Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-02-02 / 5. szám
—;/„Szekszárd Vidéke“, ki százszemü Argus módra lépten-nyomon utunkba áll, hogy minket apos- trofáljon, okosabbat! tenne, ha önmagával törődne és ne bocsátkozna vélünk szemben etymologiai distinc- tirtk fejtegetéseibe. Olvassa el a szerdai számában, a kereskedelmi csarnok alakulására vonatkozó közleményét ős legyen gondja arra, hogy munkatársát egy magyar nyelvtannal lássa el. igen, egy kis gramati- kát előbb! } — Helyreigazítás. Az ipartestulet és iparos ifjúság egylete javára rendezett tánczestóly számadásából kimaradt: Imberl Ferencz, ki jegyét 2 írttal váltotta meg; felülfizettek Boda Aladár 50 kr, Hoffmann József 50 kr, Vidák Ferencz 20 kr. Halálo8itélet lesz végrehajtva Szegzárdon folyó hó 3-án. így beszéli a hir. 0 felsége — a beszólt hir szerint — a nagy-szokolyi gyilkosok halálos ítéletének végrehajtását megengedte, illetve az elitélteket legmagasabb kegyelmében nem részesítette. — A szikviz fogyasztók figyelmébe. A helybeli szikvízgyártók készítménye tisztátlan, sőt a rendes fogyasztóknak egészségét — a menyibe vegykémle utján kimutatható szabad kónsavat tartalmaz, — komolyan veszélyeztetőnek bizonyult; felhívjuk tehát az illető járásorvos figyelmét ezen alkalmasint tökéletlen mechnikai felszerelésből eredő viszás hanyagságra, annál is inkább, mert ennek ellenőrzése az egészségügyi törvény értelmében a járás orvost illeti, valamint egy külön erre nézve kibocsátott bel- ügyininisteri rendelet szerint, hatáskörébe tartozik, a szikviz-gyárakat havonként legalább egyszer megvizsgálni. Uj lap Szegzárdon. Dr. Koboz Zoltán, ministeri phylloxera biztos ős a megyei gazdasági egyesület titkára legközolebb uj „Gazdasági értesítő“ czimü lapot indít. A lap hivatva lesz az egyesület érdekeit felkarolni ős megjelenik havonkénti füzetekben, Ujfalusy Lajos kiadásában. A gazdasági egyesület tagjai ingyen, nemtagok ővenkint 1 frt 50 krjával fizethetnek elő. — A bonyhádi izr. nőegylet által 22-én a szegények javára rendezett estélyén díszes közönség, jelenlétében zajlott le az „Arany oroszlányhoz czim- zett nagyvendéglő termében. Daczára az itt is dühöngő influenzának a mulatság igen kedélyes volt. A fiatal hölgyek és mamák látván, hogy leányaik a nem nagyszámú, de szorgalmas és jókedvű ifjúsággal szemben már-már csüggedni kezdenek, szintén tánc/ra kerekedtek, mi által a mulatság még jobban fokozódott. Az első négyest mintegy 60 pár tánczolta. A hölgyeket a fesztelen jókedv virradó reggelig együtt tartotta, mikor is, a múzsák fekete fiai a Rákoczy indulóra gyújtottak s a közönség lelkesülten szétoszlott. — A szegzárdi polg. isk. idősebb növendékei farsang utolján tánczestélyt rendeznek az ovoda nagytermében, melyre a nagy közönséget megfogják hívni. A tiszta jövedelem jótékonyczélra lesz fordítva. — Tűz. Folyó hó 27-én déli 1 órakor tűz ütött ki a báttaszőki utczában. Tőzoltóink dicséretreméltó sietséggel termettek a helyszínén, a midőn már két ház teljesen lángban állott. Két órai munkába került a tüzet helyhez kötni, mely alkalommal Mayer István, véletlenül itt időző báttaszőki tűzoltó a legnagyobb erőt ős buzgóságot fejtett ki az oltás körül. Három óra tájban Hauszknecht Ferencz és Fuchsz József házából már csak a falak maradtak meg. Sajnos véletlen, hogy lejárt biztosítékukra újra befizetni egy nappal elkéstek s igy semmi kárpótlásban nem részesülnek.-— A zombai önk. tűzoltó-egylet f. hó 25-én saját pénztára javára zártkörű tánczvigalmat rendezett, mely úgy t -kölcsileg, mint anyagilag szépen sikerült. Összes bevétel: 100 frt 30 kr; kiadás 38 frt 20 kr; marad tiszta jövedelem 62 frt 10 kr. Jegyeiket megváltották: Georgievits Pál 6 frt, Döry Dénes 1 frt 50 kr, John Wenczel 4 frt, Dr. Láng Frigyes 3 frt, Klein Vilmos 2 frt, Pesthy György, Scheffer Frigyes ős Fuhrmann Benő 1—1 írttal. Felülfizettek : Poór Endre 3 frt 50 kr, Brukmann János, Flizi János ős Kirckner János 1.40—1.40 krt; Gróff József, Kerner Márton, Brisztella Máté, László Ferencz. Kallenberger Péter, Kiss János, Kiesling N., Szegedi István ős Komáromi Mihály 50 — 50 kr. Pön- dör Antal, Verner Frigyes, Molnár János, Lippich Zoltán, Szeif Elemér, Soós János, Kovács József és Hirth Jakab 40—40 krt; Faddi Mária (Szegzárd) 30 krt. Fogadják nevezett szives adakozók, valamint Támer István, Rumi József Schwarzkopf János és Marsai István mint a rendező-bizottság, kik magukra válalták a tánczterem feldiszitésőt — egyletünk há- j lás köszönetét. Kerner Márton, egyl. pónztárnok. I MULATSÁGOK. ____ — Olvasóköri bál. Már körülbelül sorra jártam a szegzárdi bálokat és annak rendje és módja szerint elmondtam, hogy mulatnak itt meg ott, de a polgári olvasóköri bálra még nem került rá a sor. Igaz, hogy eddig az olvasókör beléletében nem igen történt nagy dolog, ha csak a múltkori esemény nem, hogy t. i. szerkesztőnk, mint annak elnöke a közgyűlésről elmaradt — node ki is vette érte annak idején a részét a „Szekszárd Vidékétől“. Azóta rendesen be is jelenti a nevezett lap szerkesztőségénél, honnan s miért marad távol; az olvasókör pedig, hogy régi tekintélyét helyreállítsa — most midőn e sorokat íróm — olyan bált csap, hogy „Szekszárd s Vidéke“ is önmagával meghasonlik. „Szegzárdi polgári olvasóköri tánczestóly“ már maga a czime is nagyon hosszú s referádám — mig töviről hegyire elmondanám, hogy hát, hogy is esett meg e mulatság — csak annál hosszabbra nyúlna, ha nem bántaná a minden bált követő hatalmas indigena, melynek szép magyaros neve: Katzenjammer. Mikor e sorokat irom, már kialudt bennem a lelkesedés tüze. Pedig még csak néhány órával előbb, midőn bámészkodó szemeimet meresztettem arra a sok szépségre, mely még most is körülvesz, mily egészen más li- dércz alatt lappangott lelkem! Midőn lestem az érkező csoportokat, melyeknek tagjai közt, ki szőke, ki barna, ki meg éppen olyan eszem-adta piczike, hogy szerettem volna ölbe kapni és megcsókolni a bal és jobb orczáját . . . S különös, hogy daczára a katzen- jammernek, daczára a kilohadt tűznek, még most is el-el kalandoz tévelygő tekintetem a kicsinyeknél, mert hogy a nagyokról is szóljak, ara, nem merek vállalkozni. Hátha nagyon fel találnám dicsérni az gyiket vagy másikat, tudora mindjárt rám fognák, hogy elfogult reportiar vagyok. — Az első négyesben 72 párt olvastunk. — A pompás anyagi sikeren kívül az erkölcsi a rendezőséget illeti. — Éppen most húz rá Garay a kivilágos-kivirradtig elhúzandó csárdásra ős már tömörülnek oda a nagybőgő mellé a tánczra kész párok. A terem csupa mozgást, csupa életet tüntet fel. Gyújt a zene üteme, de még jobban a fényben úszó szemek ragyogása! Fiatal lányok, menye/skék, ifjúságok teljes szépségben járják a tánezot, arczuk rózsára gyűl ki. A szőkék vetekednek a barnákkal, egyi kök sem pihen egy per- czet se, hol az egyik hol a másik karon lebeg tóvá tóvá. A rózsaszínű és fehér ruhák együttvéve gyönyörű színjátékot mutatnak, melyet most még a lámpák fénye világit meg. De eljő majd a hajnal, aranyos sugarai behatolnak az ablakon és a fehér ős rózsaszínű ruhák, bár gyürődtek, bár törődtek: nem lankadó kedvel, igazi gyönyörűséggel hajladoznak hol jobbra, hol balra, a frakkos urak oldalán, a fehér és rózsapiros arczu szépek. Félálomban elsurranó párokat találom magam körül, majd pár hangos szót: Rózsa, Ida, Malcsi, hazafelé siessünk. Már hat óra van! Hogy mulattál Miczus? Kitünően öregem. Jaj be későn van, te Náczi! No, de meg volt, jó volt. Anyagi eredmény pompás. Jó reggelt! R. ÉNZINTÉZETEK KÖRÉBŐL. A dombóvári takarékpénztár részvénytársaság VIII. évi zárszámadását az 1889. évről, a melyben a „Mérlegszámla“ alatt látjuk, hogy az intézet 339432 írt 12 kr forgalmat csinált. Ez évi tiszta nyeremény 7612 frt 59 kr, a melyhez a múlt évről áthozott 1500 irtot hozzácsatolva felosztásra vár 9112 frt 59 kr. Az igazgatóság javasolja, hogy 750 drb 100 frtos részvény után 6750 frt osztassák ki, 300 frt a tisztviselői nyugdíj alaphoz, 62 frt 59 kr utczai világítási alapra adassák; 2000 frt pedig 1890. óv javára irassek. E szerint rószrőnyenkint a dividenda 9 frt. Az igazgatóság semmi összeggel sem óhajtja szaporítani a tartalékalapot, semmit sem javasol adni jótékonyczélra. Azt hisz- szük, a 62 frt 59 kr. utczai világításra adott ösz- szeget az igazgatóság nem tekinti jótékonyczélra adott összegnek, hogy szintén a jövő év javára át- rott 2000 frt sem a tartalékalap gyarapítása. SZERKESZTŐSÉGI ÜZENETEK^ T. M. A. urnák Róma. Köszönjük a megemlékezést; ezután se feledkezzék meg róluuk. Az örökváros szépségeiről egy-egy közleményt örömmel fogadunk. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. Belmunkatárs: Dr. STEINER LAJOS. NYÍLT T É R*) Tekintetes szerkesztőség 1 A >Szekszárd Vidéke* helyi lapnak a múlt héten megjelent s engem illető »kaczagtató a b- szurdumos« hírére vonatkozólag van szerencsém megjegyezni, hogy annak csak egy része, de az is minden részvétteljesen gondolkozó egyén előtt sajnálatot gerjesztő, csak a nevezett lap tudósítója előtt kaczagtató része felel meg a valóságnak. — Ezen egy rész: az állásbóli elmozdítás; a másik rész valótlanságát nem csak a már megindított bírói eljárás eredménye, hanem a legprimitívebb rendőri gondolkodás is igazolja; mert diurnista észszel is bárki inkább a 3 év alatt *) E rovat alatt közlöttekért felelősséget nem vállal a szerk. kezei közt megfordult százezrekből sikkasztott volna, mint 2 darab marhalevelet, — melyek különben már majd egy éve megsemmisittettek s jóval nagyobb számuak, mint a feltalált hamisítvány!- Hogy pedig azon hogy lehet kaczagni, ha egy szegény családapát a legigazságtalanabb módon, télnek idején egyszerűen elbocsájtanak: a XIX. század utolsó tizedében divó ál-nemeskeblüség s fenhéjazva hirdetett humanismus- nak kigúnyolása magyarázza meg 1 Különben a Szekszárd Vidékének kaczagásában remélhetőleg annyian sem vesznek részt, mint az installáczionális ebédre reá oktrojált czigányzene élvezetében. Maradtam teljes ttsztelettel Dékich Sándor, szegzárdi lakos. a legtisztább és legszaporább, azért minden egyőbb gyártmány fölé helyezendő. coa^Tü.c legjobb és franczia. Az egészséget előmozdító élvezeti szer. Kapható: SALAMON TESTVÉREK fűszer- és csemegekereskedőknél Szegzárdon. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 984—1889. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. járásbíróság 7318/1889. számú végzése által Szűcs Ödön és társa bajai lakosok javái’a Tóth János decsi lakos ellen 746 frt 99 kr. tőke és járulékai erejéig elrendelt kielégítési végréhajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 912 írtra becsült gőzmozdony, malomszerkezet és 22ys mérő búzából álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 7854/1889. számú kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Decs községházánál leendő eszközlésére 1890. évi február 15. napjának délelőtt 10 órája határidőül kitüzetik s ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. ez. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. ez. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Szegzárdon, 1890. évi január hó 28-án. Pesthy József, kir. bírósági végrehajtó. HIRDETÉSEK. MP"’ .Értesítés. Van szerencsém a n. é. közönség tudomására hozni, hogy Szegzárdon Mutsenbacher Ödön-féle házban (virág-uteza sarkán) jól felszerelt lakatos-műhelyt rendeztem be. Sok éven keresztül szerzett szakismereteim ós az 1888. évi pécsi kiáilitáson nyert kitüntetésemre hivatkozva, reményiem, hogy szakmámban a közönség kívánalmainak megfelelhetek: Vállalok úgy épület- valamint mindennemű lakatos munkákat, javításokat gyors és jutányos áron való elkészítésre. Becses pártfogását kérve tisztelettel Szomju Mihály lakatos. Homoktalaju gyümölcsfa-iskola! UNGHVARY LÁSZLÓ Czeglóden létező „Phylloxera“ mentés homoktalajjal biró ós szaktekintélyünk Bereczki Máté ur hírneves telepéről beszerzett 376 fajt s valamint vadonezot és egyebet tartalmazó ós most már ötszörösen nagyobbitott gyümölcsfa-iskolájának név- ős árjegyzéke kívánatra bórmentve küldetik. Tisztán almafa vételénél 10°/0 árengedmény. Kiültetésre alkalmas, kiváló szép, erős, mindenféle nemes 2—4 éves csemeték árai 20 krtól 40 krig. A homoktalajban nevelt csemeték bebizonyult tény, hogy akármilyen talajban biztosan megerednek. --------------------------- (21. 1—2.1