. jk. megyei lt.

De a századunkat jellemző humanizmus, I 5 a reciprocitásban gyökerező filántropia, a ku- | I tató elme nem elégedett meg ezzel. Neki oly ! mód kellett, mely nemcsak akkor siet a nyomornak kitett család támogatására, mikor a I kenyérkereső családfő már elhalálozott, hanem I akkor is áldásos támogatást nyújt, ha a családfő valami őt ért baleset folytán hosszabb- ! rövidebb időre munkaképtelenné vált. Mi is várhat egy szegényebb sorsú családra — melynek nincs módjában a Wertheim szekrényből födözni az élet által parancsolt szükségleteket — az esetben, ha gyámolitó kenyérkeresőjét egy előre nem látott baleset keresetképtelenné tette ? Mi is várhat egy ilyen szegényebb sorsú családra — mely amúgy is csak máról holnapra él — ilyen esetben? Nélkülözés, szükség, nyomor. És ez addig tart, mig a végzetnek tetszik a kenyérkeresőt családjának újra visszaadni, őt újra munkabíróvá tenni.

S megalakultak a baleset elleni biztositó társulatok, melyeknél minél szélesebb körökben való elterjedését úgy társadalmi, mint nemzetgazdasági szempontból kiindulva nem hangsúlyozhatjuk eléggé.

Nagyobb városokban, hol a munkás is többet lát és tapasztal, hol inkább az értelmiség dominál tényleg mind nagyobb és nagyobb tért foglalnak e biztositó intézetek. De biz a vidéken, hol egyes társulatok rosszlel- küsége s a nép tudatlanságával való visszaélése miatt bizonyos ovakódó tartózkodás vált szükségessé, sajnos — most kissé nehéz e többé kevésbbé jogosult tartózkodó indo- lencziát megtörni.

Annál örvendetesebb az a hir, a mit megyénk jelentős városából, D u n a-F ö I d v á r- ról veszünk, hol a jónevü Adria biztositó intézet rövid pár htét alatt 60, mond; hatvan ilyen baleset ellen való biztosítást fogad ott el.

S hogy hogyan viselkedett e társulat megbízó feleivel szemben, arról a minap két esetben is volt alkalmunk személyesen meggyőződni.

U. J. czipész talpvágó késével megsebezve magát, nyolcz napra munkaképtelenné vált. W. J. gabnakereskedő pedig kocsiról | való leugrás közben kificzamitotta egyik láA helytartó tanács ragaszkodott tervéhez s mind erélyesebb hangú lett közte s a megye közti szóváltás, midőn Isten közbelépett és véget vetett a vitának.

1794. augusztus 7-ikét Írtak, midőn az Ur keze I súlyosan nehezedett Szegzárdra. A mondott nap reggelén 9 óra tájban tűz ütött ki a Bartina mögött, mely csakhamar oly erőre kapott, hogy 4 óra alatt 600 házat elhamvasztott. Nem kímélte meg a templomot, megyeházat, plébániát, s a közelben levő néhány urodalmi épületet sem. A harangokat megolvasztotta. Szluha két évi fáradsága és hívei áldozat- készsége gyümölcsét látva megsemmisülni, mitsem törődve a fenyegető veszélylyel, a lángok közepette a templomba hatolt, hogy megmentse a mi megmenthető. És sikerült is kimentenie az oltári szentséget, az egyházi edényeket és ruhákat, bár ez utóbbiak már tüzet fogtak, a főoltárnak a Megváltót ábrázoló képét, és azokat a plébániának tűz ellen ment boltíves szobájába helyezte.1)

Az isteni gondviselés, mely minden rosszból hoz ki valamely jót, a régi templom leégése által azt eszközölte, hogy a helytartó tanács nem ragaszkodott többé eddigi tervéhez s alig egy hónapra egyesség jött létre a megye és urodalom közt a templom átvitelét illetőleg, melyet a felség, I. Ferencz is helyben hagyott. A kárt, melyet Szegzárd katholikusainak a régi templom felszerelésének elégése okozott, bőven helyre pótolta a mostani templomnak szép, nyílt fekvése, mig a régi a megyeház udvarán eldugva állott.

Szluha, hogy az uradalmat annál hamarabb

') L. Szluha kéziratát.

bát. A biztositó intézet rögtön intézkedett duna-földvári főügynöksége utján s a balesetet szenvedetteknek a legnagyobb előzékenységgel naponkint öt forintot fizettetett ki elveszített munkaképességük visszanyeréséig.

Ha minden biztositó társulat ily előzékenyen bánna el feleivel, akkor könnyebben volna az az egyes tisztességtelen társulat által provokált tartózkodás leküzdhető. S ez annál óhajtandóbb volna, mert százszoros érdek parancsolja, hogy úgy az élet, mint a baleset elleni biztosítás eszméje minél szélesebb körökben hódítson, mert százszoros érdek parancsolja, hogy a biztosítások e neme mindenütt rokonszenvvel karoltassék föl.

Providentia est mater sapientiae!

L-i.

Tolna vármegye közigazgatási bizottsága

által folyó évi deczember hó 9-ón tartott ülésről adjuk a következő jelentéseket:

(Vége.)

Kir. tanfelügyelő jelentőse.

A vármegye 1889/90. tanévi nópnevelésügyi sta- tistikája elkészíttetvén, róla az előirt rovatos kimutatások a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister úrhoz felterjesztettek.

Az iskolalátogató urak közül Decskó Mátyás plébános ur a grábóczi rom. kath., ev. ref., ág. ev., congressus és orthodox izraelita, Lenszky Mária által fenntartott magán leány és a börzsönyi községi iskolák meglátogatásáról adták be jelentéseiket.

Magam pedig a negyedik tanterem és tanítóság felállítása czéljából a nagy-doroghi községi iskolát és a kisdedovodát látogattam meg, s a viszonyokat kielégítőknek, sőt kedvezőnek találtam azért, mert az iskola-házban levő tanítói lakszobák felhasználásával nemcsak a negyedik, de idővel és szükség szerint az ötödik és hatodik tantermet is kevés váL toztatás és költséggel fel lehet állítani.

A beérkezett ügyiratok mennyisége, mely az iktató számát 1549-ről 1654-re emelte föl, 105 volt. — Ebből elintéztetett, a múlt havi 28 hátralék feldolgozása mellett, 100, összesen 128, s igy további felmunkálásra visszamaradt még 5 drb.

Kir. ügyészség jelentőse.

A letartóztatott egyének létszáma 151 főre terjedt, kik közül:

fegyházra ítélt volt . '. 30 egyén börtönre ítélt volt . . 65 „

fogházra ítélt volt . . 24 „

vizsgálati fogság alatt . 19 „

fellebbezés alatt állott . 13 „

Összesen . 151 egyén.

A fogházi kórházban összesen 15 egyén kezelkényszeritse uj templom építésére, a leégettet elhagyta s a legközelebbi vasárnapon az isteni tiszteletet a Szentháromságnál tartotta, három hónapon át pedig a sz. János és Pál, vagyis a kórházi kápolnában, Azután az uj templom elkészüléséig egy ideiglenes fa-templomban.

(Folytatása következik.)

Ragály és betegség.

Népies felolvasás.

Tartotta Dr. Boszkovitz Mór községi orvos, a báttaszéki keresk. casinóban 1890. decz. 6-án.

Szándékom általában a ruházatról beszélni. Miért választjuk nyáron a len, télen a gyapot ruhát. Mert a len télen, a gyapot nyáron a test sejtjeiben egész más változást idézne elő, mintha a lent nyáron, és gyapotat télen hordjuk az egyik a bőr sejtekben a fázási érzetet gerjeszti, a másik pedig bő izzadást idézne elő.

Jövünk a táplálékra. Ennél már nem szükséges a túlságos magyarázás. Mindenki tudja, nemcsak rósz és jó táplálék, de szokott és szokatlan táplálék közt milyen a különbség. Nem szükséges, hogy valaki túlságos gyomorterheltetés által beteg legyen, illetőleg a sejtekben már csoportosulást idézzen elő. Tessék valakinek rósz izetlen tápanyagot adni ? Mi törénik ? vagy megrázkódik tőle, vagy rövid idő múlva ásítoz, nyújtózkodik, bágyadtságról panaszkodik, szóval a sejtek rendes functiója meg van zavarva. így vagyunk az ivó vízzel, mely ugyan szorosan véve a táplálékhoz tartozik. Ily változást visz véghez a kör és kör- nyi levegő. Ezek mind tényezők, melyek oly anya-